Kedves olvasóink!

Zárul az Index mai hírösszefoglalója, melyben bemutattuk a koronavírus-világjárvány történéseit, a legfontosabb tudnivalókat.

Nyugodalmas jó éjt, vigyázzanak magukra!

A Microsoft is csatlakozott az amerikai technológiai cégekhez abban, hogy az irodáiba visszatérő dolgozóinak szeptembertől kötelezővé teszik az oltást – írja a Financial Times. 

A korlátozás azokra az ügyfelekre és vendégekre is vonatkozik, akik belépnek a vállalat épületeibe.

A koronavírus-járvány miatt bírálatok érték az amerikai médiában Barack Obama volt elnök tervezett születésnapi ünnepségét, amelyre több száz vendéget hívtak meg   – adta hírül az MTI . Obama szerdán tölti be a 60. életévét.

Beszámolók szerint a korábbi amerikai elnök különleges ünnepséget tervez a massachusettsi Martha’s Vineyard szigetén található családi birtokon, ami aggályokat kelt a koronavírus esetleges terjedése miatt.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, amely szerint Obama rossz példát mutat-e az ünnepséggel, úgy válaszolt: a tervezett eseményt szabad ég alatt tartják, egy olyan szigeten, ahol a járvány mérsékelt ütemben terjed, így nincsenek szigorú előírások. A vendégeknek negatív teszttel kell rendelkezniük – tette hozzá. A Fehér Ház szóvivője megjegyezte: Obama „nagy szószólója" annak, hogy az emberek oltassák be magukat.

A volt elnök augusztus 4-én tölti be a 60. életévét. Az Axios nevű hírportál értesülése szerint a születésnapi ünnepségre meghívott vendégeket megkérték, hogy oltassák be magukat. A meghívottaknak ezenkívül negatív koronavírustesztet is be kell mutatniuk egy kijelölt koordinátornak az esemény előtt. Joe Biden jelenlegi elnök a jelenlegi tervek szerint nem vesz részt az eseményen.

Jim Jordan ohiói republikánus képviselő a Twitteren bírálta a tervezett születésnapi ünnepséget. Jordan szerint ha Donald Trump előző republikánus elnök születésnapjáról lenne szó, a demokraták olyan dolgokat mondanának, hogy „ez egy veszélyes, rendkívül fertőző esemény”, vagy „hogy lehet valaki ennyire meggondolatlan?” vagy hogy az esemény „embereket öl”.

Egy amerikai vizsgálat szerint a fehérfarkú szarvasok kétötödénél találtak koronavírus elleni antitesteket – írja a Financial Times.

Az eredmény azt valószínűsíti, hogy ezek az állatok is ki vannak téve a vírusnak.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök sajtótájékoztatón bejelentette, hogy augusztus 9-től feloldanak minden korlátozó intézkedést – írja a Telegraph.

Hétfőtől így megszűnik a szociális távolságtartásra vonatkozó szabályozás, valamint feloldják a társas összejövetelekre vonatkozó szigorításokat. Mások mellett az éjszakai klubok újra kinyithatnak.

A kötelező maszkviselési korlátozások azonban még nem szűnnek meg teljesen.

Újabb rekordot döntött a hivatalos adatok szerint a napi új koronavírus-fertőzöttek száma Iránban, ahol egyre romlik a járványügyi helyzet – számolt be az MTI.

Az elmúlt 24 órában az egészségügyi hatóságok 39 019 új fertőzöttet jegyeztek fel, így a járvány kezdete óta 3 979 727-re emelkedett a fertőzöttek száma. A SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid–19-betegségbe az elmúlt napon 378-an haltak meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 91 785-re emelkedett.

Hétfőn már megdőlt a napi új fertőzöttek rekordja, akkor 37 819 új esetet jelentettek. Még az iráni egészségügyi hatóságok szerint is jóval alábecsültek a hivatalos statisztikák.

