Rendesen megváltoztatta a kormány, hogyan adózunk jövőre. Országszerte akadozik a botrányosan átszervezett szemétszállítás, furcsa fordulat következett be a kitiltási ügyben a bíróságon. Jelentősen emelik az egészségügyi dolgozók fizetését, más közalkalmazottak viszont sztrájkolnának. Átalakul a takarékintegráció, többfrontos támadás indult Spéder Zoltán ellen, akinek az FHB és az Indexet is kiadó CEMP is az érdekeltségébe tartozik. Felszámolás előtt áll Pécs legendás gyára, a Zsolnay, a jegybank pedig úgy megijedt a gyenge adatoktól, hogy újabb százmilliárdot folyat a növekedési hitelprogramba. Lássuk, mi történt a gazdaság 22. hetében
Kedden elfogadta a parlament a jelentős változásokat hozó 2017-es adócsomagot. A legfontosabb újdonságok:
A héten minden fronton nekiment a kormányközeli média és az állami szervek Spéder Zoltánnak és az érdekeltségébe tartozó vállalatoknak. A parlament kedden sürgősségi eljárásban megszavazta a törvényt, amellyel megszüntette a Takarékbank kivételes helyzetét a takarékszövetkezeti integrációban, ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintos büntetést szabott ki Spéder bankjára, az FHB-ra egy 2013-as kötvénykibocsátási ügy miatt. Emiatt az FHB a bírósághoz fordult pénteken.
Közben a média Habony Árpádhoz illetve Andy Vajnához köthető részében sorra jelentek meg a Spéderrel foglalkozó cikkek, tudósítások, amelyek a “rejtőzködő milliárdost” próbálták leleplezni. Csütörtökön az is kiderült, nyomozás indult a Postánál és az FHB-nál csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen, emellett a bankcsoport több tagjánál is házkutatást tartottak a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. A nyomozás állítólag fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik és már január 11 óta. A szintén Spéder érdekeltségébe tartozó CEMP-kiadónál pedig - amely az Index kiadója is - már hetek óta vizsgálódik a NAV.
Ugyanakkor megosztottnak látszik a kormány az ügyben, Lázár János a csütörtöki kormányinfón az ügyet firtató újságírói kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott: "nem lehet nem észrevenni, hogy támadják", de ő ki fog tartani Spéder Zoltán mellett, akit a barátjának nevezett. A miniszter azt is kijelentette, a Miniszterelnökség alá tartozó portfólió, melynek a takarékintegráció is része, “a jövőben is törvényesen fog működni”, és hogy szerinte a milliárdos “minden támadást ki fog védeni, túl fog élni”.
A Spéderrel kapcsolatos események hatására az FHB részvényei sokat vesztettek értékükből egy hét alatt. Az FHB-ban a magyar állam is résztulajdonos a Magyar nemzeti vagyonkezelőn keresztül, így az árfolyamesés az állami vagyont is érinti.
Az utolsó pillanatban megmenekült Galgagyörk és környéke a szemétkáosztól: a padlóra került hulladékszállító céget kisegíti a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő, így a Pest megyei község nem változik Nápollyá.
A vészmegoldás előzménye, hogy Galgagyörk polgármestere a Facebookon fordult a lakosokhoz azzal, hogy a Tisza Vidékért Kft. pénzügyi problémái miatt a jövő héttől nem tudja folytatni a szemétszállítást.
Az ágazatot április elejével szervezték át rohamtempóban, azóta a pénzbeszedést a központi cég vette át, de a tényleges feladatokat továbbra is az önkormányzati cégek végzik el. A nagy állami cég elvileg visszaosztja a működéshez szükséges költségeket, de a gyakorlatban az egyelőre nem működik, gondok vannak az NHKV számlázási rendszerével.
A probléma nem korlátozódik Galgagyörkre, csak a Tisza Vidékért Kft. 16 településen végzi a szemétszállítást a környéken, de vannak más bajba jutott hulladékos cégek is. Az Észak-Pest Nyugat-Nógrád Megyei környezetgazdálkodási Kft. a múlt héten jelentette be, hogy a hónap vége után nem tudják folytatni, ha nem kapják meg a szükséges összeget.
