háromnapos látogatásra érkezett Izraelbe. Nikosz Kociasz ma este Eugene Kandellel, Izrael nemzeti gazdasági tanácsának elnökével vacsorázik, hétfőn pedig Benjámin Netanjahu kormányfővel, majd palesztin tisztviselőkkel találkozik.
A látogatást már több mint egy hónapja megtervezték izraeli tájékoztatás szerint. (MTI)
A görög Skai TV arról adott hírt, hogy a görög kormány elküldte a javaslatát a hitelezőknek, közben a Reuters arról ír, hogy német kormányzati forrásból úgy tudják, a németek elképzelhetetlennek tartják a hitelprogram meghosszabbítását. A görög kormány főtárgyalója azt mondta, hogy ha olyan ajánlatot kapnak, amit nem tudnak visszautasítani, akkor elképzelhető, hogy nem lesz népszavazás. (Guardian)
Ezt írta Danuta Hübner Twitteren:
A member state's exit from #EMU without a parallel withdrawal from the EU, would be legally inconceivable #Greece https://t.co/UyeHZQctVX
— Danuta Huebner (@danutahuebner) June 30, 2015
Arra kérik a Görögországba tartó turistákat, hogy vegyék figyelembe az ottani helyzetet és a kereskedelmi bankok döntéseit, anyagilag pedig „ennek megfelelően szerelkezzenek fel”, mondta Szijjártó Péter egy mai sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
Az Európai Bizottság (EB) szóvivője, Margaritis Szkinasz délben megerősítette, hogy tegnap este Ciprasz felhívta telefonon Jean-Claude Junckert, az EB elnökét. Egy "last-minute" megegyezés feltételeiről beszélgettek, ami tartalmazhatja a hitelek enyhítését is Görögország felé. Ezeket a feltételeket aztán Juncker megvitatta az Eurócsoport elnökével, a holland Jeroen Dijsselbloemmal.
A megegyezés létrejöhet, ha a görög kormány enged a korábbi álláspontjából - ez mostanáig nem történt meg. A feltételek:
Ma éjfélkor jár le a mostani görög mentőcsomag. Elvileg, ha ma megegyeznek, lehívhatnak belőle 7,2 milliárd eurót. Úgy gondoljuk, nehéz lenne egy ilyen megegyezést eladni a görög népnek, miután már megígérte a kormány, hogy népszavazáson kérdezi meg őket, hogy egyetértenek-e vele.
Ha egy adós nem fizet a sok közül az egyik hitelezőjének, akkor simán elképzelhető, hogy legközelebb egy másiknak sem fog. A komolyabb (állami) nemfizetésekből akkor tud nagyobb piaci pánik kialakulni, ha a dolog váratlanul ér sok olyan hitelezőt, akinek éppen nagyobb követelése van.
Az éjfélkor bekövetkező görög csőd pont azért nem lesz igazán fertőző, mert
Ez a készülődés 2009-ben indult, ez látszik az ábrán. Az Európai bankrendszer kisebb-nagyobb lépésekben öt év alatt minimalizálta a görögországi kitettségét, a leglátványosabb (a Portfolio ábráján külön is jelölt) svájci és francia kivonulás volt, de a német, az olasz és a holland bankok is minimálisra csökkentették a kocázataikat.
Görögország az Európai Bíróságnál támadja meg az uniós intézményeket, ha azok megpróbálnák kitenni az euróövöezetből, közölte Janisz Varufakisz pénzügyminiszter. Egyszerűen arra mutatott rá, amire korábban már többek között mi is: az EU alapszerződéseiben semmiféle rendelkezés nincs arra, hogyan lehetne kilépni.
A tagságunk nem tárgyalótéma
– szögezte le Janisz Varufakisz. ( Telegraph)
2010 májusa óta hétszer szerepeltek az Economist címlapján, és elég valószínű, hogy ez a szám nőni fog a közeljövőben.
