Hollandiában és Belgiumban folyamatosan növekszik az új koronavírusos fertőzések és a kórházi felvételek száma – írja az MTI.
Az Európai Járvány- és Betegségmegelőzési Ügynökség (ECDC) mindkét országot magas kockázatú, vörös zónának nyilvánította.
Az előrejelzések szerint a Hollandia déli részén található Limburg, a kelet-holland Geerland és Overijssel tartományokat jövő héten már a legmagasabb kockázatú, sötétvörös kategóriába sorolják.
Hollandiában az új megbetegedések száma napi átlagban csaknem 7700, ami megegyezik a május végi adatokkal, míg a kórházi felvételek száma 52 százalékkal nőtt ezen a héten.
Belgiumban a brüsszeli régió és Vallónia kapott sötétvörös besorolást. Ezen a héten 74 százalékkal nőtt az újonnan regisztrált fertőzöttek, 57 százalékkal pedig a kórházi felvételek száma.
Pénzbírságot rótt ki a román bíróság a konstancai ortodox érsek oltásellenesnek vélt kijelentésekei miatt – írja a Főtér.
Teodosie érsek az érsekség tulajdonában álló Radio Dobrogea műsorában szólalt fel (hivatalosan nem az érsek, hanem a rádió kapta a 10 ezer lejes bírságot is). Az érsek a rádióműsorban arról beszélt, hogy az alkotmány és az ügyvédek is megvédik azoknak a jogait, akik nem értenek egyet a kötelező oltással. Az érsekség az üggyel kapcsolatban kiadott egy közleményt, amiben azt írták, hogy
az érsek nem oltásellenes üzenetet fogalmazott meg, hanem csak a kötelezővé tétel ellen beszélt.
Ettől függetlenül a bíróság büntetett.
Az érsek még tavalyban egy szertartással próbálta meg elűzni a koronavírust. Emellett arra vonatkozóan is tanácsokat adott, hogy hogyan érdemes strandolniuk az embereknek.
(via Főtér)
Egyetlen ország sem marad jövő hétfőtől a brit kormány vörös utazási listáján, amelyen a koronavírus-fertőzés szempontjából legkockázatosabbnak ítélt országok és területek szerepeltek.
A vörös kategóriás országokból csak a brit és az ír állampolgárok, illetve az Egyesült Királyságban letelepedési engedéllyel élő külföldiek utazhatnak be Angliába, de érkezésük után nekik is a brit kormány által kijelölt, őrzött szállodák valamelyikében tíz napra karanténba kell vonulniuk.
E szállodai karantén fejenkénti költsége felnőttek esetében 2285 font (csaknem egymillió forint), és ezt az utasoknak kell fizetniük.
Grant Shapps brit közlekedési miniszter azonban csütörtök este bejelentette, hogy november 1-én, brit idő szerint hajnali 4 órától London az utolsó hét országot – Kolumbiát, a Dominikai Köztársaságot, Ecuadort, Haitit, Panamát, Perut és Venezuelát – is leveszi a vörös listáról.
A hónap elején még 54 ország szerepelt ezen a listán.
Szlovéniában hétfőtől szigorítanak a járványügyi intézkedéseken: gyakrabban kell tesztet végezni, mindenkinek maszkot kell viselnie és bezárhatják a vendéglátóegységeket, ha nem tartják be az előírásokat – olvasható a szlovén kormány honlapján, amelyet az MTI idézett.
A kabinet döntése szerint az általános és középiskolás diákoknak, valamint az egyetemistáknak, akiknek eddig hetente egyszer kellett öntesztelést végezniük, hogy részt vehessenek az órákon, most hetente kétszer kell megtenniük. Gyakrabban tesztelik majd az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozókat is, nekik november 1-jétől kötelezően 48 óránként kell elvégezniük a vírustesztet.
Kötelezően maszkot kell hordaniuk azoknak is zárt térben, akik be vannak oltva vagy átestek a fertőzésen. A vendéglátóegységeknek ellenőrizniük kell a vendégeket, hogy rendelkeznek-e oltási vagy gyógyultsági igazolással, ennek hiányában negatív teszttel. Amennyiben nem, vagy megtagadják a dokumentum felmutatását, nem léphetnek be az éttermekbe és a kávézókba. Ellenkező esetben a vendéglátóegységnek kell vállalnia a felelősséget, az ellenőrök pedig emiatt be is zárhatják a helyet.
