Egy hobbit méretű ősi emberfaj felfedezése nagy vitát kavart a tudósok körében, ám nemrég újabb bizonyítékot találtak arra, hogy valóban léteztek.

A kutatók szerint őseink sokkal előbb elkezdték rituálisan elbúcsúztatni a halottaikat, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Kőhegyű lándzsájuk volt, de nem dobálták.

Már közel 7 ezer évvel ezelőtt is fogyasztottak az őseink pattogatott kukoricát.

Nem a kosárlabdázókra gondolunk, hanem a majdnem háromméteres emberekre.

A neandervölgyi ősember előre tervezett, és voltak elképzelései arról, mit szeretne megvalósítani.

Egy fórumozó valódi állkapcsot fedezett fel a fürdőcsempe kavargó mintájában.

A ruhatetűnek nem lehetett könnyű, mert ha jó volt az idő, az ősök meztelenül éltek.

Szimbolista vagy absztrakt festők voltak az ősemberek.

Annyi biztos, hogy valami átalakította elődjeink anyagcseréjét.

Többször is keveredett a két csapat, de nem volt sok előnye.

Mégsem csak gyűjtögettek az ősasszonyok?

Te hogy bírod a fájdalmat? Minden embernél máshol van a határ, s ezt nem csak egyéni érzékenységünknek köszönhetjük.

Egy spanyol tudós ősemberek maradványaiból „feltámasztott” molekulákkal gyógyította meg a baktériumokkal fertőzött egereket.

Az emberi agy fejlődése eltér más főemlősökétől. Ebben nagyon sok tényező játszik szerepet, de az egyik mindenképpen a nemi érés.

Még az ember megjelenése előtt épült.

Mindeddig fehér bőrűnek és hosszú hajúnak ábrázolták Ötzit.

Az agy mérete nem feltétlenül befolyásolja az intelligencia mértékét.

Hiányoznak a hozzájuk tartozó óriási ősemberek.

Nem a Homo sapiens gondoskodott először a halottairól.

Feltehetően vallási okokból drogozhattak.

A tánc előnyei közé tartozik a boldogsághormonok termelődése és a javuló memória is.

A történelemkönyvek szerint a férfiak vadásztak, a nők meg gyűjtögettek. Milyen kár, hogy ez cseppet sem fedi a valóságot – mutatjuk is, hogy miért.

A Fundoklia-völgy a Neander-völgyi vadászterülete lehetett a leletanyagok szerint.

Az állatcsontokon talált vágásnyomok vezettek a megállapításhoz.

A fákon is felegyenesedve mozognak a csimpánzok.

Ínyencek lehettek már a neandervölgyiek is.

Tudományos szenzáció: megvizsgálták egy Neander-völgyi klán DNS-ét.

A Neander-völgyi emberek kis, szoros kötelékű közösségekben élhettek.

Svante Pääbo a koronavírus kutatásába is bekapcsolódott.

Ilyen volt a születésszabályozás, a szex és a partnerválasztás az ősember korában!

A Homo sapiens talán az ősi klímaváltozások hatására fejlődött ki.

Az élelemtermelés hatása nem volt túl kedvező az egészségre nézve.

Még csak nem is voltak mind emberek.

Körülbelül másfél millió éves emberi ágyéki gerinccsigolyákat azonosítottak.

Nyugi, ezekkel a technikákkal 21. századi éned felül tud kerekedni rajta!

Folytatódik múlt heti írásunk: összegyűjtöttünk 20 hihetetlen régészeti felfedezést az elmúlt két évtizedből.

És azt is, miért melegítjük fel kényszeresen, ha kihűlt.

A beszéd fejlődésének hajnalán az utánzó hangoké volt a főszerep.

Különös lábnyomokat találtak a régészek, amik feltehetően egy hatmillió évvel ezelőtti korból származnak.

Százhúszezer éves múltra nyúlhat vissza a ruhakészítés.

Nagyon ritka leletet sikerült azonosítania a kutatóknak.

Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség.

Egy 146 ezer éves emberi koponyát találtak Kínában, az új faj egyik egyedéhez tartozhatott.

Az emberi agy fejlődését jelentősen befolyásolta a zsákmányszerzés.

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a Neander-völgyiek kihalásában.

Indonéziában bukkantak rá az ősi állatfestményre.

Nem ment igazán jól nekik.

Elképesztő rajztehetségre vallanak a chauvet-i barlangrajzok, melyek sok titkot hagytak maguk után.

Brit tudósok egyik legnagyobb mesterműve a Piltdowni Ember A főkolomposok között felmerült Arthur Conan Doyle neve is.

A megtalált koponya kétmillió éves. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó.

A régi ősök emlékét ma már nagyon élethű mellszobrok őrzik.

Háromszor akkora eséllyel szorul lélegeztetésre, aki hordozza - Európában minden hatodik ember.

Még nagyon sok mindent nem tudni a korai emberekről, de az ilyen felfedezések közelebb hozzák a múltat.

Már sokkal korábban elkezdtek ágyban aludni az emberek, mint azt eddig gondolták a tudósok.

A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak.

Az Abric Romani nevű barlang egykor Neander-völgyiek lakhelyéül szolgált: meleg víz és hálószoba is volt benne.

Halcsontból készült horgokat, kősúlyokat és egy 2,5 méter hosszú hal maradványait tárták fel az izraeli régészek a Hula-tónál.

A Neander-völgyiek nehezen alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, ami jelentősen csökkentette fennmaradásuk esélyét.

A nők különös receptorokat örökölhettek a Neander-völgyi ősöktől.