Itt a nagy 2018-as tudományos okosító

Marsraszállás, űrszabotázs, rákkutatás és sok-sok műanyag szemét – csupa áttörés, nagy felfedezés, komoly probléma vagy érdekes apróság történt 2018-ban is a tudományban. Mindent egy helyre gyűjtöttünk, hogy legyen mit olvasgatni a bejgli és a pezsgő között.

A tavalyihoz hasonlóan idén is csokorba szedtük és kategóriákba rendeztük a legérdekesebb tudományos történéseket, hogy könnyebben megtalálja, ami igazán érdekli. Rakja el, nézegesse, vegye elő újra, ha lesz egy szabad perce a tudományra!

Ha a világ összes tudását szomjazza, csak kezdjen olvasni, de itt egy kattintással rögtön oda is tud ugrani egy-egy témára (illetve ezekkel a linkekkel közvetlenül az adott témát megosztani):

1. Galaxis útikalauz olvasóknak

Kezdjük rögtön a legnagyobb slágerekkel:

Az elmúlt pár év legnagyobb tudományos szenzációja a gravitációs hullámok felfedezése volt. Mára ez szinte rutinná vált: idén is észleltek új gravitációs hullámokat, rögtön egyszerre négyet is.
Tavaly felfedezték az első csillagközi égitestet, az Oumuamuát. A fura szivarszerű alakjára akkor magyar kutatók kínáltak egy magyarázatot: mikrometeoridok csiszolták ilyenre. Idén több másik elmélet is született, az egyik szerint a gravitáció hozta létre a szivarformát, a másik szerint pedig akár idegen szonda is lehet, bár ezt a szerzőkön kívül minden más kutató kizárja. Mindeközben aszteroidából üstökösség minősítették át, és megtalálták a lehetséges származási helyeit.
Míg az Oumuamua volt az első másik csillagrendszerből idelátogató égitest, ez csak átutazóban járt a Naprendszerben. Idén viszont felfedezték az első olyan migránst, amelyik le is telepedett: egy aszteroidát, amely a Jupiter pályáján kering a Nap körül.
Egy óriási csillagközi, azaz nem csillag körül keringő, hanem szabadon kóborló bolygót is azonosítottak idén, illetve megtalálták az első Naprendszeren kívüli holdat. Arra is megvan az első bizonyíték, hogy más galaxisokban is lehetnek bolygók.
Idén is folytatódott a Naprendszer rejtélyes kilencedik bolygója utáni kutakodás. Két új közvetett bizonyítékot is találtak az igazolására, miközben egy harmadik kutatás szerint egyáltalán nincs is szükség a létezésére ezeknek a jelenségeknek a magyarázatához.
Az univerzumnak csupán 5 százalékát teszi ki a látható anyag. A maradék 95 százalékból nagyjából 27 a sötét anyag, a többi 68 pedig a sötét energia. Utóbbi kettőről még mindig elég keveset tudunk, de a hagyományos anyagnak egyre nagyobb részét ismerjük: miután tavaly már felfedezték az addig hiányzó látható anyag egy részét, idén a hiányzó rész maradékát is megtalálták. Hogy a sötét anyag hol van vagy pontosan micsoda, még mindig nem tudni, de annyi kiderült idén, hogy nem a fekete lyukakból jön, mint korábban gondolták. Egyébként a kutatók találtak egy sötét anyag nélküli galaxist is, de fogalmuk sincs, ez hogyan lehetséges.
Egy másik felfedezést se nagyon tudnak még hova tenni: a Centaurus A nevű galaxis körül összehangoltan keringő törpegalaxisokat figyeltek meg, márpedig ez nehezen összeegyeztethető az univerzum keletkezésének ma elfogadott elméletével, az úgynevezett standard kozmológiai modellel.

Idén is történtek fejlemények ufók és szuper-Földek témakörében:

Az ufórajongókban tavaly a legnagyobb lelkesedést a TRAPPIST-1 nevű csillag körül talált bolygók váltották ki, mert a hétből három a lakható zónában kering. Később több kutatás is arra jutott, hogy a bolygók egyike sem alkalmas arra, hogy élet legyen rajta, idén év elején viszont egy új tanulmány – két magyar társszerzővel – úgy találta, hogy kettő akár lakható is lehet.
A szomszédos csillag, a Proxima Centauri egyetlen bolygóján viszont már tuti nincs élet, még ha korábban lehetett is. Az ígéretes tulajdonságai miatt Föld 2.0-nak is becézett Kepler 452b pedig lehet, hogy egyáltalán nem is létezik. Ugyanakkor váratlanul sok exobolygón lehet víz, egynek a légkörében nagy mennyiségben azonosították is a víz nyomait.
Két szuper-Földet (a mi Földünknél nagyobb, de a gázóriásoknál kisebb, jó eséllyel még kőzetből álló bolygót) is találtak idén, az egyik az eddig ismert legnagyobb tömegű és legsűrűbb, a másik pedig kifejezetten fagyos.

