Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ősszel választás jöhet Görögországban
-
Ha egy adós nem fizet a sok közül az egyik hitelezőjének, akkor simán elképzelhető, hogy legközelebb egy másiknak sem fog. A komolyabb (állami) nemfizetésekből akkor tud nagyobb piaci pánik kialakulni, ha a dolog váratlanul ér sok olyan hitelezőt, akinek éppen nagyobb követelése van.
Az éjfélkor bekövetkező görög csőd pont azért nem lesz igazán fertőző, mert
- az európai pénzügyi intézményrendszer
- és az európai bankok régóta készülnek egy hasonló helyzetre.
Ez a készülődés 2009-ben indult, ez látszik az ábrán. Az Európai bankrendszer kisebb-nagyobb lépésekben öt év alatt minimalizálta a görögországi kitettségét, a leglátványosabb (a Portfolio ábráján külön is jelölt) svájci és francia kivonulás volt, de a német, az olasz és a holland bankok is minimálisra csökkentették a kocázataikat.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A Guardian szerint a szavazás athéni idő szerint este 10 körül lehet.
-
Az Európai Bizottság 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönt ajánlott fel Athénnak júliusra, ha a parlament megszavazza a pénzügyi támogatás fejében vállalt reformokat, hivatkozik a Reutersre az MTI.
A hétmilliárdot az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) fizetnék. Az EFSM keretében az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetéséből, vagyis végső soron az összes EU-tagállam befizetéseiből nyújt kölcsönt valamely tagországnak legfeljebb 60 milliárd euró értékben.
A kölcsönt legkésőbb három hónap múlva kellene visszafizetnie Görögországnak az EFSM-be abból a várhatóan 86 milliárd eurós támogatásból, amelynek feltételeiről Athén hétfő reggel állapodott meg a hitelezőivel. A harmadik pénzügyi mentőcsomagból az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az euróövezet mentőalapja keretében részesül majd Görögország.
-
Nemcsak Blanchardot magyarázták félre komolyan, hanem az IMF másik tanulmányát is. Tegnap ugyanis kiszivárgott egy részlet egy újabb, rövid összefoglalójukból, amiből egyeseknek megint csak annyi jött le, hogy az IMF szerint az azonnali, nagyméretű adósságelengedés az egyetlen lehetséges megoldás a görög helyzetre.
Az IMF ezért kiadta a teljes, mindössze négyoldalas összefoglalót. Ebben pont hogy azt írják, ha a korábbi IMF–EU-programot betartotta volna a görög kormány, akkor most nem lenne szükség adósságkönnyítésre. Igaz, javasolnak adósságcsökkentési módokat is, például hogy elképszetően ki lehet tolni a futamidőt a görögöknek, az új hitelekre is, el lehet engedni most is egy adagot, vagy segélyezhetik a törlesztés mellett a görögöket. A Portfolio részletesen lefordította a tanulmány megállapításait, aki nem tud angolul, az ott is megtekintheti összesűrítve.
-
Az IMF főközgazdásza, Olivier Blanchard (aki a nemrég járt Magyarországon is a Rajk Szakkollégium díját átvenni) megunta, hogy a Sziriza politikája mellett álló megmondóemberek sokszor hivatkoznak olyasmikre, hogy „a megszorítás tévút, az IMF is kimondta”, vagy hogy „az IMF szerint is teljes kudarc, amit az EU-val műveltek”.
Ráadásul főképp az ő tanulmányára hivatkoztak sokan, annyira leegyszerűsítve, hogy kétséges, egyáltalán elolvasták-e. Ezért Blanchard összefoglalta, hogy nem azt állítják, hogy az IMF és az EU programja súlyosbította a görög válságot, hanem épp ellenkezőleg. Az okozza most is a legnagyobb bajokat, hogy a görög politika egyszerűen nem valósította meg a vállalt reformokat, és különösen nem tettek semmit az elmúlt két évben. A teljes érvelése itt olvasható, válaszol még azokra a népszerű tévhitekre is, hogy a segélycsomaggal csak a külföldi bankokat akarták kihúzni a bajból, vagy hogy a hitelezők nem tanultak semmit a korábbi hibáikból.
