Szombattól eltörlik a kijárási tilalmat Belgiumban, ahol eddig éjfél és hajnali öt óra között volt tilos az utcára kimenni. A tilalmat gyülekezési korlátozás váltja fel, három ember különböző háztartásokból nem tartózkodhat egy helyszínen öt óránál többet.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Brüsszel sajátos módon búcsúzik a kijárási tilalomtól: mivel a belga fővárosban este tíztől vette kezdetét a korlátozás, ma este éjfélig még hatályban marad. Tehát a brüsszelieknek este tízkor már otthon kell tartózkodniuk, de éjfélkor már újra kimehetnek az utcára.
Ha valamire, akkor legalább alapnak jó lehet egy film- vagy novellacímhez: 120 perc tilalom Brüsszelben, A szabadság előtt két órával, Éjféli roham, stb...
(Euronews)
Mintegy negyvenhatmillió menekültet hagytak ki a nemzeti szintű oltási kampányokból világszerte – ismerteti az Egészségügyi Világszervezet kutatását a The Guardian. A dokumentum szerint ezeknek az emberek akkor is az utolsókként kerülnek sorra az oltásban, ha egyáltalán sorra kerülnek, amikor már a globális vakcinahiány csökkenni kezd.
A probléma megoldására a fejlődő országok vakcinaellátását szolgáló COVAX-programon belül tervezik a rendelkezésre álló oltóanyagok 5 százalékának elkülönítését, hogy ezek a kirekesztett közösségek is vakcinához jussanak. Az oltást pedig olyan nemzetközi szervezetek végeznék, mint az orvosok határok nélkül. Jóllehet, ezekben a közösségekben is csak a legveszélyeztetettebbek jutnának védőoltáshoz.
Bezárták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán felépített ideiglenes Covid-központot, miután az derült ki, hogy az itt kezelt páciensek a kórházi fertőzések fokozott veszélyének vannak kitéve – írja a Főtér.
A helyzetet súlyosbítja, hogy egyelőre azt sem tudni, pontosan hány beteg érintett.
Mariana Cernat, a megyei sürgősségi kórház vezetője ennek ellenére azt reméli, hogy a fertőtlenítés jövő heti végeztével újra megnyithatják az egységet az enyhe tünetekkel beutalt koronavírusos betegek számára.
A kórház tehermentesítésére felhúzott létesítmény tavaly augusztus óta fogadott betegeket.
Vasárnap lejár a koronavírus-járvány miatt tavaly október vége óta érvényben lévő szükségállapot, így ismét bárki szabadon utazhat a tartományok között Spanyolországban – írja az MTI.
A szükségállapot fenntartása egységes jogi keretet biztosított az ország 17 tartományában és két autonóm városában ahhoz, hogy az emberek szabad mozgását korlátozni lehessen bírósági jóváhagyás nélkül. Mostantól azonban az egyes régiók kormányainak újból bíróságon kell érvényt szerezniük a korlátozások jogosságának.
A híradásból kiderül, hogy korántsem kezelik egységesen ezt a kérdést Spanyolországban, hiszen több tartomány kért ilyen jogi megerősítést, de eltérő döntések születtek a különböző bíróságokon.
Például, míg a Baleár-szigeteken és Valenciában engedélyezték az éjszakai kijárási tilalom fenntartását, addig Baszkföldön a bíróság pénteken elutasította ezt a kérést.
Közel sem egyszerű a helyzet, hiszen központi kormány korábban rendeletet fogadott el arról, hogy ilyen esetekben a Legfelsőbb Bíróság illetékes dönteni, sajtóhírek szerint viszont a bíróság kritikus a jogszabállyal kapcsolatban, és egyebek mellett kevesli a határozathozatalra kiszabott öt napos határidőt. Ráadásul a regionális elnökök közül többen is szorgalmazták a szükségállapot fenntartását, amíg nagyobb lesz az átoltottság és kedvezőbbek a járványügyi mutatók, miközben az egészségügyi miniszter szerint a tartományok rendelkeznek kellő eszköztárral ahhoz, hogy kezelni tudják a járványügyi helyzetet.
A hét folyamán az autonóm helyi kormányok egymás után jelentették be a várható szabályokat, amelyek jelentősen különböznek az egyes területeken.
