Áprilisban a Laboratorios Richmond argentin cég megkezdte a vakcina tesztgyártását azzal, hogy a minőségellenőrzést követően fokozhatják a termelést. Az azóta legyártott tételek megfeleltek az az oltóanyagot kifejlesztő orosz Gamaleja Intézet minőségellenőrzésének, így kezdődhet a tömeggyártás. 

A latin-amerikai országok közül Argentína kezdte meg elsőként Szputnyik V gyártását és alkalmazását. A készítményt 2020 decemberében engedélyeztette a helyi egészségügyi hatóság – emlékeztet a távirati iroda. 

Tegnap kaptunk értesítést arról, hogy a minőségellenőrzés megfelelő eredményt hozott, ezért fokozzuk az első és a második komponens antigénjeinek importját, hogy Argentína is a Szputnyik V gyártási láncolatának részese lehessen

– közölte Carla Vizzotti argentin egészségügyi miniszter. 

Korábbi sajtójelentések szerint Argentína júniusban kezdheti meg a helyben Szputnyik VIDA néven forgalmazott oltóanyag tömegtermelését. Első körben egy-egy millió adag dózist terveznek legyártani az orosz vakcina mindkét komponenséből.

Ausztria kiterjeszti oltási tervét a 12 éven felüli gyerekekre, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye után az osztrák Nemzeti Oltási Grémium (NIG) is szabad utat adott a Pfizer/Biontech vakcinájának a 12–15 évesek körében – jelentette be Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter szerdán Bécsben.

A tárcavezető hangsúlyozta, tanulmányok igazolják, hogy a Pfizer/Biontech vakcinája rendkívül hatékony a fiatalabb korcsoportok körében is. Hozzátette, hogy az említett vakcinából az elmúlt hetekben ebben a korosztályban hatszázezer adagot oltottak el az Egyesült Államokban és Kanadában anélkül, hogy aggályok merültek volna fel a biztonságosságát illetően – írja az MTI.

A szóban forgó korcsoportba tartozó 340 ezer gyerek közül Mückstein legalább kétszázezerrel számol, akik élnek majd a lehetőséggel. Úgy vélekedett, ha július-augusztusban minél több gyerek beoltatja magát, szeptemberben zavartalanabbul indulhat a jelenléti oktatás az iskolákban. Egyúttal kéri a szülőket, hogy segítsék a felvilágosító kampányt.

A 14 éven aluli gyerekek esetében szülői beleegyezés kell az oltáshoz, míg a 14 éven felüliek önállóan is dönthetnek erről, még akkor is, ha a szülő esetleg oltásellenes. Ezért a közeljövőben a NIG szakemberei is intenzív kampányba kezdenek, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően felvilágosítsák őket az oltás fontosságáról.

A tárcavezető elmondta, hogy ugyan a gyerekek – ellentétben a felnőttekkel – ritkábban kerülnek súlyos tünetekkel kórházba, de az úgynevezett Long-Covid-szindróma, amely sok esetben hosszú ideig alvászavarokkal, fáradékonysággal jár, esetükben is tapasztalható. Ezen túlmenően akár tünetmentesen is megfertőzhetik az idősebb korosztályokat.

Ezért is fontos, hogy a 12–15 évesek oltása is széles körben megtörténjen, hiszen minél előbb érjük el a nyájimmunitást, annál előbb térhetünk vissza a normális élethez.

 – fogalmazott a miniszter.

Ausztriában az elmúlt 24 órában négyszáz embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 645 552 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 409, az intenzív kezelésre szorulók 141-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon hatan haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 621-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 630 274.

Hamarosan eléri az egymilliót a már második oltását is megkapók száma, illetve a hetven évnél idősebb személyek hatvanöt százalékát már beoltották Szlovákiában – olvasható az Új Szó oldalán.

A szomszéd országban egyre biztatóbbak a járványügyi adatok, a kórházakban megközelítőleg négyszáz pácienst kezelnek, mindössze harmincnégyen vannak lélegeztetőgépen. 