Blanchard eredeti tanulmánya pedig arról szólt, hogy egyes esetekben komolyan félrebecsülték a fejlettebb országnál a fiskális multiplikátort a válság elején. A fiskális multiplikátor mutatót nagyjából arra számolják ki, hogy az állami költések aránya mekkora hatással lesz rövidebb távon a gazdaságra és végső soron a növekedésre. Ez egyébként időben sokat változhat, és felvehet éppenséggel negatív értéket is. A szerző itt is külön óva int attól, hogy ebből bárki is arra következtessen, hogy a költségvetési megszorítás káros, hiszen ez ennél sokkal összetettebb kérdés, a fiskális politikában még számos egyéb feltételt muszáj figyelembe venni.
-
cikkünk a témában: SzkB
Még bármi lehet a görögökkel, a grexit sem kizárt
Könnyen előállhat tehát még olyan helyzet, hogy Görögország – akár a következő hetekben, akár később – kikerül vagy kilép az eurózónából, akár nem tervezett módon is. Zsoldos István közgazdász véleménycikkben elemzi a görög helyzetet az Indexen.
-
cikkünk a témában: SzkB
Megint eljött egy sorsdöntő nap a görögöknél
Máig kapott határidőt hitelezőitől az athéni kormány, hogy jóváhagyassa a parlamenttel a hitelezőktől elvárt jogszabályokat. A szinte lehetetlennek tűnő küldetés egy kormányválság kezdete lehet, a görög szakszervezetek sztrájkot hirdettek.
-
Náluk is az a helyzet, hogy egyszerűen tömegesen hagyják el az országot, főként a fiatal és képzett rétegek.
Az Economist adatai alapján ráadásul ez már rég folyik, csak a válság óta 130 ezer felsőfokon képzett görög hagyta ott az anyaországát, hogy inkább máshol próbáljon boldogulni.
-
Sokkal nagyobb mértékű adósságkönnyítésre lenne szüksége Görögországnak, mint amilyenről egyáltalán hajlandóak voltak eddig beszélni, állítja a Reuters szerint a Nemzetközi Valutaalap egy titkos tanulmánya. A dokumentumot az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi találkozójára küldték el.
„Az adósság fenntarthatóságának drámai romlása egy olyan mértékű adósságkönnyítés szükségessége felé mutat, amelynek messze túl kellene mutatnia azon, amit eddig fontolóra vettek – és amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmus (az euróövezet újabb, állandó mentőalapja) javasolt” – írja az IMF. Az európai országoknak harminc évre mentességet kellene adnia a hitelek törlesztésére és „nagyon drámaian” ki kellene tolni a futamidejüket. Egyéb megoldás kehet, hogy évente utaljanak pénzt a görög költségvetésbe vagy írják le az adósságok egy részét. -
Valóban foglalkoznak azzal a javaslattal, amellyel Horvátországot leszámítva minden EU-tagállamot bevonnának a görögök megmentésébe, erősítette meg az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke.
Valdis Dombrovskis az uniós pénzügyminiszterek találkozója után megerősítette, hogy az asztalon van a 2010-ben összedobott Európai Fiskális Stabilitási Mechanizmus (EFSM) maradékának felhasználása, de azt is, hogy több euróövezeten kívüli ország aggodalmát fejezte ki emiatt az ülésen. (Többen már nyilvánosan jelezték, hogy nekik elfogadhatatlan az ötlet.) „Ezt figyelembe kell vennünk” - jelentette ki. Egyelőre nincs is hivatalos kérelem erre, mondta Pierre Gramegna luxembourgi pénzügyminiszter, de ha jönne ilyen, akkor természetesen minden tagállamot bevonnak a döntésbe. -
cikkünk a témában: Tóth Gergely
A görög válság ikertornyai
Cersei Lannister és Alekszisz Ciprasz. Hitetlenkedik? Értetlenkedik? Itt vannak az érveink.
-
Hibás döntésnek tartja a cseh pénzügyminiszter, Andrej Babis, hogy esetleg újra pénz kaphatnak a görögök. A brüsszeli megállapodász szerinte "Nem oldott meg semmit. A görög helyzet néhány év múlva megismétlődik". Szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha Görögország távozna az euróövezetből, írja az MTI.
