Müller Cecília szerint nem alakulhat ki nyájimmunitás
Az omikron-variáns enyhébb lefolyású, de gyorsabban fertőz.
Az omikron-variáns enyhébb lefolyású, de gyorsabban fertőz.
Boldogkői Zsolt szerint a szupermutáns elleni nyájimmunitáshoz 90 százalék feletti védettség kell.
Rusvai Miklós állatorvos szerint az új variáns vakcinák nélkül immunizálhatja a lakosságot.
Még nincs nyájimmunitás, csak az oltás jelenthet megoldást.
A negyedik hullám ellenszere az oltás, az oltás és még inkább az oltás.
Ősszel jöhet a negyedik hullám. Rövid távon nem érhető el a nyájimmunitás.
A lakosság akár készpénzzel is motiválható lehet.
Sőt, lehetséges egyáltalán? A tudósok is megosztottak.
Jobb arra készülni, hogy a koronavírus a mindennapi életünk része marad.
A nyájimmunitás mindaddig nehezen érhető el, amíg el nem kezdik beoltani a 16 év alatti fiatalokat.
A főpolgármester szerint vizsgálatokra van szükség, nem légből kapott táblázatokra.
A WHO már karanténgenerációról ír. Interjú Havasi Katalin gyermekorvossal.
A beoltottak számának el kell érnie a lakosság arányának a 70 százalékát.
Ami a vakcinák számát illeti, már most több van, mint ahányan jelentkeztek.
Szerinte a héten derül ki, hogy platózik-e a harmadik hullám.
A lakosság 60 százalékát már legalább egyszer beoltották, közel járnak a nyájimmunitáshoz.
A lakosság közel 40 százalékát nem izgatja, hogy meglesz-e a védettséghez szükséges átoltottsági szint.
A koronavírus miatti korlátozó intézkedések egyik következménye, hogy nem alakul ki az influenza elleni szezonális nyájimmunitás.
A professzor szerint már tervezhető, hogy ki kapjon két oltást, és kinek elég az emlékeztető vakcina.
A víruskutató szerint mintegy ötmillió beoltottra lenne szükség a nyájimmunitáshoz.
Egyszerűen azért, mert a gyártól nem fogják leszállítani az ígért mennyiségű vakcinát.
A védőoltások elmaradása csökkentheti a védettséget, és emiatt már elfeledett betegségek egy-egy területen újra megjelenhetnek.
A korlátozások enyhítése szóba se jöhet a következő hetekben.
Kína tűzzel-vassal, de szinte teljesen felszámolta a vírus terjedését, most pedig az oltóanyagpiacot is meghódítaná.
A svéd gazdaság legfeljebb három-négy százalékponttal csökkent kevésbé, mint a szigorú karantént életbe léptető szomszédoké, viszont ötször-tízszer többen haltak meg eddig, miközben a nyájimmunitás a láthatáron sincs.
A spanyol felmérés az eddigi legnagyobb Európában, a magyar eredményekkel is egybevág.
Már amennyire megbízhatunk a tesztjeinkben.
Nem vezettek be korlátozást, az áprilisi adatok katasztrofálisak lettek, de ez még nem jelenti azt, hogy rossz stratégiát választottak.
Az orvosegyetemek közös vizsgálata elérte a reprezentativitáshoz szükséges szintet. Nincs nyájimmunitás.
A kormányt segítő kutatók előadásaiból eddig nem ismert részletek derülnek ki a járványhelyzetről és a kormánydöntések hátteréről. Új járványkezelési stratégiára is konkrét javaslatok születtek, a több tesztelés mellett kötelező maszkhasználat is jöhet.
Viszont az ország járványügyi tisztviselői szerint hosszú távon az ő stratégiájuk bizonyul majd jónak, mert a második hullám sokkal könnyebb lesz nagy átfertőződéssel.
Becslések szerint a stockholmi lakosság 15-20% már elkapta a koronavírust, ha immunitást is szereztek, az lelassíthatja egy második hullám terjedését.
A kutatás az iskolabezárás fontosságára is rámutat a járványkezelésben.
Ha a német lakosságnak csak a felét akarnánk védetté tenni 18 hónap alatt, naponta 73 ezer embernek kellene megfertőződnie - érvelt a módszer ellen Helge Braun.
Az adatok szerint kevesen eshettek át a fertőzésen, és abban sem biztosak, hogy az antitestek mennyire védenek az újrafertőződéstől.
Hogy kialakuljon a természetes védettség, a társadalom 60 százalékának kellene átesnie a víruson, de 1 százaléknál sem tartunk egy osztrák kutatás szerint.
A legtöbb szakértő szerint nem jó ötlet hagyni, hogy több millió ember megfertőződjön a többiek védelméért. A britek dobták be a köztudatba, majd a hollandoknál került elő, de mindketten állítják, ők nem akarták alkalmazni.