Fernando Simón a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója az enyhítések ellenére is elővigyázatosságra, az óvatosság fenntartására figyelmeztette az embereket. A járványügyi vezető tart attól, hogy a szükségállapot feloldása hamis biztonságérzetet kelthet, miközben a járvány még mindig tart.
Még bőven van kiket beoltani, hiszen eddig oltóanyagokból több mint 21 millió dózis érkezett Spanyolországba, a vakcina első adagját a teljes lakosság 28 százaléka, 13 millió ember kapta meg. Teljes oltással csak 5,9 millióan rendelkeznek, amely 12,6 százalékos átoltottságot jelent.
Sürgeti a német hatóságokat Felix Klein, Németország antiszemitizmus elleni biztosa, hogy tiltsák be a nácik által a zsidókra erőltetett sárga Dávid-csillagokat a koronavírus-intézkedések vagy az oltás elleni tüntetéseken – írja a BBC. A Dávid-csillag ugyanis meglehetősen népszerűvé vált a tiltakozók körében, annyi változtatást hajtottak végre a megkülönböztető jelképen, hogy a Jude szót kicserélték az ungeimpftre, azaz oltatlanra.
A biztos hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a tüntetők Európa-szerte saját meggyőződésüket, illetve a járvány miatti korlátozásokat a holokauszttal és a zsidók üldözésével mossák össze, a Harmadik Birodalom bűntetteihez hasonlítják.
Május második felétől tizenkét országból és térségből lehet karanténkötelezettség nélkül Angliába utazni – jelentette be pénteken Grant Shapps brit közlekedési miniszter. A zöld kategóriás országok listájára egyelőre nem került fel Magyarország, amely a sárga, továbbra is karanténkötelezett országok között van.
A brit kormány rendelete alapján május 17-től a közlekedési lámpákéhoz hasonló színkódos rendszer határozza meg, hogy Angliába mely országokból lehet beutazni tíz nap karantén nélkül.
Azoknak is koronavírus-tesztet kell végeztetniük indulásuk előtt és érkezésük után, akik a zöld kategóriába sorolt országokból utaznak Angliába.
A pénteki ismertetés szerint egyelőre Portugália, Izrael, Szingapúr, Ausztrália, Új-Zéland, Brunei, Izland, Gibraltár, a Falkland-szigetek, a Faroe-szigetek, az együtt nyilvántartott dél-atlanti Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, valamint a szintén együtt szereplő Szent Ilona, Tristan da Cunha és Ascension szigetei kerültek fel a zöld utazási listára.
Engedélyezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai Sinopharm oltóanyag vészhelyzeti használatát a 18 éven felülieknek. Ez azt jelenti, hogy az oltóanyag biztonsággal használható és hatékony.
Az intézkedést Tedrosz Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója jelentette be és kiemelte, hogy a világszervezetnek így már hat oltóanyaga van, amelyet a COVAX-programban használhat. A program az ENSZ égisze alatt elindított kezdeményezés, célja a méltányos vakcinaelosztás, vagyis hogy azoknak az országoknak a lakóit is beoltsák, amelyek nem tudnak önállóan fellépni a gyártók előtt.
A WHO döntése – írja a The New York Times – nagy győzelem a kínai diplomácia számára, amely a távol-keleti nagyhatalom vakcinájával töltheti be azt az űrt, amelyet a nyugati vakcinák hiánya okoz a fejlődő országokban.
Az Európai Unióban egyedül Magyarországon oltanak Sinopharmmal, a kínai oltóanyag még nem kapta meg az európai felügyeleti szerv, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. Az EMA ugyan vizsgál kínai vakcinát, de az nem a Sinopharm, hanem a CoronaVac nevű.
A WHO első alkalommal hagyta jóvá olyan oltóanyag használatát, amelyet nem nyugati gyógyszercég fejlesztett ki a koronavírus ellen.
A Sinopharm-vakcinát egyébként már több százmillió embernek beadták az utóbbi hetekben Kínában és a világ más részein. A WHO jóváhagyása jelzés a nemzeti egészségügyi hatóságoknak az oltóanyag biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozóan, illetve ez a lépés lehetővé teszi azt is, hogy a Sinopharm-vakcina használható legyen a védőoltások méltányos elosztására létrehozott COVAX-programban is.
