Nagyon figyeljük a Bennut és az Apophist, így azt is észrevesszük, ha valami megzavarja a pályájukat.

Nem időutazás, vagy ha az is, csak a jövő felé tart.

John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton fektették le a ma népszerű mesterséges intelligencia alapjait.

A technikai fejlődés 1000 év alatt képes kinyírni egy bolygót.

Tavaly két magyar sikerének is örülhettünk, idén nem valószínű, hogy duplázik Magyarország.

Nem tudjuk, hogyan tágul a világegyetem, ezért azt sem, hogyan keletkezett.

Ilyen bomlás százmilliárdból csak tucatszor történik.

A szupravezetés modellezése közben különös állapotba került az anyag.

Akusztikus technikával csípnék el a legnehezebben mérhető részecskét.

Hallott már a fáradt fény elméletről?

Zavaró lehet, de van, amikor nem tanácsos tompítani a hangot.

Tényleg nem a szomszéd kutyája.

A Motörhead-rajongók valószínűleg felkapják a fejüket a hírre.

A hidegháború alatt egy hegy gyomrában kezdődött az egész.

Elbántak a sötét anyaggal, de milyen áron?

Petőfi még költő sem volt, amikor használni kezdték.

Szükség van rá az Artemis-programhoz, később pedig a Hold üzleti hasznosításához is.

Egy évszázada jósolták meg létezésüket, most sikerült megfigyelni őket.

Labatutot beperelték azért, amit írt.

Az anyagban nem csak egy módon terjedhet a hő.

Megoldhatja a sötét anyag rejtélyét, ha a gravitációshullám-obszervatóriumok ilyen különös hullámokkal találkoznak.

Felfalja a kisebb univerzumokat a világegyetem?

Merre forog, ha nem locsolja, hanem beszívja a vizet?

A téridőt fodrozó hullámok kutatásáért többször járt fizikai Nobel-díj.

Eddig helyi jellegűnek tekintett geometriai tulajdonságok kötik össze a dolgokat.

Az őrült ötletben van rendszer.

Mitől jobb a klasszikus számítógépnél, és zsebre vághatjuk-e valaha a kvantumszámítógépet? Dr. Széchenyi Gáborral, az ELTE fizikusával beszélgettünk.

Voltak elsőségek, kemény problémák, lebukások, és persze volt két Nobel-díj.

Jelentős mérföldkőhöz érkeztünk.

Kétszer akkora, mint a korábbi olasz rekorder.

A téridő szétesése miatt atomi szinten fluktuál az idő.

A Condorban már 1121 qubit ketyeg.

A Nobel-díjas attoszekundumos fizikát kutatják az ELI-ALPS-ban.

Csak az esetek negyedében jött össze.

24 ezer optikai érzékelőt telepítenek 3 és fél kilométeres mélységbe.

Olyan anyagokból állhat, amelyeknek létezését csak elméletben feltételeztük.

A fizikus erről egy német rádió műsorában beszélt.

Orbán Viktor is gratulált neki.

A móri születésű kutatót már felső tagozatosként elbűvölte a tudomány.

Az attoszekundumos fizika alapítói kapták a rangos díjat 2023-ban.

A CERN megerősítette Einstein sejtését.

A Hubble-feszkó nem mozdult el a holtpontról.

Benéztek egy szót Newton tehetetlenségi törvényében.

Az LK-99 nem a bölcsek köve, de akkor mi?

Az űroperák csillagrombolói is zúghatnak egy kicsit.

Kiderült, hányan jelölték meg ezeket a szakokat.

Történt már hasonló, akkor hamisítás miatt visszavonták a róla szóló tudományos cikket.

A mágneses mezővel előidézett szupravezetés egy magasabb hőmérsékletű változata.

A fejlesztők Vasember-páncélt építenének belőle.

Kvazárok megfigyelése igazolta Einstein relativitáselméletét.

Nem tudnak ugrani, de mégis megteszik.

A leggyorsabb ember alkotta eszköz kiderítette, honnan jönnek a műholdakat fenyegető részecskék.

Holland kutatók Stephen Hawking nyomán új elméletet alkottak a világvégéről.

Minden eddiginél részletesebb kozmikus térképet készítettek.

A csapatnak már volt ilyen eredménye, de azt hamisítás gyanúja miatt visszavonták.

Kérdés, hogy utóbbi működhet-e.

Két halványabb és egy erősebb példányban tükrözik a mögöttük elterülő teret.

Kovács István Jánossal, az FI Litoszféra-fizika kutatócsoportjának vezetőjével egy Magyarországot érintő földrengés veszélyéről is beszélgettünk.

A világegyetem kétharmadát érintő kozmológiai problémáról van szó.

Fénysebesség felett, észre sem veszed, és elhagyod a valóságot.