Egy nap alatt 890-en haltak bele a koronavírus okozta betegségbe Oroszországban, ezzel ismét megdőlt a fekete rekord – számolt be a Euronews.
A fertőzöttek száma is drámai mértékben növekszik, csaknem 26 ezer új esetet regisztráltak az elmúlt napon. Ennél rosszabb mutató csak egyszer volt idén, folyamatosan telnek meg a kórházak. Az első két hullámmal ellentétben sokkal több a fiatal fertőzött.
A helyzet annyira súlyos, hogy már a temetkezési vállalkozóknak is egyre feszítettebb tempóban kell dolgozniuk a sírok előkészítésével.
Korábban 120-130 embert temettünk el egy hónapban, most több mint kétszázat. Fiatalok, diákok, munkások. Olyan erős emberek, akik egyik nap még dolgozni mentek, ma már itt vannak a föld alatt. Folyamatosan jönnek a rokonok
– nyilatkozta a sztavropoli temető vezetője a Euronewsnak.
A kormány egyelőre nem tervez szigorításokat. A járvány halálos áldozatainak száma Oroszországban mostanra megközelíti a 210 ezret.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) emlékeztető oltást javasol a BioNTech/Pfizer gyógyszergyárak Comirnaty, valamint a Moderna gyógyszercég Spikevax nevű koronavírus elleni vakcinájából – közölte az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű uniós ügynökség hétfőn.
Az uniós gyógyszerügynökség közölte: vizsgálatok kimutatták, hogy a BioNTech/Pfizer és a Moderna vakcináinak egy további adagja növeli a COVID-19-et okozó vírus elleni antitestek előállításának képességét a legyengült immunrendszerű, köztük a szervátültetett betegeknél.
Noha nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az új típusú koronavírus ellen védett embereknél a harmadik oltás képes-e antitesteket termelni, a többletadag várhatóan legalább néhány esetben növeli a fertőzés elleni védelmet.
Az EMA Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az említett vakcinák újabb, harmadik adagja adható be a súlyosan legyengült immunrendszerrel rendelkezőknek, legalább 28 nappal a második oltás beadása után – közölték.
Miután újabb tömeges tiltakozásokat jelentettek be a kormány és az általa hozott járványügyi intézkedések ellen Szlovéniában, a kabinet keddre és szerdára, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó idejére Ljubljana egyes területein, Bledben és Brdo pri Kranjuban korlátozza a szabad mozgás, illetve tartózkodás lehetőségét – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV) hétfőn.
Zoran Stevanovic, a Resni.ca nevű szlovén polgári mozgalom vezetője hétfőn közölte: újabb tömeges kormányellenes tüntetésre készülnek, lehetséges útlezárásokat is terveznek. A múlt szerdán, a párt által meghirdetett nagygyűlésen Ljubljanában a tüntetők egy időre leállították a forgalmat a belvárosban. A rendőrség vízágyukat vetett be a tömeg feloszlatására.
A kormány ezért aktiválta a rendőrségről szóló törvény 9. cikkelyét, amely kimondja: a közrend súlyos megsértése vagy annak valószínűsége esetén a belügyminiszter javaslatára a kabinet elrendelheti, hogy a hatóságok bizonyos területeken, nyilvános helyeken korlátozzák vagy teljesen betiltsák a szabad mozgást és a tartózkodást.
Az intézkedés legfeljebb hét napig lehet érvényben, és megszűnik, amint az indokok is okafogyottá válnak.
Szlovénia függetlensége óta először aktiválta kormány a jogszabály ezen cikkelyét - mutatott rá a helyi sajtó.
A pápai testőrség három katonája távozott, mivel nem kívántak egy oltást sem felvenni a Vatikánban bevezetett oltási kötelezettség ellenére, és további hármat függesztettek fel a szolgálatból – erősítette meg hétfőn Urst Breitenmoser hadnagy, a svájci gárdisták szóvivője a sajtónak.
A szóvivő elmondta, hogy a 135 fős svájci gárda három tagja bejelentette, hogy továbbra sem kívánnak oltakozni, és önként távoztak a testőrségtől.
További három gárdista van, aki január óta egy oltást sem vett fel, őket ideiglenesen felfüggesztették a szolgálatból, amíg legalább egy adag vakcinát nem kapnak.