Mexikóváros lakói a jövő héttől korlátozott számban újra részt vehetnek szabadtéri koncerteken, és sporteseményeken számolt be róla a város polgármestere, Claudia Sheinbaum - írja a The Guardian.
A május 10.-től életbe lépő enyhítéseket kiterjesztik a mozikra szállodákra is. Befogadásarányosan a szabadtéri sport rendezvényeken május 12.-től 25 százalékos telítettségű lehet a jelenlévők száma, a beltéri eseményeken pedig 30 százalékban a határozzák meg résztvevők számát.
Az egészségügyi tárca arról is beszámolt, hogy június végétől várhatóan megkezdődik az orosz vakcina gyártása is az országban.
Szlovákia az elmúlt két hét adatai alapján a százezer főre jutó új koronavírus-fertőzöttek számát tekintve, az EU huszonnyolc tagállama közül a huszonharmadik helyre került. Ugyanakkor az ország az egymillió főre eső, koronavírussal összefüggő új halálesetek számát tekintve az ötödik helyet foglalta el – adta hírül az Új Szó az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adtai alapján.
A híradásból kiderül, hogy az EU tagállamainak kérésére ez év március 11-től az ECDC heti szinten frissíti az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen (EEA) belüli új fertőzöttek és halálozások számáról szóló adatokat.
A legfrissebb statisztika szerint, amelyet május 6-án hoztak nyilvánosságra, az elmúlt tizennégy napos időszakban, a fertőzöttek számát tekintve Cipruson a legrosszabb a helyzet, őket Svédország követi, majd Horvátország a harmadik a negatív listán.
Magyarország északi szomszédjában az új esetek száma 131, ami az EU-n belül a 23. helyet jelenti. A legjobb helyzet Finnországban (55), Portugáliában (60) és Máltán (63) van.
Az előző kéthetes időszakban a legtöbb koronavírussal összefüggő halálesetet Magyarországon vették nyilvántartásba, ahol egymillió lakosra 259 haláleset jutott. A második helyen Bulgária állt (187), amit Lengyelország (157), Horvátország (152) és Szlovákia (116) követett. A legjobb mutatók Portugáliában (3), Finnországban (4) és Dániában (5) voltak.
Görögország jövő héten egy nappal a hivatalos turisztikai szezon kezdete előtt május 15.-én újra megnyitja a múzeumokat - írja a Reuters. A lazításokkal olyan emblematikus helyek lesznek újra látogathatóak, mint például az Akropolisz.
Az athéni kormány a múlt hónap végén kezdett lazítani a korlátozásokon a javuló járványügyi adatok miatt. Ettől a héttől kezdve újra látogathatóak a bárok, éttermek, szombattól pedig megnyílnak a strandok is. A mozik a tervek szerint május 21-én, míg a szabadtéri előadások május 28-től kezdődhetnek.
Görögország szempontjából kiemelten fontos az idegenforgalom, az ágazat adja ugyanis az ország gazdaságának, és munkaerőpiacának az egyötödét.
A 11 milliós országban eddig 358 116 fertőzöttet regisztráltak, a koronavírussal összefüggő megbetegedésekben pedig 10 910 haltak meg.
Miközben nem csillapodik a járványhelyzet Indiában, az ország akut vakcina- és oxigénhiánnyal hiánnyal küzdenek, tömegével halnak meg az emberek és rekordokat dönt a napi fertőzések száma Naendra Módi miniszterelnök ragaszkodik az újdelhi szövetségi törvényhozás átszámítva 1,8 milliárd dolláros felújítási projektjéhez, amelyben új kormányfői rezidencia és épül – írja a CNN.
Az amerikai hírtelevízió szerint legutóbb az váltott ki közfelháborodást, hogy a projektet „alapvető szolgáltatásnak" minősítette az újdelhi kormány, így az építkezés – amibe a járványkezelés helyett öntik a pénzt – zavartalanul folyik, miközben naponta utaztatják a munkásokat az építkezés helyszínére. Emiatt pedig félő, hogy az 530 milliárd forintnak megfelelő költséggel tervezett ((vagyis nagyságrendileg a kínai Fudan Egyetem budapesti campusára fordított összeggel megegyező), Central Vista nevet viselő szuperprojekt fertőzési gócponttá növi ki magát.