„El kellene-e fogadni a javaslatot, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap a június 25-i Eurócsoporton terjesztett elő és két részből áll, amelyek az egységes javaslatukat képezik? Az első dokumentum címe „Reformok a jelenlegi program befejezéséhez és azon túl”, és a második az „Előzetes hitel-fenntarthatósági elemzés”.” Erről a kérdésről kellene döntenie az átlagpolgárnak július 5-én Görögországban. Csakhogy egyrészt a hitelezők nem június 25-én, hanem egy nappal később nyújtották be az utolsó ajánlatukat, miközben a hivatkozott dokumentumok egy, az EUobservernek nyilatkozó tisztviselő szerint munkaanyagok, nem az Eurócsoport hivatalos javaslatai. Emellett egyelőre nemhogy lefordítva nincsenek, de még csak nem is nyilvánosak, ráadásul tele lesznek szakértőknek szánt technikai szakzsargonnal, amit nem lesz sok idő elmagyarázni.
Ha Ciprasz elfogadja az EU és az IMF vasárnap nyilvánosságra hozott megállapodástervezetét, és ezt időben írásban jelzi is az eurócsoportnak - akik ma rendkívüli ülést tartanak -, akkor folytatódhat az EU-IMF hitelprogram, a görög kormány pedig ki tudná fizetni az éjfélig esedékes tartozását - jelentette a Reuters.
A görög miniszterelnöknek emellett vállalnia kellene, hogy a vasárnapra tervezett népszavazásig arra bíztatja a választóti, hogy szavazzanak igennel, tehát, hogy fogadják el a hitelezők ajánlatát (ami nem csak pénzt hanem megszorításokat is jelentene).
A korábbi ajánlathoz képest fontos változás, az Európai Bizottság a részleges adósságleírást is belengette. Az ajánlat úgy szól, ha Ciprasz enged a hitelezők követelésének, akkor - 2012-höz hasonlóan - megnyújtják a hitelek futamidejét és tovább csökkentik az egyébként is alacsony kamatokat. Így a végső tartozás összege is kisebb lenne. Az EU még egy ponton enyhített: a szállodai szolgáltatásokra a korábban elvárt 23 százalékos áfukulcs helyett 13 százalékkal is elégedett lenne.
„Egyszerűen nem igaz”, hogy a görög kormány erősebb tárgyalási helyzetbe kerülne, ha a népszavazáson a hitelezőkkel való megegyezés ellenzői lennének többségben, mondta Donald Tusk. Az athéni vezetés a „nem” oldalán kampányol, de az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke attól tart, hogy „ilyen eredménnyel még kevesebb tér maradna a tárgyalásokra”. ( EUobserver)
A legtöbb magyar idén is Görögországba megy szervezett keretek közt nyaralni, és Görögországnak az egyébként is nagyon nehéz helyzetben az egyik legnagyobb érvágás most az lenne, ha tömegesen fordulnának el az országtól a tengerpartra vágyó tömegek. De azért mindenképpen érdemes végigvenni, hogy mire számíthatunk turistaként az országban.
A válság kitörése óta a közgazdászok és a politikusok sokat vitatkoztak arról, hogy mi volt a válság kiváltó oka, és hogy ki volt a felelős a válságért.
Abban nagyjából egyetértés van, hogy az eurózóna elhamarkodottan jött létre, és nem a legjobb nemzetközi gazdasági projekt volt a világtörténelemben. A bevezetése után ugyanis az EKB határozta meg a gazdaságilag elég különböző eurózóna részére az alapkamatot. Emiatt a periférián egy csomó olyan befektetés nagyon megérte, amiről utólag kiderült, hogy buborékok voltak, mint például a devizahitelek, vagy az ingatlanberuházások. Németországból közben áramlott ide a tőke, tehát a németek profitáltak például Görögország elfuserált befektetéseiből is. Közben persze az is igaz, hogy a görög politikai elit rendre szétcsalta az EU irányába elküldött adatokat, hogy nagyobb költségvetési hiányokat csinálhassanak a megengedettnél.