A saját Naprendszerünk bolygóiról is sok érdekesség derült ki:

A Naprendszer legkutatottabb bolygójáról, a Marsról idén is több fontos felfedezés született: találtak ott rengeteg felszín alatti jeget, kiszáradt tómedret, szerves vegyületeket és metánt, sőt még egy kék homokdűnét is. A legnagyobb bejelentés mégis az volt, hogy folyékony vizet találtak a déli jégsapka alatt. A bolygó sós vizének köszönhetően egyes kutatók szerint mégis lehet vagy lehetett oxigén alapú élet a Marson. Az év egyik legviccesebb bakija is a Marshoz kötődik: egy amatőr csillagász bejelentette, hogy szokatlanul fényes csillagot észlelt, majd hamarosan kiderült, hogy csak a Marsot sikerült újra felfedeznie.
Most először sikerült bepillantani a Jupiter felhői alá, de megfejtették a bolygó keletkezésének, illetve a színes gyűrűinek titkát is. Bebizonyosodott az is, hogy gejzírek vannak a negyedik legnagyobb holdján, az Európán.
A Szaturnusz egyik holdja, a Titán lett a Föld és a Mars után a harmadik égitest a Naprendszerben, ahol porvihart figyeltek meg. A bolygó egy másik holdján, az Enceladuson pedig összetett szerves molekulákat azonosítottak a jéggel borított óceánban, ami azt jelenti, hogy adottak lehetnek az élet kialakulásának alapfeltételei.
Az Uránusz légköréről kiderült, hogy elég büdös lehet, mert ammónia és hidrogénszulfid uralja, a Plútó pedig egy új elmélet szerint egymilliárd üstökös és más hasonló égitest összegyúrásával jött létre.
A mi Holdunkról meg kiderült, hogy vízjég lehet a felszínén, és hatezer új krátert is azonosítottak rajta. Magyar kutatók pedig igazolták, hogy a Föld körül két porból álló szellemhold kering.

A galaxisunkról is izgalmas dolgokat tudhattunk meg:

Egy ősöreg csillag felfedezésével kiderült, hogy a Tejútrendszernek az a része, ahol a mi Naprendszerünk is található, legalább 3 milliárd évvel idősebb, mint gondoltuk.
A Tejút szélén találtak egy hatalmas szellemgalaxist.
A galaxisunk közepén található szupernehéz fekete lyukról is új bizonyíték került elő, magyar kutatók szerint pedig ekörül akár több ezer további fekete lyuk is keringhet egy hatalmas korongba rendeződve.
Sikerült azonosítani a szerte a Tejútrendszerből érkező rejtélyes mikrohullámú sugárzás okát.
Megmérték a Tejútrendszer tömegét is.

Felfedezték még:

Az univerzum legnagyobb ismert objektumát, egy óriási galaxishalmazt.
A legnagyobb neutroncsillagot.
A leggyorsabban növekvő fekete lyukat.
A legtávolabbi csillagot.
A Naprendszer legtávolabbi objektumát, egy törpebolygót.
A legrégebbi oxigénforrást.
Az első csillagokat.
Az egyik legsötétebb ismert bolygót.
A Naprendszeren kívüli neutrínók egyik keletkezési helyét.
Először láthattuk élőben egy bolygó születését.
Először sikerült elkapni egy szupernóva-robbanás kezdetét.
Először foghatott ember csillagközi port a kezében (részben magyar kutatóknak köszönhetően.)
Észleltek egy újabb ismeretlen eredetű gyors rádiókitörést.
Elkészült az univerzum legteljesebb csillagtérképe.

Magyar kutatók részvételével újrafőzték az őslevest, azaz az ősrobbanás után a világegyetemet kitöltő kvark-gluon plazmát.
Megmérték a valaha kibocsátott összes csillagfényt.

Sok új űrszonda és teleszkóp indult útnak, állt munkába vagy fejezte be a küldetését:

A Parker Solar Probe augusztusban indult el a Nap felé, és október végén minden korábbinál jobban megközelítette. A sebessége is rekordot döntött, a maga 375 ezer kilométer per órájával a Parker minden idők leggyorsabb szondája.
November végén új űrszonda landolt a Marson, az InSight lesz az első, amely a bolygó mélyét fogja vizsgálni. A szonda ideális helyen landolt. Pár hete már küldött egy szelfit, sőt véletlenül rögzítette a marsi szélfújás hangját is.
Az OSIRIS-REx decemberben érte el a Bennu aszteroidát, és néhány nappal később már vizet is talált rajta. Ha minden jól megy, az év utolsó napján áll aszteroida körüli pályára, majd később röptében kőzetmintát fog venni róla, hogy azt visszahozza a Földre.
Szintén vissza akar hozni egy darabot a Ryugu vagy Rjugu aszteroidából a japán Hajabusza-2 űrszonda, amely júniusban érte el az úti célját, a két ugrándozva közlekedő leszállóegysége szeptemberben landolt, és jövő októberben fog krátert robbantani az aszteroidán a mintavételhez.
Októberben elindult a Merkúrhoz a magyar részvétellel fejlesztett európai-japán szonda, a BepiColombo. Ha minden jól megy, 2025 végén érkezik meg a Naphoz legközelebbi bolygóhoz.
A kínai Csang'o-4 decemberben indult el a Hold felé, a szonda holdjáró egysége a tervek szerint január 3-án fog landolni. Ha sikerül neki, akkor ez lesz az első szonda, amely a Hold túlsó oldalán száll le.
A Voyager–2 decemberben belépett a csillagközi űrbe, ezzel testvérszondája, a Voyager-1 után ez a második ember alkotta eszköz, amely ilyen messzire jutott. (Ez viszont nem ugyanaz, mintha a Naprendszert is elhagyta volna, ahogy erről korábban részletesen írtunk.)
A 2015-ben még a Plútóval randevúzó New Horizons űrszonda már egészen közel jár a következő célpontjához, a Neptunuszon túli aszteroida- és kisbolygóövezetben, a Kuiper-övben található 2014 MU69 számú, Ultima Thule-nak becézett cubewanóhoz. Olyannyira, hogy január 1-jén már el is éri. (Közben év elején a szonda elküldte minden idők legtávolabbról a Földre érkező fotóját is.)
Áprilisban útnak indult a TESS exobolygóvadász űrteleszkóp– amelyen magyarok is dolgoztak –, és szeptemberre már fel is fedezett két bolygót. A Hubble útódjának szánt James Webb űrteleszkóp felbocsátása viszont még tovább csúszik, mert hibát hibára halmoztak a munkálatok során. Jelen állás szerint csak 2021 tavaszán indulhat el.
A NASA májusban felküldte az ISS-re Hideg Atom Labort (CAL), amely 0,000000001 Kelvinre képes hűteni a gázokat, ezzel ez az univerzum leghidegebb ismert pontja.
Kicsit kakukktojás, de a maga nemében szintén jelentős eredmény, hogy elérte a világűrt a Virgin Galactic űrrepülőgépe, a VSS Unity, ezzel ez lett az első kereskedelmi célú űrrepülőgép, amelyet egy magáncég az űrbe juttatott. Az első világűrt elérő sportautó pedig egy Tesla Roadster lett, amelyet a SpaceX új rakétája, a Falcon Heavy első tesztjével lőtt ki az űrbe Elon Musk, mert miért ne.
Néhány űreszköztől viszont el is kellett búcsúznunk idén. Az Opportunity marsjáró júniusban némult el, és bár szeptemberben megtalálták, életjelet azóta sem ad magáról. Nyugdíjazzák a Kepler exobolygóvadász űrtávcsövet is, amelynek elfogyott az üzemanyaga, de év elején azért még talált újabb száz bolygót. Felmondta a szolgálatot a Vesta aszteroidát, majd a Ceres törpebolygót megfigyelő Dawn űrszonda, illetve a RHESSI napmegfigyelő műhold is. A kínai Tienkung-1 űrállomás pedig áprilisban csapódott a Föld lékörébe.

2. Balesetek, bakik, csalások és csatározások

Az orosz űrhajók viszontagságos éve volt 2018-ban. Az év legrejtélyesebb űresete minden bizonnyal egy titokzatos lyuk volt:

A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódó Szojuz MSZ–9 űrhajón augusztus végén fedezték fel a 2 milliméteres lyukat, amelyen keresztül szökésnek indult a levegő. A lyukat gyorsan betömték, hogy megszűnjön a szivárgás, de rögtön elindult a találgatás, hogy mi okozhatta a sérülést.
Az elméletek az egyszerű balesettől hamar eljutottak a szabotázsakcióig. Az első verzió szerint egy mikrometeorid üthette a lyukat, de ezt hamar elvetették. Felmerült, hogy a gyártó egyik alkalmazottja volt gondatlan, de az oroszok gyorsan visszaléptek ettől a forgatókönyvtől is, és végül szándékos rongálást kiáltottak, sőt amerikai űrhajósokat is meggyanúsítottak – ezt nemcsak a NASA és az ESA, de még az orosz kozmonauták is visszautasították.
A lyukat kívülről csak decemberben vizsgálták meg, egy meglehetősen rendhagyó orosz űrséta keretében. Az ügy kivizsgálása még mindig tart.

