Véres sivatag vár az afrikai menekültekre
A menekülők számára a Szahara sokkal veszélyesebb, mint a Földközi-tenger.
A menekülők számára a Szahara sokkal veszélyesebb, mint a Földközi-tenger.
A marokkói eladó beduinoktól szerezte, de nem tudni, mennyit ér.
A jelenség nem mindennapi.
Új ötletek a meleg elviselésére: növesszük füleink, ne borotválkozzunk, ássunk gödröt!
Őshüllőleletet találtak.
Régészeti kutatások támasztják alá, hogy a Szahara egykor zöldellt, és a jövőben újra zöldellni fog.
Ain Sefra városát és környékét fehér hótakaró borítja.
Szerintük a kék szín véd a napsugarak ellen egyben az égbolt és az isteni hatalom jelképe a Koránban.
Nem volt előjele a szerencsétlenségnek.
A francia elnök jelentette be az akciót.
Magyar, cseh és izlandi tudósok írtak cikket a Nature Scientific Reports szaklapjában.
Afrika irányából szaharai homok érkezhet, ez színezi el a csapadékot.
Szaúd-Arábia délnyugati részén pedig mínusz három fokra csökkent a hőmérséklet.
Helyben halászott halak tömegét találták egy barlangban. Sok ezer évvel ezelőtt állandó felszíni vizek tarkították a szaharai tájat.
Egy harmincas magyar nő a francia barátjával Marokkótól Dakarig biciklitúrázott, és elmesélte nekünk, milyen a közbiztonság, és miért a pisilés jelentette a legnagyobb kihívást.
Az Index elutazott Afrika törvényen túli országába, hogy lássuk, ahogy egy ősi karavánúton gyűlik össze mindenki, aki át akar kelni a Szaharán. Az út vége Európa, de amit a helyszínen találtunk, távol van a populista kampányok világától. A teljes film.
Másodpercenként 85,5 centiméteres sebességre is képes az amúgy is irtó menőn kinéző sivatagi rovar.
Nigeri útifilmünk legizgalmasabb részében kiderül, hogy még a szakértők sem tudják, mi zajlik a Szaharában, így jól meglepődünk, amikor 40 menekülttel egy teherautón a sivatagban találjuk magunkat. Kiderül, hogyan vesznek el százak a Szaharában.
Az Index elutazott Afrika törvényen túli országába, ahol kiderül, mi köze van a Párizs-Dakarnak az embercsempészethez, és hogyan lehet elszórni százmilliókat a szaharai csempészvárosban. Az Index útifilmjének első része tevékkel és megdöbbent embercsempésszel.
A Nagy Zöld Fal az egész kontinenst átszelné, hogy megálljt parancsoljon a sivatagosodásnak. Eredetileg összefüggő erdő lett volna. A valóság kevésbé látványos, de sokkal hasznosabb.
A becsapódó meteor olvasztotta meg a homokot, amely ezután túl gyorsan hűlt le.
Csodálatos naplementére számíthatunk emiatt. Nincs vége a saras esőnek, még ne mosson kocsit.
A Föld tengelyének ferdesége miatt időnként megváltozik a sivatag klímája.
Meg lehetne duplázni a csapadék mennyiségét a Szaharában.
Négyszer több energiát termelnének, mint amennyire most igény van.
Az egymilliárd éves világos rózsaszín maradványt szaharai kövekben találták.
Köztük várandós nőket és gyerekeket.
Szökésünk után a veszélyek új szintjét ismertük meg. Fegyveres milíciák uralják az utcákat, és nem csak a feketéknek kell félni a rabszolgatartóktól. Líbiai filmünk befejező része.
Bejutottunk a világ egyik legveszélyesebb országába, Líbiába, ahol a kiszököttek szerint Mad Max világa tombol. Szorongatott helyzetbe kerültünk, de végül a magyar szó megmentett minket. Videóriportunk első része.
Elképesztő látvány az űrből, ahogy az észak-afrikai homokvihar sárga felhője beteríti a havas tájat.
A 80 millió éve élt Mansourasaurus shahinae 5,5 tonnás lehetett.
Szaharai port és homokot importál hazánkba a tengeri ciklon elnyúló hidegfrontja.
Százezer évvel idősebb lehet, és máshonnan származhat a homo sapiens, mint eddig hitték.
Elromlott az őket szállító teherautó.
Alpesi hómintákat elemezve jutottak nyugtalanító eredményre kutatók.
Az űrhajózás kezdetekor fedezték fel, pedig évmilliók óta ott van a rejtélyes képződmény.
Az embercsempészek harmincnégy menekültek hagytak sorsára a sivatagban.
5000 éve száradhatott ki, azelőtt a világ egyik legnagyobbja lehetett.
Sivatagi kalandokba veti bele magát az In Sand and Blood című, látványos történelmi filmben.
Egy tanulmány szerint a kontinens klímaváltozását lemeztektonikai mozgások okozták.