Donald Trump elnökségének második teljes hete leginkább a beutazási tilalma és az az ellen indult tiltakozások körül forgott, de ezen kívül is sűrű napokon van túl. Bemutatta jelöltjét a legfelsőbb bíróságba, meghozta első szankcióit Irán ellen, és az is kiderült, hogy a Twitter mellett a telefondiplomáciában sem fogja visszafogni magát.
Trump már elnöksége első hetében bebizonyította, hogy komolyan gondolja, amit a kampányban ígért, és egy-két huszárvágással képes és hajlandó felborítani sok évtizedes politikai-gazdasági alapvetéseket is. A CNN/ORC pénteki felmérése szerint ez mindenesetre nem lepte meg túlzottan az amerikaiakat, négyötödük szemében pont azt hozta Trump, amit várt tőle, és többen vannak, akik ezt pozitívan ítélik meg.
Trump a hét végére belefutott az első komolyabb akadályába, miután egy seattle-i szövetségi bíró azonnali hatállyal és országos szinten felfüggesztette az egy héttel korábban meghozott beutazási rendeletét, ami ellen folyamatosak voltak a tüntetések, a felmérések szerint viszont az amerikaiakat megosztotta a kérdés. A rendelkezés hét, muzulmán többségű országból (Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen) érkezők beutazását tiltotta meg előzetes jelzés nélkül, az indoklás szerint addig, amíg kidolgozzák a szigorúbb ellenőrzés részleteit. Azt itt fejtettük ki részletesen, hogy mi is van a rendeletben, ami hatalmas káoszt okozott a reptereken.
Több amerikai állam is keresetet nyújtott be, arra hivatkoztak, hogy a tilalom súlyos károkat okoz, és alkotmányellenes, a seattle-i bíró pedig egyelőre a felfüggesztés mellett döntött, ez addig hatályos, amíg mérlegelik, hogyan folytatódjon az ügy. Így újra lehetségessé vált az érintett hét ország állampolgárainak beutazása az Egyesült Államokba. A belbiztonsági minisztérium bejelentette, hogy felfüggesztik a tilalmi rendelet alkalmazását, a külügyminisztérium pedig újraindította a menekültek, köztük szíriaiak befogadását. Trump rendeletének kihirdetése óta közel 60 ezer muszlim állampolgár vízumát vontak vissza, és semmisítették meg fizikailag is, most azon dolgoznak, hogy mielőbb kiadják az újakat.
A kapkodva reagáló Fehér Ház először „felháborítónak” minősítette a szövetségi bíró döntését, de egy 10 perccel később kiadott új közleményből már kiszedték a jelzőt. Sean Spicer fehér házi szóvivő azt próbálta hangsúlyozni, hogy a rendelet teljesen törvényes, célja az amerikai emberek védelme. „Mi lesz az országunkkal, amikor egy bíró felfüggeszthet egy nemzetbiztonsági minisztériumi tiltást és bárki, akár rossz szándékkal, beléphet az Egyesült Államokba?" – írta ki Trump a Twitterre, és nyilvánosan kikelt „az úgynevezett bírónak" nevezett James Robart ellen.
Hiába fellebbezték azonban meg első körben az igazságügyi minisztériumon keresztül többek között a közbiztonságra és az elnök nemzetbiztonsági kérdésekben való jogaira hivatkozva a döntést. Egy háromtagú San Franciscó-i fellebbviteli bíróság elutasította azindítványukat, ami arra vonatkozott, hogy a jogi eljárás végéig helyezzék azonnal újra hatályba a beutazási tilalmat. Az ügy a jövő héten folytatódik, az igazságügyi minisztériumnak hétfőig kell reagálnia, de a tilalmat megtámadóknak is be kell adniuk érveléseiket a bíróságra. A seattle-i döntés formális megvizsgálása után dönt majd a fellebbviteli bíróság várhatóan a héten, hogy a továbbiakban helyben hagyja-e a felfüggesztő döntést, vagy sem. Ha marad a felfüggesztés, akkor a BBC szerint az igazságügyi minisztérium valószínűleg a legfelsőbb bírósághoz fordulhat.
Megszólaló jogi szakértők sem mind értettek egyet a Robart felfüggesztő döntésében szereplő indoklással, de szerintük ettől még Trump elfogadhatatlan stílusban kérdőjelezte meg a bírót. A demokraták pedig azt dörgölték Trump orra alá, hogy az általa támadott Robart kinevezését még George W. Bush javasolta, és egyhangúlag hagyta jóvá a szenátus. Viszont a Politico hozzátette, hogy egyébként nem példa nélküli azért, hogy egy elnök bíráljon bírósági döntéseket. 2008-ban George W. Bush egy római sajtótájékoztatón bírálta azt a döntést, ami a guantánamói foglyok jogainak ügyében született. Barack Obama pedig a 2010-es évértékelő beszédében szólt ki a legfelsőbb bíróságnak egy döntés miatt.