Vatikánváros területén október elsejétől kötelezőnek számít a védettség igazolása a pápai állam összes dolgozója számára, akár a szentszéki hivatalokban egyházi munkatársairól, a Vatikáni Múzeum teremőreiről vagy a svájci gárdistákról legyen szó.
Horvátországban hétfőtől életbe lépett a védettségi igazoláshoz, illetve negatív koronavírusteszthez kötött munkavégzés az egészségügyi és szociális intézményekben – számolt be erről a horvát közszolgálati televízió (HRT).
A rendelet ellen országszerte több kórháznál is tüntettek.
Az egyik zágrábi kórház előtt több tucatnyian gyűltek össze, majd hangos fütyüléssel és kiabálással próbálták megakadályozni Vili Beros egészségügyi minisztert, hogy nyilatkozzon a médiának.
Sajtóhírek szerint a tüntetők között voltak egészségügyi dolgozók, de a többségük vírustagadó és vakcinaellenes civil állampolgár volt, akik közül néhányan agresszíven viselkedtek, ezért rendőri beavatkozásra volt szükség.
A tárcavezető ennek kapcsán kijelentette: lehetnek ugyan különböző vélemények, de miközben a vírus másfél éve jelen van, és a fertőzés számos megbetegedéshez és halálhoz vezetett, nem lehet tagadni annak létezését. „Az én feladatom az, hogy biztosítsam az egészségügyi ellátás biztonságát, és ezt meg is fogom tenni” – húzta alá.
Ausztriában március végéig ingyenesek maradnak a koronavírustesztek – jelentette be hétfőn az osztrák egészségügyi minisztérium.
Az ingyenes koronavírustesztek finanszírozásáról kedden döntenek a parlament egészségügyi bizottságában. Ezek azok a tesztek, amelyeket úgynevezett tesztutcákban, munkahelyeken, iskolákban, illetve adott települések önkormányzatainak szervezésében szakavatott egészségügyi személyzet végez.
Ezzel szemben a gyógyszertárakban kapható ingyenes, otthon elvégezhető gyorstesztek már csak október végéig állnak térítésmentesen rendelkezésre.
Az egészségügyi tárca hétfői közleményében rámutatott: az elmúlt hetekben a minisztérium szakértők bevonásával intenzíven foglalkozott a koronavírustesztek ingyenességének vizsgálatával, és végül a folytatás mellett döntöttek. Továbbra is folyamatosan kiértékelnek minden járványügyi intézkedést, beleértve a tesztek vizsgálati módszereit is, és ezeket szükség esetén a helyzethez igazítják. Az ingyenes tesztek finanszírozása valójában októberben járt volna le.
Franciaországban a koronavírus-járvány hat hete javuló mutatóinak eredményeképpen a megyék felében hétfőn megszűnt az általános iskolákban a maszkviselési kötelezettség a tanulók számára.
A kormány már két héttel ezelőtt jelezte, hogy azokban a megyékben, ahol százezer lakosra legalább öt napja kevesebb mint ötven fertőzött jut, október elejétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség a kisiskolások számára; a tanároknak és az iskolai dolgozóknak továbbra is viselniük kell. A középiskolások és a felsőoktatásban tanulók számára nem változnak a szabályok.
Az oktatási tárca adatai szerint a múlt héten már csak 1700 iskolai osztály volt bezárva a több mint félmillióból amiatt, mert fertőzött gyereket szűrtek ki. Ez az osztályok alig 0,32 százalékát jelenti. Jelenleg abban az estben zárnak be egy osztályt egy hétre, ha egy tanulónál kimutatják a koronavírust. Hétfőtől az iskolák tíz százalékában azonban új megoldást tesztelnek: fertőzött esetén nem zárják be az osztályt, hanem minden gyereket letesztel az iskola.
Október 1. óta egyébként a 12 és 17 év közöttiek számára is kötelező a vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentum bemutatása a nyilvános helyeken.
A nagykorúak két hónapja használják a védettségi igazolást, de miután a tinédzsereknek az oltási kampány csak júniusban kezdődött, a törvény számukra szeptember végéig felmentést biztosított.
Az oltásra jogosult franciák 86 százaléka vette fel eddig legalább az első oltást, 84 százalékuk mindkét adagot, az ötmillió 12 és 17 év közöttieknek pedig 72 százaléka kapta meg az első oltást, kétharmaduk mindkét adagot.
