Megint kamatot emelt a jegybank
Nincs megállás: negyedszer is emeltek az alapkamaton.
Nincs megállás: negyedszer is emeltek az alapkamaton.
25-30 bázispontos módosítást valószínűsítenek.
Matolcsy Györgyék tartják, amit ígértek.
A monetáris tanács sorozatban másodszor szigorított. Meg is ugrott a forint árfolyama.
Új játékhoz kíván jó szurkolást a jegybankelnök.
Ahogy az várható volt, szigorított a Magyar Nemzeti Bank. Tíz éve nem volt ilyen.
A jegybank mindent bevet, hogy legyűrje az inflációt.
A monetáris fordulat belengetése alaposan megtolta a forint árfolyamát, de mit hozhat még a június?
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Az MNB a kamatfolyosón sem változtatott.
A közgazdásszal a devizahitelezésről beszélgettünk, de elmondta véleményét a monetáris politikáról, a védekezésről és a közpénzekről is. Interjú.
Odile Renaud-Basso a közép- és kelet-európai gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet első női elnöke.
Négy év után először csökkent az alapkamat júniusban, a mostani csökkentést viszont már akkor belengette az MNB vezetése.
A fiskális és a monetáris politika összhangolódott, és lehet lehet, hogy ez így is marad. De hová vezethet mindez?
Ezt nyilatkozta a Bank of England vezetője, aki szerint a jegybank az utolsó pillanatban mentette meg a brit államot.
Nem is volt valószínű, hogy a válság közben változtatnak a kamatkondíciókon.
A német alkotmánybíróság egy meglepő ítéletében nekiment az Európai Központi Banknak és az Európai Bíróságnak is, amivel az eurózóna stabilitását és az uniós intézmények felsőbbrendűségét is alááshatja. Messzire vezethetnek a döntés politikai következményei.
Állampapírt és jelzálogleveleket vásárol a jegybank a monetáris politikai transzmisszió javításának érdekében.
Március végéig nem teljesítettünk rosszabbul, mint a csehek, lengyelek, oroszok, de politikai és makrogazdasági okokból is, célponttá válhatunk.
Szokatlan megoldással álltak elő az Egyesült Államokban a járvány okozta gazdasági károk enyhítésére.
Az amerikaiak után az angolok is soron kívül vágtak a kamaton a járvány miatt.
Hongkongban minden állandó lakcímre bejelentett lakos 380 ezer forintnyi támogatást kap.
Soron kívül, fél százalékkal csökkentette az irányadó kamatot a Fed a koronavírus miatt.
A világ nagy részében szenvednek a jegybankok, hogy kicsiholják az inflációt, nálunk viszont most magára talált. Nagyon sok a bizonytalanság, de úgy néz ki, készülhetünk a stabil árnövekedésre.
Miért esett sorozatban történelmi mélypontra a forint árfolyama? Mi köze ennek az MNB döntéseihez, miért jó biznisz ez külföldi spekulánsoknak? És végső soron jó ez a magyar gazdaságnak, vagy lassan többet árt, mint használ? Erről szól a Hol a Pénz? legújabb adása.
Egyébként alapvetően jó véleménnyel vannak a magyar gazdaságról.
Az MNB alelnöke szerint a világ jegybankjainak kétharmada ma sikertelen, de az MNB a sikeres egyharmadba tartozik.
Lehet, hogy az európai jegybank eszközvásárlási programjához van köze a lemondásnak.
Az eszközvásárlási programját is újra indítja az euróövezet jegybankja.
Közel tíz év után, ismét kamatot csökkent az amerikai jegybank.
A drágulás mindig jön, ha számítunk rá?
A monetáris politika jövőjét meghatározó szakmai, akadémiai világ forrásban van.
Kicsit lassította a gazdaságot a jegybank, mi lesz így a hitelekkel, mi lesz az inflációval? És egyáltalán: mi az az overnight betéti kamat meg az alapkamat? Mindez, és még több is kiderül a Hol a Pénz? legújabb adásából.
A tanácsadó portál szerint nem lettek sokkal veszélyesebbek a változó kamatozású hitelek.
Egy éve még az volt a konszenzus, hogy 2020–2021 körül lehet vége a pozitív ciklusnak, ma már nem biztos, hogy addig kitart a kedvező fuvallat.
A nemzetközi szervezet szerint dinamikus a magyar növekedés, de nőnek az egyenlőtlenségek is az országban.
Nagy Márton egy bécsi konferencián beszélt a monetáris politika esetleges szigorításáról.
Fix kamatozású növekedési hitelek jönnek.
Az Európai Központi Bank az utóbbi három évben 800 ezer milliárd forintnyi pénzt öntött a piacokra, hogy kirángassa az eurózónát válságból. Most úgy döntött, elzárja a pénzpumpát, aminek itthon is komoly hatásai lesznek.
Jövőre belépnek az euró előszobájába, ahol két évig kell várni, mielőtt a közös pénzre válthatnak.
Nem félnek az inflációtól, attól függetlenül, hogy mondjuk az OECD félt minket
Nagy növekedést és nagy inflációt vár a magyar gazdasággal nagyon elégedett Monetáris Tanács.
A holdújév előtt kevés a pénz a kínai gazdaságban, ezért a jegybank likviditási támogatást ad.
Nem okozott túl nagy meglepetést az MNB monetáris tanácsa és 0,9 százalékon hagyta az irányadó kamatot.
Egyre kevesebb eszközt hagy a saját kezében a jegybank, hogy változtasson a monetáris kondíciókon.
Maradt 0,9 százalékos az alapkamat.
És nem is teljesen világos, hogy pontosan miért csinálják. Az mondjuk elég valószínű, hogy a végén újra brutális pénzt húzhatnak ki a devizatartalékunkból.
A tokiói jegybank egészen újszerű célt határozott meg, és még jobban bevásárol államkötvényekből.
De valószínűleg még idén tovább fog csökkenni, valahol nulla közelében állhat meg.
Ahogy mindenki várta, a jegybanki alapkamata változatlanul 0,90 százalék.
A jegybanktörvényt megsértve is döntött az MNB arról, hogy 0,9 százalékon hagyják az irányadó rátát.
Megnyugtatnák a pénzpiacokat a nagyobb felfordulás elkerülése végett.
Maradt a 0,9 százalékos alapkamat, de a jövőben jöhetnek unortodox lépések.
A magyar államot akarják titkon kisegíteni? Vagy csak jó helyen akarják tudni a pénzüket? Akárhogy is, amit csinálnak, abból még uniós szintű balhé is lehet.
Még 0,15 százalékponttal lejjebb vitte az alapkamatot a jegybank, hogy elkerüljük az inflációs csapdát.
Már benne volt a levegőben, hogy a monetáris tanács vág az alapkamaton, de ilyen hamar senki nem számított erre.
Már negyedik hónapja se nem emel, se nem vág az alapkamaton a Monetáris Tanács.
Matolcsy megmondta, hogy nem emelnek, de nem is vágnak, és így is lett. Azért van, ami változott, és ami milliárdokat mozgat majd meg.
A sokféle pénzmosással vádolt vatikáni bank 16 milliárd forintot ad az egyháznak.