Talán már néhány napon belül megkapja az egymilliomodik személy is a második adag oltóanyagot

– közölte Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) igazgatója, aki elmondta, hogy eddig 882 000 személyt oltottak be mindkét dózissal. Az első adagot eddig több mint 1,7 millió fő kapta meg, vagyis a tizenhat év feletti populáció harmincnyolc százaléka. A hetven évnél idősebb személyek hatvanöt százalékát már beoltották.

Arról is beszélt az intézményvezető, hogy oltási időpontra vár mintegy százezer ember, a legtöbben az északnyugati régiókban. Azzal kapcsolatban, hogy egyes régiókban alacsony az oltási hajlandóság, Vladimír Lengvarský egészségügy-miniszter azt mondta, hogy

Szerdától már a koronavírus elleni egyetlen oltással is be lehet utazni Horvátországba – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a kabinet szerdai ülésén.

A tárcavezető kiemelte, a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V-vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot, míg az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.

Azok, akiket nem oltottak be és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigéngyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt – írja az MTI.

Továbbá akik rendelkeznek európai digitális igazolvánnyal, hogy felgyorsítsák a határátlépést, feltölthetik adataikat az Enter Croatia honlapra. A beutazáshoz a határon minden esetben regisztrálni kell, kivéve, ha átutazóban van valaki.

Tovább enyhítenek a lengyel járványügyi korlátozásokon június 6-tól Lengyelországban. A létszámkorlátozás betartása mellett konferenciák és vásárok rendezhetők, és 150-re emelik az esküvők és nyilvános rendezvények maximális létszámát − jelentette be az egészségügyi miniszter.

Az országban a vendéglátás, a kulturális és sportintézmények igénybevétele egyébként nincs oltási igazoláshoz, negatív vírusteszthez vagy a Covid−19-betegségből való felgyógyulást igazoló okmányhoz kötve. Az ilyen dokumentumokra viszont szükség van a határok átlépéséhez, a külföldről hazatérő lengyelek is csak ezek birtokában kerülhetik el a tíznapos karantént − számolt be az MTI.

A május eleje óta fokozatosan bevezetett, a többi európai országhoz képest szerinte nagyvonalúbb nyitásnak nem lett következménye újabb fertőzéshullám

− emelte ki az egészségügyi miniszter.

Egyre növekszik azok száma, akiknek negatív lett az antitestszinttesztjük a Sinopharm-vakcina beadása után, zömük hatvan év feletti. Az érintettek Facebook-csoportjának tagsága már ezerötszáz felett jár.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május elején engedélyezte a Sinopharm vészhelyzeti használatát a 18 év felettieknek, a hatóság egyik munkacsoportja azonban néhány nappal korábban egy hosszabb értékelést is kiadott a kínai vakcináról.

Ebben többek között az áll, hogy elegendő mennyiségű adat hiányában nem tudják megállapítani, mennyire véd a súlyos lefolyású Covid-fertőzéstől a szer, nem lehet megállapítani a variánsok elleni védőhatását, valamint az idősebbekben és egyéb alcsoportokban mutatott biztonságosságról és klinikai védelemről sem tudnak pontos képet adni. 

Ennek fő oka, hogy a klinikai teszteken az önkénteseknek mindössze két százaléka volt hatvan év feletti.

Összefüggés lehet a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás és a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja között az izraeli egészségügyi minisztérium kutatói szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel, mert több fiatalnál szívizomgyulladás alakult ki röviddel az oltás második adagjának beadása után. Az egészségügyi minisztérium, a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből álló orvoscsoport kedden ismertette következtetéseit a minisztérium főigazgatójával, Hezi Levyvel – számolt be az MTI.

A szívizomgyulladások általában enyhe lefolyású betegségek, amelyeket mellkasi fájdalom, légszomj és szívdobogás jellemez, és rövid kórházi tartózkodással járnak. Leggyakrabban 16–30 éves férfiaknál fordulnak elő, és ezeket a gyulladásokat a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.

