Index Vakbarát Hírportál

Hagyná, hogy a kisbabáját érzéstelenítés nélkül operálják?

A kérdés nyilván teljesen abszurd, hiszen mi szükség a szülő beleegyezésére: melyik orvos lenne annyira elvetemült, hogy egy csecsemőn fájdalomcsillapítás nélkül akarjon komolyabb sebészeti beavatkozást végezni?

Ami azonban ma felfoghatatlan barbárságnak tűnik, pár évtizede mindennapos gyakorlat volt. És ne a múlt század elejére, esetleg a harmadik világ valamelyik sötét zugára gondoljanak: más országok mellett az Egyesült Államokról van szó, és a 80-as évekről.

A múlt század második felében az amerikai kórházak többségében bevett klinikai gyakorlatnak számított, hogy az újszülötteket, csecsemőket altatás nélkül, minimális vagy zéró fájdalomcsillapítás mellett műtötték, és csak izomlazítót kaptak, hogy mozdulatlanok maradjanak. Totálisan éberen, ám mozgásképtelenül kellett végigszenvedniük, amíg például hasi vagy mellkasi operációt végeztek rajtuk.

A ma már iszonyúnak tűnő gyakorlat kialakulásának pontos körülményeiről nem sokat tudni. Annyi biztos, hogy a 19. század végén kezdtek napvilágot látni és az orvosképzésben is meghonosodni azok a tudományos nézetek, hogy az újszülöttek, csecsemők csak reflexből sírnak, mert az idegrendszerük még nem elég fejlett a fájdalominger továbbításához és a fájdalom emlékének megőrzéséhez. Ezzel összhangban úgy vélték, nincs szükség érzéstelenítésre, mert még az erős fájdalom sem okoz fiziológiai vagy pszichés károsodást a kisbabáknak, akik viszont így mentesíthetők az ópiátalapú készítmények hatásának kockázatai alól.

Akkoriban a veleszületett szívbetegségek és a gyomorkapu-szűkület volt a csecsemőknél a két leggyakoribb műtéti ok, ezerből nyolc újszülöttnél diagnosztizálták valamelyiket. 1950-1990 között az USA-ban átlagosan évi 3,5 millió gyerek született: az évtizedek alatt csak az Egyesült Államokban akár egymillió gyerek is áteshetett a pokoli tortúrán. A fájdalomcsillapítás elhagyása azonban egyes visszaemlékezések szerint a csecsemőkori daganatos betegségek, sőt az égési sérülések kezelésére is kiterjedt.

Különös módon a gyakorlat egyáltalán nem volt széles körben ismert, a szülőknek általában fogalmuk sem volt, min ment keresztül a műtőben a gyerekük. A csecsemők kínzása a 80-as évek közepéig zavartalan folyt, és akkor is csak azért lett vége, mert egy nő országos kampányt indított, amikor 1985-ben megtudta, hogy a koraszülött kisbabáját érzéstelenítés nélkül operálták meg.

Az esetből óriási botrány lett, ráadásul kiderült, hogy sok helyen annak ellenére műtötték továbbra is kizárólag izomlazítóra és a felületes hatású dinitrogén-oxidra hagyatkozva a csecsemőket, hogy a 80-as évek eleje óta egyre több olyan kutatás látott napvilágot, melyek szerint a kisbabák nagyon is érzékelik a fájdalmat, hatására jelentősen megnő a stesszhormon-szintjük.

Később az is kiderült, hogy a fájdalom érzékelése csecsemőkorban nemhogy kialakulatlan, de épp ekkor a legintenzívebb, és az évek múlásával csak gyengül. A 80-as évek végére teljesen felülbírálták a korábbi álláspontot, azóta az új protokolloknak megfelelően még a koraszülötteket is teljes körűen érzéstelenítik.

Mára az is bebizonyosodott, hogy az életük elején érzéstelenítés nélkül operált, időközben felnőtt populáció körében nagyon magas a más okra nem visszavezethető poszttraumás stresszbetegség előfordulása: ha tudatosan nem is emlékeznek rá, az átélt gyötrelem gyakran még ma is kínozza őket.