Milos Zeman elnök a szóvivője útjűn annyit közölt, hogy "ésszerűenek tartaná" ha görögöország kezét elengedné az EU, és az ország elhagyná az eurózónát. Arról is beszélt, hogy "nem szabad a görögök ígéreteire támaszkodni, mivel azok - más országoktól eltérően - nem oldották meg problémáikat." Ezért most is "nagyon törékeny" szerinte a friss megállapodás, és a Zeman szeritn a csehek nem akarnak semmiféle erőforrást adni a görögöknek, "nem várható el a cseh adófizetőktől, hogy fedezzék egy másik állam kiegyensúlyozatlan gazdálkodása következtében keletkezett adósságot."
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök viszont úgy gondolja, hogy jobb egy ilyen megállapodás, mint egy "teljes csődbe jutott állam" az EU és a NATO keretein belül. Sobotka megismételte, azt is, hogy Csehország nem akar semmiféle felelősséget vállalni a görög adósság rendezésében.
-
Egészen pontosan Varga azt mondta el újra az uniós pénzügyminiszterek Ecofin-ülése után, hogy "az elfogadott mentőcsomag, illetve annak várható következményei nem lesznek számottevő hatással Magyarország gazdasági és pénzintézeti működésére" - írja az NGM.
Ő mondjuk nem szólhatott bele semmibe, csak kapott egy tájékoztatót, arra reagált.
-
Spanyolország kapott egy minimális, jelzésértékű, forintban pár milliárdos büntetést az EU-tól, mert több évtizeden keresztül hamisították az államadóssági adataikat.
Egészen pontosan a valenciai autonóm régió a saras, de állítólag csak véletlenül, gondatlanságból írtak rendre szebb számokat magukról.
-
Ma az összes uniós tagállam pénzügyminisztere Brüsszelbe utazott, ahol többek között a július 20-ra szükséges görög áthidaló kölcsön is szóba kerül. Megérkezve így látták a helyzetet:
-
Michael Noonan (Írország): A pénz nagysága nem nagy a mentőprogram egészéhez képest, a lényeg az, hogy időben megszerezzük.
-
Jeroen Dijsselbloem (Hollandia, az euróövezeti pénzügyminiszterek régi-új elnöke): Minden lehetőséget vizsgálunk, de mindegyiknek van valamilyen hátránya vagy valami miatt lehetetlen, esetleg jogilag megkérdőjelezhető.
-
Alexander Stubb (Finnország): A bennem lakó optimista azt mondatja velem, soha ne becsüljük alá az európai ügyvédeket és közgazdászokat, hogy találjanak egy megoldást. Muszáj lesz valamivel előállni, talán egyes tagállamok kétoldalú kölcsönöket adhatnak vagy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank megnyújthatja a hitelei futamidejét az új mentőcsomagig.
-
George Osborne (Egyesült Királyság): Hadd legyek nagyon egyértelmű: az ötlet, hogy brit adófizetők ki legyenek téve ennek a görög megállapodásnak, nem lehet tárgyalási alap (erről bővebben itt). Az euróövezetnek kell állnia a számlát.
-
-
Londonból tiltakoznak az egyik megoldás ellen arra, honnan kaparjanak össze hétmilliárd eurót a görögöknek július 20-ra. Athénnak sürgősen szüksége lenne a pénzre, hogy az addigra összegyűlő tartozásait kifizesse (erről bővebben itt írtunk).
Az egyik változat a 2010 májusától működő Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmust ( EFSM) csapolná meg, amiben még maradt 12,5 milliárd euró. A pénzt hitelre vették fel a pénzpiacokon mind a 28 EU-tagállam garanciájával, Írországnak és Portugáliának segítettek belőle. Csakhogy az EFSM-et 2012-ben elvileg lecserélte egy másik, kizárólag euróövezeti mentőalap, és David Cameron brit miniszterelnök még 2010-ben megígértette, hogy attól a pillanattól kezdve nem nyúlnak az EFSM-hez. Állítólag Lengyelország is ellenzi, hogy így húzzák ki a bajból a görögöket.