De nemcsak rongálás, baleset is történt:

Október közepén egy másik orosz űrhajó, az ISS-re tartó Szojuz MSZ-10 kényszerleszállást hajtott végre. Mint később kiderült, a balesetet egy gyorsítórakéta hibás szenzora okozta, amely az összeszereléskor sérülhetett meg.
A Szojuzon egy orosz és egy amerikai űrhajós utazott, mindketten épségben megúszták a landolást, tavasszal már újra repülhetnek. Egy másik Szojuzt viszont már két héttel az eset után felbocsátottak.

Több tudományos területet is megrázott idén, hogy komoly kételyek merültek fel a kutatások megbízhatóságával szemben – akár csalás, akár kutatói elfogultság, akár a rendszer tudatos meghekkelése miatt:

Philip Zimbardo híres stanfordi börtönkísérletét korábban is érték már komoly kritikák, most újabb támadásokat kapott. Ennek kapcsán foglalkoztunk a szociálpszichológiai kutatások rendszerszintű problémáival is.
Egy sor rangos folyóiratban publikált társadalomtudományi kísérletről is kiderült, hogy nagy részüknek az eredményeit nem lehet reprodukálni.
A táplálkozástudomány egyik legismertebb kutatóját, Brian Wansinket pedig egyenesen csaláson kapták.
Egy őssejtkutatóról, Piero Anversáról is kiderült, hogy több kutatásában meghamisította az adatokat.
Közben három fiatal kutató elképesztő kamutanulmányok publikáltatásával világított rá a társadalomtudományok terén elharapódzó ideológiai torzításokra.

Sajátos magyar ügy is jutott az évre. A választások után a kormány belefogott a tudományfinanszírozás átalakításába, de az elképzelései nem arattak osztatlan sikert:

Teljesen átalakítanák a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozását, a pénzek elosztását az Innovációs és Technológiai Minisztériumot irányító Palkovics László irányítaná. A tervezett változtatásokról az Akadémiával nem egyeztettek, a kutatók pedig kutatás függetlenségét és a tudomány szabadságát féltik.
Az Akadémia és a miniszter között hónapok oda megy az hol konstruktívabb, hol ellenségesebb adok-kapok, legutóbb Palkovics már el se ment az Akadémia rendkívüli közgyűlésére, az akadémiai vezetőség pedig jogellenesnek tartja Palkovics pénzvisszatartásról szóló fenyegetőzését.
Közben leváltották Pálinkás Józsefet, a magyar tudományfinanszírozásban eddig fontos szerepet betöltő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökét is, és az NKFIH forrásainak egy része szintén minisztériumi kontroll alá került.
A Lovász László akadémiai elnökkel készült interjúnkat itt, a Pálinkes Józseffel készültet pedig itt olvashatják, az egész tudományfinanszírozási csörtét pedig ebben az aktában követhetik részletesebben.

3. Tovább pusztít a klímaváltozás

2018-ban is tombolt a klímaváltozás:

Olvadnak az új-zélandi, a perui, a svédországi és a svájci, az orosz Vavilov-jégsapka. Grönlandról óriási jéghegyek szakadnak le, és 350 nem olvadt ilyen tempóban a jégtakaró. Az alaszkai gleccserek 400 éve nem olvadtak ennyire, az Antarktisz meglepően gyorsan olvad, már az eddig stabilnak tűnő gleccserek is olvadoznak. A gleccserek olvadása gyakorlatilag megállíthatatlan.
Az Északi-sarvidék rekordsebességgel melegszik. A sarki jég sose volt még ilyen kicsi. A tengerszint jobban emelkedik, mint gondoltuk. Az Amazonason egyre több a súlyos áradás. Négyszer több az időjárási katasztrófa.
Zöldülésnek indultak az európai hegycsúcsok, az esőerdők nem tudják tartani a lépést, a növények kevésbé hatékonnyá válnak, a rovarok pedig egyre több termést pusztítanak el.
A felmelegedéstől összemennek, illetve pusztulnak a madarak, az óceánok megfőnek, az élővilágukat extrém hőhullámok pusztítják. Egyre több lehet a tömeges kihalás, 2050-re az amerikai élővilág 15 százaléka halhat ki, világszerte kihalási dominóhatás indulhat be.
A hőhullámok miatt az emberek is ezrével halhatnak meg, a klímaváltozás miatt az öngyilkosság is több, a hőhullámok a férfi termékenységet is ronthatják. A légköri szén-dioxid miatt százmilliókat fenyeget tápanyaghiány.
A klímaváltozás hatása Magyarországon, illetve Budapesten is érezhető, hosszabb az allergiaszezon és több a haláleset. Az időjárás a feje tetejére állt: az Északi-sarkon néha már enyhébb idő van, mint nálunk, miközben összességében mégis 2018 lehet a legmelegebb év Magyarországon.
A felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja globális rekordokat dönt. Márpedig ha nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás, 2030-ra olyan idő lehet, mint 3 millió évvel ezelőtt; Föld visszafordíthatatlanul üvegházzá válhat. A felmelegedést még azt sem állíthatja meg, hogy 2050-re a Nap jelentősen lehűlhet. A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) friss jelentése szerint 12 év múlva pokol várható.

