Az omikron-variáns enyhébb lefolyású, de gyorsabban fertőz.

Boldogkői Zsolt szerint a szupermutáns elleni nyájimmunitáshoz 90 százalék feletti védettség kell.

Rusvai Miklós állatorvos szerint az új variáns vakcinák nélkül immunizálhatja a lakosságot.

Még nincs nyájimmunitás, csak az oltás jelenthet megoldást.

A negyedik hullám ellenszere az oltás, az oltás és még inkább az oltás.

Ősszel jöhet a negyedik hullám. Rövid távon nem érhető el a nyájimmunitás.

A lakosság akár készpénzzel is motiválható lehet.

Sőt, lehetséges egyáltalán? A tudósok is megosztottak.

Jobb arra készülni, hogy a koronavírus a mindennapi életünk része marad.

A nyájimmunitás mindaddig nehezen érhető el, amíg el nem kezdik beoltani a 16 év alatti fiatalokat.

A főpolgármester szerint vizsgálatokra van szükség, nem légből kapott táblázatokra.

A WHO már karanténgenerációról ír. Interjú Havasi Katalin gyermekorvossal.

A beoltottak számának el kell érnie a lakosság arányának a 70 százalékát.

Ami a vakcinák számát illeti, már most több van, mint ahányan jelentkeztek.

Szerinte a héten derül ki, hogy platózik-e a harmadik hullám.

A lakosság 60 százalékát már legalább egyszer beoltották, közel járnak a nyájimmunitáshoz.

A lakosság közel 40 százalékát nem izgatja, hogy meglesz-e a védettséghez szükséges átoltottsági szint.

A koronavírus miatti korlátozó intézkedések egyik következménye, hogy nem alakul ki az influenza elleni szezonális nyájimmunitás.

A professzor szerint már tervezhető, hogy ki kapjon két oltást, és kinek elég az emlékeztető vakcina.

A víruskutató szerint mintegy ötmillió beoltottra lenne szükség a nyájimmunitáshoz.

Egyszerűen azért, mert a gyártól nem fogják leszállítani az ígért mennyiségű vakcinát.

A védőoltások elmaradása csökkentheti a védettséget, és emiatt már elfeledett betegségek egy-egy területen újra megjelenhetnek.

A korlátozások enyhítése szóba se jöhet a következő hetekben.

Kína tűzzel-vassal, de szinte teljesen felszámolta a vírus terjedését, most pedig az oltóanyagpiacot is meghódítaná.

A svéd gazdaság legfeljebb három-négy százalékponttal csökkent kevésbé, mint a szigorú karantént életbe léptető szomszédoké, viszont ötször-tízszer többen haltak meg eddig, miközben a nyájimmunitás a láthatáron sincs.

A spanyol felmérés az eddigi legnagyobb Európában, a magyar eredményekkel is egybevág.

Már amennyire megbízhatunk a tesztjeinkben.

Nem vezettek be korlátozást, az áprilisi adatok katasztrofálisak lettek, de ez még nem jelenti azt, hogy rossz stratégiát választottak.

Az orvosegyetemek közös vizsgálata elérte a reprezentativitáshoz szükséges szintet. Nincs nyájimmunitás.

A kormányt segítő kutatók előadásaiból eddig nem ismert részletek derülnek ki a járványhelyzetről és a kormánydöntések hátteréről. Új járványkezelési stratégiára is konkrét javaslatok születtek, a több tesztelés mellett kötelező maszkhasználat is jöhet.

Viszont az ország járványügyi tisztviselői szerint hosszú távon az ő stratégiájuk bizonyul majd jónak, mert a második hullám sokkal könnyebb lesz nagy átfertőződéssel.

Becslések szerint a stockholmi lakosság 15-20% már elkapta a koronavírust, ha immunitást is szereztek, az lelassíthatja egy második hullám terjedését.

A kutatás az iskolabezárás fontosságára is rámutat a járványkezelésben.

Ha a német lakosságnak csak a felét akarnánk védetté tenni 18 hónap alatt, naponta 73 ezer embernek kellene megfertőződnie - érvelt a módszer ellen Helge Braun.

Az adatok szerint kevesen eshettek át a fertőzésen, és abban sem biztosak, hogy az antitestek mennyire védenek az újrafertőződéstől.

Hogy kialakuljon a természetes védettség, a társadalom 60 százalékának kellene átesnie a víruson, de 1 százaléknál sem tartunk egy osztrák kutatás szerint.

A legtöbb szakértő szerint nem jó ötlet hagyni, hogy több millió ember megfertőződjön a többiek védelméért. A britek dobták be a köztudatba, majd a hollandoknál került elő, de mindketten állítják, ők nem akarták alkalmazni.