Micsoda? A legmagasabb hegy a Földön a Mount Everest, leánykori nevén Csomolungma, 8848 méterrel, ezt mindenki tudja, aki elért legalább az ötödik osztályig az általános iskolában, vagy van ismeretterjesztő csatornája a kábeltévén. Csakhogy ez így nem teljesen igaz. A földrajzkönyvek a legmagasabb hegycsúcsot úgy határozzák meg, hogy az a pont, ami a legnagyobb távolságra van a tengerszinttől - ez pedig minden, csak nem egzakt definíció.

Ha egy kereskedőnek nagyon jó a szövege és nagyon meggyőző, azt szokták mondani rá, képes lenne eladni a turistáknak az Eiffel-tornyot. Victor Lustig, akit minden idők legügyesebb szélhámosának tartanak, tényleg megcsinálta ezt a világraszóló átverést. Kétszer. És csak utána indult be igazán a karrierje.

A cápa az egyetlen állat, ami sosem lesz rákos – tartja a közhiedelem, és erre óriási biznisz épül, a különféle cápaporc-kivonatok forgalma évi több tízmillió dollárra rúg. A védő hatás alapja az úgynevezett angiogenezis, az új vérerek képződésének folyamata. Ez a jelenség fontos a test számára: az újonnan termelődő sejteket a frissel létrejövő vérerek látják el tápanyaggal és oxigénnek. A rákos daganatok számára pedig alapvető, hiszen a daganat valójában nem más, mint megállíthatatlanul és nagyon gyorsan burjánzó sejtek halmaza. Innentől már beindul a csodaszergyártók logikája.

1. A cápaporcban egyáltalán nincsenek vérerek;
2. A cápa teljes csontváza porcból áll;
3. A cápáknál alacsony a regisztrált rákos esetek száma;
4. Volt néhány kutatás, ami cápa (és nyúl- és birka-) porcból kinyert anyagokat juttatott rákos daganatokba, és azoknak lelassult, esetenként meg is állt a növekedésük a vérerek kialakulásának gátlása folytán;
5. Tehát:

Gondolta volna, hogy a világ legnépszerűbb mogyorós-csokis édessége, az émelyítően édes Nutella idén volt 50 éves? Egy olasz cukrász, Pietro Ferrero találta ki, és dobta piacra 1964-ben. A név nem véletlenül ismerős: a Nutella mindent elsöprő sikerére mára egy több milliárd eurós édesipari óriáscég épült fel, és a család nevét viseli az egyik népszerű termékük, a Ferrero Rocher csokigolyó. A cég terméke még a Kinder-tojás, és a Tic-tac mentolos drazsé is, de ezeknek a népszerűsége mind eltörpül a Nutelláé mellett.

A jóságos, ajándékokat osztogató Mikulás figurája egy 4. századbeli görög püspök, Myrai Szent Miklós alakja körüli legendákból született, ezt mindenki tudja. Miklós életéről kevés megbízható történelmi forrás létezik, de azok mind egyetértenek abban, hogy a püspök a családjától örökölt vagyon nagy részét a szegények és rászorulók megsegítésére fordította, és sokszor osztogatott ajándékot a gyerekeknek, névtelenül, az éjszaka leple alatt - ebből fakad a Mikulás legendája.

Miklóst a jótéteményei miatt sokan tartják a védőszentjüknek, bár a katolikus egyház hivatalosan csak a zálogházak és a pékek védőszentjeként ismeri el. Nem hivatalosan azonban Miklóst tartják évszázadok óta védőszentjüknek többek között a tengerészek, az íjászok, a diákok, Kecskemét városa, és a prostituáltak is.

A marketing első szabálya: ne feltételezz semmilyen alapvető tudást a fogyasztóról. Drágán tanulta meg ezt a leckét az amerikai A&W gyorsétteremlánc a nyolcvanas években, amikor egy új burger bevezetésével megpróbáltak nekimenni a McDonald'snak. Az esetet azóta tanítják reklámosoknak, és riogatják vele az amerikai oktatás gyatra állapotával riogatható tömegeket.

