Az Independent szerint Oleg Matvejcsev orosz parlamenti képviselő egy televíziós műsorban Alaszka visszaadását és az Antarktisz átadását követelte az amerikaiaktól a szankciók miatti kártérítésként. 

Végig kellene gondolnunk, hogy milyen kártérítést kérjünk azok miatt a háborúk miatt, amelyet a háború és a különleges hadművelet okozott

– mondta a politikus az adásban, majd azzal folytatta, hogy szerinte minden olyan orosz érdekeltséget vissza kell követelni, amelyet a nyugatiak valaha befagyasztottak, lefoglaltak vagy elvettek tőlük. 

Oleg Matvejcsev ennek jegyében azt mondta, hogy az oroszok által az amerikaiaknak még a XIX. században eladott Alaszkát is vissza kell követelni. Sőt egy lépéssel továbbment ennél:

Ez az Antarktiszra is igaz. Mi fedeztük fel, ezért a miénk

– fogalmazott a politikus a műsorban. 

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azzal vádolta meg csütörtökön Oroszországot, hogy csak színleli a tárgyalást a tűzszünetről Ukrajnában, miközben továbbra is „a fegyvereket beszélteti”.

Pont úgy, mint Aleppóban (Szíriában) vagy Groznijban (Csecsenföldön), az orosz logika a megszokott hármasságon alapul: válogatás nélküli bombázások, úgynevezett humanitárius folyosók létrehozása azért, hogy aztán az ellenfelet megvádolják ezek semmibe vételével, valamint tárgyalások azzal az egyetlen céllal, hogy színleljék a tárgyalást

– mondta a francia diplomácia vezetője a Le Parisienben megjelent interjúban.

Oroszország úgy döntött, hogy továbbra is a fegyvereket beszélteti, és nem hajlandó jelenleg a tűzszünetre

– vélekedett Jean-Yves Le Drian. A tárcavezető Moszkva maximalista követelésére hívta fel a figyelmet. Szerinte Oroszország az ukrán kapitulációt szeretné, és a városok ostrom alá vételével a háború súlyosbodását tűzte ki célul.

Elmondta az is, hogy „a nyugatiak eltökéltek a szankciók további szigorításában egészen addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök számára úgy tűnik, a konfliktus folytatásáért fizetett ár olyan magas, hogy jobban megéri neki egy tűzszünet és a valódi tárgyalások megkezdése”.

Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Nyíregyházán ellenőrzést tartott abban a rendészeti központban, ahol a katasztrófavédelem és más állami szervek a nap 24 órájában koordinálják a menekültekkel kapcsolatos feladatokat – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A központban nyomon követik, hová mennyi menekült érkezik pontosan, buszokat szerveznek és gondoskodnak arról, hogy mindenkinek jusson ellátás és szállás – mondta Havasi Bertalan.

Felkészültünk a jelenleginél is nagyobb menekülthullám kezelésére

– olvasható a miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.

Az ukrán vezérkar közösségi oldalán csütörtökön újabb adatokat közöltek az orosz háborús veszteségekről. E szerint az invázió kezdete óta 

• legalább 14 ezer katonát,
• 444 tankot és 1435 páncélozott szállítójárművet, 
• 108 helikoptert és 86 repülőt,
• 201 löveget, 72 föld-föld alapú és 43 föld-levegő alapú rakétarendszert vesztettek az oroszok.

A nyugati becslések óvatosabbak

Mindeközben a New York Times pentagoni tisztviselőkre hivatkozva ennél valamivel óvatosabb becsléseket közölt. Azt írták, hogy legalább hétezer orosz katona halhatott meg a háború kezdete óta.

A Pentagon tisztviselői szerint a fenti adat a hírszerzési jelentések mellett műholdas képek és fotók, videófelvételek részletes elemzésén is alapul. Becsléseik szerint az oroszok eddig több mint 150 ezer katonát vetettek be Ukrajnában, akik közt a hétezer halálos áldozat mellett 14–21 ezer sebesült is lehet. 

Svájci bankokban több mint kétszázmilliárd dollár értékű orosz vagyont rejtegetnek. A pénzintézetek nevét nem hozták nyilvánosságra. A svájci bankok szövetségének becslése szerint orosz ügyfelek offshore számláin 150 és 200 milliárd svájci frank körüli vagyon lehet – írja a Reuters. Állítólag a vagyonos orosz üzletemberek előszeretettel választják ezt a pénzügyi megoldást.

A svájci szociáldemokraták szerint ennek jelentős része a Kremlhez lojális oligarchákhoz kötődhet. Ily módon ezek a pénzek akár az ukrajnai inváziót is finanszírozhatják, amit a párt szerint meg kell állítani.

A svájci bankszövetség szerint az Oroszország ellen meghozott szankciók miatt rálátás nyílhat az érintettek offshore betétállományára. Ezen orosz ügyfelek vagyonának nem csekély részét befagyasztották.

