Értelmezhetetlenül sokba kerülne.

A téridőt fodrozó hullámok kutatásáért többször járt fizikai Nobel-díj.

Alzheimer-kórban szenvedett.

Megdőlhet egy kulcsfontosságú kozmológiai elmélet.

Nincsenek rá szavak.

Ha lemaradt róla, nálunk most bepótolhatja!

Napról napra új felfedezéseket tesz.

Ez lenne a világ legnagyobb tükre?

Holland kutatók Stephen Hawking nyomán új elméletet alkottak a világvégéről.

Minden eddiginél részletesebb kozmikus térképet készítettek.

Friss képet osztott meg a NASA.

Kérdés, hogy utóbbi működhet-e.

A világegyetem kétharmadát érintő kozmológiai problémáról van szó.

Itt vannak a részletek.

Már csak százmilló év, és minden elindul vissza.

Először azt gondolták, hogy valamit elrontottak.

Még 2019-ben készített felvételt az amerikai haditengerészet az azonosítatlan repülő tárgyakról.

A tervek szerint ez volt az utolsó olyan utazás orosz űrhajóval, amelyen amerikai űrhajós is részt vett.

A SpaceX kilövőállomásának szánják.

Vagy hatvan éve próbálják statisztikai alapon meghatározni, létezhet-e más értelmes élet a Világegyetemben.

Ötven éve érkeztek, és sok milliárd évvel ezelőtt keletkeztek a Murchison meteorit darabjai.

Rájöttek a tudósok, hogy mégiscsak máshol kell keresni ezt a rejtélyes anyagot.

Mert nem elég öreg az univerzum, hogy ideérjen a fény. Ami a tágulás miatt amúgy se látható.

Minden eddiginél pontosabb szimulációt dolgoztak ki, mert a relativitáselméleten alapul.

A homályos vörös folt a képen a legtávolabbi galaxis, amit mostanáig megtaláltunk.

Megszűnt az egymillió éves bizonytalanság a vasizotóp felezési idején alapuló időmérésben.

Az ősrobbanás után olyan fizika működhetett, amiről egyelőre fogalmunk sincs.

Német és amerikai csillagászok háttérgalaxisok fényét figyelték meg.

A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.

Egy vadonatúj elmélettel álltak elő a világegyetem keletkezéséről, búcsút inthetünk az ősrobbanásnak.

Egy új elmélet szerint minden atom tömege nő, ettől tűnik úgy, mintha tágulna a világegyetem.

Néhány fizikus szerint a vákuumban lévő részecskék is befolyásolják a fény sebességét.

A legidősebb ismert csillag korát újra kiszámolták, most már csak 0,8 milliárd év a hibahatár.

Kicsit nagyobb a Holdnál, de nincs rajta se levegő, se víz, és túl közel van a napjához.

A galaxisok gyorsuló távolodásáért felelős sötét energiához csillagszerű rádióforrások vezetnek el.

Az amerikai RHIC részecskefizikusai urániumionok ütköztetésével vizsgálják a kvarkok világát.

Rengeteg adatot gyűjtött az LHC a nehézion-kísérletekből, magyarok is részt vettek ebben.

A NASA a Sloan projekt világegyetemet bemutató animációját választotta a nap képének.

Hárommilliárd évvel ezelőtti állapotokat mutat, de meglepően öreg galaxisról van szó.

Gravitációs lencséző rendszerekkel mérik a galaxisok távolságát.

Megérkezett az ősrobbanás utáni állapotot kutató európai Planck-űrteleszkóp első teljes égboltos felvétele.