Más megoldásokat is lebegtetnek, például hogy visszaforgassák azt a pénzt, amit az uniós hitelezők a görög adósság kamatain nyertek vagy egyszerűen nyújtsanak kétoldalú tagállami kölcsönöket. ( EUobserver)
-
Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a tegnapi Eurócsoport ülésen állítólag felvetette, hogy a a görögöknek ún. IOU-kat, vagyis készpénzt helyettesítő fizetési ígérvényeket kellene kibocsátania, hogy átmenetileg finanszírozni tudja a hazai pénzügyi kötelezettségeinek egy részét, írta a Handelsblatt. (Portfolio.hu)
-
A görög belügyminiszter tett hitet a kormányfő mellett, aki a Reuters szerint azt nyilatkozta, hogy teljesen esélytelen, hogy Ciprasz brüsszeli megállapodását ne támogassa a görög parlament többsége.
-
- ezt a nemrég lemondott görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz mondta az első interjúban, amit a lemondása után adott. "Nem volt valódi vita, nem látszottak a bosszúság jelei sem, inkább olyan volt, mintha senki sem szólt volna egy szót sem" - mondta Varufakisz, aki szerint a hitelezők teljesen átgondoltan igyekeztek úgy alakítani a tárgyalások menetét, hogy ne legyen megegyezés a két fél között.
-
A görög kormány úgy döntött, hogy csütörtökig meghosszabbítja a bankok zárva tartását és fenntartja a tőkekorlátozásokat A görög bankok az EKB támogatása nélkül valamikor a héten teljes egészében kifogynak a készpénzből. A túléléshez legalább 1 milliárd euróra lenne szükségük. Sokak szerint az euróövezeti jegybank valószínűleg szerdán emeli az ELA keretösszegét, ha a görög parlament a feltételeknek megfelelően kinyilvánítja egyetértését az európai hitelezők és az athéni kormány között hétfőn létrejött megállapodással. (MTI)
-
A kisebbik görög kormánypárt nemrég bejelentette, hogy nem tudja támogatni a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást, ugyanakkor nem tervez kilépni a kormánykoalícióból – írja az MTI.
Panosz Kammenosz, a Független Görögök pártelnöke korábban még a megállapodás mellett foglalt állást, de annyira túlzónak találja a Ciprasz kötötte egyezséget, hogy végül nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson.
Kammenosz szerint a kormányfőt megzsarolták az euróövezeti partnerek:Ez egy puccs volt Németország, Finnország, Hollandia és a balti államok részéről
- mondta azután, hogy találkozott Ciprasszal. Ennek ellenére pártja folytatná a munkát a Ciprasz-kormánnyal.
A legjelentősebb ellenzéki erő, az Új Demokrácia párt valószínűleg támogatni fogja a mentőcsomagot, a szélsőjobboldali Arany Hajnal viszont elutasítja majd. A megállapodás Szirizát is megosztja, a párt szélsőbaloldali platformja például egyértelműen elutasítja. Sajtójelentések szerint a véleménykülönbségekre válaszul a miniszterelnök bekeményít, és jelentősen átalakítja a kormányt: állítólag leváltaná a szociális ügyek miniszterét és a környezetvédelmi és energiaügyi minisztert is, akik mindketten a szélsőbaloldali platform vezéregyéniségei. A szintén ehhez az oldalhoz tartó külügyminiszter-helyettes már le is mondott. -
Az egyik legnagyobb görög szakszervezeti szövetség, a közalkalmazottakat tömörítő Adedy huszonnégy órás sztrájkot hirdetett meg szerdára, amellyel az új görög mentőcsomag ellen tiltakoznak majd. A görög önkormányzati dolgozók szakszervezete (POE-OTA) szintén csatlakozott a munkabeszüntetéshez - írja az MTI.
Panosz Kammenosz, a Ciprasz-vezette Szirizával közösen kormányzó jobboldali Független Görögök (ANEL) vezetője korábbi álláspontjával ellentétben azt mondta: pártja nem tudja támogatni azt a megállapodást, amely "50 milliárd euró értékű, az állami tulajdont érintő garanciákról és az emberek otthonainak lefoglalását is tartalmazó törvénymódosításokról szól".