Harkiv leghíresebb macskája, az Instagramon 135 ezer követővel rendelkező Sztyepan gazdáival együtt Franciaországba, Monacóba menekült. 

Az Instagramon-oldalon két hét kihagyás után szerdán jelentkeztek be először egy újabb poszttal, amelyben azt írták, hogy a háború első napjai voltak a legrosszabbak, amikor rengeteg lakóházat találat ért.  

Érdekesség, hogy Sztyepan oldalának bejegyzéseit az angol mellett rendszerint oroszul írják (amint az a fenti bejegyzésben is látható), viszont a macska gazdái is ellenzik a háborút, és az ukránok mellett állnak ki.

Egy másik harkivi macskát kihúztak a romok alól, de a gazdái meghaltak

A Sky News csütörtökön számolt be a harkivi katasztrófavédelemre hivatkozva arról, hogy egy lebombázott lakóházból kimentettek egy macskát, amiről videó is készült.

A katasztrófavédelem szerint az állat gazdái meghaltak, de a macskát befogadta „egy gondoskodó hölgy”, aki vigyázni fog rá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön.

Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője. Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok

– hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Joe Biden háborús bűnösnek nevezte.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, „egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani”.

„Ez a mi mély meggyőződésünk” – tette hozzá Dmitrij Peszkov.

Joe Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy háborús bűnösnek tartja Putyint. Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e az orosz államfőt – számolt be az MTI.

Csehország és Litvánia közös álláspontot képvisel az ukrajnai orosz támadás ügyében. Egy demokratikus ország indokolatlan megtámadása, a civilek gyilkolása nem maradhat visszhang nélkül – jelentette ki Jan Lipavský cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető egybehangzóan leszögezte: országuk támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba.

Az orosz és a fehérorosz rendszer megtámadta a demokráciát, a szabad jogállam alapjait. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy még azok az államok is, amelyek ebben a kérdésben tartózkodóbbak, támogassák Ukrajna európai ambícióit

– jelentette ki Jan Lipavský. 

Gabrielius Landsbergis szerint szakértői csoportot kellene felállítani, amely Ukrajnának segítene az uniós csatlakozásban.

Valerij Zsaluzsnyij ukrán főparancsnok közzétett egy videót az AC/DC híres számával, a Highway to Hell-lel, azt demonstrálva, hogy az orosz csapatok tényleg a pokolba érkeznek, ha megtámadják őket.

A főparancsnok a több mint háromperces videóban azt mutatta be, hogy az ukrán tüzérség miként várja Kijev közelében az oroszok 35. (Vörös zászlós) hadseregét, amely belarusz területről hatolt be Ukrajnába.

Az ukrajnai háború több mint egy százalékpontot vehet el a világ idei gazdasági növekedéséből és két százalékponttal megdobhatja az inflációt – írja az MTI. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásairól és politikai következményeiről készített első értékelésében úgy fogalmazott, hogy Oroszország inváziója humanitárius válságot okozott Ukrajnában, életeket, otthonokat és infrastruktúrát tönkretéve, miközben megzavarta a globális gazdasági fellendülést a koronavírus-járvány után.

Az OECD honlapjára felkerült értékelésben a párizsi székhelyű szervezet megjegyezte, hogy a nyersanyagárak meredeken emelkedtek.

és fontos műtrágya- és iparifém-, például nikkel- és palládiumtermelők. A búza, a kukorica és a műtrágya ellátászavarai az éhezést és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát növelhetik világszerte. A fémárak szárnyalása számos iparágat érinthet, például a repülőgép-, autó- és chipgyártást.

Az OECD rámutatott arra, hogy mivel

az energiaárak riasztóan megugrottak. Európa különösen nagy mértékben függ az orosz gáztól és kőolajtól. A gáz azonnali ára Európában jelenleg több mint tízszerese az egy évvel ezelőttinek, miközben az olaj ára csaknem megkétszereződött ugyanebben az időszakban. Az ársokk érinti a háztartásokat és világszerte megzavarja az áruk és szolgáltatások termelését.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára az érékelés ismertetésekor azt mondta, hogy a háború következtében szűkülő nyersanyagellátás tovább súlyosbítja az ellátási láncok világjárvány okozta zavarait, amelyek egy ideig ránehezednek a fogyasztókra és a vállalkozásokra is.

Hozzátette:

Az Európai Unió jelentősen támaszkodik Oroszországra az energiaellátás terén. Az EU kőolajimportjának 27 százaléka, földgázimportjának 41 százaléka és szilárdtüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik. Néhány évbe fog telni ennek a függőségnek a teljes ellensúlyozása és az európai energiabiztonság megteremtése, de a cselekvést már most el kell kezdeni.