4. Műanyag szemét, műanyag szemét mindenhol

A tengereket ellepő műanyag szemét nem új jelenség, mégis idén mintha átlépte volna a szélesebb tömegek ingerküszöbét is a téma:

A csendes-óceáni szemétfolt már akkorára nőtt, hogy Spanyolországtól Lengyelországig beterítené Európát. Már a Föld legtávolabbi vidékein, legmélyebb pontján is találtak műanyag szemetet a vízben. 2050-re több műanyag lehet az óceánokban, mint hal.
Rendszeresek a hírek az elpusztult delfinek, bálnák, teknősök gyomrában talált műanyagról. A tudósok már a kihalástól féltik a teknősöket.

A műanyag szennyezés egy kevésbé vizsgált területe a mikroműanyagok (öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék) terjedése:

Az északi-sarki jégben sokkal több a mikroműanyag, mint hittük. A Földközi-tengerben brutális mennyiségű mikroműanyag van, az olasz tavak is tele vannak vele – akárcsak a Duna, vagy éppen a Rába.
Az asztali sók 90 százaléka is szennyezett, és már emberi ürülékben is kimutatták a mikroműanyagot. Egyelőre nem világos, hogy a mikroműanyagok az emberre nézve jelentenek-e egészségügyi kockázatot.

Vannak azért pozitív lépések is a műanyag szemét visszaszorítása terén:

Szeptemberben elkezdődött az Ocean Cleanup, vagyis a nagy csendes-óceáni szemétsziget eltakarítását célul tűző projekt.
Az Európai Unió (a világ más országaihoz hasonlóan) betiltana egy sor mindennapos műanyagterméket. A magyar kormány is szigorítást jelentett be.
Az új szabályok megnyithatják az utat a környezetbarátabb bioműanyagok előtt. Egyébként is folyamatosan állnak elő a kutatók az újabb alternatívákkal, nemrég például vízben oldódó zacskót mutattak be, de például a PET-palackot lebontó baktériumokkal is kísérleteznek.

5. Szenzációs leletek, meghatározó események

Az év legizgalmasabb történelmi eredményeiből is válogattunk:

Bebizonyították, hogy két évszázados szárazság miatt tűnt el a maja birodalom.
Azonosították az aztékokat kiirtó kórt.
Igazolták az inkák származásáról szóló legendákat.
Egy Amerikát benépesítő új ősi népcsoportot fedeztek fel.
Előbb úgy tűnt, hogy megfejthették a megfejthetetlennek tartott Voynich-kéziratot, majd kiderült, hogy ez azért erős túlzás.
A bázeli papirusz rejtélyét viszont tényleg megoldották.
Eddig ismeretlen szövegeket találtak a holt-tengeri tekercseken.
Bebizonyosodott az is, hogy eredeti a Mexikói Maja Kódex.
A torinói lepel viszont középkori hamisítvány lehet.

Néhány hazai érdekesség:

Magyar kutatók megtalálták az Árpád-házi dinasztia DNS-ét.
Egy új kutatás felülvizsgálja a mohácsi vészről a köztudatban élő képet.
Egy ciprusi hotelszobából, rejtélyes körülmények között előkerültek Rákosi Mátyás személyes levelei.

Végül néhány különlegesebb régészeti lelet. Megtaláltak például

egy eddig csak leírásokból ismert ókori görög várost,
az egyik legősibb egyiptomi települést,
egy elveszett ősi iraki várost,
lézeres távérzékelővel (LIDAR-ral) komplett maja városokat,
egy a trójainál háromszor nagyobb erdélyi várat,
új, több ezer éves Nazca-vonalakat,
a valaha talált legrégibb ép hajóroncsot a Fekete-tengerben,
Cook kapitány hajóját, az Endeavort,
egy legendás orosz aranyszállító hajót,
a USS Lexington második világháborús repülőgép-hordozót, rajta 11 repülőgéppel,
a világ leghíresebb női pilótája, Amelia Earthart maradványait.
A Duna alacsony vízállása miatt itthon is rengeteg értékes vagy érdekes lelet került elő a víz alól. Augusztusban például egy második világháborús amerikai bombázó bukkant elő a folyóból, a Petőfi híd lábánál pedig a száz éve partvédő kőszórásként a rakpartba épített sírkövek tűntek elő.