Az építkezés leállításáért az említett aggodalmak miatt keresetet nyújtottak be az indiai alkotmánybíróságra.
A 35 hektár terület felújítását és átépítését célzó projekt még a második hullám indiai kezdete előtt indult be, 46 ezer 700 embert foglalkoztat. Az új parlamenti épületet és Narendra Modi miniszterelnök új rezidenciáját pedig várhatóan jövő év végén adják át.
Nem ez volna az első eset, hogy bírálatok sorát zúdítják Narendra Módira a járványkezelés elbagatellizálása miatt:. Kritizálták az indiai kormányfőt is, hogy kormánya nem vette elég komolyan a második hullámot, nem költött az egészségügyre, a vakcinagyártási kapacitásra, zöld utat adott a politikai tömeggyűléseknek és már a második hullám tombolása ellenére már öt államban tartottak választást.
Bocsánatkérést követelt a szlovák állami gyógyszerfelügyelettől pénteken az orosz oltóanyagokat menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI), amiért véleményük szerint félrevezető értesüléseket terjesztett koronavírus ellen kifejlesztett Szputnyik V-ről.
Nyilvános bocsánatkérésre kérjük a szlovák SÚKL szabályozót, amiért valótlan információt tejesztett a Szputnyik V-ről
– közölte a Twitteren az RFPI.
A közlemény arra emlékeztetett, hogy a szlovák egészségügyi minisztérium megerősítette a Szputnyik V megbízhatóságát, miután a vakcinát bevizsgálták egy Európai Unió által hitelesített magyar laboratóriumban.
Korábban a szlovák hatóság azt állította, hogy a Szlovákiába leszállított orosz vakcina tulajdonságai nem felelnek meg annak az oltóanyagénak, amelynek a teszteléséről publikáció jelent meg a londoni The Lancet tudományos folyóiratban. Az RFPI közölte, hogy a vakcinát eredetileg bevizsgáló szlovák laboratóriumnak nem volt meg az ehhez szükséges uniós minősítése – írja az MTI.
Április elején az orosz szuverén alap sorozatos szerződésszegésre hivatkozva arra kérte Pozsonyt, hogy küldje vissza a Szputnyik V-szállítmányt. Az oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatban Szlovákiában kialakult koalíciós válság következményeként Igor Matovic miniszterelnök március végén kénytelen volt távozni posztjáról.
Szombattól eltörlik a kijárási tilalmat Belgiumban, ahol eddig éjfél és hajnali öt óra között volt tilos az utcára kimenni. A tilalmat gyülekezési korlátozás váltja fel, három ember különböző háztartásokból nem tartózkodhat egy helyszínen öt óránál többet.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Brüsszel sajátos módon búcsúzik a kijárási tilalomtól: mivel a belga fővárosban este tíztől vette kezdetét a korlátozás, ma este éjfélig még hatályban marad. Tehát a brüsszelieknek este tízkor már otthon kell tartózkodniuk, de éjfélkor már újra kimehetnek az utcára.
Ha valamire, akkor legalább alapnak jó lehet egy film- vagy novellacímhez: 120 perc tilalom Brüsszelben, A szabadság előtt két órával, Éjféli roham, stb...
(Euronews)
Meghalt pénteken egy 35 éves nő, akit korábban AstraZeneca vakcinával oltottak be Vietnámban – írja a Reuters.
A hanoi egészségügyi minisztérium közlése szerint az egészségügyi dolgozót anafilaxiás allergiás tünetetekkel kezelték An Giang tartományban.
Vietnámban a járvány kitörése óta viszonylag kevesen, mindössze 3 137 koronavírus fertőzöttet regisztráltak, és 35-en haltak meg.
Rendben vannak a koronavírus elleni orosz oltóanyag tesztjei – ismertette Vladimír Lengvarsky szlovák egészségügyi miniszter a tárcája álláspontját a Szputnyik V magyarországi bevizsgálásának eredményeiről.