Janez Poklukar egészségügyi miniszter bejelentette, amennyiben tovább romlik a járványhelyzet, és az intenzív osztályon kezelt betegek száma 160-180-ra emelkedik, újra lezárásokra kell számítani.
Csütörtökre 2631 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Szlovéniában. A Covid–19 szövődményei miatt tíz beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 547-en vannak kórházban, 131-en intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 185 861-en kaptak védőoltást, közülük 1 115 773-an már a második adagot is felvették. Ez az oltásra jogosult lakosság 56, illetve 53 százaléka.
Szerbiában meghosszabbítják az őszi szünetet az általános és középiskolások számára a járvány terjedésének megállítása érdekében.
Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter azt mondta: a diákok az egész hetet megkapják; a hétvégékkel együtt ez kilenc napot jelent, amikor a gyerekek nem találkoznak egymással, így talán megállítható az átfertőződés.
Szerbiában 6948 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában, írta a távirati iroda. A Covid–19 és szövődményei 64 beteg életét ragadták el.
Csaknem 23 és fél milliárd dollárt kér az Egészségügyi Világszervezet (WHO); a cél, hogy a kevésbé tehetős országokban is hatékonyan léphessenek föl a koronavírus ellen az elkövetkezendő egy esztendőben. A WHO szerint ez az összeg minimális a pandémia okozta gazdasági veszteségek és a gazdaság talpra állítási költségei jelentette dollármilliárdokhoz képest. A szervezet jelezte: a koronavírustesztekhez, -kezelésekhez és -védőoltásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés az egész világon meghosszabbítja a járványt, sőt újabb, még veszélyesebb variánsok megjelenésének kockázatát hordozza – írta a távirati iroda. Mostanáig az egész világon felhasznált tesztek mindössze 0,4 százalékát, illetve a beadott védőoltások csupán 0,5 százalékát alkalmazták az alacsony jövedelmű országokban, annak ellenére hogy ezek az országok teszik ki a világ népességének kilenc százalékát – hangsúlyozta a WHO.
A szervezet főigazgatója hónapok óta hangoztatja ezt az üzenetet, és legalább fél éve kér méltányos összegeket a fejlődő országok Covid–19 elleni harcának segítésére, de a felhívása mindeddig süket fülekre talált. A nagyszabású terv előirányozza egyebek mellett a Merck gyógyszergyár által gyártott, a Covid–19 enyhe és közepes formái esetén szájon át alkalmazandó vírusellenes kísérleti gyógyszer felhasználását. Ha a gyógyszerfelügyeleti hatóságok engedélyezik a szer felhasználását, tíz dollárba kerül majd. A vakcinákra és a tesztekre egyenként hétmilliárd dollárt szánnak, míg további 5,9 milliárd dollárt terveznek fordítani az egészségügyi rendszerek fejlesztésére, 3,5 milliárd dollárt pedig a kezelésekre.
Hollandiában és Belgiumban folyamatosan növekszik az új koronavírusos fertőzések és a kórházi felvételek száma – írja az MTI.
Az Európai Járvány- és Betegségmegelőzési Ügynökség (ECDC) mindkét országot magas kockázatú, vörös zónának nyilvánította.
Az előrejelzések szerint a Hollandia déli részén található Limburg, a kelet-holland Geerland és Overijssel tartományokat jövő héten már a legmagasabb kockázatú, sötétvörös kategóriába sorolják.
Hollandiában az új megbetegedések száma napi átlagban csaknem 7700, ami megegyezik a május végi adatokkal, míg a kórházi felvételek száma 52 százalékkal nőtt ezen a héten.
Belgiumban a brüsszeli régió és Vallónia kapott sötétvörös besorolást. Ezen a héten 74 százalékkal nőtt az újonnan regisztrált fertőzöttek, 57 százalékkal pedig a kórházi felvételek száma.
Az előrejelzések szerint jövőre már 3,5 milliárd dózisnyi koronavírus elleni vakcinát fognak legyártani az Európai Unióban – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Hozzátette: az oltóanyag nagy részét várhatóan az unión kívülre fogják exportálni.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön arra kérte az ukrán kormányt, hogy sorolja a fővárost is a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös kategóriába november 1-jétől – írja az MTI.