A várt eredményt hozta, hogy New York városa kötelezte a közoktatásban dolgozókat az oltásra. Az utóbbi hetekben több ezer tanár szánta magát rá arra, hogy legalább egy dózis védőoltást felvegyen – mondta Bill de Blasio polgármester.
Blasio szerint a teljes munkaidős iskolai alkalmazottak körülbelül 95 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni védőoltást, köztük a tanárok 96 százaléka és az igazgatók 99 százaléka.
Szeptember 24. óta mintegy 18 ezer oltást adtak be a közoktatásban dolgozóknak, összesen 43 ezret, miután a munkavállalás eme feltételét bejelentették augusztus végén.
A New York-i polgármester egy pénteki televíziós interjúban biztatta kollégáit Amerika-szerte, hogy kövessék a példáját, tegyék kötelezővé az oltakozást, mielőtt beköszönt a hideg idő és felerősödik a koronavírus-járvány.
(NYT)
Tavaly gyakorlatilag elmaradt az influenzajárvány. Ez önmagában persze örömhír is lehetne, az okok azonban prózaiak: a koronavírus-járvány második hullámának csúcspontján a jelentős óvintézkedések, vagyis a kötelező maszkviselés, a távolságtartás, a tömegrendezvények betiltása, az otthonról végzett munka, valamint a minden eddiginél nagyobb influenza elleni oltási hajlandóság, ami alatt nemegyszer hiány lépett fel a vakcinából, meghozta a hatást. De mire számíthatunk idén?
Bár még a Washington Post tekintélyes amerikai lap hasábjain is megfogalmazták, hogy az mRNS-vakcinák alapját képező kutatásokért felelős Karikó Katalint „úgy kellene ünnepelni, mint aki megmentette a világot”, az idei orvosi Nobel-díjat a hőérzékelés és érintés kutatásáért David Julius és Ardem Patapoutian kapta.
A magyar kutatóbiológus a Forbesnak úgy nyilatkozott:
„CSAK AZ ÉRDEKEL ÉS ARRA KONCENTRÁLOK, AMIN TUDOK VÁLTOZTATNI, AMIRE VAN HATÁSOM, ÉS A DÍJBIZOTTSÁGOKÉRA NINCS.”
Nem magával a Szputnyik V-vakcinával, hanem az oltóanyag dokumentációjával szemben voltak kifogásai az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) – jelentette ki Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter.
Mint korábban megírtuk, a WHO várhatóan hamarosan engedélyezi a világon elsőként bejegyzett Covid–19 elleni vakcinát. Az orosz tárcavezető szerint ezt eddig az hátráltatta, hogy valami nem stimmelt az oltás dokumentációjával.
Murasko szerint a WHO-regisztrációhoz szükséges kiegészítések megtörténtek, így minden akadály elhárult. A Szputnyik V használatát már mintegy hetven országban engedélyezték, amelyek összlakossága meghaladja a négymilliárdot. A WHO és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) általi engedélyeztetése még várat magára.
Minden nagykorú montenegrói állampolgárnak meg kellene kapnia a koronavírus elleni védőoltás harmadik adagját legalább öt hónappal a második adag felvételét követően – javasolta az Adria-parti ország immunizációért felelős testülete.
A közlemény szerint csak azokra nem vonatkozik az ajánlás, akik valamilyen egészségügyi oknál fogva nem kaphatják meg a védőoltást.
Montenegróban valamely koronavírus elleni védőoltás legalább egy adagját a nagykorú lakosság 53,9 százaléka kapta meg, két adagot pedig a nagykorúak 47,1 százaléka.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 5334-gyel 961 006-ra, Koszovóban 23-mal 160 193-ra, Észak-Macedóniában 190-nel 192 504-re, Montenegróban 336-tal 132 697-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 218-cal 235 612-re növekedett.
Bemutatták a Tor nevet viselő, elektromágneses jeleket sugárzó készüléket, amely a gyártó szerint képes meggyengíteni és elpusztítani a levegőben szálló vírusokat, így a Covid–19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírust is.
Vaszilij Spak orosz egészségügyi miniszterhelyettes a Krím félszigeti Alusztában rendezett Mikrolektronyika 2021 fórumon arról beszélt: a berendezés egyedülálló a világon, sugárzása ötöde egy mobiltelefonénak, és „abszolút ártalmatlan az emberre”. A helyettes tárcavezető azt mondta, hogy napi 15 perces használat védettséget biztosít az új koronavírusos fertőzéssel szemben.