Egyesek azt gondolják ezért, hogy a perifériás országok gazdaságpolitikusai a fő felelősek, mert szórták a pénzt, ahelyett, hogy megreformálták volna az országaikat annak érdekében, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az euróövezeten belüli gazdasági kihívásokhoz. Közben viszont mindezt egy rosszul megtervezett eurózónában csinálták, ahol mások szerint szinte mindegy mit tettek, hiszen a centrum felől érkező tőke úgyis csak fújta a buborékokat a gazdaságaikban. Ráadásul az euróövezet sem rendelkezett olyan intézményekkel, amelyek előre jelezték volna, hogy valami baj van. Ha erről részletesebben olvasna, Bebesy Dániel a Budapest Bank portfoliómenedzserének 2012-es cikke elég jól összeszedi az eurozóna elhúzódó válságának rendszerszintű okait.
Tragic: #Greece bank manager explains 'the situation' to distraught retirees (photo by Yannis Behrakis) #EuroCrisis pic.twitter.com/rqMUw0ym57
— Pedro da Costa (@pdacosta) June 29, 2015
Csökkenő indexekkel nyitottak kedden a főbb európai értékpapír piacok. A londoni FTSE-100 index 0,49, a frankfurti DAX index 0,28, a párizsi CAC-40 0,46 százalék esést mutatott a kereskedés kezdetén. Már hétfőn is nagyot gyengültek az európai tőzsdeindexek, a londoni FTSE-100 1,97 százalékkal 6620 pontra, a frankfurti DAX 3,56 százalékkal 11 083 pontra, a párizsi CAC-40 pedig 3,74 százalékkal 4869 pontra.
A Portfolio cikke szerint ma már megnyugodhatnak az európai tőzsdék a tegnapi felforduláshoz képest, bár még mindig a görög sztorival fog foglalkozni mindenki. A forint viszont még mindig 315 felett jár. Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint viszont nem érdemes izgulni. Ez derül ki a posztjából:
"A hétvégi szavazáson várhatóan győznek az igenek, de akkor meg az lesz a kérdés, hogy lemond-e a kormány. Ha lemond, az szül bizonytalanságot, ha nem, akkor meg az. Azután lehet tovább tárgyalni, alkudozni, szóval az egész nyáron mehet tovább a buli."
"Akár bent maradnak a görögök (a lakosság nagy része ezt akarja), akár nem, a globális fellendülés folytatódni fog, és a lényeg ez."
"Európa, USA, Japán egyszerre növekszik normális ütemben: 2008 óta nem volt ilyen. Ez a lényeg, a görögökkel meg nem kell foglalkozni."
A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői szerint ha a görögországi fejlemények miatt érdemben romlik a Magyarország piaci kockázati megítélése, akkor lekerülhet a napirendről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának további csökkentése. Azt viszont valószínűtlennek nevezték, hogy az MNB az alapkamat csökkentésébe kezdene az idei év vége előtt. (MTI)
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja egy görög politikai elemzőre hivatkozva, hogy nagyjából 110 millió euróba kerülne az a népszavazás, amin vasárnap arról kérdeznék a görögöket, hogy elfogadja-e az ország a nemzetközi hitelezők ajánlatát. Ez azért problémás, mert a görög államkasszában még úgy sincs erre pénz, ha kedden nem fizetik ki az IMF-nek az 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet. (Portfolio)
A Szintagma téren késő este sem hagy alább a mulatság. Az EU megszorítási csomagja elleni tüntetés fesztiválhangulatát senki sem rontotta el, fiatalok, idősek igazi nemzeti együttműködésben skandálják közösen, hogy oxi, oxi. Alekszisz Ciprasz kormányfő megnyugodhat, egyelőre töretlen a támogatottséga.
A rendőrök sehol sem avatkoznak be a parlament előtt, a színpadon szól a zene, és eddig sikerült elkerülni, hogy bárki hosszú beszéddel fárassza a vidám tömeget. De mi lesz holnap, amikor lejár az aktuális hitelrészlet törlesztési határideje? Mi lesz, amikor már harmadik napja csak 60 eurót vehetnek ki a görögök a számláikról, ha egyáltalán még lesz pénz?
