Mit adott nekünk a Rosetta-misszió?
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
Az űrszonda tavaly szeptemberben csapódott a Csuri üstökös felszínébe, egy évvel később sikerült rekonstruálni az utolsó általa készített képet.
Na és a földi élet kialakulásában mekkora szerepük volt az üstökösöknek?
Az ukrán Klim Csurjumov még épp láthatta, ahogy a Rosetta a róla elnevezett égitestbe csapódik.
12 év után belevezették az üstökösbe, amely körül keringett. A történelmi zuhanás közben azért még lőtt pár történelmi fotót.
Péntek délben érkeznek meg az utolsó fényképek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösről.
Most már biztosan nem fog felébredni az üstökösön pihenő szonda.
Az ESA űrszondája becsapódó landolást végez a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön.
Öt kilométerre kellett merészkedni a műholddal, hogy a műszerek érzékeljék a nemesgázokat.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban Aminosavat és foszfort talált az űrszonda.
Sok még a titok, de egyre többet felderítünk.
Az űrszonda tavaly szállt le az üstökösre, fél éve hallgatott el. A kutatók nem adják fel, de egyre hidegebb és sötétebb van a leszállóegység körül.
A kutatók még egyszer, utoljára megpróbálják kibillenteni a Philae-t, mielőtt az kockára fagy.
A formája alapján eddig is gyanús volt, de most bebizonyosodott, hogy az üstökös egy űrkarambolból született.
A napsütés megolvasztja és elpárologtatja, a sötét és a hideg újra visszafagyasztja a felszíni jeget.
Ahogy közeledik a Naphoz, másodpercenként több száz kilót veszít a tömegéből az üstökös.
Az üstökös hamarosan eléri a pályája Naphoz legközelebbi pontját, a tudósok már készülnek.
A Philae szonda adatait elemezve derült ki, hogy nem hiába szálltunk le egy üstökös felszínére.
Valahol puha, mint a friss hó, máshol még a jégfúrók sem boldogultak a kemény felszínnel.
Tíz napja nem tud a földi irányítóközpont kommunikálni az üstökösre leszállt szondával.
Vagyis inkább becsapódik. Az űrszonda küldetését 9 hónappal meghosszabbították.
Nem tudjuk, mi okozza az éjszakai porkitöréseket.
Elfordultak a Csurjumov-Geraszimenkó körül keringő Rosetta antennái a Földtől, kis híja volt.
Érdekes adatok jönnek a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó körül keringő űrszondától.
A Rosetta kommunikációs modulja nem kap elég napenergiát. Az ESA áprilisban újra próbálkozik.
A Rosetta-misszió üstökösének felszínét mintha szél egyengette volna. De az űrben ez lehetetlen.
Az égitest meghajlása okozhatja. Még nem tudni, mi lesz ebből, de akár ketté is törhet.
Tiszta homály az egész, mert amikor készült, az űrszonda még javában pattogott.