A Tort a Granyit konszern fejlesztette ki. A vállalat honlapján közölt tájékoztatás szerint
a készülék a SARS-CoV-2 RNS-e által kibocsátott spektrummal ellentétes hullámokat hoz létre. A hullámok „elhallgattatásának” ez a módszere sikeresen elfojtja a koronavírust.
A berendezés működési elvét Nyikolaj Gyevjatkov akadémikus, a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet (MFTI) professzora dolgozta ki – teszi hozzá az MTI.
A Granyit szerint a Tor egészségügyi intézményekben történő alkalmazásának eredményei azt mutatták, hogy a kezelés ötödik napján a betegség kialakulását jelző IgM-antitestértékek negatívvá válnak az új koronavírusos fertőzéssel kórházba kerülő betegeknél, és a Covid–19-betegek kórházból való elbocsátásának dinamikája a két-három hetes használat után harminc–ötven százalékkal megnőtt.
Úgy tűnik, hogy sikerül leküzdeni a járvány új hullámát az Egyesült Államokban, ahol a nyáron a delta-variáns terjedése miatt vált súlyossá a helyzet – annak ellenére is, hogy a lakosság jelentős részét beoltották.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai szerint jelentősen csökkent a naponta regisztrált esetszám az utóbbi időben. Hétnapos átlagot nézve szeptember 14-én még 151 ezer új fertőzöttel lehetett számolni,
ehhez képest szeptember 29-ére ugyanez az érték 106 ezer új esetre csökkent.
Mindeközben a kórházban, illetve azon belül az intenzív osztályon kezelt betegek száma is csökkenni kezdett az utóbbi hetekben. Mindemellett a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a vírus még így is komoly veszélyt jelent.
Sok embert még nem oltottak be, ezáltal annak is megvan a veszélye, hogy kialakul egy új variáns – tették hozzá.
Michael Osterholm, a CDC igazgatója szerint akár hetvenmillió ember is lehet még, aki nem kapta meg a vakcinát, és a fertőzést sem kapta el, ami lehetőséget biztosít a vírusnak arra, hogy terjedjen és mutálódjon.
Egy nap alatt 890-en haltak bele a koronavírus okozta betegségbe Oroszországban, ezzel ismét megdőlt a fekete rekord – számolt be a Euronews.
A fertőzöttek száma is drámai mértékben növekszik, csaknem 26 ezer új esetet regisztráltak az elmúlt napon. Ennél rosszabb mutató csak egyszer volt idén, folyamatosan telnek meg a kórházak. Az első két hullámmal ellentétben sokkal több a fiatal fertőzött.
A helyzet annyira súlyos, hogy már a temetkezési vállalkozóknak is egyre feszítettebb tempóban kell dolgozniuk a sírok előkészítésével.
Korábban 120-130 embert temettünk el egy hónapban, most több mint kétszázat. Fiatalok, diákok, munkások. Olyan erős emberek, akik egyik nap még dolgozni mentek, ma már itt vannak a föld alatt. Folyamatosan jönnek a rokonok
– nyilatkozta a sztavropoli temető vezetője a Euronewsnak.
A kormány egyelőre nem tervez szigorításokat. A járvány halálos áldozatainak száma Oroszországban mostanra megközelíti a 210 ezret.
Vasárnap este kisorsolták a romániai vakcinalottó nyerteseit, ám ezután elfelejtették a győztesek kódját közzétenni az előre megígért felületeken; közel 600 ezren vártak rá, hogy megtudják, pénz állt-e a házhoz – számolt be róla a Főtér.
Október 3-án a román köztévében (TVR) megtörtént a vakcinalottó első sorsolása, azonban a műsor végeztével eddig ismeretlen okból nem osztották meg a nyertesek kódját a lottótársaság oldalán, illetve a gazdasági és az egészségügyi minisztérium portálján sem.
A többség nem követte a műsort, és a világhálóról szeretett volna értesülni az esetleges szerencséjéről. a játékban 595 ezer ember vett részt.
Számos médium beszámolt a bakiról, aminek hatására a lottótársaság már orvosolta a dolgot, de a minisztériumok még nem. A 100 ezer lejes (nagyjából 7 millió forint) heti nagydíj kódja egyébként: 083577.