Július 26-án az országban először lépték át 30 ezres lélektani határt a vírus fertőzőbb, delta-variánsa miatt. Néhány nappal korábban a hatóságok közel egy hétre bezárták a közszolgáltató cégeket és a bankokat Teheránban, valamint a szomszédos Alborz tartományban, hogy fékezzék a vírus terjedését.

Sok más országhoz hasonlóan Irán is a védőoltások hatására számít, hogy leküzdje az egészségügyi válságot, de a február elején indított oltási kampány lassabban halad, mint a hatóságok szeretnék. A mintegy 83 milliós országban eddig több mint 10,7 millió ember kapta meg a vakcina első adagját, 2,8 millióan pedig mindkettőt – közölte az iráni egészségügy-minisztérium.

A koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén európai és világviszonylatban is Romániában áll a legmagasabban az úgynevezett normalitásindex. Ez azt mutatja, milyen mértékben tért vissza az élet a járvány előtti megszokott kerékvágásba – írja az Adevarul hírportál, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatócsoportjának felmérését ismertetve.

A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg az Econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon.

A kutatócsoport a brit Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, hány százalékban tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. A mutató kiszámításánál nyolc tényezőt vesznek figyelembe: a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.

A július 24-i adatok alapján az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex. Második helyen Ausztria áll 80,6, Magyarország pedig a harmadik helyen 79,9 százalékkal. Világviszonylatban Nigéria (85 százalék) és Egyiptom (81,6 százalék) foglal el dobogós helyeket, de a Covid–19 Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország kimaradt a felmérésből, köztük Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része.

Jelentősen lemaradt az Európai Unió Kína és az Egyesült Államok mögött vakcinaadományok tekintetében – derítette ki a Politico. Az európai ügyekben jártas portál által megszerzett dokumentumok alapján az öreg kontinens a korábban vállalt kétszázmillió dózis mindössze négy százalékát ajánlotta fel. Ez jelentősen elmarad az Egyesült Államok által eddig nyújtott 59,8 millió vakcinához és a Kína által adományozott 24,2 dózishoz képest egyaránt.

Az Oroszország által forgalmazott Szputnyik V-ből eddig összesen 65 ország mintegy  kilencszázmillió vakcinát rendelt, ám ez idáig csupán harmincmillió dózist szállítottak ki. Moszkva 345 ezer dózist ajánlott fel eddig 13 országnak.

Kína lényegesen jobban teljesített, mint az Európai Unió: az eddig lekötött egymilliárd vakcinából már 390 milliót szállítottak le 94 országnak, 24,2 millió dózist pedig a rászoruló országoknak küldtek.

Az Egyesült Államok által eddig felajánlott adagból 37,2 milliót a COVAX nemzetközi vakcinaelosztó mechanizmuson keresztül  osztottak szét. Emellett 3,3 milliárd dollárt bocsátanak a program rendelkezésére az amerikaiak.

Romániában minden gyerek mehet iskolába szeptembertől, nem online lesz oktatás − jelentette ki Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter.

A miniszter szerint az iskolákban eddig is mindenki betartotta a járványügyi szabályokat, az oktatók oltási aránya pedig biztató. A Főtér szerint a politikus azt is megemlítette, hogy az iskolák orvosi rendelőit oltópontokká alakíthatnák.

Marokkóban mától új koronavírus-szabályozás lép életbe. A tudósítások szerint az éjszakai kijárási korlátozás este 21 órától másnap reggel 5-ig tart majd.

A miniszterelnöki hivatal Twitter-bejegyzésében arról is beszámolt, hogy Marrákesbe, Casablancába és Agadirba csak azok utazhatnak, akik rendelkeznek oltási igazolvánnyal. Az újabb intézkedések várhatóan érzékenyen sújtják majd a turizmust, mivel az ágazat korábban abban bízott, hogy az első féléves, mintegy hetvenszázalékos kiesést a nyár végéig sikerül majd behozni.