A minisztérium következő lépésként az orosz fél szakértőivel fog egyeztetni, és az ő engedélyük után kezdődhet az oltás a vakcinával Szlovákiában – írja az MTI. Ehhez Lengvarsky hozzátette: az orosz félnek május végéig kell elküldenie a Szlovákiába már leszállított oltóanyagból vett mintákból készített teszteket.
Szlovákia összesen kétmillió Szputnyik V oltóanyagot rendelt még márciusban, ebből eddig 200 000 érkezett meg, de felhasználásra még nem került. Az orosz oltóanyag megrendelése koalíciós válságot idézett elő a négypárti szlovák kormánykoalícióban, amelynek két kisebb, liberális pártja ellenezte azt. A koalíciós válság végül a kormány átalakításához és Igor Matovič kormányfő távozásához vezetett.
Mivel a szlovák állami gyógyszerfelügyelet (SÚKL) az oltóanyagról – különböző okokra hivatkozva – hosszú ideig nem adott ki végleges szakvéleményt, Szlovákia Budapesten kért és kapott segítséget a Szputnyik V bevizsgálására, ez a szakvélemény a szlovák szaktárca szerint csütörtökön érkezett meg.
A madridi tartományi kormány pénteken bejelentette, hogy a vasárnap éjfélkor lejáró rendkívüli korlátozások után feloldják az éjszakai kijárási korlátozásokat – írja a The Guardian.
Az újonnan bejelentett intézkedések mellett az éttermek nyitvatartását kitolják éjfélre, míg az üzletek este 11 óráig fogadhatnak vásárlókat. A kormány emellett arról is döntött, hogy feloldja a zárt körű találkozásokra vonatkozó előírásokat.
A lazítás ellenére Spanyolországban továbbra is magas a fertőzöttek száma, különösen Madridban, ahol az intenzív osztályon fekvő betegek mintegy 42 százaléka koronavírus-fertőzött, szemben az országos 22 százalékos átlaggal.
Spanyolországban a Worldometer adatai szerint eddig 3 559 222-en fertőződtek meg, és 78 726-an haltak meg a koronavírussal összefüggő megbetegedésekben.
A japán miniszterelnök, Szuga Josihide pénteken bejelentette, hogy május végéig meghosszabbítja a rendkívüli állapotot azért, hogy elejét vegye a koronavírus terjedésének – írja a Reuters.
A korlátozások fenntartásával az éttermek, bárok, szalonok továbbra is zárva maradnak, a kormány emellett azt kéri az állampolgároktól, hogy csak a legszükségesebb esetekben utazzanak.
Az intézkedésekre azért van szükség, mert Oszakában és Tokióban még mindig sok a fertőzött, az oszakai prefektúrában pénteken 1005 új esetről számoltak be, Tokióban pedig 907 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak.
A Nomura Kutatóintézet eközben arról ír, hogy a most bevezetett intézkedések miatt Japán több mint 16 milliárd dolláros veszteséget kénytelen majd elkönyvelni, a Dai-Ichi intézet szerint a rendkívüli korlátozások fenntartása miatt 45 ezer ember állása szűnhet meg.
Japánban összesen 618 197-en fertőződtek meg, és 10 585-en haltak meg a koronavírus okozta járvánnyal összefüggő betegségekben.
Horvátországban több mint húsz százalékkal csökkent a fertőzöttek száma a múlt héthez képest, és közel 800 ezren kapták meg valamely oltóanyag legalább első adagját – derült ki a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.
Az országban az elmúlt napon 1435 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta számuk elérte a 342 487-et. Az elmúlt 24 órában 33-an haltak bele a fertőzés okozta Covid–19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 7388-ra emelkedett. Kórházban 2079 beteget ápolnak, közülük 242-en vannak lélegeztetőgépen.
Horvátországban az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokat használják, ezekből több mint 1,3 millió dózis érkezett, amelyből 1 025 701-et használtak fel. 796 909-en kapták meg az első adagot, közülük 228 792-en pedig a másodikat is.
Krunoslav Capak, az ország közegészségügyi intézetének vezetője elmondta: ha ilyen ütemben haladnak, már biztos, hogy június végéig be tudják oltani a felnőtt lakosság felét.
Davor Božinović belügyminiszter, a válságstáb vezetője kijelentette: bár az Európai Unióban még folynak róla a tárgyalások, Zágráb már június elsejétől kiadhat digitális zöldigazolványt állampolgárai számára. A QR-kód-alapú igazolványokat az egészségügyi pénztáraknál lehet majd igényelni.
Horvátország részt vesz az uniós zöldigazolvány előzetes tesztelésében, így már júniusban működőképes lesz a digitális igazolás rendszere – mondta a tárcavezető.
Felgyorsulhat az oltási kampány a szomszédos Szlovéniában is, ahol hétfőtől megkezdik az ötven éven aluliak oltását koronavírus ellen.
Az országban péntekre 606-tal nőtt és meghaladta a 245 000-et a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt napon három beteg hunyt el, és ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 4285-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 538-an vannak kórházban, 141-en közülük intenzív osztályon.
Eddig a védőoltás első dózisát 463 252-en, közülük a másodikat 239 414-en kapták meg. Ez az oltásra jogosult népesség 22,1, illetve 11,4 százaléka.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte a brit GlaxoSmithKline és az amerikai Vir Biotechnology vállalatok által közösen fejlesztett, Sotrovimab nevű, koronavírussal fertőzöttek kezelését célzó gyógyszer vizsgálatát (rolling review) – közölte az uniós ügynökség pénteken.
Az MTI beszámolója szerint az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű ügynökség közölte: Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) azt vizsgálja, hogy a Sotrovimab nevű, VIR-7831 vagy GSK4182136 kódjelű gyógyszer alkalmazható-e a koronavírussal fertőzöttek kezelésére.
Nem függesztené fel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid–19) elleni védelemre kifejlesztett vakcinák szabadalmi jogát a német szövetségi kormány – adta hírül az MTI.
A koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben az oltóanyaggyártási kapacitás korlátossága a fő gond, és nem az, hogy a vakcinák fejlesztőit illeti a készítmények szabadalmi joga – fejtette ki pénteki berlini tájékoztatóján Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő.
A szellemi tulajdon védelme az innováció, az újítás forrása, és ennek így is kell maradnia – tette hozzá a szóvivő Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve.
Az Amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) pénteken megkezdte a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett vakcina engedélyezési eljárását. Az oltóanyagnak jelenleg csupán veszélyhelyzeti alkalmazásra van engedélye.
Amennyiben sikerrel befejeződik az eljárás, a Pfizer vakcinája lesz az első, amely teljes körű engedéllyel fog rendelkezni az országban.
Ha nem fékezik meg az országban az új típusú koronavírus járványának súlyos második hullámát, akkor meg fogja tizedelni a lakosságot, de a világot is fenyegeti − mondta Rahul Gandhi, az indiai ellenzék legjelentősebb vezetője. Azzal a kéréssel fordult Narendra Modi miniszterelnökhöz, hogy készítsen elő újabb országos lezárást, és gyorsítsa fel az oltási programot.
Szerinte Indiának ebben a gyors és tömeges utazást lehetővé tévő világban felelőssége van a Covid−19 robbanásszerű terjedésének országhatáron belüli megállításában.
Indiában él minden hatodik ember, és a világjárvány rámutatott arra, hogy a lakosság nagysága, genetikai sokszínűsége és összetettsége termékeny talaj a vírus gyors mutációjához, átalakulásához egy még fertőzőbb, még veszélyesebb változattá
− írta a miniszterelnökhöz címzett levelében az ellenzéki vezető.
Az országban a járvány kezdete óta 1,5 millió fertőzöttet jegyeztek fel, és 234 083 ember halt meg a betegségben. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 3,6 millió.
Romániában jogi vita bontakozott ki arról, hogy diszkrimináció-e a beoltottaknak kedvezményeket biztosítani. Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint is fogas a kérdés, de emiatt aligha beszélhetünk diszkriminációról.
A szakember szerint a fő kérdés az, hogy a tavaly májusban elfogadott, romániai 55-ös számú törvény – amely a világjárvány kezelésére ad felhatalmazást a hatóságoknak – kínál-e elegendő jogi keretet az új intézkedések bevezetéséhez.
