Az IMF becslése szerint akár a GDP egyszeri nyolcszázalékos visszaesését is eredményezhetné a csőd, és ennek az összes mellékhatása azonnal jelentkezne inflációval, munkanélküliséggel és akár áruhiánnyal együtt.

A drachma pillanatok alatt elértéktelenedne az euróhoz képest, amit az euróban jegyzett lakossági és vállalati hitelek ugyanúgy megszenvednének, ahogy nálunk a devizahitelesek megszenvedték a forint frankkal szembeni árfolyamváltozását. És az államcsőd és az árfolyamválság mellett még a bankok is egymás hegyén-hátán jelentenének csődöt. Az árfolyamok változásán keresztül ráadásul Magyarországon is megéreznénk a kilépést, mivel a forint valószínűleg rendesen begyengülne.

Ehhez képest a megszorítások csak nagyjából 2-3 százalékos recesszióba löknék az országot, de ez az opció politikailag vállalhatatlan a görögöknek a fentebb említett okok miatt.

És van még egy lehetőség: ha a görög kormány lemond, vagy bizalmatlansági indítvánnyal a görög parlament megvonja tőle a bizalmat, akkor elképzelhető, hogy a hitelezők belemennének a határidő kitolásába. Ez egyébként már el is kezdődött, hiszen szombat éjszaka az előző görög kormánypárt, az Új Demokrácia bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen.

A görög bankrendszer már jó ideje lélegeztetőgépen van, az Európai Központi Banktól kapnak hitelt. Ezt az ún. likviditási mechanizmuson (ELA) keresztül csinálják, és az EKB az ELA-n keresztül biztosítja azt a forrást, amit a betétesek vontak ki a görög bankokból, vagyis azt a pénzmennyiséget, amiből hiteleket adnak, amit az emberek a kígyózó sorokban az ATM-ekből kivesznek, és ami a napi működésük költségeit tudják fedezni. Ezzel lényegében életben tartják a bankrendszert.

A BBC saját értesüléseire hivatkozva vasárnap arról írt az EKB elzárja a pénzcsapot, de ez végül nem történt meg. Ennek ellenére  a görögök mégis úgy döntöttek, hogy hétfőn nem nyitják ki a bankokat az országban. A bankok egy hétig zárva lesznek, vagyis legközelebb július 6-án (a a népszavazás után) nyithatnak ki. A kormány egyúttal arról is határozott az ülés többi részvevőjével, hogy a görög tőzsde is zárva marad hétfőn. Ezen kívül:

• 60 euróban limitálták azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek a pénzjegykiadó automatákból. (Kollégánk Athénban azt tapasztalta, hogy sok helyen még ennyi pénzt sem lehetett kivenni az ATM-ekből)
• Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre. A különböző termékekért és szolgáltatásokért a Görögországban kibocsátott kártyákkal lehet fizetni, de csak az ország területén. 
• Külföldi bankkártyákra külön rendelkezést ad majd ki a görög pénzügyminisztérium, de az AP hírügynökség úgy értesült, hogy azokra korlátozás nélkül lehet majd pénzt felvenni az automatákból.

Elképesztő politikai viharok alakultak ki a görög nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a válságkezelés kapcsán. Messze nem csak ez a görögök legnagyobb gondja, csak a Sziriza behozta, hogy az EU ki akarja véreztetni a tisztességben megőszült görög nyugdíjasokat, azért nem fogadják el az adósságcsökkentés nélküli új megállapodást.

Nos, ha megnézzük, hogy sokat költenek-e a görögök nyugdíjra, akkor azt látjuk, hogy igen, nagyon sokat. Ráadásul a Sziriza egyik fő választási ígérete az volt, hogy majd rögvest visszahozza a 13. havi nyugdíjat, amit a korábbi kormányok a válság közben már túlzásnak éreztek.

Igen ám, de ezt nagyon egyenlőtlenül és igazságtalanul sikerült megoldani Görögországnak. Egyrészt az ország ötöde 65 évesnél idősebb – őket bátran mondhatjuk tipikusabb nyugdíjasoknak – és ők fejenként már bőven az uniós átlag alatt kapnak nyugdíjat a Wall Street Journal szerint. A görög nyugdíjasok fele kevesebbet kap ma havi 665 eurónál (208 ezer forint), ami ország egyik szegénységi küszöbe a Financial Times alapján. Persze négyszer csökkentettek nyugdíjakat a válság óta, mára az átlagos nyugdíj 700 euró (220 ezer forint).

WSJ

Ehhez képest néhány iparág nyugdíjasai többet kapnak az államtól, mint a teljes utolsó munkabérük, ilyenek például a bankárok. De például külön érthetetlenül nagyvonalú, hogy az egyébként szép nagyra duzzadt államigazgatásuk dolgozói már 50 évesen nyugdíjba mehetnek. Ráadásul elég elterjedt a csalás is a nyugdíjakkal, most gondolkoznak olyasmin, hogy ne csak a befizetett pénzhez kössék a nyugdíjakat, hanem bevallott jövedelem alapján befizetett adókhoz is.