Ciprasz saját pártján belül is találni olyanokat, akik nem értenek egyet a harmadik görög mentőcsomagról szóló javaslattal. A szélsőbaloldali platform jelezte: arra hajlanak, hogy nem szavazzák meg a hétfő hajnalban létrejött megállapodást, amely napokon belül a görög parlament elé kerül.
Országszerte hatalmas az elégedetlenség a maratoni brüsszeli csúcstalálkozón megkötött friss megállapodással szemben, máris több százan tüntetnek a Szintagma téren, és a közalkalmazotti szakszervezetek először hirdettek sztrájkot azóta, hogy a baloldali Sziriza kormányra került. A Sziriza 149 képviselőből álló parlamenti frakciója, és a párt koalíciós partnere, a 13 képviselővel bíró Független Görögök Pártja kedden adják ki hivatalos állásfoglalásukat az egyezségről, amelyet legkésőbb szerdán kellene megszavaznia a parlamentnek. -
Az euróövezeti pénzügyminiszterek díjazták az Athénnal keménykedő Jeroen Dijsselbloem eddigi, két és fél éves munkáját (részben ennek köszönhetően soha ilyen közel nem volt a Grexit), maradhat még egy ciklusra a testületük elnöke. Jöhet a nehezebb téma, a görög áthidaló kölcsön ügye.
Re-elected: @J_Dijsselbloem has just been re-elected as #Eurogroup president
— EU Council Press (@EUCouncilPress) July 13, 2015 -
„Határozottan” – válaszolta az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem arra a kérdésre, szerinte van-e esélye, hogy újraválasszák. Vetélytársa, a spanyol Luis de Guindos inkább a semmitmondást választotta. „Nagyon tisztelem Dijsselbloem urat” – tért ki némi nevetés után az elől, hogy megmondja, miért akarja lecserélni a hollandot.
-
Helyi idő szerint négykor lesz a megbeszélés Athénban. Ezen ott lesz például a szirizás Nikosz Filisz is, aki tegnap határozottan elutasította a megszorításokat, szóval könnyen lehet, hogy a párton belüli törészvonalakról lesz majd főleg szó a találkozón.
Ezután Panosz Kamennosz hadügyminiszterrel találkozik Ciprasz, aki egyben a Sziriza koalíciós partnerét, a szélsőjobboldali Független Görögök pártját (ANEL) képviseli a kormányban. Ő is szigorúan megszorításellenes, ugyanakkor az új választások kiírása valószínűleg azt is jelentené, hogy az ANEL kikerülne a kormányból. (Guardian) -
A Financial Timeshoz kiszivárgott pletykák szerint reggel hat körül, mikor Angela Merkel német kancellár, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Donald Tusk az Európai Tanács elnöke a tárgyalás többi résztvevőjétől külön egyeztettek már egy ideje, Merkel és Ciprasz egy ponton úgy döntött, hogy tuti, hogy nem tudnak megyegyezni. El is indultak az ajtó felé, Tusk viszont nem hagyta őket elmenni: konkrétan elállta az utat a kijárat felé. Állítólag ilyen dolgok történtek, mielőtt ma reggel kilencre megszületett a megállapodás. (Financial Times, Napi.hu)
-
Eléggé megoszlik az euróövezeti pénzügyminiszterek véleménye arról, mennyi az esély valamilyen áthidaló gyorskölcsönre Görögországnak. A pesszimistát már hallottuk, jöjjön hát:
-
az optimista: „nem hiszem, hogy gond lenne”, „mindent megteszünk, ami szükséges” (Edward Scicluna, Málta)
-
a semmitmondó: a görög kormány azonnali lépéseitől függ, hogy meg tudnak-e állapodni az áthidaló finanszírozásról (Johan Van Overtveldt, Belgium)
-
a realista: „nincs kéznél megoldásunk, de most muszáj egyet találnunk” (Pierre Gramegna, Luxembourg)
-
-
A görögök mellett a háttérbe szorult a kérdés, hogy maradnak-e további két és fél évre holland vezetés alatt az euróövezeti pénzügyminiszterek. Elvileg ma választanak új elnököt az Eurócsoport élére, és korábban keringtek olyan hírek, hogy halasztják a dolgot, de most úgy tűnik, megpróbálnak erről is dönteni.