A korábbi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó kiemelte, hogy így a közösségi közlekedési eszközöket csakis azok vehetik igénybe a fővárosban hétfőtől, akik felvették a koronavírus elleni védőoltás mindkét dózisát, vagy negatív PCR-teszttel rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik a bevásárlóközpontok és a vendéglátóhelyek látogatóira és személyzetére is. Az iskolákban áttérnek a távoktatásra, az óvodák közül csak azok lehetnek nyitva, amelyekben az alkalmazottak száz százaléka teljes védettséggel bír.
Az ukrán fővárosban meglehetősen rossz a helyzet, egyes kórházak 99-100 százalékosan telítve vannak, az orvosi oxigént biztosító berendezésekkel felszerelt ágyak 66 százaléka foglalt, miközben az elmúlt héten naponta több mint ezer beteget és olykor az ötvenet is meghaladó számú halálesetet regisztráltak.
Jelenleg az országban már csak három régió van a legenyhébb kockázatú, sárga besorolásban, tizenhárom az eggyel súlyosabb, narancs és nyolc a vörös besorolású kategóriában. A kormány szerdai döntése szerint október 30-tól már 15 megye lesz vörös besorolású.
Ukrajnában csütörtökre 26 071-gyel 2 851 804-re nőtt az újonnan azonosított fertőzöttek száma, míg az elhunytaké 576-tal 66 204-re.
Elhalasztották a szlovák parlament csütörtöki ülésnapját, mivel az egyik kormánypárti törvényhozót pozitívra tesztelték. A Reuters szerint a döntés értelmében 150 fős törvényhozás november 2-ig biztosan nem ül össze. Azóta több képviselőt is teszteltek, de egyelőre nem találtak több fertőzöttet köztük.
Az Európai Bizottság egyenértékűségi határozatot fogadott el Örményországgal és az Egyesült Királysággal a koronavírus elleni védettséget igazoló okmányok kölcsönös elfogadásáról, ezzel a két ország csatlakozott a koronavírus-járvány elleni küzdelmet célzó uniós rendszerhez – írja az MTI.
A határozat értelmében az Egyesült Királyság és Örményország illetékes hatóságai által kiállított Covid-tanúsítványok egyenértékűek az EU digitális Covid-igazolványával, az általuk kibocsátott tanúsítványokat mostantól ugyanolyan feltételekkel kell elfogadni az EU tagországaiban, mint az uniós igazolást. Ezzel egyidejűleg a két ország megállapodott abban, hogy elfogadja az uniós digitális Covid-igazolványt minden ilyen igazolással rendelkező beutazó esetében.
Eddig négy kontinens 45 országa csatlakozott az uniós rendszerhez, amelyeket a következő hetekben és hónapokban továbbiak követnek.
Valahol harminc- és ötvenmillió közé tehető azoknak a Johnson & Johnson-vakcináknak a száma, amelyek az amerikai Maryland állam Baltimore városában porosodnak egy gyárban arra várva, hogy az illetékes hatóságok jóváhagyják a forgalomba hozásukat.
Az oltóanyagokat valamikor az év elején állították elő, tehát jó ideje ülnek a raktárban, és zabálják az energiát. A Janssent ugyanis a hivatalos leírás alapján –25 és –15 fok között kell tárolni, lejárati ideje pedig a gyártástól számított maximum hat hónap.
Az oltóanyagot az Emergent nevű cég gyártja, és a Reuters forrása szerint azért nem lehet pontosan belőni, mennyi várja azt, hogy valakibe beletolják, mert nem a vállalat végzi a palackozást.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) áprilisban felfüggesztette az Emergent gyártását, miután a Janssen-vakcinába az AstraZeneca oltóanyagából is jutott, a két szer összekutyulása miatt mintegy 15 millió dózis mehetett a kukába.
A hatósági jóváhagyásra váró több tízmillió dózisra elegendő vegyületet április előtt állították elő.
A Reuters forrásai szerint az FDA a mai napig nem jelezte, hogy mikor szándékozik megvizsgálni a felfüggesztett gyárat, ami a dózisok palackozását és elszállítását eredményezné.