Ráadásul a nyugdíjakat 133 nyugdíjalap kezeli, ami biztosan elég kevéssé hatékony, ezt már többször megígérte Görögország, hogy majd tizedére csökkentik. Az EU nyugdíjkorhatár-emelést is kért 67 évre, ha egyszer öregszik az ország. A Sziriza viszont eddig eléggé tartott a várható népszerűségvesztéstől, és csak olyasmit lett volna hajlandó vállalni, hogy a 62 év alattiak nyugdíját majd 5 százalékkal csökkentik. 

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Twitteren kelt ki a hitelezők ellen miután kiderült, hogy visszadobták a görög javaslatot: azt írta, fel nem bírja fogni, hogy a három nemzetközi intézménynek mi a baja a terveikkel, hiszen amikor Portugália, Írország vagy Spanyolország akart ilyen reformokat hozni, azt ugyanezek a hitelezők elfogadták. Ciprasz ebből azt szűrte le, hogy a hitelezők „vagy nem érdekeltek a megállapodásban, vagy speciális érdekeket támogatnak”.

Christine Lagarde, az IMF igazgatója reagált Ciprasz kifakadására: szerinte az IMF azért vonakodott, mert az utóbbi öt év tapasztalatai alapján úgy látták, a görög adótervek nem életképesek. „Nem lehet pusztán az adóbeszedés javításának ígéretére építeni egy programot, ahogy azt hallottuk az elmúlt öt évben, nagyon kevés eredménnyel” – mondta. A 8 milliárd eurós megszorító csomagnak egyébként 92 százaléka jött volna be új adókból, ez pedig az IMF szerint túlzottan visszaszorította volna a növekedést. Janisz Varufakisz, a görög pénzügyminiszter szombaton viszont pont ugyanezt állította a hitelezők javaslatáról.

Kedden még arról írtunk, hogy már nagyon közel a megállapodás: akkor úgy tűnt, hogy megint enyhül a görög feszültség, meghátrál a görög kormány, de uniós gesztusok is jöhetnek. Ehhez képest szerdán hirtelen visszadobták a nemzetközi hitelezők a görög javaslatot (a szerdai görög javaslat elemeit itt olvashatja el pontról pontra), hétfőn pedig az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az utolsó ajánlatot, amelyet Görögországnak tettek a hitelezői a június 30-án lejáró mentőprogram meghosszabbítására.

A dokumentum alapján a görög kormány kapott engedményeket, de azért így is sokat kértek tőlük, mint például:

• 2015-re egy, 2016-ra kettő, 2017-re három és 2018-ra 3,5 százalékos államháztartási többlet (vagyis a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) képest ennyivel több pénzt szedjen be költségvetés, mint amennyit költ. Eredetileg másfél százalékot akartak 2015-re Brüsszelben, de erről már régebben lemondtak)
• a GDP egy százalékának megfelelő áfareform (ennél kisebbet akartak a görögök)
• a GDP negyed-fél százaléka, 2016-ra egy százaléka szerinti nyugdíjreform (itt egy százalék volt a brüsszeli követelés, a görögök még június 24-én is 0,37 százalékot akartak )
• 400 millió eurós spórolás a hadseregen (ez görög kapituláció, csak fele ennyit akartak )
• adó a tévéreklámokra
• luxusadó kiterjesztése a jachtokra (a tíz méternél hosszabbakra)

Jelenleg tehát eléggé úgy néz ki a helyzet, hogy megegyezés híján a görögök kedden nem fogják visszafizetni az IMF-nek az 1,6 milliárd eurós részletet, mivel nem tudják majd lehívni a hitelből az utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet, amiből törleszteni tudnának. Ez ugyan még járna nekik, mert a hitelkeret csak másnap járna le, de az utolsó lehívás feltétele több államháztartási reform volt, amiről a görög kormány az elmúlt hónapokban egyezkedett a hitelezőivel, de ugye eddig nem állapodott meg.

Pénteken este a brit Guardian még arról írt ugyan, hogy már csak 107 millió euróról megy a vita, de az áfaemelésről és a nyugdíjakról már megegyeztek a felek, éjszaka olyasmi történt, ami miatt most úgy tűnik, egyre biztosabb, hogy a Görögország kedden csődöt jelent az IMF felé: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök bejelentette, hogy július 5-ére, tehát jövő vasárnapra népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Az euróövezeti pénzügyminiszterek viszont szombat késő délután elutasították a görögök kérését, hogy tolják ki a hitelprogram határidejét. Vasárnap éjszaka a görög parlament 13 órás rendkívüli ülésén jóváhagyta a jövő vasárnapra kiírt népszavazást.

Most újra az a helyzet, hogy nagyon kevés választja el a görögöket attól, hogy elhagyják az eurózónát. A második hitelcsomag ugyanis kedden lejár, Görögországnak pedig 1,6 milliárd eurót kell fizetnie az IMF-nek. És bár a múlt hét elején már úgy nézett ki, hogy Görögország és a hitelező intézmények meg tudnak egyezni a második hitelcsomag meghosszabbításáról, szerdán az európai hitelezők mégis visszadobták a görög reformjavaslatot, csütörtökön pedig ultimátumot kaptak a görögök, hogy vasárnapig álljanak elő egy új tervvel.