Annak ellenére jónak látszanak Jeroen Dijsselbloem újraválasztási esélyei, hogy az euróövezet soha nem tűnt ennyire törékenynek. A holland nagyon keményen játszott Athénnal, ezért számíthat a „héják” támogatására. A kihívója a spanyol Luis De Guindos, de neki sem örülne sokkal jobban a görög kormány, mert a Sziriza erős spanyol szövetségese, a Podemos miatt a jobbközép politikus cseppet sem érdekelt az engedékenységben. Kérdés, ki akarna a mostani helyzetben váltani.
Az ülésre érkezve a finn Alexander Stubb szemérmesen titkolózott arról, ki mellé áll. Olyasmikkel finomkodott, hogy két kiváló jelöltjük van, és nem számít, kit választanak, Európa nyerni fog vele. Ehhez képest a szlovák Peter Kažimír nem cicózott, és már a befelé menet kijelentette, hogy a holland kollégáját támogatja. „Szeretem a stílusát, kellemes fickó” – indokolta a döntését. Teli szájjal kezdett röhögni, mikor a másik jelöltről kérdezték. -
"Az európai projektet - a projektet, amiért mindig rajongtam, és amelyet mindig támogattam - súlyos csapás érte. És bármit is gondolnak a Szirizáról vagy Görögországról, ezt a csapást nem a görögök vitték be" - írja Paul Krugman a blogján a tárgyalásokról. Krugman szerint az eurócsoport feltételei teljesen elhibázottak és egyáltalán nem állnak messze a valóságtól azok, akik Twitteren #thisisacoup hashtaggel nyilvánítják ki azt, hogy úgy érzik, a hitelezők feltételei egy államcsínnyel érnek fel.
"Nem lehet működtetni az euróövezetet egy minimális szintű szolidaritás nélkül. A válság teljes egészében aláássa a közös víziót és az európai szolidaritást. Ez katasztrófa" - ezt viszont már Joseph Stiglitz mondta az MTI szerint, aki arról is beszélt még vasárnap, hogy szerinte ésszerűtlen lenne, ha a brüsszeli tárgyalásokon újabb követelményeket támasztanának Görögországgal szemben.
"Az európai vezetők és általában a Nyugat bírálja Görögországot amiatt, hogy nem elég hatékony az adóbeszedési rendszere. Ugyanakkor a nyugatiak létrehoztak egy globális rendszert az adófizetés elkerülésére,... és a fejlett országok próbálják akadályozni az adóelkerülés megállítását célzó erőfeszítéseket. Nincs ennél nagyobb képmutatás" - mondta Stiglitz. -
Ez a nagy kérdés az euróövezeti pénzügyminiszterek délutáni találkozóján. Az elsőként érkező finn Alexander Stubb szerint nem lesz könnyű megegyezniük, mert sok kormánynak nincs felhatalmazása friss pénzt adni vagy feltételek nélkül fizetni. „Remélhetőleg valamilyen megoldás születik, de hogy mi lesz az, még nem tudom” – mondta, hosszú éjszakára számítva.
A reggel véget ért maratoni euróövezeti csúcstalálkozó végkövetkeztetései alapján Görögországnak hétmilliárd euróra van szüksége július 20-ra. A Financial Times brüsszeli tudósítója felskiccelte, nagyjából milyen tételekből jöhetett ki ez a szám:-
3,5 milliárd euró, amivel aznap lógnak az Európai Központi Banknak
-
0,6 milliárd euró, a fenti összeg utáni kamat
-
1,6 milliárd euró, amivel június 30. óta vannak hátralékban a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF)
-
1,5 milliárd euró, amivel ebben a hónapban tartoznak az IMF felé
-
-
Ismét összeültek hétfő délután az eurózóna pénzügyminiszterei, a reggel született állam- és kormányfői megállapodást követően már a Görögországnak nyújtható áthidaló kölcsönről tárgyalnak. A görögöknek szüksége is van erre a pénzre, hiszen az IMF-hitel törlesztésével már megcsúsztak, jövő héten pedig az Európai Központi Banknak kell 3,5 milliárd eurót törleszteniük. (MTI)