Oroszország ukrajnai inváziója 21 napja tart. Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy az ukrán határhoz költözik, Oroszország és Ukrajna béketervet dolgozott ki, Volodimir Zelenszkij az Egyesült Államok kongresszusában mondott beszédet, Vlagyimir Putyin szerint a Nyugat el akarja törölni Oroszországot, Donald Trump pedig azt hitte, Putyin tárgyal, és azért küldte az orosz hadsereget a határhoz. Az Index szerdai összefoglalója.
Volodimir Zelenszkij szerda hajnalban arról beszélt, hogy haladnak a béketárgyalások, és egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy megállapodjanak az oroszokkal.
Az ukrán elnök később az Egyesült Államok kongresszusában mondott beszédet, és hangsúlyozta, hogy az orosz intézkedések a demokrácia, a szabadság és az országok önálló választása ellen szólnak.
Oroszország több ezer ember halála forrásává változtatta az ukrán eget
– mondta Zelenszkij, aki továbbra is szeretné, ha Ukrajna fölött bevezetnék a repülési tilalmat.
Ezek mellett történelmi utalásokat is tett, felemlegette Martin Luther King beszédét, a szeptember 11-i terrortámadást és Pearl Harbor bombázását is a második világháborúban.
Vlagyimir Putyin is megszólalt szerdán, szerinte a Nyugat geopolitikai céljai között nem szerepel egy erős, független Oroszország, és el akarja törölni országot, ám ez a terv kudarcra van ítélve.
A Nyugat fegyverekkel látja el Ukrajnát, hogy folytassa a vérontást. A Nyugat nem titkolt célja, hogy károsítsa az egész orosz gazdaságot és minden orosz embert
– közölte az orosz elnök, hozzátéve, hogy Ukrajnában biológiai programokat végeznek a Pentagon segítségével.
Egyúttal elárulta, hogy a nyugati szankciók jelentős problémákat okoznak, de Oroszország gazdasága alkalmazkodik a változásokhoz, igaz, átmenetelik növekedhet a munkanélküliség és az infláció.
Arról is beszélt, hogy Oroszország kész megvitatni Ukrajna semleges státuszát.
A Financial Times jelentése szerint nagy előrehaladást ért el Ukrajna és Oroszország a hétfői béketárgyalás során, még egy 15 pontos békeszerződés is kidolgoztak. Azonban az ukrán vezetőség és a nyugati országok továbbra is szkeptikusak az orosz terveket illetően.
A béketárgyalás résztvevői szerint a tervezett megállapodás azzal járna, hogy Kijev lemond a NATO-csatlakozási ambícióiról és Ukrajna nem fogad be külföldi katonai bázisokat vagy fegyvereket.
Donald Trump korábbi amerikai elnököt meglepte, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és azt hitte, hogy Vlagyimir Putyin azért vezényelte a fegyveres erőit a határhoz, mert tárgyalni akar.
Tévednek az emberek, nagyon is kemény voltam Putyinnal, ugyanakkor nagyon jól kijöttem vele
– mondta Trump, aki szerint a háború nem tört volna ki, ha még mindig ő lenne hatalmon, és senki sem volt nála keményebb az orosz elnökkel.
A Fehér Házban újabb támogatási törvényjavaslatot fogadtak el, amely egyszeri, 13,6 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélyt tartalmaz az ukrán állam részére, hogy támogassák az országot az Oroszország elleni háborúban.
A támogatás elsősorban katonai segélyként szolgál. A segélycsomag nagyjából fele (körülbelül 6,5 milliárd dollár) az amerikai védelmi minisztériumhoz kerül, hogy csapatokat telepíthessen a térségbe és védelmi felszereléseket küldhessen Ukrajnába.
Emellett beszámoltak arról is, hogy az Egyesült Államok mivel támogatta eddig Ukrajnát.
A magyar kormány úgy kalkulál, hogy az orosz–ukrán háború következtében elérheti a 900 ezret a Magyarországra érkező menekültek száma. Orbán Viktor szerint óriási kihívások elé néz az ország, a kormányfő a következő napokat a keleti országrészben tölti.
Ezt azzal indokolta, hogy közelebb akar lenni az ukrajnai történésekhez, és vélhetően személyesen egyeztet a keleti országrész rendőri, katonai, egészségügyi vezetőivel a következő napokban.
Emellett orosz–ukrán háború miatt hiány alakult ki az európai autópiacon az elektromos kábelelosztó egységekből, amelyek számos autóalkatrész gyártásához szükségesek. Ez végső soron ahhoz vezethet, hogy jelentősen lelassul vagy akár szinte teljesen leáll az autógyártás Magyarországon.
Kiss Dániel, helyszíni tudósítónk arról írt, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozza, Magyarország nem keveredhet bele az ukrajnai háborúba, az orosz sajtóban arról írnak, hogy Budapest ha akaratlanul is, de már részt vesz a konfliktus egyik, nem elhanyagolható aspektusában: az információs hadviselésben.
Bár egyelőre nincs hivatalos megerősítés – sem az oroszok, sem az ukránok oldaláról –, de nagyon úgy néz ki, hogy az orosz hadsereg cirkálórakétával kilőtte a világ leghíresebb mesterlövészét, „Walit”, aki március 4-én Kanadából érkezett az ukrán ellenállók megsegítésére.
Két verzió tartja magát: az egyik szerint vasárnap a lengyel határ közelében, Javorivban lelte halálát rakétacsapás következtében, a másik arról szól, hogy az ostromlott Mariupolban likvidálták.
A háborús eseményeket szerdán is percről percre közvetítettük, amelyből többek között kiderül, hogy
(Borítókép: A helyi lakosok törmeléket takarítanak el a bombázás során megsérült épület közelében Donyeck városában Ukrajnában 2022. március 16-án. Fotó: REUTERS/Alexander Ermochenko)