"A nászutunknak már annyi" - meséli az olasz ifjú házas Valentina Rossi a Wall Street Journalnek. Görögországba mentek az esküvő után, de a mostani helyzet eléggé beárnyékolja a mézes heteket. Az ATM-ek üresek, és mindenhol csak készpénzt fogadnak el tőlük, még a hotelben sem bíznak a bankkártyában. Az amerikai Stephen Will és családja két éve tervezgették már athéni útjukat, de sikerült a legrosszabb időszakot kifogni. "Úgy számolom, hogy a készpénzünk legfeljebb három napig tart ki" - panaszkodott a lapnak.
- mondja Ciprasz , aki szerint viszont az intézmények olyan ideológiai alapú megoldásokrosz ragaszkodtak, amik nem a görögök gazdasági érdekeit szolgálják. "Ha a munkanélküliség 27 százalékos, akkor miért nehezményezik az intézmények a kollektív érdekegyeztetés visszaállítását, és azt, hogy a dolgozók kiálljanak a jogaikért?" - teszi fel a kérdést Ciprasz, aki szerint ha vasárnap nem lesz a görögök válasza a kérdésre, akkor a munkanélküliségre, a fiatal görögök elvándorlására, és a görögök alárendeltségre is nemet mondanak.
Bejelentették, hogy 120 euró lesz a felső határ a nyugdíjasoknak csütörtökön.
Daily withdrawal limit for pensioners increases to €120 (from €60), 850 bank branches to pay pensions open on Wed (via @capitalgr) #Greece
— Manos Giakoumis (@ManosGiakoumis) June 29, 2015
És az Európai Parlament pártvezetői is támogatják a hitelprogram kiterjesztését, mondja Ciprasz.
Azt mondja, tiszteletben fogja tartani a nép döntését, és ha igennel szavaznak, lemond.
More: Tsipras hints strongly he would resign if "yes" vote wins #Greece
— Derek Gatopoulos (@dgatopoulos) June 29, 2015
Arról is beszélt, hogy kitart amellett, hogy nem ők hagyták ott a hitelezőket a tárgyalásokon, hanem kaptak egy olyan 48 órás ultimátumot, amire csak így tudtak reagálni.
Alekszisz Ciprasz a görög ERT tévécsatonán beszélt a fejleményekről. Ezeket mondta:
Görögül a "ne" azt jelenti, igen. Az "oxi" - amit ohinak kell ejteni - azt jelenti, nem. Szegény Janisz Varufakisz meg már a bemutatkozáskor úgy hangzik, mintha káromkodna az európai kollégákra. Hát csoda, hogy nem sikerült megállapodniuk?
CCC-ről CCC mínuszra változtatták az adósbesorolást arra hivatkozva, hogy a kormány a gazdaság stabilitását veszélyezteti azzal, hogy népszavazást írt ki a hitelezők ajánlatáról. Az S&P szerint ötven százalék most annak az esélye, hogy a görögök elhagyják az eurózónát. (Marketwatch, Portfolio)
A Wall Street Journal összeszedte, hogy a görögök kiknek mennyivel tartoznak, és milyen ütemben kell visszafizessék az adósságukat az előttünk álló 40 évben. Érdekes, hogy az IMF igencsak hátul kullog a hitelezők sorában. Jól látszik, hogy a különböző futamidőre felvett kölcsönök törlesztése rövid távon jelenti a legbrutálisabb terhet. Ez egy bajban lévő országnál egyébként teljesen logikus, arányaiban rövid távú hitelt kap a legkönnyebben - és legolcsóbban, sőt, kizárólag. Ez azért van, mert a hitelezők ilyenkor legföljebb csak pár hónapra, fél évre vagy maximum egy évre mernek kölcsön adni, hosszabb távra a beláthatatlan kockázatok miatt csak nagyon-nagyon drágán. Idén az Európai Központi Bank és az IMF mellett a rövidebb futamidőre kapott diszkontkincstárjegy-tulajdonosoknak kell fizessenek a görögök. Utóbbi eddig rendben is ment, mert jellemzően nincsenek méretesebb dkj-lejáratok egy időben. Viszont a kedden szükséges pénzt már nem tudják előteremteni.
Az egy ideje szélsőségesebb nézeteket valló Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman azt írta, hogy ő két okból is inkább az EU megoldása ellen szavazna: