Franciaország segíteni fog az afrikai kontinensnek a koronavírus elleni oltóanyagok helyi előállításában, hogy a rendelkezésre álló vakcinák tekintetében bezárhassák a nyugat-európai és az afrikai országok között tátongó hézagot – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken Pretoriában, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel közös sajtótájékoztatóján.

Macron kétnapos afrikai körútja végén hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a fekete kontinens a világ oltóanyag szükségleteinek ötödét teszi ki, a gyártás mindössze egy százaléka valósul meg helyben.

Miként tudjuk a vakcinagyártást fokozni az afrikai kontinensen? – kérdezte a francia elnök.

Ezzel kapcsolatban egy befektetési stratégiát fogunk ismertetni, hogy segítsük az iparosokat a termelés gyors fokozásában

 – tette hozzá.

Mint mondta, Franciaország már partnerségi megállapodást kötött a dél-afrikai Biovac Institute gyógyszergyártóval, illetve hamarosan közös projektet indít az Aspen gyógyszeripari vállalattal.

A lehető leggyorsabban be kell oltani a lehető legtöbb embert globálisan. (...) Ez erkölcsi kötelességünk, de egyben mindannyiunk érdekét is szolgálja

 – közölte Macron.

A francia elnök ismét támogatásáról biztosította azokat az elképzeléseket, hogy a vakcinagyártás felgyorsítására fel kell függeszteni a szabadalmi engedélyeket. Ezt a lehetőséget korábban Joe Biden amerikai elnök vetette fel. Egy ilyen lépést Németország azonban ellenez.

Ramaphosa május elején azt állította, hogy a vakcina az apartheid rezsimet testesítené meg, ha a tehetős államok kuporgatnák az oltóanyagokat, miközben a szegény országokban milliók halnak meg ezekre várva. Hozzátette, hogy a fölösleggel rendelkező gazdag országoknak a raktározás helyett a lehető leggyorsabban át kellene adniuk fölös oltóanyag-készleteiket a rászoruló államoknak.

Macron csütörtökön ruandai látogatásán közölte, hogy az Európai Unió több mint százmillió dózis oltóanyagot tervez küldeni Afrikába az év végéig, ebből Franciaország és Németország külön-külön 30 millió vakcinával veszi ki a részét.

Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a GAVI Vakcinaszövetségnek az oltóanyagok méltányos elosztására irányuló COVAX nevű kezdeményezése keretében 2021 végéig kétmilliárdnyi oltóanyagdózist szeretnének biztosítani a kis és közepes jövedelmű országok számára.

Az eset még csütörtök este történt – írja a The Guardian – amikor a 26-os csatorna hírolvasója Noelia Novillo összekeverte a híres drámaíró, költőt azzal a szerdán elhunyt 82 éves William „Bill” Shakespearrel, aki még tavaly másodikként kapta meg a Pfizer vakcináját. A Warwickshire megyéből származó férfi egy, a koronavírustól független betegségbe halt bele.

Az ügy morbidságát jól jelzi, hogy a másik  Shakespeare-nek, az 1616-ban elhunyt költő-drámaírónak is van köze a koronavírus-járványhoz. Tavasszal oltóközpontot csináltak a londoni Westminster Abbey-nek abból a részéből, ahol egy róla szóló emlékmű is található.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT), vagyis az Európai Unió 27 tagországa, illetve Norvégia, Izland és Liechtenstein országaiban összesen 316 esetben találták meg az alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződés tüneteit az AstraZeneca vakcinájával történő oltás után – idézi a The Guardian azt a bejelentést, amelyet Georgij Genov, az Európai Gyógyszerügynökség biztonsági felügyeleti szervének a vezetője tett pénteken.

Az EMA április 6-án jelezte, hogy van összefüggés az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között, azóta 174 új esetet regisztráltak.  Április 13-ig 17 millió, azóta még 19 millió ember kapott AstraZeneca-oltást az EGT országaiban, ami azt jelenti, hogy a vérrögképződéses esetek aránya némileg csökkent.

Az EMA még márciusban kezdte meg az  Vaxzevria és a  Johnson & Johnson vakcinájának vizsgálatát az alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződéssel járó tünetek miatt. 

A koronavírus eredetének feltárását célzó további vizsgálatokra vonatkozó javaslatokkal látják el Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatóját a vírus eredetét január és február között Kínában vizsgáló nemzetközi szakértői misszió tagjai – közölte pénteken Fadela Chaib WHO-szóvivő.

A szóvivő szerint Tedrosz a javaslatok kézhezvételét követően a tagállamok rendelkezésére bocsátja őket, és együtt döntenek a következő lépésekről. Hozzátette, nincs meghatározott határidő ezzel kapcsolatban – írja az MTI.

Joe Biden amerikai elnök szerdán utasítást adott az amerikai hírszerző ügynökségek vezetőinek, hogy „kettőzzék meg erőfeszítéseiket” a Covid–19-járvány eredetének feltárására,

Biden azt kérte a hírszerző ügynökségektől, hogy kilencven napon belül tegyenek neki jelentést.

A New York Times csütörtökön hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, Biden azt követően intézte a felhívást, hogy az amerikai hírszerzés tájékoztatta a Fehér Házat, miszerint az ügyben nagy mennyiségű bizonyítékkal rendelkeznek, amelyek azonban még elemzésre várnak. A hírszerző szolgálatok további időt kértek Bidentől arra, hogy számítógépes rendszereken keresztül ellenőrizhessék a rendelkezésükre álló összes anyagot.

A vírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésekre, és négy lehetséges forgatókönyvet hagyott nyitva, de a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. A misszió akkor annak a lehetőségét, hogy a vírus egy laboratóriumból terjedt el, „nagyon valószínűtlennek” vélte.

A WHO főigazgatója nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben.

Belarusz kész megnyitni a határokat azok előtt az ukrán, lengyel és litván állampolgárok előtt, akik be akarják oltatni magukat a koronavírus ellen – jelentette ki pénteken Alekszandr Lukasenko elnök Minszkben.

„Jóllehet kormányaik illetlenül viseltetnek Fehéroroszországgal szemben, de látják, mekkora keletje van a Szputnyik V-nek a nyugati országokban, és hozzánk amúgy is nagyon sokan próbálnak eljutni mindenféle módon” – fogalmazott az államfő a FÁK-tagországok miniszterelnöki tanácsának ülésén.

A politikus elmondta, megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel abban, hogy Belarusz megnyit néhány határátkelőt, és szükség esetén sátrakat állít fel erre a célra. Szerinte országának van elég oltópontja ahhoz, hogy fogadják a Lengyelországból, Litvániából és más országokból, különösen Ukrajnából érkezőket – írja az MTI.

A Kongói Demokratikus Köztársaság parlamentjének 32 tagja hunyt el a koronavírus-járvány következtében – közölte az ötszáz tagú Nemzeti Tanács alelnöke pénteken.

Sok más afrikai országhoz hasonlóan a Kongói Demokratikus Köztársaság is hivatalosan viszonylag kevés halálesetet jelentett, ennek ellenére a koronavírus erősen megtizedelte a politikai vezetést nemcsak a törvényhozásban, de az elnök környezetében is – írja az MTI.

Jean-Marc Kabund, a parlament alsóházának első alelnöke szerint a járvány kitörése óta 31 248-an fertőződtek meg és 780-an hunytak el a kórban, köztük a 32 parlamenti képviselő.

Decemberben a tettlegességig fajultak az ellentétek Félix Tshisekedi elnök és hivatali elődjének, Joseph Kabilának a hívei között. A képviselők akkor székekkel és vödrökkel dobálták egymást. A legtöbben akkor sem viseltek maszkot.

A kongói oltási kampány is súlyos késedelmet szenvedett, mert elővigyázatosságból felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának felhasználását. Ennek következményeként a márciusban leszállított 1,7 millió dózis 75 százalékát áprilisban  az országnak tovább kellett adnia a szavatossági idő lejárta előtt. Ráadásul sok kongói az esetleges mellékhatások miatt fél beoltatni magát, és mert a járvány összességében alacsony kihatással van közösségeikre. 

Az oltási kampány április 19-i kezdete óta hivatalos adatok szerint mindössze 19 597 embert immunizáltak a 80 millió lakosú országban.

Jóváhagyta pénteken a Pfizer-BioNTech vakcinájának az alkalmazását a 12–15 éves gyermekek körében az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – írja a Reuters nyomán a Guardian.

Az Egyesült Államok és Kanada már korábban engedélyezte a gyártó vakcinájának használatát a fiatalok körében.

A holland futballválogatott első számú kapusának, Jasper Cillessennek pozitív lett a koronavírustesztje, ezért nem utazik el a válogatottal a portugál edzőtáborba – számol be a The Guardian. A Valencia hálóőre kénytelen kihagyni a jövő szerdai, Skóciai elleni felkészülési meccset is, a holland szakszövetség közleménye szerint folyamatosan figyelemmel kísérik az állapotát, és amint lehetőség nyílik rá, csatlakozik a nemzeti válogatotthoz. 

Az F csoportban lévő holland válogatott Ukrajna, Ausztria, és Észak-Macedónia ellen lép pályára a csoportkörben. A mérkőzéseket Amszterdamban és Bukarestben rendezik.

Erdélyben, pontosabban a marosvásárhelyi reptéren helyezték üzembe Románia első, légikikötőben működő oltópontját – olvasható a Főtér oldalán.

Az Index korábban beszámolt róla, hogy Romániában úgy próbálják feldobni az oltakozási kedvet, hogy felkapott turistaközpontokban, iskolákban, falvakban és reptereken is oltópontokat rendeznek be. Erdély élen jár a beadott oltások terén a szomszédos országban, ezt most még inkább megerősítette a tájegység azzal, hogy a Transilvania Airport nevű marosvásárhelyi légikikötőben alakították ki Románia első reptéri oltópontját. Az ideérkezők az egydózisú Johnson & Johnson oltást kaphatják meg előjegyzés nélkül. Victor Prodan, Nyárádtő (közigazgatásilag idetartozik a reptér) polgármestere kifejtette, hogy nemcsak a helyi lakosok, hanem az ideérkező turisták és a reptéren átutazók egyaránt kaphatnak vakcinát, ha erre van igényük.

Megkezdhetik az amerikai gyártó, a Johnson & Johnson Janssen nevű egydózisú vakcinájának a használatát az Egyesült Királyságban – idézi a PA brit hírügynökség Matt Hancock egészségügyi miniszter pénteki bejelentését.

A legújabb felmérések alapján a vakcina 67 százalékos hatékonysággal véd a koronavírus-fertőzés ellen, és teljes védelmet nyújt a halálos fertőzéstől.

Digitális koronavírus-útlevelet állít ki a koppenhágai kormány azért, hogy lehetővé tegye az állampolgárok számára az Európai Unión belüli utazást, jelentette be Nicolai Vammen pénzügyminiszter pénteken – írja a The Guardian.

A QR-kódos elven működő igazolványt Magnus Heunicke egészségügyi miniszter mutatta be a koppenhágai repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. Az igazolvánnyal szabad lesz a belépés az éttermekbe, bárokba és fodrászatokba is.

A legfrissebb adatok alapján a hatmilliós ország lakóinak a 20 százaléka már teljesen be van oltva.

Horvátországban 75–80 kuna (3470–3700 forint), Németországban ellenben 3 euró (1050 forint) ugyanaz a koronavírus-háziteszt. Ebből 30 ezer érkezett a horvát gyógyszertárakba és drogériákba.

Srećko Matić újságíró a Twitteren közzétette, hogy ugyanaz a termék Németországban harmadannyiba, pusztán 2,99 euróba kerül.

A készítményt forgalmazó Medika gyógyszer-nagykereskedő cégnél az N1-nek azt nyilatkozták, hogy a piaci törvényszerűségek alapján az árat a mennyiség befolyásolja. Horvátország 30 ezret rendelt a tesztből, míg Németországban jóval többet forgalmaznak, így értelemszerűen az egységár a németeknél jóval alacsonyabb.