Egy új, sérthetetlen lényt akarok, ami érzéketlen a fájdalomra, jó az ellenálló képessége, és nem érdekli, milyen minőségű ételt eszik.

– mondta Sztálin, írták a moszkvai újságok, vette át a Scotsman, és írt róla helyes kis történetet. A sztori alapján szépen kibontakozik a kép, ahogy a grúz diktátor a Vörös Hadseregből egyfajta Majmok bolygója-utánérzést farag, és ahogy húsz évvel később a felszabaduláskor elözönlik a majmok Budapestet, és ellopkodják a civilek óráját.

A bunkó texasi parasztja - mondogatták George W. Bushról, akiről köztudott volt, hogy elnökké választása előtt csak egyszer volt külföldön – akkor is Mexikóban –, és az angolon kívül egy nyelvet sem beszél. Ez egyébként nem teljesen igaz – Bush tűrhetően beszél spanyolul –, de tény: Roosevelt volt az utolsó amerikai elnök, aki folyékonyan beszélt legalább egy idegen nyelven (ő konkrétan németül és franciául).

Ki gondolta volna, hogy a békét hirdető katolikus egyház miniállama a legcsúnyább eredményeket produkálja a bűnügyi statisztikákban? Akik tudják, hogy a Vatikánváros területe csupán 0,44 négyzetkilométer, és 575 lakosa van, sejthetik, hogy itt az egy főre eső bűncselekmények számáról lehet szó.

A Földön úgy számoljuk az év és a nap hosszát, hogy megfigyeljük a bolygó tengely körüli, és a csillaga körüli forgási idejét, és így van ez más bolygókkal is. A Föld 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül, és 365 nap alatt kerüli meg a Napot.

Nem így a Vénusz. Az Uránuszt leszámítva ez az egyetlen bolygó a Naprendszerben, ami nem az óramutató járásával ellentétesen, hanem azzal megegyező irányban forog. Ha még nem lenne elég: a Vénusz hamarabb kerüli meg a Napot, mint hogy megfordulna a saját tengelye körül.

Az állatorvosi egyetemeken is így tanítják, és az állatorvosok sem mondhatnak mást: a lovak nem tudnak hányni. Ennek az az oka, hogy a nyelőcsövük és a gyomruk közötti záróizom annyira szorosan zár, hogy a megrágott és lenyelt étel nem szabadulhat ki a gyomorból.

Olyan, mint megnyalni a napot – ezzel a mondattal jellemezte egy szakértő a világ egyik legcsípősebb erős paprikáját. Vajon mit mondott volna, ha nem paprikát, hanem egy kis RTX-et kóstol?

A műszőrzetek, borotvák, kencék, púderek, festékek és parfümök világában kevés férfi mozog otthonosan, de valószínűleg a szakavatott kozmetikusokat is zavarba hozná, ha egyszer döglött egérre bukkannának a neszesszerükben. Pedig az egérbőr valaha, a XVIII. század elején népszerű kiegészítője volt a sminknek:

A franciáknak csak egy Emberi és polgári jogok nyilatkozatára futotta, de az állatokat már nem vették számításba. 200 évnek kellett eltelnie, hogy ez megváltozzon: ma már egy macska is kaphat kitüntetést, ha odaadóan szolgálja a brit koronát.

1962-ben tört ki a tanganyikai nevetőjárvány. A jelenséget nem egy betegség vagy vírus okozta: a kutatók ma tömegpszichózisként értelmezik a történteket. Mi más magyarázat lenne arra, hogy az iskolás diákok minden ok nélkül órákig tartó nevetésben törtek ki?

Arnold Sommerfeld német elméleti fizikust a kvantumfizika egyik atyjaként, az atomfizika kiemelkedő alakjaként, a röntgenhullámok elméletének egyik kidolgozójaként ismeri a tudománytörténet. Ő vezette be a fizikába a második és negyedik kvantumszámot, és a finomszerkezeti állandót, és most elegánsan lépjünk is túl azon, hogy ezek mit jelentenek, maradjunk annyiban, hogy a XX. század első felének egyik kiemelkedő fizikusa volt.

A rövidlátók aránya a világ népességében nagyjából 10 százalék körül van. Bizonyos csoportokban (például egyetemistáknál) magasabb, másoknál alacsonyabb. Ez a jó ideje állandó arány most felborulni látszik, ugyanis Kínában és Kelet-Ázsia több más országában is valóságos járvány lett a rövidlátásból. A hatéves gyerekek körében 40, a 18 éveseknél már 80 százalék a rövidlátók aránya, nagyvárosokban még ennél is magasabb, 90 százalék feletti. Vannak iskolák, ahol igazi különlegességnek számít, ha egy diák nem szemüveges.

A rövidlátás elterjedtsége csak az elmúlt pár évtizedben lett ennyire drámai. Az Economist és a New Scientist két felmérést idéz, az egyik az 1970-es évekből való (akkor a 16-18 évesek között 25 százalék körül mozgott a szemüvegesek aránya), a másik 2000-ből, amikor a 6 évesek között minden ötödik volt rövidlátó. Ma ugyanennyi a súlyos, mínusz hat dioptriánál erősebb lencsével korrigálható esetek aránya. De mi lehet ennek a hátterében?

Mindenki ismeri Kalkuttai Teréz anyát: úttörő karitatív munkája, töpörödött, fejkendős alakja miatt már életében katolikus ikonná vált, 1997-es halála után pedig az egyház hamar felfedezte néhány csodatételét, melyekre hivatkozva előbb boldoggá, majd szentté tudták avatni.

Azt azonban szinte senki nem tudja, hogy az egyik legjelentősebb modern szent életének nagy részében súlyos kételyekkel vívódott Isten létével kapcsolatban, sőt, többször is megtagadta őt.

Évezredek óta visszatérő konfliktusforrás minden férfi-nő kapcsolatban, hogy szex után a férfi elálmosodik (rosszabb esetben rögtön el is alszik, még rosszabban horkol is), a nő pedig ezen felidegesíti magát. Ahhoz képest, hogy mennyire sok embert érintő jelenségről van szó, aránylag keveset kutatták az okait a tudósok, de azért mára nagyjából összeállt a tudományos magyarázat a dologra.

Az önéletrajzában Miles Davis azt írta, hogy a zene változása a világ változására reagál: még a minket körülvevő hangok sem ugyanazok, mint száz éve. Davis ezt a karambolok hangjával szemléltette: régen két kocsi összeütközésekor fémes csattanás és nyikorgás hallatszott, ma műanyagok tompa puffanása.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma a világon, így érthetetlen, miért félnek sokan repülőre szállni. A modern utasszállítók ráadásul egyre megbízhatóbbak – csak hát lezuhanni néha, azt ne kéne.

Pedig a mai utasoknak fényévekkel jobbak a túlélési esélyeik, mint egy tesztpilótának. Gondoljanak csak bele, hány profi pilóta halt szörnyű halált, mielőtt Chuck Yeagernek sikerült elérnie a hangsebességet! És még ő is sokkal jobb helyzetben volt, mint az első világháborús pilóták.

A félreérthető angol márkanevek nyilván elsősorban az angol anyanyelvűeket sarkallják vicces asszociációkra. (A többiek kérjenek tolmácsot, ha nem értik.) A Lucky Strike esete is ilyen: a cigarettamárka elnevezése és szlogenje miatt igen sokáig tartotta magát a pletyka, hogy fű van benne. A lucky magyarul szerencsést jelent, a strike ige pedig (ki)húzást. (Please strike the last sentence – kérlek, húzd ki az utolsó mondatot.) Innen a legenda, hogy minden sokadik dobozban elrejtettek egy szál füves cigit, és ennek a kihúzása a lucky strike, a szerencsés húzás.

Valószínűleg a humorista sem gondolta, hogy egy ártatlan viccéből tömegpszichózist kiváltó önbeteljesítő jóslat lesz. Pedig így történt. 1973 decemberében Carson a saját tévéműsorában ezt mondta:

Tudják, mi tűnik el a szupermarketek polcairól? A vécépapír. Az Egyesült Államokat akut vécépapírhiány sújtja.