Összeszedtük az idei év legérdekesebb évfordulóit is:

400 éve történt a prágai defenesztráció.
200 éve született Karl Marx és Görgey Artúr.
150 éve: felfedezték a cro-magnoni embert.
100 éve: kitört a spanyolnátha; elsüllyedt a legnagyobb magyar hadihajó; kivégezték a Romanovokat; merényletet kíséreltek meg Lenin ellen; felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia; elkezdődött az őszirózsás forradalom; megölték Tisza Istvánt; elszakították Erdélyt.
80 éve történt az Anschluss; a kristályéjszaka; az LSD felfedezése.
70 éve: megölték Mahátma Gandhit; ekkor történt a pócspetri rendőrgyilkosság.
50 éve: meghalt Jurij Gagarin; véget ért a prágai tavasz.
40 éve: a fél országon átvágott a páncélozott járművével egy szökött szovjet katona; megölték I. János Pál pápát; ekkor történt a történelem legnagyobb tömeges öngyilkossága.
20 éve született az oltásellenes mozgalom.
10 éves a Nagy Hadronütköztető.

6. GMO-babák és a rákgyógyítás forradalma

Egy ígéretes új módszer egerekben tíz nap alatt végzett a rákkal, és már jönnek az emberekkel végzett klinikai tesztek is. Közben ausztrál kutatók megtalálták az immunredszer kulcsgénjét, ami szintén jól jöhet a rákgyógyításban. Szintén Ausztráliában dolgoznak egy tíz perc alatt pontos eredményt adó rákteszten. Kiderült az is, miért okoz rákot az elhízás.
Nagy nemzetközi vihart kavart, hogy egy kínai kutató közreműködésével megszületett a világ első génmódosított gyereke, és állítólag már egy újabb pár is génszerkesztett babát vár. A forradalmi CRISPR génszerkesztő módszer történetében ez újabb mérföldkő, viszont komoly etikai aggályokat vet fel.
Sikerült azonosítani a depresszióért felelős géneket, ez forradalmasíthatja a depressziókutatást. Az alváskutatásban magyar kutatók felfedezése hozhat áttörést. Szintén magyarok fejtették meg a stressz működését.
Az Egyesült Államokban továbbra is nagy probléma a gyógyszerfüggőség, minden ötödik fiatal amerikai felnőtt opioidok miatt hal meg, a szintetikus opioidok már a part menti vizek kagylóiban is kimutathatók. Áttörést hozhat a probléma kezelésében, hogy sikerült kifejleszteni egy új hatóanyagot, amely elég erős, mégse okoz függőséget, ezért alternatívát jelenthet a ma használt veszélyes szerekre.
A technológiai fejlődésnek negatív hatásai is lehetnek. A képernyő átalakítja a gyerekek agyát, a közösségi média növeli a depressziót, a videojáték-függőséget pedig önálló betegségnek nyilvánítanák, akárcsak a szexfüggőséget.
A kávé véd a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen, a magány viszont szó szerint leépíti az agyat – amelyet a keresztrejtvény nem tart frissen, napi egy pohár narancslé viszont jelentősen csökkenti a demencia kockázatát. Az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők viszont mégse védik a szívet.
Egereknél már sikerült visszafordítani az öregedés jeleit; amíg ez az embernél nem lehetséges, addig a gyorsabb gyaloglás segíthet tovább élni – és ha még rágózik is közben, könnyebben lefogyhat.
A terméketlenség kezelésében is történt előrelépés: emberi szövetből hoztak létre mesterséges méhet; a mesterséges spermához is egy lépéssel közelebb kerültünk; először sikerült laborban a teljes érésig növeszteni egy emberi petesejtet; és már kísérleteznek azzal, hogy ivarsejtek nélkül, őssejtekből hozzanak létre embriókat.

7. Nesze semmi, vedd be jól

Homeopátia:

Hiába mondta ki tavaly az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), hogy a homeopátia hatástalan, semmi nem utal arra, hogy az EU szigorítani akarná a homeopátia szabályozását.
Itthon is ellentmondásos a helyzet. Az ingyenes kórházi babacsomagban simán helyet kaphat egy homeopátiás kiadvány, és a minisztérium is megvédte a homeopátiát.
Közben viszont az új egészségügyi államtitkár radikális szigorításról beszélt, és bár erről kiderült, hogy túlzás, a kormány valóban ebbe az irányba tett egy tyúklépést.
Közben Amerikában több száz homeopátiás terméket vontak vissza egy fertőzés miatt.

Oltásellenesség:

Bár összességében rekordszámú gyerek kapott oltást 2017-ben, az oltásellenességnek így is sikerült szabad szemmel is látható kárt okoznia: rohamosan terjed a kanyaró Európában, holott az oltásokkal egyszer már sikerült legyőzni.
Magyarországon jobb a helyzet, mert magas az átoltottság, ezért nem kell kanyarójárványtól tartani.
Ausztráliában ezt azzal próbálják elősegíteni, hogy az oltástagadó szülőkkel minden hónapban bírságot fizettetnek.