Fordulathoz érkezett a kitiltási botrányból kerekedett bírósági ügy a hét elején: kiderült, hogy mégsem igaz az a vádiratban megfogalmazott állítás, miszerint egy senkihez sem köthető simlis vállalkozó akarta átverni a Bungét. Ezzel szemben a bíróság úgy gondolja, a vádlott Tábor Viktor tényleg közvetítő volt, aki valós vesztegetési ajánlatot lebegtetett meg az amerikai cég előtt, megbízóinak kiléte azonban feltáratlan.
Korábban az ügy egyik legfontosabb tanúja, a Bunge lobbistája úgy vallott, a századvéges Heim Péterre hivatkozott Tábor, amikor azt mondta, 2 milliárd forint fejében egy befolyásos kormányközeli személy el tudja intézni az étolaj áfacsökkentését politikusok lefizetésével.
Ebben a szokatlan helyzetben - a bíróság nem arra jutott, hogy nem áll meg a vád Tábor ellen, hanem hogy maga a vádirat marhaság - előfordulhatott volna, hogy új nyomozást folytat az ügyészség ami alapján új vádiratot rak össze, de csütörtökön kiderült, hogy a szerv másképp döntött. Az ügyészség szerint nem indokolt a nyomozás folytatása, mivel az előző alkalommal már lenyomozták Tábor Viktor kapcsolatrendszerét Heimre is kiterjedően - igaz, a nyomozás alaposságát némileg kérdőjelessé teszi, hogy a gyanúsítottnak még a telefonjt sem hallgatták le.
Csütörtökre megszülte a kormány az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló tervezetet. Ennek értelmében az orvosok és szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forintos, az egészségügyi szakdolgozók bruttó 10-30 ezer forintos, a kórházi gyógyszerészek és a rezidensek pedig bruttó 50 ezer forintos fizetésemelést kapnak novembertől.Balog Zoltán további emeléseket helyezett kilátásba 2017-re is, a két kör két év alatt 100 milliárdos pluszkiadást fog jelenteni az államnak.
Az egészségügyi dolgozók szakszervezetei elégedettek lehetnek a béremeléssel, nem úgy a közszolgák, akik 30 százalékkal magasabb fizetést szeretnének kiharcolni maguknak októbertől, ezért szakszervezetükkel történetük első sztrájkjára készülnek. Az önkormányzati dolgozók legnagyobb részének nyolc éve egyáltalán nem emelkedett a bére, ezért gondolja indokoltnak a június 22-ére tervezett sztrájkot a szakszervezet elnöke.
Az utolsókat rúgja a Zsolnay-gyár: a hét elején még arról érkeztek hírek,hogy tömegesen mondanak fel az alkalmazottak, pénteken pedig már kezdeményezte is a cég felszámolását annak hitelezője. A Zsolnaynak a Magyar Fejlesztési Bank adott hitelt, a szerződést viszont május közepén felmondta, ami miatt a Zsolnay többségi tulajdonosa, Bachar Najari be is perelte a bankot. Az MFB viszont időközben eladta a tartozást egy építőipari vállalatnak, így a Zsolnay már ennek a cégnek tartozik, ők kezdeményezték most a felszámolást.
A pécsi önkormányzat már felkészült erre, májusban létrehoztak egy céget Ledina Kerámia Kft. néven, ami átveszi a gyár felmondó alkalmazottjait és szükség esetén bizonyos funkcióit is. A kedden felmondott 130 dolgozót már át is vette a Ledina.
Még 100 milliárd forintot tesz a Magyar Nemzeti Bank a monetáris tanács döntése alapján az Növekedési Hitelprogramba, vélhetően a gyenge növekedési mutatók korrigálásának céljából.
A mérsékelt hatékonyságú NHP keretében eddig több mint 2000 milliárd forintot osztottak ki a magyar vállalati szektorban. 2016-ban megkezdődött az NHP "kivezető szakasza", amiben még kétszer 300 milliárd forinttal próbálták berúgni a hitelezést. Az újabb 100 milliárdos ráfordítással még kijjebb tolják a kivezetést. Ebből az összegből elvileg csak beruházásokra lehet majd költeni a legígéretesebb cégeknek .
Az Indexet kiadó CEMP és az FHB tulajdonosi köre között átfedés van, és mindkét cégben Spéder Zoltán az igazgatóság elnöke.