A hatalmas horderejű és nagy vihart kavart döntések mellett sok amerikai választó szemében mégis az a bejelentése lehetett az egyik legfontosabb, hogy az egyik, denveri székhelyű fellebbviteli bíróságon dolgozó Neil Gorsuch-ot jelölte a legfelsőbb bíróság lassan egy éve üresen álló – a republikánusok példátlan döntéssel meghallgatást sem voltak hajlandóak tartani Barack Obama jelöltjéről – kilencedik posztjára. A testület döntései a precedensjog miatt jogszabályként hatnak, és évtizedekre meghatározzák az Egyesült Államok társadalmi berendezkedésének jogi kereteit.
A több amerikai lapban a tavaly meghalt, ultrakonzervatív Antonin Scalia klónjának minősített Gorsuch-ot szakmailag felkészültnek tartják, de kemény szenátusi jóváhagyás vár rá, igaz, a republikánusok a demokraták nélkül is átverhetik Trump jelöltjét, aki ellenzi az eutanáziát, és betű szerint értelmezné az alkotmányt. Gorsuch kinevezését egyébként nagyjából ugyanannyira támogatja a közvélemény, mint a korábbi főbírójelöltekét: 45 százalék mellette, 32 százalék ellene van. Ha Gorsuch végül beül a testületbe, akkor nagyjából maradnak a Scalia halála előtti évek erőviszonyai a liberális és a konzervatív felfogást képviselő bírák között.
Még az előző hét végén történt, de csak néhány napja derült ki, hogy milyen heves telefonbeszélgetései is lehettek az üzleti életből és a valóságshow-jából hozott stílust bármikor bevető Trumpnak. „Igen, keménynek kell lennem, lennünk. Ideje keménykedni, emberek, ezt be kell látni. Eddig tulajdonképpen minden nemzet kihasznált minket, de ennek mostantól vége. Ennyi" – mondta Trump a National Prayers Breakfast alatt tartott beszédében, és szerinte nem kell törődni a karcos telefonjaival.
Az AP szerint Trump a telefonjuk alatt belengette Enrique Peña Nieto mexikói elnöknek, hogy leküldi a hadsereget, ha a mexikóiak nem tudnak mit kezdeni
a rossz hombrékkal odalenn.
A mexikói határra tervezett fal ügye most úgy áll, hogy egy 20 százalékos importvám formájában fizettetné ki Trump Mexikóval, ami erről hallani sem akar, dühös mexikóiak pedig már amerikai áruk bojkottjával kezdtek fenyegetni. Az amerikai belbiztonsági minisztérium legfrissebb előrejelzése szerint egyébként két éven belül kész lehet Trump fala.
Több amerikai lap is azt írta, hogy szombaton pedig 25 percnyi emelt hangú beszélgetés után rácsapta a telefont az ausztrál miniszterelnökre, és a Washington Post szerint saját bevallása szerint is a Malcolm Turnbullal folytatott telefonja volt a legrosszabb eddig. Állítólag az Obama által kötött menekültbefogadási megállapodás volt a leginkább kényes kérdés, és Trump a Twitterre ki is írta, hogy nem érti, hogyan egyezhettek meg legfeljebb 1250 ember átvételéről, ezért majd megvizsgálja „ezt az ostoba megállapodást". Viszont ahhoz képest, hogy arról beszélt, keménynek kell lenni a telefonban, azt is állította, hogy nagyon civilizált beszélgetésük volt Turnbull-lal, az csak a médiában jelent meg hazug fényben. Turnbull az ausztrál News.com szerint egy interjúban annyit mondott, hogy „őszinte" beszélgetést folytattak, aminek alapján Trump tiszteletben fogja tartani a korábbi megállapodást, és nem csapta rá a kagylót.
Külpolitikai lépései között Trump új szankciókat vezetett be Irán ellen egy Teherán állítása szerint védelmi célokat szolgáló középhatótávolságú ballisztikus rakéta tesztelése miatt, a Fehér Ház szerint ezzel ugyanis megsértették az ENSZ egyik korábbi határozatát. Az amerikai pénzügyminisztérium intézkedései 13 embert és 12 vállalatot érintenek.
Irán a tűzzel játszik. Nem értékelik, milyen kedves volt velük Obama elnök. Én nem leszek!
– írta ki az iráni atommegállapodást korábban többször is bíráló Trump a Twitterre. Szerinte egyébként az ország már az összeomlás szélén volt, amikor az atommegállapodással új forrásokat kapott.