A készítmény nagykereskedelmi árát a forgalmi adó is terheli, míg a patikák és drogáriák árrése 2 százalék.

Előreláthatólag más gyártók tesztjeit is jóváhagyja az illetékes horvát szakhatóság, ami várhatóan áreséssel is jár – tájékoztatott a teszt forgalmazója.

Görögország bejelentette, hogy kész elfogadni az Európai Unió által kibocsátott vakcinaútlevelet annak széles körű, július 1-jei bevezetését megelőzően, nehogy még egy turisztikai szezont elveszítsenek – írja a Guardian.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök is elmondta, hogy országa elfogadja a vakcinaútlevelet június 7-től.

Több mint húszezer embert várnak a bukaresti orvosi egyetem tanárai és hallgatói a Sala Palatului kongresszusi központba vagy a Nemzeti Könyvtárba a koronavírus elleni romániai oltási maraton pénteken kezdődő második fordulójára.

A három hete lezajlott első fordulóban 64 óra alatt 20 360 ember kapta meg előjegyzés nélkül a Pfizer-vakcina első adagját. Elsősorban őket várják pénteken 16 órától hétfő reggel 8-ig bármely órában a második dózis beadatására, hogy teljessé tegyék immunizációjukat, és védettséget szerezzenek a vírus előtt – írta Facebook-oldalán Andrei Baciu egészségügyi államtitkár.

A bukaresti maratonon azonban ezúttal az egydózisú Johnson & Johnson oltóanyaga is rendelkezésre áll azoknak, akik nem voltak az első alkalommal, így akik most jelentkeznek az oltásra, azoknak nem lesz már szükségük ismétlésre, egyetlen dózis révén is megszerezhetik a védettséget – számolt be az MTI. 

Pénteken mutatta be Veronika Remišová beruházásokért, régiófejlesztésért és digitalizálásért felelős szlovák miniszter annak az alkalmazásnak a prototípusát, amely egyszerűbbé tenné az utazást az Európai Unió területén belül – írja a Paraméter.

Az alkalmazás a GreenPass nevet viseli. Ennek segítségével beszkennelhetők lesznek az oltási igazolások, a teszttanúsítványok és a koronavírus leküzdését igazoló összes tanúsítvány QR-kódja. Az állami hatóságoknak, főképp a rendőrségnek az OverPass alkalmazás igénybevételével lesz módjuk a kódokat ellenőrizni.

Az applikáció előreláthatólag június végén élesedhet.

A francia kormány bejelentette, hogy május 31-től csak a nélkülözhetetlen utazásokat engedélyezik az Egyesült Királyságból – írja a BBC. Ebben az esetben is egy hétre karanténba kell vonulni.

Korábban Németország már kéthetes karantént rendelt el az országból érkezőknek, Ausztria pedig június 1-jétől nem engedi leszállni a közvetlen járatokat.

Csak a múlt hét óta az Egyesült Királyságban 3424 esetét rögzítették az először Indiában megtalált B.1.617.2 variánsnak.

A szerbiai fővárosban lassan a felnőtt lakosság fele felvette a koronavírus elleni védőoltást – nyilatkozta a Magyar Szó által szemlézett Szerbiai RTV műsorában Zoran Radojičić polgármester. Mint mondta, a belgrádiak közel állnak ahhoz, hogy az életük visszatérjen a járvány előtti kerékvágásba.

A polgármester elmondta, tekintettel arra, hogy inkább a nők éltek a védőoltás felvételének lehetőségével, szinte biztos abban, hogy 50 százalékuk már felvette az oltást. Hozzátette: lassan közeleg a pillanat, amikor a polgárok egy kicsit ellazulhatnak, de továbbra is óvatosságra van szükség. A városvezető elmondta, hogy a sporteseményekre is készülnek, Belgrád ad otthont a férfivízilabda Bajnokok Ligája nyolcas döntőjének.

Remélem, hogy megrendezik majd a belgrádi maratont, megkezdődnek a koncertek, amelyek mind arra utalnak, hogy az élet lassan visszatér a normális kerékvágásba

– mondta Radojičić.

Szlovákiában a koronavírus-járvány második hulláma lecsengőben van, de rengeteg áldozatot és sok kimerült orvost hagyott maga után. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a második hullám során 17 ezerre növekedett a koronavírussal összefüggésbe hozható többlethalálozás.

Szlovákiában a legkritikusabb időszak február végére és főleg március elejére esett, amikor 4 ezernél is több beteget ápoltak a kórházakban, és több mint 360 pácienst kapcsoltak lélegeztetőgépre.

Összehasonlításképpen: jelenleg 514-en vannak kórházban. A betegek azonban nem oszlanak el egyenletesen az ország egész területén. Május 25-én a legtöbb beteg a čadcai kórházában volt, ahol 30 páciens szorult ápolásra. Eperjesen, Nagymihályban, Trencsénben, Kassán, Érsekújvárban és Zsolnán is sokan vannak még, a többi egészségügyi intézményben azonban 20-nál kevesebb koronavírusost kezelnek.

A kórházaink leterheltségét jelzi, hogy a járvánnyal összefüggésben eddig összesen 60 ezer ember került kórházba, ami Szlovákia lakosságának több mint egy százaléka. Jelenleg is naponta 30-50 embert szállítanak be rossz állapotban. Júniusban is naponta 15-25 új páciensre lehet számítani, és úgy vélik a szakemberek, hogy közülük naponta legfeljebb öten halnak meg.

A számítások szerint májusban a Covid–19 csaknem ezer áldozatot szedett, és ez a szám júniusban is több lesz, mint száz. Ezek főleg azok a betegek, akik ma már kórházban fekszenek, vagy a következő napokban kerülnek oda. Elemzők szerint a Coviddal vagy Covidban meghaltak száma eléri majd a 20 ezret. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a koronavírus szövődményei 12 333 ember halálát okozta – számol be a Paraméter.

Szerdán hozta nyilvánosságra az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) azt az előrejelzését, amely szerint az új esetek, a kórházi ellátások, valamint halálozások száma a következő négy hétben csökkenni fog – számolt be a CNN.

Az előrejelzés szerint június 19-ig az összesített halálesetek száma hatszázezer körül lesz.  

Dél-Ázsiában a nyilvántartásba vett koronavírussal fertőzöttek száma a mai napon átlépte a 30 milliót – írja a Reuters. Indiában, a világ második legnépesebb országában regisztrálták a legtöbb fertőzöttet, ahol a pandémia második hullámát még a védőoltáshiány is súlyosbítja.

A dél-ázsiai régió államaiban, Indiában, Bangladesben, Pakisztánban, Bhutánban, Nepálban, a Maldív-szigeteken és Srí Lankán a világ fertőzötteinek 18 százalékát tartják nyilván, míg a halálesetek 10 százalékát. Azonban egyre inkább attól tartanak, hogy a tényleges számok a mérteknél jóval magasabbak.

Ebben a hónapban Indiában intenzív oltási kampányba kezdtek a teljes, 18 évnél idősebb népesség körében, viszont elegendő vakcinát nem sikerült biztosítaniuk.

Narendra Modi miniszterelnököt éles kritikákkal illetik az elégtelen oltásmennyiség miatt. Az 1,3 milliárd lakosú országban a lakosságnak csupán 3 százaléka teljesen beoltott, ami a legalacsonyabb mutató a tíz legfertőzöttebb állam körében.

A hazai szükséglet ellátása érdekében a jelentős mennyiségben vakcinát gyártó India már márciusban leállította a védőoltások exportját és adományozását. Addig 66 millió dózist értékesítettek vagy ajándékoztak.

Az indiai ellátás leállítása miatt Banglades, Nepál, Srí Lanka és több afrikai ország más beszerzési források felkutatására kényszerül.

Az indiai napi koronavírus-fertőzöttek száma csökken az elmúlt napokban, ami azzal kecsegtet, hogy a második hullám nemsokára lecseng.

Máig Indiában 27,6 millió fertőzést és  318 895 halálesetet vettek nyilvántartásba.

A Japán Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy jóváhagyta a Pfizer és a BioNTech vállalatok által közösen fejlesztett koronavírus elleni védőoltás alkalmazását 12 éves kortól − írja a Guardian.

Az Egyesült Államokban a helyi gyógyszerhatóság, az FDA már engedélyezte a 12–15 éves korú gyermekek oltását a Pfizer koronavírus elleni vakcinájával. Az EU hatósága péntekre ígéri a döntést erről.

Bizonyos feltételek mellett, de újra ott lehetnek a szülésnél az édesapák Romániában, ezt Ioana Mihâilâ egészségügyi miniszter jelentette be egy kérdésre válaszolva a Victoria-palotában – számolt be a Maszol.

A miniszter elmondta, hogy a hozzátartozók részvétele a szülésnél komoly erőfeszítéseket igényel az egyébként is komolyan leterhelt egészségügyi személyzet részéről, ugyanis több ellenőrzést kell végezniük, valamint védőruhát is kell biztosítaniuk, ezért egyelőre – bizonyos körülményeket figyelembe véve – csak az édesapák jelenlétére adják meg az engedélyt.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) ajánlásai alapján a kismamáknak előre jelezniük kell a szülésre kiválasztott egészségügyi intézménynek, hogyha szeretnék, hogy az édesapa vagy más személy jelen legyen.

A szülésen részt vevő személynek viszont több feltételnek is meg kell felelnie: 

Ezenkívül három másik feltétel is van, amelyek közül egynek mindenképp teljesülnie kell: 

• be van oltva a koronavírus ellen, és legalább 10 nap eltelt a teljes immunizáltság óta,
• bizonyítani tudja, hogy nem fertőzött, 72 óránál nem régebbi PCR-teszttel,
• korábban már átesett a fertőzésen, és nem telt el 90 napnál több a betegség igazolása óta.

A cseh éttermek zárt terei is kinyitnak hétfőtől – jelentette be Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter.

Kölcsönös megállapodás alapján Csehország megnyitotta határait hét ország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Németország turistái számára – írja a Guardian.

Több mint százezer adag Pfizer-oltást kapott Koszovó a Covax vakcinaelosztási programon keresztül – adta hírül a pristinai sajtó.

A kis balkáni ország a Covaxon keresztül korábban már kapott 62 400 adag vakcinát, amellyel a legveszélyeztetettebbeket oltották be – közölte az egészségügyi minisztérium.

A szerb egészségügyi minisztérium felállított egy munkacsoportot abból a célból, hogy kivizsgálják: ténylegesen hányan haltak meg az országban a koronavírustól a járvány kitörése óta.

A munkacsoport felállítására azért volt szükség, mivel sok esetben a boncolások mellőzése miatt nem állapították meg egyértelműen a halál pontos okát

– jelentette ki Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter. A szakpolitikus azt is elmondta, hogy a haláleseteket attól függetlenül analizálják, hogy az elhunytak koronavírustesztje pozitív vagy negatív volt-e.

Egyébként a pandémia kitörése óta Szerbiában – hasonlóan több másik országhoz – vélelmezhetően több a koronavírusos haláleset, mint amennyit a hivatalos statisztikában nyilvántartanak.

Erre az elmúlt hónap, 2021 áprilisának az adatai is példaként szolgálnak. A szerb statisztikai hivatal nyilvántartása szerint áprilisban Szerbiában 12 659-en haltak meg. 4034-gyel, azaz 48,6 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában, amikor 8625-en haltak meg. A szerb egészségügyi minisztérium hivatalos nyilvántartása szerint koronavírustól ezen időszak alatt mintegy 1100-an haltak meg.

A munkacsoportnak azt kell tisztáznia, hogy a mintegy négyezerrel több halottból vajon hányan váltak a koronavírus áldozataivá közvetlenül vagy közvetetten – számol be a Blic.