Az OECD szerint az orosz invázió okozta helyzetben átmeneti, jól időzített és jól célzott fiskális intézkedésekre van szükség a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatásainak enyhítésére. Az OECD értékelése szerint a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékű jól célzott kormányzati fiskális intézkedések lényegesen mérsékelhetik a válság gazdasági hatását, anélkül hogy az inflációt érdemben növelnék.

Az Egyesült Királyság új generációs, közepes hatótávolságú Sky Sabre (magyarul Égi Szablya) légvédelmi rakétarendszert ad Lengyelországnak, és száz katonával bővíti ottani kontingensét – jelentette be csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter a lengyel hivatali partnerével közösen tartott varsói sajtóértekezleten.

Az ukrajnai helyzetről és a NATO keleti szárnyának védelméről folytatott tárgyalásokról szólva Wallace aláhúzta: az európaiak kötelessége segíteni Ukrajnának és lakóinak. Kilátásba helyezte az ukrajnai háború következményeivel szembesülő Lengyelország további támogatását – írja az MTI. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök

leginkább a nemzetközi választól tart, és ezt valóban meg is kapta

– utalt a brit miniszter a Moszkvára kirótt büntetőintézkedésekre, valamint a lengyelországi brit kontingens megerősítésére. Wallace közölte azt is, hogy a jövőben Lengyelországgal együttműködve fogják fejleszteni a Sky Sabre-rendszert.

Mindez remélhetőleg világos jelzést ad a Kremlnek, hogy egyetlen másodpercig se kételkedjen: védeni fogjuk értékeinket és barátainkat, köztük Lengyelországot

– fűzte hozzá Wallace.

Az Egyesült Királyság legutóbb február elején növelte meg lengyelországi kontingensét a királyi tengerészgyalogság 350 katonájával. A megerősítés az Ukrajna határainál akkor tapasztalt, az orosz támadást megelőző orosz csapatösszevonás miatt történt.

A brit katonák a 2016 óta Lengyelországban állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban szolgálnak. Tavaly év végétől a brit hadsereg száz műszaki szakértője is segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel–fehérorosz határon, ahol a tavaly őszi hónapokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de napi rendszerességgel folytatódnak a közel-keleti és afrikai illegális bevándorlóknak a fehérorosz hatóságok támogatta erőszakos határátlépési próbálkozásai.

Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik – közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chișinăui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve.

Udrea a román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított Radio Chișinăunak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú.

Az ukrajnai szülők eddig 650 gyermek számára kérvényezték a felvételt a moldovai iskolákba és óvodákba. A moldovai hatóságok azt remélik: a tanulók egy része számára lehetővé tudják tenni, hogy online bekapcsolódhassanak az Ukrajna nyugati részén működő iskolák tanóráiba – magyarázta a chișinăui kormány főtitkára.

A tisztségviselő elmondta, hogy az ENSZ menekültügyi szolgálatának legutóbbi felmérése szerint Moldova mintegy 25 ezer menekült befogadására képes. Az országban jelenleg 96, hatóságilag engedélyezett befogadóközpont is működik, közülük 42 a fővárosban.

Mivel az ország négyszer annyi menekült ellátásáról gondoskodik, mint amennyire elvileg képes lenne, a moldovai hatóságok Románia és más európai uniós országok felé irányítják az ukrajnai menekülteket, közvetlenül az ukrán–moldovai határátkelőktől vagy légi úton – mondta a kormányfőtitkár.

Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége, az Európai Uniónak pedig további, rendkívül erős, a gazdaságot megbénító szankciókkal kell sújtania Oroszországot. Ezt az ukrán védelmi miniszter mondta az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén. Olekszij Reznyikov hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy „megállítsa az Ukrajna elleni agressziót”, írta az MTI.

A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta. Sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket Kijevnek. Jelezte: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja, és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget.

Az EP tájékoztatása szerint a képviselők elkötelezték magukat amellett, hogy felszólítják az uniós kormányokat: „tegyenek többet Ukrajna megsegítésére az orosz agresszióval szemben”. Közölték azt is: támogatni fogják a további szankciós csomagokat, hogy Oroszország illetékesei tárgyalóasztalhoz kényszerüljenek.

Ukrajnában minden olyan régióban vetni fognak, ahol nincsenek fegyveres harcok és biztonságban lehet munkálkodni a földeken – idézte a BBC Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági minisztert. Lescsenko a tavaszi munkákat nemcsak Nyugat-Ukrajnában, hanem a középső és a déli országrészben is elképzelhetőnek tartja, továbbá úgy látja, hogy Ukrajna képes lesz saját élelmezésbiztonságát biztosítani az évben.