Az Emergent gyártási tevékenységének felfüggesztésével a megrendelő J&J csaknem felére csökkentette termelési célját, egymilliárdról öt-hatszázmillió dózisra.
Mellesleg az FDA a múlt héten engedélyezte a Janssen alkalmazását a harmadik, erősítő oltáshoz.
A fluvoxamin nevű antidepresszáns egy klinikai vizsgálaton hatásosnak bizonyult a súlyos koronavírus-fertőzések megelőzésében – írja a CNN. A tudósok közel 1500 pácienst vizsgáltak meg Brazíliában, és a vizsgálat szerint a hatóanyag
harmadával csökkentette a súlyos tünetek kialakulásának veszélyét.
A hatóanyagot hivatalosan Luvox néven forgalmazzák, és elsődlegesen az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) és a depresszió kezelésére használják. A kutatók szerint azonban az anyag a koronavírus-fertőzés által okozott gyulladások kezelésében is hatékony lehet. Ezenfelül abban is segíthet, hogy a vérlemezkék száma csökkenjen a vérben, amivel a koronavírus által okozott trombózis valószínűsége csökkenhet.
A páciensek közül 741-en tíz napig naponta 2x100 miligramm Luvoxot kaptak, további 756 ember pedig placebót szedett.
Az előbbiek közül 11 százalékot kellett kórházban vagy sürgősségi osztályon kezelni koronavírus-fertőzés miatt, míg az utóbbiaknál 16 százalék volt az arány.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a széles körben elérhető olcsó gyógyszer segíthet abban, hogy világszerte csökkentsék a koronavírus miatt kórházi kezelésre szorulók arányát. Az eredményeket a The Lancet nevű folyóiratban is publikálták a tudósok.
Egy bukaresti oltóközpont teljes személyzete gyanúba keveredett, az intézményben pénzért állíthattak ki igazolásokat. A hatóságok két hónapja kapták az első bejelentéseket a csalásokról. A rendőrök és az ügyészek azonban csak most, csütörtökön tartottak házkutatást a helyszínen.
Csütörtökön arra utaló nyomokat találtak, hogy nem egyszeri csalásról van szó:
a kerület gyermekvédelmi igazgatóságának közalkalmazottaiból álló személyzet rendszeresen meghamisította az oltási platformra bevitt adatokat.
Az ügyben összesen 168 személy hallgatnak ki. Az ő munkaviszonyukat fel is függesztették, a központot pedig egyelőre bezárták, amíg új személyzetet nem toboroznak, illetve a korábbi alkalmazottak nem tisztázódnak.
(via Főtér)
Tizenegy napig tartó járványügyi munkaszünetet vezettek be csütörtöktől Moszkvában a koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére, miközben országos szinten az új fertőzöttek száma először haladta meg a 40 ezret, és a halálos áldozatoké is ismét rekordot döntött – írja az MTI.
A 11 napig tartó moszkvai kényszerszabadságolás a polgármesteri hivatal indoklása szerint a SARS-CoV-2 delta-mutációjának lappangási időszakát fedi le. Nyár óta a koronavírusnak ez a változata a meghatározó az orosz fővárosban és szerte az országban.
Moszkvában csak a városi infrastruktúrát működtető, a folyamatos üzemű vállalatok, valamint a stratégiai jelentőségű szövetségi intézmények és üzemek nem álltak le.
Szombaton viszont a vonatkozó elnöki rendelet értelmében országos szintű, november 8-ig tartó járványügyi munkaszünet kezdődik,
de a Covid–19 által leginkább sújtott régiók már előbb bevezethették a korlátozásokat, és a feloldásukat is későbbre halaszthatják majd.
Mindeközben az orosz operatív törzs csütörtöki adatai szerint
a koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1159-en vesztették életüket.
Ez negatív rekord a járvány kezdete óta, az áldozatok száma így 235 057-re nőtt. A halálos áldozatok száma immár a harmadik egymást követő napon haladta meg az 1100-at. A hatóságok ezzel párhuzamosan 40 096 új fertőzöttet jelentettek be.
A Kommerszant című gazdasági napilap úgy értesült, hogy a Kreml a védőoltást népszerűsítő kampány újraindítására készül, elismerve, hogy az eddigi kísérlet nem volt hatékony.