Oroszországról Trump a Fox Newsnak adott, teljes terjedelmében majd a Super Bowl előtt leadott interjújában azt mondta, hogy tiszteli Vlagyimir Putyint, és reméli, jól kijön majd vele, de egyáltalán nem biztos benne, hogy sikerül majd jóban lennie az oroszokkal, akikkel az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni harcban mindenképpen együtt akar dolgozni. Amikor a riporter gyilkosnak nevezte Putyint, akkor Trump azzal terelt, hogy sok gyilkos van a világban, az Egyesült Államokban is vannak gyilkosok, az ő országuk sem ártatlan.
Szombaton telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán elnökkel is, akinek azt ígérte, hogy az Egyesült Államok együtt dolgozik majd Ukrajnával és Oroszországgal, hogy „helyreállítsák a békét a határon." Ennél állítólag továbbment, amikor csütörtökön röviden találkozott Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnökkel Washingtonban, és a Politico több forrása szerint kijelentette, nem oldja fel az Oroszország elleni szankciókat, amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajnából. Az már nem derült ki, hogy ez hogyan viszonyulna az Oroszország által annektált Krímhez, de Nikki Haley, Trump ENSZ-nagykövete konfrontatívabb volt Moszkvával, és jelezte, hogy maradnak a Krím miatti szankciók.
Ezek mellett:
Utasítást kapott az amerikai hadsereg Donald Trump múlt heti döntése nyomán arra, hogy tegye lehetővé a Dakota Olajvezeték munkálatait. Az egyik indián rezervátum közelében haladó vezeték ellen ellen a sziú indiánok, környezetvédők, indián jogvédők is tiltakoztak az elmúlt nyolc hónapban, legutóbb pedig több ezer veterán katona szállt be mellettük az olajlobbi elleni harcba. Decemberben Obama leállíttatta az építkezést, és arra kérte a hadsereget, hogy vizsgálják meg más nyomvonal lehetőségét. Viszont várható volt, hogy Trump az olajiparnak kedvező döntést hoz majd, és felülírja a leköszönt demokrata elnök rendelkezését.
Szerdán a szenátus jóváhagyta Rex Tillersont, így az ExxonMobil korábbi elnök-vezérigazgatója, akit Vlagyimir Putyin néhány éve Barátság-érdemrenddel tüntetett ki, hivatalosan is Trump külügyminisztere lett. Az egészségügyi miniszternek jelölt Tom Price-t, és a pénzügyminiszter Steve Mnuchint a republikánusok a bizottsági szabályokat felfüggesztve, a demokraták nélkül küldték tovább a szenátusi szavazásra.
Trump miniszterjelöltjei közül az oktatási tárca élére kiszemelt Betsy DeVos, az idáig az American Federation for Childrent vezető milliárdos került a legnagyobb gondba. A héten ugyanis két republikánus szenátor is bejelentette, nem fogják megszavazni a charter school nevű rendszer, lényegében egy közpénzből finanszírozott magániskolaforma leghangosabb támogatójának tartott DeVost, aki ellen tanárszakszervezetek, civilek, és még Stephen King is tiltakozott. DeVos most 50-50 szavazatra számíthat a szenátusban, ez még mindig azt jelenti, hogy ha további republikánusok nem fordulnak vele szembe, akkor Mike Pence alelnök szavazatával átmegy a jelölése, de eléggé pengeélen táncol. (A miniszterekről itt írtunk bővebben.)
Ide kapcsolódik, hogy Trump a Breitbart News nevű konzervatív, az alt-righthoz sorolt hírportál korábbi vezérigazgatóját, a fehér házi főstratégának kinevezett Steve Bannont beültette a nemzetbiztonsági tanácsba, ahol így fontos befolyással lehet majd a tábornokok és katonai vezetők mellett.
Egyébként ez az a hétvége, amikor Amerikában hagyományosan minden a magyar idő szerint hétfő hajnali Super Bowl-ról szólt, de ettől még Trump sem húzódott háttérbe. Erre ő maga is utalt egy pénteki tweetjében: „Ez általában a Super Bowl ideje, most viszont azt mondják, hogy a politika érdekesebb az embereknek. Ez pedig jó dolog." Trump bekerült az olyan fogadások listájába, mint hogy az elején a pénzfeldobásnál fej, vagy írás jön-e ki, melyik játékos szerez először pontot touchdownnal, stb. Trump korábban aktívan tweetelt a Super Bowl-ról, most például arra lehetett fogadni, hogy elnökként 1,5-nél kevesebb (0-1), vagy legalább 2 Twitter-üzenete lesz-e a döntő alatt.