Németországban a lakosság közel 45 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket − mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

A Civey közvélemény-kutató társaság felmérése szerint a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, míg a lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel − számolt be az MTI.

A mai napon 5256 PCR-tesztet elemeztek ki a szlovákiai laborokban, ezek közül 124 lett pozitív, ami 2,35 százalékos fertőzöttségi arányt jelent. A mintavételi pontokon 41 840 antigéntesztet végeztek el, közülük 118 mutatott ki fertőzést.

Újabb 13 személy esetében igazolódott be, hogy a koronavírus-fertőzés szövődményei okozták a halálát, Szlovákiában így már 12 366 halálos áldozatot követelt a kór.

A kórházakban kezelt fertőzött vagy fertőzésgyanús páciensek száma 28-cal 412-re csökkent, közülük 329-nél már teszttel is igazolták a fertőzést. Jelenleg 38 személyt kezelnek intenzív osztályon, 34-en pedig mesterséges lélegeztetésre szorulnak.

Tegnap 15 916-an kapták meg a koronavírus elleni oltás első adagját, 7816-an pedig a másodikat.

Szlovákiában eddig 1 771 728 személyt oltottak be legalább egyszer, 881 936-an pedig már a második vakcinázáson is átestek – tudósít a Paraméter.

A kínai Sinovac vakcinájával beoltott ukránok nemzetközi oltási igazolványt kapnak − jelentette ki Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.

A dokumentum megszerzéséhez két adag oltóanyag felvétele szükséges

− emelte ki a miniszter. Hozzátette: Ukrajna 1,9 millió adag CoronaVac-vakcinát vásárolt.

A Kárpátinfó szerint jelenleg a 65 év felettiek, a mozgáskorlátozottak, a mozgáskorlátozottakat gondozó emberek, a sportolók, a külső független tesztelés (ZNO) lebonyolításában részt vevő oktatók, az Ukrán Fegyveres Erők, a belügyminisztérium képviselői, a kritikus helyzetben lévő személyek, továbbá az infrastrukturális vállalkozások és a regisztráltak oltása folyik.

A Kanadai Immunizációs Tanácsadó Bizottság, a NACI kedden módosította addigi Covid-protokollját, és azt javasolja, hogy azok, akik AstraZeneca-oltást kaptak az első dózisban, a másodikban a Pfizer–BionNTech vagy a Moderna vakcináját kaphassák meg.

A módszert keresztoltásnak hívják, és hosszú ideje folyik a diskurzus arról, hogy ezzel a megoldással akár fokozni lehet a védőoltás hatékonyságát. Az AstraZeneca vakcinája vektorvírust használ, a Pfizer és a Moderna pedig messenger RNS-t juttat be a szervezetbe az oltóanyaggal.

A NACI a cbc.ca tudósítása szerint spanyol és brit vizsgálatokra hivatkozva kívánja módosítani az eddigi eljárást. A spanyolok úgy találták, hogy 30-40-szer annyi IgG antitest termelődik, ha alkalmazzák a módszert. Emellett a neutralizáló antitestszint is a sokszorosára emelkedett a páciensekben. A több száz fős mintán nem találtak olyat, akinek a keresztoltás után súlyos Covid-tünete lett volna.

Izraelben az új napi fertőzések száma a múlt héten átlagban tizenöt volt, ami több mint egy éve a legalacsonyabb szám – írja az Insider.

A csökkenésnek köszönhetően az országban kedden feloldottak minden még fennálló korlátozást, többé nem kell az oltottságot igazolni az éttermekben vagy sportrendezvényeken.

Nyilvánvalóan elértük a nyájimmunitást

– mondta Eyal Zimlichman, Izrael legnagyobb kórházának, a Sheba Medical Centernek az igazgatóhelyettese.