8. Állati felfedezések

A kutyák fényképről is felismerik az emberi érzelmeket; tudják, ha valamiről nem tudnak eleget; és képesek kiszagolni a maláriát, illetve az emberi DNS-t is. A farkasok viszont békülékenyebbek náluk.
A majmok fejlettebben kommunikálnak, mint gondoltuk: képesek szótagokat használni. Az orangutánok beszélnek a múltról. Kínai tudósoknak pedig a világon először sikerült makákókat klónozniuk.
A tengeri csillag lát a sötétben és ki tudja lökni magából a gyomrát.
A patkányok képesek múltbeli események visszaidézésére.
A pókok az elektromosság segítségével tudnak több ezer kilométert repülni.
A kecskék felismerik az emberi mosolyt.
Az elefánt nem izzad, ezért ráncos a bőre.
Egy kardszárnyú delfin megtanult emberi hangokat utánozni.
Találtak egy fán élő kengurut, amelyről azt hitték, már kihalt.
22 év után derült ki, hogy a gerecsei őskrokodil egy teljesen új faj első ismert példánya.
Egy eddig ismeretlen populáció mentheti meg a kihalástól a tasmán ördögöt.
Rekonstruálták a világ első állatának genomját, és megfejtették az axolotl genomját is.
Sikeres emlékátültetést hajtottak végre két csiga között.
2018 emlőse a földikutya, az év madara a vándorsólyom, az év hala pedig a balin. Ezek meg itt az év természetfotói.

9. Kisebb és nagyobb érdekességek

Elkészült a világ állatürülék-térképe.
A fáknak is van pulzusuk.
Az óceániai dzsungelban fémet könnyeznek a fák.
Először azonosítottak ismeretlen (földi eredetű) mikrobákat az űrben.
Új struktúrát találtak az emberi DNS-ben.
Az agy törli a régi emlékeket, hogy helyet csináljon az újaknak.
Sikerült összekötni három ember agyát, hogy telepatikusan kommunikáljanak.
A Földön eddig sose látott jégtípust találtak gyémántba zárva.
Először sikerült laboratóriumban előállítani az Uránusz szuperjegét.
Magyar kutatók létrehoztak egy gyémántnál is keményebb anyagot.
Újabb mérföldkövet sikerült elérni a Higgs-bozon vizsgálatában.
Bizonyítékot találtak egy olyan részecske létezésére, amelyről korábban bebizonyították, hogy nem létezik.
A tudósok bekukkantottak a negyedik dimenzióban.
Rájöttek, hogy kit plagizált Shakespeare.
Kiderült, hogy halt meg Caravaggio.
Leonardo kancsal volt.
Egyenesebb lett a pisai ferde torony.
Megfejtették a Bermuda-háromszög titkát, már megint.
Új-Zéland két szigete közelebb csúszott egymáshoz, az Alpok pedig északra vándorol.
A földi napok egyre hosszabbodnak.
Lehet, hogy már egy új földtörténeti korszakban élünk.
Felfedeztek egy új geometriai alakzatot.
Megváltoztatták a kilogramm definícióját.
Megdőlt a prímszámrekord.

10. Nobel- és Ignobel-díjak

Az orvosi Nobel-díjat két rákkutató, az amerikai James P. Allison és a japán Taszaku Hondzso kapta, amiért rájöttek, hogy az emberi test immunrendszere kihasználható a rákos sejtek ellen folytatott küzdelemben. Ritka, hogy ilyen gyorsan Nobellel jutalmazzanak egy új orvosi terápiát, de egyáltalán nem véletlen: a díjazottak felfedezése valódi áttörést hozott a rákkutatásban, megalapozta az immunterápiát, amellyel előrehaladott fázisban lévő betegek is gyógyíthatók.
A fizikai Nobel-díjat Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland nyerte megosztva a lézerfizikában elért úttörő eredményeikért. 55 év után nyert újra nő fizikai Nobel-díjat, Donna Strickland mindössze a harmadik női díjazott a kategória történetében.
A kémiai Nobel-díjat három enzimkutató tudós, az amerikai Frances H. Arnold és George P. Smith, illetve a brit Gregory P. Winter kapta megosztva, az evolúció mechanizmusát felhasználó úttörő kutatásaikért, az eredményeiket ma már a gyógyszeripartól az üzemanyaggyártásig a gyakorlatban is felhasználják.

Kiosztották az Ignobel-díjakat is, amelyeket szokás anti-Nobelként emlegetni, de a vicces vagy fura kutatásokért járó díj valójában maga is rangos elismeréssé nőtte ki magát. Idén többek között olyan eredményekért járt a díj, mint hogy

a hullámvasutazás segít a vesekő eltávolításában,
a saját magunkon ülve elvégzett vastagbéltükrözés hozzájárul az emésztőszervi betegségek megelőzéséhez,
nem éri meg emberi húst enni, mert nem elég tápláló,
virtuális vudubabán levezethető a düh, illetve
az emberi nyálnak tisztító hatása van.