Ana Brnabić miniszterelnök bejelentette, hogy holnap tart megbeszélést a szerbiai válságstáb, amelyet hetek óta nem hívtak össze, miközben egyre rosszabb a járványhelyzet az országban – tájékoztat róla a Pannon RTV.
A szerbiai magyar portál kifejti, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnök elmondta, hogy október 5-én, kedden újra tanácskozik a válságstáb. A szakmai egyesülés már hetek óta nem tartott megbeszélést.
A szerbiai válságstáb orvosi része már korábban is kérte, hogy tartsanak megbeszélést az ország járványhelyzetéről, mivel Szerbiában sok a koronavírusos beteg.
A szerb miniszterelnök elmondta, hogy a megbeszélésen fontos téma lesz a vakcináció felgyorsítása, valamint az esetleges szigorítások bevezetése. Predrag Kon – szerb járványügyi szakértő, a válságstáb tagja – szerint szigorításokat kell bevezetni, mert súlyos a járványhelyzet Szerbiában.
Hétfőtől nem kell koronavírustesztet elvégeztetniük az angliai beutazás előtt azoknak, akik mindkét oltási dózist megkapták, és nem a brit kormány által vörös – vagyis a legmagasabb járványkockázatú – kategóriába sorolt országokból utaznak Angliába – írja az MTI.
A brit közlekedési minisztérium által a múlt hónap végén bejelentett intézkedés azok számára lépett életbe, akik az utazás időpontja előtt legalább két héttel az oltás mindkét adagját megkapták. Hétfőtől érvényét vesztette a zöld és a sárga járványkockázati besorolás is – az utóbbiba tartozott Magyarország –, és csak a vörös kategória maradt meg, amelyre továbbra is korlátozások vonatkoznak.
Az Európai Unióból érkezőknek olyan vakcinával kell előzetesen beoltatniuk magukat, amelynek alkalmazását az EU gyógyszerfelügyelete (EMA) engedélyezte.
A minisztériumi tájékoztatás szerint október végétől a nemzetközileg elismert vakcinákkal teljesen beoltott, nem vörös kategóriás országokból érkezők számára megszűnik az érkezés utáni második napon elvégzendő PCR-teszt kötelme is, és ehelyett az olcsóbb gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése is elégséges lesz. Ha ez pozitívnak bizonyul, akkor el kell végeztetni egy PCR-tesztet, de a jelenlegi szabályozástól eltérően ez ingyenes lesz. Ez a módosítás hétfőn még nem lépett életbe, az Angliába érkezőknek most még el kell végeztetniük a beutazás után második napon kötelező PCR-koronavírustesztet. Azt még nem tudni, hogy ez a szabályozás mikor léphet érvénybe, de várhatóan az angliai iskolák októberi őszi szünetének végével eshet majd egybe.
A fenti előírások enyhítése egyelőre Angliára vonatkozik, az Egyesült Királyság többi országának – Skócia, Wales, Észak-Írország – kormányai saját hatáskörükben döntenek arról, hogy követik-e az angliai módosításokat.
A korábbi szabályozás szerint azok az európai uniós és amerikai állampolgárok, akik mindkét dózist megkapták az Európai Gyógyszerügynökség, illetve az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikéből, karanténkötelezettség nélkül beutazhattak Angliába, de indulásuk előtt legfeljebb 72 órával és érkezésük után legfeljebb két nappal egy-egy PCR-tesztet el kellett végeztetniük saját költségükön. Hétfőtől az indulás előtti PCR-teszt elvégzésének kötelme szűnt meg. A nem vörös kategóriás országokból érkező, nemzetközileg engedélyezett vakcinákkal teljesen beoltott beutazóknak továbbra sem kell karanténba vonulniuk.
Az egészségügyi minisztérium tizenöt főorvos leváltását kezdeményezi, akiket azzal vádolnak, hogy hamis oltási igazolások előállításában vettek részt – olvasható a KárpátHír oldalán.
A csaló orvosokról a jelentést elküldte a minisztérium az egészségügyi intézményeket fenntartó kistérségek vezetőinek. Ha a vizsgálatok bebizonyítják, hogy a főorvosok nem vettek részt az okirat-hamisításban, akkor visszatérhetnek a pozícióikba. Amennyiben
újabb hasonló eset lát napvilágot az adott intézményben, az egészségügyi tárca bevonja annak működési engedélyét, és megvonja tőle a támogatást,
annak fenntartása, működtetése a kistérségre hárul majd.