Június 15-ig meghosszabbította az éjszakai kijárási tilalmat az észak-macedón kormány, így a következő két hétben is tilos lesz utcára lépni éjfél és hajnali 4 óra között a nyugat-balkáni államban.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 230-cal 712 702-re, Koszovóban 19-cel 106 956-ra, Észak-Macedóniában 37-tel 155 258-ra, Montenegróban 29-cel 99 652-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 81-gyel 203 697-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában héttel 6872-re, Észak-Macedóniában tízzel 5424-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 17-tel 9236-ra emelkedett. Koszovóban és Montenegróban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2247, illetve 1584 maradt – számolt be az MTI.

A vártnál jobban haladnak a Covid-kórház építési munkálatai Újvidéken, az intézmény szeptemberre már betegeket is fogadhat Nebojša Stefanovic szerb védelmi miniszter szerint – olvasható a Pannon RTV-n. 

A politikus hozzátette: az épület több mint 20 ezer négyzetméteres lesz, így lehetőség nyílik majd a legmodernebb berendezések használatára, továbbá itt lesz a legnagyobb kapacitás az intenzív betegek ellátására, összesen 220 ággyal.

A miniszter az oltakozás szerbiai üteméről is szót ejtett. Szerinte a folyamat jó ütemben halad a Védelmi Minisztérium és a szerb hadsereg tagjai között. A vakcina első adagját már több mint 20 ezren megkapták, és már túl van a 13 ezren azok száma is, akik megkapták a második dózist.

Az Egyesült Államokban elsőként és egyedüliként New Yorkban bevezetett helyi oltási igazolványt, az Excelsior Igazolványt eddig több mint egymillió ember töltötte le a telefonjára. 

New Yorkban eddig 9,1 millió embert oltottak már be két alkalommal. 

Georgia, Alabama, Arizona és Florida államokban azonban személyiségi jogokra hivatkozva betiltották az oltási igazolványok használatát.

A román egészségügyi miniszter, Ioana Mihãilã szerint az oltási kedv utóbbi időben tapasztalt lankadása az országban aggodalomra ad okot – írja a Maszol. A politikus a B1 TV kedd esti műsorában kifejtette: a lakosság azon rétege, amely be akarta magát oltani, már meg is tette ezt. 

Van egy másik része a lakosságnak, amelynek szüksége van egy kis ösztönzésre, hogy felvegye az oltást. Azt hiszem, most tartunk ott, hogy nagyon könnyen elérhetővé kell tenni a vakcinát számukra

– fogalmazott a műsorban a tárcavezető. Ioana Mihãilã azt is kiemelte, hogy szinte sehol nem okoz problémát az oltáshoz való hozzáférés Romániában, legfeljebb az olyan elszigeteltebb vidéki településeken, ahol a vakcina leginkább a háziorvosi rendelőn keresztül elérhető, de maga az orvos nem csatlakozott az oltási kampányhoz.

A miniszter szerint az embereknek több időre van szükségük, hogy meghozzák a döntést és felvegyék az oltást. Hozzátette: már megkezdte az egyeztetést az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorgitával annak érdekében, hogy vidéken is növelni lehessen az átoltottság mértékét, amihez szükség van a humán erőforrás átcsoportosítására.

Dél-koreai moziüzemeltetők jelentősen csökkentették a jegyek árát azoknak a mozilátogatóknak, akik már be vannak oltva koronavírus ellen – írja a Variety.

A járvány előtt az ország a világon a negyedik legnagyobb mozibevételeket produkálta, az ipar azonban a vírus következtében bezuhant.

Az akciót a Koreai Filmszínházak Társasága jelentette be kedden, és június végéig fog tartani.

Romániában mélyrepülésben van az első dózist igénylők száma. Mától viszont a 12 év fölöttiek is jogosultak az oltásra.

Május 15-én még 51 938 ember kapta meg az első dózist, 67 083 pedig az emlékeztető oltást valamelyik vakcinából. Tegnap viszont mindössze 16 711 első és 36 057 második oltást adtak be.

Az elmúlt két hétben a csökkenés egyenletes volt. Mindebből az következik, hogy Romániában kezdenek elfogyni az oltáspártiak – számol be a kolozsvári Főtér.