Az influenza elleni oltás beadása amiatt vált ennyire sürgőssé, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kiadott egy figyelmeztetést, amely szerint súlyos járvány jöhet idén. Erről itt írtunk bővebben.
40 lélegeztetőgépet, továbbá 1650, noninvazív lélegeztetéshez szükséges maszkot, valamint 3000 doboz favipiravirt küld Magyarország 40 romániai kórházba – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön.
A világon 244 996 373 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 4 971 538 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 244 493 441 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 963 243 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Meghalt egy koronavírusos férfi a romániai Vaslui megyében, aki megszökött a kórházból – írja a Főtér.
A 64 éves pásztor nem érezte jól magát egy héttel ezelőtt, ezért mentőt hívott és bevitték a kórházba. Már az intézményben derült ki róla, hogy koronavírusos, a kórházban megkezdték a kezelését.
Két nappal később azonban az egyik ápoló vette észre, hogy eltűnt.
Később, Solesti község közelében már csak a holttestét találták meg.
A gyanú szerint a férfi rosszul lett azután, hogy körülbelül 20 kilométert gyalogolt az úton hazafelé. A hatóságok még vizsgálják a férfi halálának pontos körülményeit.
A koronavírus elleni oltást elutasítók vonultak szerdán az utcákra az észak-afrikai Marokkó különböző városaiban, a tiltakozók egyes helyeken összecsaptak a rendőrséggel. A felháborodás oka az, hogy a hatóságok előírták, a munkába álláshoz és a nyilvános helyekre való belépéshez kötelező a védettségi igazolvány – írja az MTI.
A rendelkezés október 21-én lépett hatályba. A kormány nyilatkozatában azt közölte, hogy a munkáltatóknak közvetlen jogi felelőssége van a határozat betartatásában. Az igazolványra a beltéri szolgáltatások, például az éttermek és a bankok látogatásához, valamint a belföldi és a nemzetközi utazáshoz is szükség van.
A 36 milliós lakosú királyságban a legmagasabb az oltottsági arány Afrikában, a lakosság több mint 50 százaléka teljesen be van oltva. A hónap elején a kormány már megkezdte az emlékeztető, harmadik oltás beadását is. A hirtelen és szokatlanul széles körű oltási követelmények ellenállást váltottak ki.
A fővárosban, Rabatban tüntetők gyűltek össze a parlament épülete előtt, és a korlátozásokat elutasító jelszavakat skandáltak, azzal érvelve, hogy az ellentétes az alapvető emberi és polgári szabadságjogokkal. A rendőrség igyekezett útját állni annak, hogy a feldühödött tüntetők bejussanak a törvényhozásba. Néhány tüntető összecsapott a biztonsági erőkkel egy sugárúton, miután a rendőrök kiszorították őket a parlament előtti területről.
Hasonló jelenetek játszódtak le más marokkói városokban is, több tucatnyi tüntető vonult utcára az ország legnépesebb városában, Casablancában, valamint Marrákes és Agadir turisztikai központokban.
Rio de Janeiro államban csütörtöktől nem lesz kötelező a maszk viselése a szabadban – jelentette be szerdán Claudio Castro kormányzó.
Enyhíteni fogjuk a maszknak a szabadban történő viselésére előírt kötelezettséget, és ez ok az ünneplésre. Több mint másfél évvel a világjárvány miatti szükségállapot kihirdetése után ez egy nagy győzelem mindenki számára
– közölte a kormányzó a Twitteren.
Az intézkedést a koronavírus elleni védőoltások beadásának egyre gyorsuló menete tette lehetővé. A maszkok csak olyan zárt helyeken lesznek kötelezőek, ahol közönség van jelen. A szórakozóhelyek és a koncerttermek újra megnyithatnak, 50 százalékos kapacitással.
A korlátozásokat az oltási kampánynak és az átfertőzöttség alacsony mértékének köszönhetően tudják most feloldani.
Brazíliában november harmadikától oldják fel a kültéri maszkhasználatra vonatkozó rendelkezést. São Paulóban, az ország legnagyobb nagyvárosában a hatóságok ugyanezt fontolgatják, de még nem határozták meg a rendelkezés feloldásának időpontját.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, onnantól számolva a mai a pandémia 597. napja.