A 36 milliós arab országban a múlt héten négy–kilencezer között ingadozott a napi fertőzöttek száma. A vírust összességében 569 452-en kapták el, meghalt 9885 ember – írja a Guardian.

Romániában két hónap után először kedden ismét meghaladta a kétszázat az egy nap alatt diagnosztizált újabb koronavírus-fertőzöttek száma – adta hírül az MTI.

A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentésében szereplő 233 új fertőzés csaknem kétszerese az utóbbi két hét átlagának. A megyei bontásban közölt adatokból kiderül: a járvány leginkább Bukarestben és az ország legnépesebb városait magukban foglaló Kolozs, Temes, Constanta és Iasi megyében terjed.

Kedden öt halálesetet jelentettek, ami több mint kétszerese az utóbbi kéthetes átlagnak. Romániában a 34 300-at közelíti a járvány áldozatainak száma.

A fertőzések üteme július első felében kezdett ismét emelkedni. A járvány gyorsulása immár a kórházi kezelésre szorulók szintjén is megmutatkozik: számuk az utóbbi két hétben csaknem megduplázódott, keddig 441-re emelkedett. Az intenzív terápiára szoruló súlyos esetek száma a két héttel korábbi 36-ról 60-ra emelkedett.

Életbe lépett kedden az osztrák egészségügyi minisztérium rendelete, amelynek értelmében a Spanyolországból, Hollandiából és Ciprusról érkezőkre a koronavírus-járvány miatt szigorúbb beutazási szabályok vonatkoznak, mint Európa többi országára – adta hírül az MTI.

A rendelkezés értelmében – amely elsősorban a nyaralásból visszatérőket érinti – az ebből a három országból légi úton Ausztriába érkezőknek vagy teljes immunitással, vagy negatív PCR-koronavírusteszttel kell rendelkezniük. A teljes immunitást az uniós digitális Covid-igazolvánnyal, illetve angol vagy német nyelvű oltási papírral lehet igazolni, a negatív PCR-teszt pedig nem lehet 72 óránál régebbi.

Amennyiben a beutazó ezen igazolások egyikével sem rendelkezik, a repülőtéren köteles alávetni magát a hatóságok által rendelkezésre bocsátott ingyenes PCR-tesztelésnek. Ha ez bármely okból kifolyólag, például hajnali érkezés vagy a repülőtéri tesztállomáson kialakult tumultus miatt nem lehetséges, a beutazónak regisztrálnia kell, és 24 órán belül teszteltetnie magát, majd az eredményt haladéktalanul el kell juttatnia az egészségügyi hatóságoknak, így elkerülhető a karantén. Aki nem hajlandó alávetni magát a tesztelésnek, arra akár 1450 euró büntetés is kiróható.

A rendelkezés oka, hogy ez a három ország járványügyi szempontból az eddiginél magasabb kockázati besorolást kapott. A szabályozás egyelőre csak a repülőgéppel érkezőkre vonatkozik.

Ausztriában eddig 5 098 929 ember kapta meg a SARS-Cov-2 koronavírus okozta betegség, a Covid–19 elleni vakcina első adagját, mindkettőt pedig 4 085 306-an. Az elmúlt 24 órában 316 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 660 262 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 130, az intenzív kezelésre szorulók 33-an vannak. A Covid–19 szövődményeibe az elmúlt napon hárman haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma így 10 742-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 644 038.

Izraelben újabb szigorításokról tárgyalnak a delta-mutáns terjedése miatt − számolt be az MTI. Az országban március óta először meghaladta a háromezret az új fertőzöttek száma.

Az elmúlt napon 3818 új fertőzöttet regisztráltak, a vírushordozók mintegy negyven százaléka 19 év alatti. A kórházban ápolt betegek száma 419-re emelkedett, közülük 221-en súlyosan megbetegedtek, 46-an lélegeztetőgépre szorulnak.