11. Hawking, a magyar űrhajós és társaik

A tudomány több jeles képviselőjét is elbúcsúztatta 2018-ban, de a legnagyobb nevű távozó minden bizonnyal a világhírű brit elméleti fizikus, Stephen Hawking volt:

Hawking március 14-én, 76 éves korában halt meg.
Bár a legtöbben az ismeretterjesztő munkásságát ismerték, és alakja megihlette a popkultúrát is, tudományos érdemei is elvitathatatlanok, elméleti fizikai munkásságával, különösen a fekete lyukak kutatásával kétségtelen alakítója volt az elmúlt fél évszázad tudományos gondolkodásának.
Halálakor az egész tudományos világ, köztük a magyar kutatók is gyászoltak. Temetésére időutazókat is vártak.
Utolsó munkáit már halála után publikálták.

Több más jeles kutató, köztük magyarok is idén távoztak:

John Young, az űrhajózás úttörője, a NASA egyik legtapasztaltabb pilótája.
Alan Bean, a negyedik ember, aki a Holdra lépett.
Magyari Béla kiképzett magyar űrhajósjelölt, Farkas Bertalan tartaléka.
David Goodall ausztrál botanikus, akinek a halála azért kapott különösen nagy figyelmet, mert bár elmúlt 104 éves, még mindig egészséges volt, de már szeretett volna meghalni, amihez jogi okokból Svájcig kellett utaznia.
Peter Grünberg Nobel-díjas német fizikus, a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálásának egyik atyja.
Simonyi Endre vegyészmérnök, folyamatszabályozási szakmérnök, a személyi számítógépek magyarországi úttörője.
Ötvös László Széchenyi-díjas vegyész.
Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus.
+1: 46 évesen meghalt Koko, a jelbeszéddel társalgó gorilla is.

12. Az év legjei

Idén fedezték fel/végezték el/indították be/találták meg a világ

legősibb macskáját, őskutyáját, óriáspandáját, békáját, gyíkját, barlangrajzát és figuratív barlangrajzait, lábnyomát, állatos tetoválását, sörfőzdéjét, palackpostáját és biológiai színét;
legnagyobb hidegét, barlangrendszerét, optikai teleszkópját, agyszimulátorát, szuperlézerét, szélerőművét, észak-amerikai gyémántját, madárfaját, dinoszauruszlábát, tengeri hullámát a déli féltekén és az egyik legnagyobb becsapódási kráterét;
legkisebb dinólábnyomát, emberszabásúját;
legelső megfigyelt szupernóváját, úszó atomerőművét, sikeres pénisz- és herezacskó-átültetését, második arcátültetését, kék rózsáját, növényevő cápáját;
illetve a világ legpontosabb mérlegét, leggyorsabb állkapcsú állatát és legfeketébb állatát.

Kénytelenek vagyunk egy szomorú magyar szekciót is nyitni, mert idén kiderült, hogy

13. Az év legnépszerűbb Ma is tanultam valamit cikkei

A Ma is tanultam valamit alrovatunk idei 10 legolvasottabb cikke – ezek érdekelték önöket leginkább:

+1. Ezeket is olvassa el, ha jót akar!

Végül még 10 cikk, amelyek fentebb sehova nem fértek be, de a tudomány kedvelőinek jó szívvel ajánljuk őket:

Interjúztunk a kalandos életű Baranski Tiborral, aki 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után fegyvertelenül szállt szembe a gyilkosokkal, trükkös papnövendékként több ezer ember túlélésében segédkezve.

Alaposan körbejártuk az erőszak természetét és társadalmi beágyazottságát.

Beszámoltunk az ásványbörze ezoterikus útvesztőjében tett kalandozásról.

Gyönyörű képek közepette beszélgettünk Jurányi Zsófia Antarktisz-kutatóval.

Útikalauzt kínáltunk az ősmagyar eredettörténeti mítoszok politikával sűrűn átszőtt világába.

Utánajártunk, mit szól egymáshoz a tudomány és az ország Gyuri bácsija, a bükki füvesember.

Bemutattuk az álhírek és összeesküvés-elméletek szociálpszichológiáját.

Bejártuk Rákosi Mátyás befejezetlenül és kihasználatlanul álló földalatti bunkerét.

A szovjet katonák által Magyarországon elkövetett nemi erőszakról és napjaink antigender hangulatáról beszélgettünk Pető Andreával.

Az ‘56-os magyar Springer György a tengerentúlon is párját ritkító karrieréről, a majdnem megvalósult űrutazásáról és magyarországi emlékeiről is mesélt nekünk.

(Borítókép: Fénycsíkok a Földön az ISS fedélzetéről fotózva. Fotó: Donald Pettit / NASA)

Index Vakbarát Hírportál