1963. november 22-én lőtték agyon John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. A gyilkossággal kapcsolatban a történészek és a konteósok több köbkilométernyi szakirodalmat halmoztak föl, így a részletekkel most nem foglalkoznánk.

Minden őshonos ausztrál állat erszényes, de nem minden erszényes állat őshonos ausztrál, ahogy Észak-Amerika egyetlen erszényes emlőse, az oposszum sem az. A kenguru-patkány crossdresser-világbajnokság állati aranyérmese nemcsak emiatt különleges, hanem a fura szokásai miatt is.

Tudják, melyik a világ legfallikusabb épülete? Az amerikai Cabinet magazin is kíváncsi volt a válaszra, így 2003-ban versenyt hirdettek, mert az olvasók segítségével szerették volna kideríteni a választ.

1939 novemberének utolsó napján, két hónappal a második világháború kitörése után a sztálini Szovjetunió megtámadta Finnországot, miután az nem volt hajlandó elcserélni az országa déli részét némi orosz tajgára (ez a szovjeteknek azért kellett volna, hogy a határhoz közeli Leningrád védettebb legyen). A szovjet hadsereg sokszoros túlerőben volt, háromszor annyi katonával, harmincszor akkora légierővel és százszor több tankkal, mint a finnek – így jogosan várták azt, hogy legfeljebb 1-2 hét alatt ledarálják az ellenállást.

Nem így lett, a téli háború több mint három hónapig tartott, a Vörös Hadsereg hatalmas veszteségek árán (125 ezer halott és 190 ezer sebesült katona, 3500 kilőtt tank) tudta csak megadásra kényszeríteni a finneket. Ez főként annak volt köszönhető, hogy Sztálin hírhedt tisztogatása után alig maradt tapasztalt tiszt a szovjet seregben, és az amúgy sem túl acélos morált porrá zúzták az áldozataikat tucatszám szedő finn mesterlövészek.

Az első olyan fényképet, amin felismerhető emberi alakok is szerepelnek, 1838-ban, Párizsban készítette Louis Daguerre, a fotózás egyik úttörője. Ez az a kép, az első lefotózott emberek a kép bal alsó részén, az utcasarkon láthatók.

A fotó keletkezési körülményei érdekesek csak igazán. Daguerre ugyanis nagyjából hétperces záridővel dolgozott, vagyis nem Párizs utcái voltak szokatlanul üresek, hanem az átlagos járókelők és a közlekedés egyszerűen nem töltött elég időt ahhoz a látómezőben, hogy elég fény kerüljön be róla a fényképezőgépbe. Ez alól csak egy, a Boulevard du Temple utcasarkon épp a cipőjét fényeztető úr, illetve a cipőfényesítő volt kivétel.

Ez eddig a fotótechnikai történelem, a friss hír az, hogy most egy kicsit alaposabban is megvizsgálták a felvételt, és találtak néhány olyan részletet, amelyek akár további emberek (illetve kutyák) lehetnek. Az alábbi kiemelések közül az első a már ismert és híres eső embert (és a cipőpucolót) mutatja, a másodikon az elhúzott függöny mögül kibámuló kisfiút sejtenek az elemzők (vagy egy macska az, vagy egy váza), a harmadiktól a hatodikig pedig különböző, embernek látszó dolgok vannak. Na jó, az ötödiken pont egy szőnyeg lóg, de ha jobban megnézik, a szőnyeg mellett egy könnyűbúvár áll, a légzőkészülék csövével a szájában.

Ha úgy akarjuk látni a képet, ahogy azt Daguerre látta, a többi dagerrotípiához hasonlóan ezt is meg kell tükröznünk, a francia feltaláló eredetileg ugyanis tükörképben fotózott.

1918. november 11-én 11 órakor lépett életbe az első világháborút lezáró fegyverszünet, a háború utolsó amerikai áldozatát 10:59-kor lőtték le a németek. Biztos nem értesült időben, hogy véget ér a háború – gondolhatnánk, pedig Henry Gunther tudta, hogy perceken belül életbe lép a fegyverszünet.