A kormány újabb zárlat nélkül szeretné megfékezni a pandémiát. Ennek érdekében tovább szigorítják az eddigi járványügyi szabályokat. Várhatóan kiterjesztik azon országok körét, amelyek meglátogatása után mindenkinek (az oltottaknak is) egy hétre házi karanténba kell vonulniuk.

A járványügyi szakemberek többek között javasolják, hogy tegyék kötelezővé a maszkviselést a zárt helyeken és a szabadban is.

Folyamatosan növekszik azoknak a szerbiai betegeknek a száma, akik a koronavírus delta-variánsával fertőződtek meg, már magasabb, mint azoké, akik a brit mutációtól betegedtek meg – tájékoztat róla az MTI, Branislav Tiodorovic járványügyi szakembernek a szerbiai közszolgálati televízióban tett nyilatkozata alapján.

A szakértő elmondta, hogy a fertőzöttek többsége külföldi nyaralásán kapta el a veszélyes variánst, ezért szeptemberig az esetszámok további jelentős növekedésére kell számítani.

A Magyarországgal szomszédos országban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma keddre 386-tal 722 607-re, Koszovóban 48-cal 108 513-ra, Észak-Macedóniában 54-gyel 156 494-re, Montenegróban 92-vel 102 184-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 35-tel 205 745-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában néggyel 7122-re, Észak-Macedóniában eggyel 5493-ra, Montenegróban pedig szintén eggyel 1631-re növekedett. Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt nap, így a halottak száma 2268, illetve 9731 maradt.

Továbbra is nyolcszáz felett van a napi fertőzöttek száma Ukrajnában, az elmúlt napon 827 új megbetegedésről számoltak be, meghalt 26 beteg − derült ki a nemzetbiztonsági és védelmi tanács adataiból.

A legtöbb megbetegedést Kijevben azonosítják. Kárpátalja az egyike azoknak a megyéknek, ahol a legkevesebb a fertőzött, ott az elmúlt 24 órában öt megbetegedést jegyeztek fel. A járvány miatt senki nem halt meg a megyében. 

A járvány kezdete óta 2 254 361 esetben bizonyították a fertőzés tényét, közülük 2 187 703-an már felgyógyultak a betegségből, 52 981-en meghaltak. Az aktív fertőzöttek száma folyamatosan nő az elmúlt két hétben, jelenleg 13 677-en betegek.

Dél-Koreában ezer fölé emelkedett azoknak a száma, akik annak ellenére is megfertőződtek a koronavírustól, hogy teljesen be voltak oltva − írja az MTI. A súlyos megbetegedések továbbra is elenyészők.

Eszerint július 29-ig 1132 ilyen esetet jegyeztek fel, míg egy héttel előtte még csak 779-et, azaz hét nap alatt 333-mal emelkedett a számuk. Mindannyiuknál eltelt legalább két hét a második oltás után. Az esetek közül 128-at a delta-vírusvariáns okozott, 21-et az alfa és egyet a béta.

A fertőzöttek közül csak nyolcan betegedtek meg súlyosan, egy ember meghalt.

Meghaladja a kilencven százalékot az orosz vakcinák hatékonysága az új koronavírus delta- és delta plusz változatával szemben – jelentette ki Alekszandr Szemjonov, az orosz fogyasztóvédelem jekatyerinburgi Vektor vírusfertőzés-kutató intézetének vezetője kedden az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

A vakcinák hatékonysága enyhén csökken, de a legutóbbi adatok szerint továbbra is a kilencvenszázalékos szint felett marad. Az ellenőrzés folyamatos, minden új vírusizolátummal vírusneutralizációs teszteket hajtanak végre

 – mondta az intézetvezető.

Az összes Oroszországban bejegyzett vakcina, így a Szputnyik V, az EpiVacCorona és a Covivax egyaránt hatékony a koronavírus ellen. A delta- és delta plusz változat okozta fertőzés ellen több antitestre van szükség a klasszikus változathoz képest, de az orosz vakcinák által termelt antitestek az újabb mutációk ellen is hatékonyak, ezért nem kell megváltoztatni a vakcinák összetételét.