Ilyen szempontból viszonylag egyszerű a képlet (de ehhez az egészségügyi szakértők határozott állásfoglalása szükséges): fertőzés, fertőzőképesség szempontjából különböznek-e a beoltottak és a be nem oltottak. Ha igen, akkor nem beszélhetünk diszkriminációról.
Adódik a következő hipotetikus eset: vajon diszkriminációnak minősül-e az, ha valaki, aki visszautasítja az oltást, holott lenne lehetősége az immunizálódásra, nem mehet étterembe, színházba.
Asztalos válasza:
elsőre nem tűnik diszkriminációnak.
Mégpedig azért nem, mert már bőven van lehetősége bárkinek az oltakozásra, nem úgy, mint néhány hónapja, amikor a vakcinák száma és a lehetőségek korlátozottak voltak.
Bár az oltás nem kötelező, választható a különutasság, tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az oltást fel nem vevő nemcsak önmagát veszélyezteti, hanem azokat az embertársait is, akik koruknál fogva nem kaphatnak oltást, vagy akiknek bizonyos okból ellenjavallott a vakcina.
Szóval a kérdés éppen ennyire összetett, Asztalos szerint így számos peres esetre is lehet majd számítani, amikor bíróság fogja eldönteni, hogy az adott esetben diszkrimináció volt-e, hogy egy be nem oltott személy nem mehetett például étterembe vagy színházba – számol be a kolozsvári Főtér.
Rendőrségi védelmet kapott pénteken a nyugat-lengyelországi Wałbrzych polgármestere, aki fenyegetéseket kapott, miután a helyi önkormányzat kötelezővé nyilvánította a koronavírus elleni védőoltást.
A mintegy 113 ezer lakosú Wałbrzych önkormányzata április végén szavazta meg a határozatot, amely szerint
kötelezővé tennék az oltást a város összes lakosa, illetve az ott dolgozók számára.
A még az illetékes vajdasági hivatal jóváhagyására váró, vagyis nem hatályos határozatot a helyi polgármester, az orvos végzettségű Roman Szelemej kezdeményezte. Az intézkedést azzal indokolta, hogy több helyi lakost, valamint általában több lengyelt is gondolkodásra akar késztetni az oltakozás fontosságáról.
A határozat nyomán Szelemej e-mail-címére és közösségi fiókjára számos, gyűlöletkeltő és fenyegető üzenet érkezett, a fiókot emiatt fel kellett függeszteni – közölte a PAP hírügynökséggel a wałbrzychi polgármesteri hivatal szóvivője.
Hétfőn a kötelező oltás ellenzői tüntetést is tartottak Szelemej háza előtt. A fenyegetések kapcsán a polgármesteri hivatal rendőrségi bejelentést tett, Szelemej pedig rendőrségi védelmet kért, amit a szóvivő közlése szerint meg is kapott.
A lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michał Dworczyk szerint a wałbrzychi önkormányzat nem egyeztetett a kezdeményezésről a kormánnyal. A járvány kezelésére vonatkozó lengyel jogi szabályozás értelmében az oltakozás önkéntes.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának április eleji ítélete szerint kötelezővé lehet tenni az oltásokat egy demokratikus társadalomban. A döntés nem a Covid–19 elleni vakcinázás, hanem a kötelező gyermekoltások kapcsán született cseh családok keresete után, de egyes értelmezések szerint megerősíti a védőoltás kötelezővé tételének lehetőségét a jelenlegi járvány körülményei között.
A lengyel kormány mellett működő orvosi tanács egyik tagja, Robert Flisiak túl merész ötletnek nevezte a wałbrzychi határozatban foglaltakat. A tanács egy másik tagja, Anna Piekarska viszont nemrég felvetette:
fizetőssé kellene tenni a Covid–19 kór gyógyítását azok számára, akik nem oltatják be magukat.
Piekarska ötletét a Rzeczpospolita napilap számára készített felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka elutasította, 23 százalék viszont támogatta. Az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálon pénteken közölt felmérés szerint a még nem beoltott lengyelek 55 százaléka szeretné beadatni a vakcinát.
