Kiderült, elhízást okozhatnak a mikroműanyagok: nem mindegy, hogy mit fogyasztasz
Több mikroműanyag kerül az ember szervezetébe, mint gondolná, és ez komoly gondok forrása lehet.
Több mikroműanyag kerül az ember szervezetébe, mint gondolná, és ez komoly gondok forrása lehet.
Bajorországban, Brémában, Helgoland szigetén, a Svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött mintákban találtak műanyag mikroszemcséket.
Egy amerikai kutató a Sziklás-hegységben gyűjtött esővizet elemezte, és színes műanyagszálakat talált a mintákban.
Meg is nyerte vele a Google versenyét. Ötvenezer dollár üti a markát.
A vizsgálatok szerint azonban minimális a koncentráció. Nemzetközi szinten is jól állnak a vizeink.
A víz és az állatok szervezete is tele van az apró darabkákkal. Továbbra se tudjuk, ez mekkora baj.
Rengeteg a mikroműanyag a Marosban, de valószínűleg máshol is. Az egész ökoszisztémát szennyezi.
Rengeteg mikroműanyag-szemcsét nyelünk le anélkül, hogy tudnánk róla. A palackozott víz néha még rosszabb, mint a csapból jövő.
Egy ember évente legalább 50 ezer műanyagrészecskét visz be a szervezetébe.
Az eddig védettnek hitt hegyvidéki területekre is eljutnak a szálló műanyagrészecskék.
Öt hónapig vizsgáltak olyan helyeket, amik 120 kilométerre vannak a legközelebbi nagyvárostól.
A jégfolyamok is olyan szennyezettek, mint az óceánok, a műanyag nagy része a turisták felszereléséből és ruházatából származik.
Március 6-tól április 21-ig tart a hulladékszennyezésre figyelmeztető kampány.
Borzasztóan káros a BpA-t tartalmazó műanyag az emésztőszervek működésére, akár gyulladásos bélbetegséget is okozhat.
Továbbra se tudjuk, hogy ez mekkora baj.
A golflabdákból 28 kilónyi, mérgező mikroműanyag erodálódhatott az öböl vízébe.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Nem tudni, mennyire károsak a szabad szemmel láthatatlan darabok, de az biztos, hogy ott vannak.
Egyelőre nem tudni, hogy ez mekkora probléma.
Ez aggasztó – de hogy mennyire káros, azt nem tudjuk, mert hiányosak az erről szóló kutatások.
Köbméterenként 50 mikroműanyag-részecskével magasan ez a legszennyezettebb hazai vizünk.
Az eddig vizsgált hazai felszíni vizek közül a Dunában a legmagasabb mértékű a mikroműanyag-szennyezés.
A repülő rovarokon keresztül a szárazföldön élők táplálékláncába is bekerülhet a műanyag.
A kínai kutatók által fejlesztett kompozit vízzel érintkezve szén-dioxiddá és vízzé alakul át.
Még a mindentől több ezer kilométerre fekvő Húsvét-sziget körüli vizekben is rettentő magas a mikroműanyag koncentrációja.
A mikroműanyagok már szinte minden élelmiszerben ott vannak sajnos.
Bőven van mikroműanyag a Duna mellékfolyóiban. Mindez a tápláléklánca is bekerülhet.
Elkeserítő adatok 2016-ból.
Négyszer akkora a koncentráció, mint a Csendes-óceánban. Műanyagcsapdává válhat a tenger.
Lehetetlen eltüntetni, és van olyan egyedi, hogy a helyszínelők meg tudják különböztetni a többitől.
A kutatók akkora részecskéket is ki tudtak mutatni, mint egy hajszál átmérőjének egy hatoda.
Leginkább a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék.
Nesze neked csúcsgasztronómia.
A Balti-tengerben 30 éve nem nőtt a mikroműanyag-koncentráció. Nem tudni, miért.
A mikroműanyagtól úszni még lehet, de a vízi élővilág veszélyben van.