Korábban Rinat Makszjutov, a fogyasztóvédelem (Roszpotrebnedzor) Vektor Állami Virológiai és Biotechnológiai Tudományos Központjának vezérigazgatója azt mondta, hogy a legtöbb orosz régióban a koronavírus-fertőzés új eseteinek több mint 95 százalékát a delta-mutáció okozza. A Roszpotrebnadzort vezető Anna Popova tiszti főorvos szerint Oroszországban a járványhelyzet továbbra is meglehetősen feszült, bár egyes régiókban stabilizálódás tapasztalható. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester kijelentette, hogy a főváros túljutott a fertőzés terjedésének csúcspontján.

Biztató eredményeket hozott Görögországban egy izraeli gyógyszer, amelyet a koronavírus okozta betegség ellen fejlesztettek ki – írja az MTI.

A Times of Israel szerint a 88 fős görögországi klinikai tesztelés alkalmával a Covid–19 elleni „precíziós gyógyszerrel” kezelt közepes és súlyos állapotú, 85 évesnél fiatalabb betegek közül senki sem került lélegeztetőgépre, és kilencven százalékuk öt napon belül elhagyhatta a kórházat.

A gyógyszer tesztelésének következő szakaszában a páciensek egy része placebót kap majd, és velük hasonlítják össze a valódi szert kapó betegek állapotát.

Az első, izraeli tesztelés után Görögországban, az athéni kormány segítségével is megvizsgálták a tel-avivi Ichilov kórházban kifejlesztett, EXO-CD24 nevű inhalációs gyógyszert. A gyógyszer a CD24 nevű molekulára épül, amelyet Arber 25 éve kutat annak reményében, hogy rákos betegeken segíthet vele.

A görög orvosok irányításával és Szotirisz Ciodrasz, Görögország koronavírus-biztosa felügyeletével folytatott tesztelésen részt vevő egyetlen súlyos beteg sem szorult lélegeztetőgépre, és egyikük sem halt meg, noha korábbi állapotuk alapján ez megtörténhetett volna. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnököt izraeli látogatásán februárban lenyűgözte a szer, és elhatározta görögországi tesztelésének finanszírozását. Az Ichilov kórház egy izraeli gyógyszergyár bevonásával állította elő a medicinát.

Arber úgy gondolja, hogy gyógyszerének nagy előnye a szteroidokkal szemben, amelyeket általában a koronavírus-betegeknek adnak, hogy nem befolyásolja az immunrendszert, inkább precíziós megközelítést alkalmaz.

Nem elnyomjuk vagy megváltoztatjuk az immunrendszert, hanem visszaállítjuk a normális állapotba a rendszer azon részének ellenőrzésével, amely a citokinvihart, az immunrendszer túlreagálását okozza, amely a súlyos Covid-betegség gyakori kiváltója

– magyarázta a professzor.

Összesen 327 halottat regisztráltak Angliában és Walesben egy hét alatt, július 23-ig. Ez mintegy 50 százalékos növekedést jelent az előző héthez képest – írja a Guardian.

Ez a legsúlyosabb adat április 16-a óta, akkor 362-en hunytak el azonos időtartam alatt a koronavírus-fertőzés következtében.

A növekvő esetszámok miatt három hétre kijárási tilalmat vezetnek be a francia tengerentúli területen, Guadeloupe-on – írja a France24. 

Alexandre Rochatte prefektus közlése szerint az intézkedés szerdán lép életbe, három hétig este 8 órától reggel 5-ig tilos lesz utcára lépni. Korlátozzák az utazást is, szerdától 21 napon át senki nem mehet a lakóhelyétől 10 kilométernél messzebbre.

Guadeloupe-on három hét alatt a tízszeresére nőtt a fertőzéses esetek száma, amit Valérie Denux, a helyi egészségügyi hivatal vezetője katasztrófának nevezett.