Ukrajnában jelenleg 350 büntetőeljárás van folyamatban hamis oltási tanúsítványok előállítása kapcsán.
Tovább romlik az amúgy is katasztrofális helyzet Romániában, ahol Bukarestből jelezték a legtöbb, 2443 új koronavírus-fertőzöttet vasárnap. A fővárosban 8,98 ezrelékes a fertőzöttségi arány, ennél csak Ilfov megye fertőzöttebb, 9,38 ezrelékkel – tájékoztat a Főtér.
A bukaresti Marius Nasta Tüdőkórházban már nincs elég hely a kórtermekben a betegeknek. Az egészségügyi intézmény a Facebook-oldalán tett közzé pár fotót, amelyeken látható, hogy a betegek a kórház folyosóin fekszenek. Azt írják, hogy a Covid-osztályon 81 ágy van (15 az intenzíven), de 104 beteget kellett valahogy elhelyezniük, így a folyosókra is ágyakat állítottak. A legnehezebb az oxigénellátás biztosítása, mivel a kórtermeken kívül fekvő betegeknek csak palackból, a vezetékes rendszernél jóval alacsonyabb nyomáson tudnak oxigént biztosítani.
A kórházba egyébként folyamatosan érkeznek a súlyos légzési elégtelenséggel küszködő Covid-betegek.
A romániai Iaşi járványkórházának az igazgatója, Florin Rosu szerint az általa vezetett intézményben
elveszítették a harcot a koronavírussal szemben.
A Dunaszerdahelyi járás sem bírta tovább megőrizni a zöld besorolást, október 4-től eltűnik a legenyhébb fokozatot jelölő szín a Magyarországgal szomszédos ország járványtérképéről. Tizenhárom járást bordóval, 39-et pirossal, 27 járást pedig narancssárga színnel jelölnek hétfőtől – olvasható az Új Szó oldalán.
A szlovákiai magyar portál beszámol róla, hogy a magyarlakta települések közül október 4-től a Lévai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járás került piros zónába. Az Index korábban beszámolt róla, hogy csak a Dunaszerdahelyi járás számított biztonságosnak egész Szlovákiában, ám már ez a terület is kikerült a zöld jelzésből. A helyzet folyamatosan romlik az egész országban, amit bizonyít, hogy míg az elmúlt héten csak 5 bordó járás volt, addig mától már 13 járásban kell szigorú korlátozásokra számítani, ezek között van például a Kassa-vidéki. Az óvintézkedések között szerepel a kijárási tilalom, mely értelmében este 9 és hajnali 5 óra között csak indokolt esetben lehetne elhagyni lakhelyünket.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a koalíción belül nincs egyetértés ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és a járványellenes harc legfontosabb eszköze az oltás, nem pedig a kijárási tilalom.
A világon 234 894 793 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 801 312 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 234 587 335 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 797 124 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Az ausztráliai Melbourne lett a koronavírus-járvány miatt leghosszabb időre zárlat alá vont város a világon, a rekordot eddig Buenos Aires tartotta – derült ki hétfőn az AAP ausztrál hírügynökség jelentéséből.
Melbourne-t hatodik alkalommal, augusztus 5-én vonták karantén alá, az itt élők eddig összesen 246 napot töltöttek már zárlat alatt. Az eddigi csúcstartó Buenos Aires volt 234 nappal.
A hatóságok október közepére ígértek enyhítést, várhatóan ugyanis ekkorra sikerül beoltani az itt élők 70 százalékát. A jelenlegi tervek szerint 80 százalékos átoltottság elérése után további korlátozásokat oldanának fel, mindazonáltal Daniel Andrews, Victoria miniszterelnöke azt mondta, a karantént akár meg is hosszabbíthatják, amennyiben szükséges.
A városban ugyanakkor nő a feszültség a járványügyi rendelkezések miatt, szeptemberben a rendőrség több, a szigorú rendszabályok ellen szervezett, erőszakba torkolló tüntetést oszlatott fel.
A 25 milliós Ausztráliában a közegészségügyi intézkedéseknek is köszönhetően sikerült nagyon alacsony szinten tartani a koronavírusos esetek számát, a fertőzőbb és veszélyesebb delta-variáns terjedését azonban nem sikerült megfékezni.
Az országban mind ez idáig 105 ezer igazolt fertőzöttről és több mint 1200 halálos áldozatról tudnak.