A lengyel egészségügyi tárca pénteki adatai szerint eddig több mint 12,6 millió oltást adtak be, a teljes, kétdózisú oltásban pedig már több mint 3,3 millióan részesültek a mintegy 31 millió felnőtt, vagyis beoltásra jogosult lengyel közül.
Adam Niedzielski egészségügyi miniszter csütörtök este egy interjúban elmondta: a beoltottakat és a felgyógyultakat is figyelembe véve a lengyel társadalom mintegy 50 százalékánál képződtek Covid–19 elleni antitestek, két hónapon belül pedig 60-70 százalékos védettség, és ezzel nyájimmunitás alakulhat ki.
Lengyelországban jelenleg lassul a járvány, ezért szombattól újabb korlátozást oldanak fel, legfeljebb 50 százalékos foglaltsággal megnyílhatnak a szállodák – tájékoztat az MTI.
Pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) várhatóan kiadja állásfoglalását arról, hogy ajánlja-e a kínai Sinopharm vakcináját vészhelyzeti felhasználásra – írja a Guardian.
A másik kínai gyártó, a Sinovac Biotech oltóanyagáról előreláthatóan a jövő hét folyamán publikálják jelentésüket.
A Duna-menti településen az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amikor bandába verődött tizenéves lányok garázdálkodnak a vasútállomás környékén és terrorizálják kortársaikat.
A tinédzserek viselkedése valószínűleg visszavezethető az iskolai szocializáció hiányára, illetve a járványhelyzet okozta feszültségre, ami érthetőbbé teszi a helyzetet, de elfogadhatóbbá aligha.
Még szerencse, hogy az önkormányzat felveszi a kesztyűt, és megpróbál mindent megtenni azért, hogy mindenki biztonságban érezze magát – számolt be a Paraméter.
A múlt évben elmaradt esemény után idén Rotterdamban megrendezik az eurovíziós dalfesztivált annak ellenére, hogy Hollandiát még mindig sújtja a koronavírus-járvány harmadik hulláma.
Csak azok kaphatnak jegyeket, akik megvásárolták azokat a tavalyi eseményre, belépőjegyek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Belépés előtt minden nézőnek egy napnál nem korábbi negatív tesztet kell felmutatnia – írta meg a BBC.
Az indiai Biological E. nevű cég hamarosan megkezdi saját fejlesztésű vakcinájának harmadik, vagyis nagyszámú emberen végzett tesztelési fázisát. Úgy tervezik, hogy augusztustól havonta nyolcvanmillió adagot fognak legyártani.
A cég a houstoni Baylor College of Medicine-nel és a Dynavax Technologiesszel közösen fejlesztette az oltóanyagot, és múlt hónapban kapta meg az engedélyt a harmadik tesztfázis megkezdésére az indiai gyógyszerfelügyelettől – írja a Guardian.
Ghánába megérkezett 350 ezer adagnyi AstraZeneca-vakcina, amellyel képesek lesznek elindítani a második dózisok beadását – közölte a helyi egészségügyi minisztérium.
A nyugat-afrikai ország volt az első, ahová a szegényebb országokat szolidaritási vakcinákkal segítő COVAX-program februárban oltóanyagokat szállított. Ghánában március elején kezdték el az oltási kampányt – írja a Guardian.
Úgy tűnik, a távolságtartási intézkedéseknek és a gyorsuló oltási kampánynak hála jelentősen visszaesett a fertőzöttségi ráta Németországban – mondta az egészségügyi miniszter.
A harmadik hullám megtörni látszik
– fogalmazott Jens Spahn a Guardian beszámolója szerint.
A Szöuli Nemzeti Egyetem campusán működő, 4S nevet viselő rendszer az első mobil Covid–19-diagnosztikai központ lesz Koreában – olvasható az Országos Sajtószolgálaton megjelent közleményben.
A 4S helyszíni diagnosztikai rendszer egy negatív nyomású helyiségeket magába foglaló, saját áramforrással rendelkező berendezésekkel működő, mobil laboratórium, amely fertőző betegségek (mint például a Covid–19) diagnosztizálása révén gyors fertőzésmegelőzést tesz lehetővé. A Covid–19 diagnózisa kevesebb mint egy órát vesz igénybe.