Attól tartanak, hogy az orosz invázió komoly károkat okoz majd a mezőgazdasági importban, leginkább a búzára támaszkodó országokban. Hozzátette: az export az oroszoktól függ, illetve attól, hogy támadni vagy blokkolni fogják-e a kikötőket vagy a vasutat.

A múlt héten tartott informális EU-csúcson döntés született arról, hogy minél előbb, lehetőség szerint 2027-ig le kell válni az orosz gázról, olajról és szénről. Ennek részletes terveit májusban mutatja be az Európai Bizottság.

A bejelentés után ömlenek a megvalósításra utaló hírek – írja a Portfolio. A lap szerint

• ezekhez a jelzésekhez tartozik, hogy az Egyesült Államok és Norvégia szerdán jelezte, hogy még több gázt tud küldeni Európába az orosz gázszállítások helyettesítése érdekében.
• Olaszország pedig azt mondta, három év kell nekik, mire teljesen helyettesíteni tudják az orosz gázfelhasználást.
• Franciaország pedig megszünteti a gázkazánok telepítésének támogatását, és az alternatív fűtési módokat kezdi támogatni.

Csaknem 120 vállalkozó döntött úgy, hogy Kárpátaljára települ azokról a területekről, ahol harci tevékenységek vannak – idézi Viktor Mikitát, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjét a Kárpátalja.ma.

Szerinte Kárpátalja az első régió, amely más régiók vállalkozásait fogadta be. Hozzátette: összesen körülbelül 500 pályázat érkezett a megyébe azoktól a vállalkozóktól, akik szeretnék áthelyezni a termelésüket. Háromszáz céggel jelenleg is folynak a tárgyalások, és közel 120 döntött az áttelepülés mellett, négy pedig már meg is kezdte a működését a régióban.

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülők könnyen az embercsempészek kizsákmányolásának áldozataivá válhatnak – számolt be az MTI.

A 46 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács szakértői csoportja csütörtökön közzétett közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől menekülő emberek fizikailag és lelkileg is legyengültek, nem ismerik új környezetüket, ezért különösen veszélyezteti őket az embercsempészek és más bűnözők kizsákmányolása.

A menekülőket, akiknek 90 százaléka nő és gyermek, embercsempészek keresik meg már Ukrajnában vagy a menekülthullám frontországaiban. A kizsákmányolásnak legkitettebbek a felnőtt kísérő nélküli gyermekek, akik egyedül vagy csoportosan keltek útnak az ukrajnai árvaházak és nevelőotthonok sietős evakuálását követően – mutattak rá a szakértők.

Az ET-csoport közölte: az ukrajnai menekülteket befogadó országoknak sürgős lépéseket kell tenniük a határátkelőhelyek és a befogadó létesítmények közötti információcsere megerősítéséért, pontos nyilvántartást kell vezetniük a menekültekről, valamint biztosítaniuk kell számukra a szükséges dokumentumokat a tartózkodási engedélyekhez és alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférés szavatolása érdekében. A tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell a pszichológiai és anyagi támogatást is, valamint hogy a menekültek által beszélt nyelven adjanak tájékoztatást a jogaikról.

Villámgyorsan elterjedt az interneten az a videófelvétel, amelyen egy komikus rappel a texasi városi tanácsülésen Oroszország ukrajnai inváziójáról. Alex Stein, aki Primetime 99 Alex Stein néven mutatkozott be, kilenc ember előtt adta elő műsorát közel négy percig kedden a texasi Planóban.

Őrülj meg Ukrajnáért, egy golyó Putyin agyába!

– szőtte bele Vlagyimir Putyin orosz elnököt a szövegbe Stein.

A humorista az Insidernek azt mondta, esze ágában sincs Putyint megölni, az előadás csupán egy szatíra, amivel fel szerette volna kelteni az emberek figyelmét, mi történik most Ukrajnában.

Vitalij Bartos haláláról a felesége számolt be a közösségi oldalán, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 16-án posztumusz tüntette ki a katonát – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Köszönöm neked, Ukrajna, ezt a díjat. De mondd, mi értelme ennek most, amikor Vitalijunk már nincs közöttünk?

– fogalmazott a gyászoló feleség a Facebook-oldalán.

Angelina Bartos a posztban leírta, hogy március 6-án volt a házassági évfordulójuk. Az elmúlt este pedig telefonhívásban értesítették, hogy férje súlyosan megsérült, de nem tudják, hogy meghalt-e. Húsz perccel később újabb hívása érkezett, amelyben már férje halálát közölték vele.

Aggodalomra ad okot, és az orosz állampolgárok jogainak újabb korlátozását jelenti, hogy ukrajnai katonai műveletei miatt Oroszország tagsága az Európa Tanácsban március 16-án megszűnt – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell közleményében aggodalmát fejezte ki, hogy „Oroszország magatartásának következményeként” az orosz állampolgárok a továbbiakban nem részesülhetnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított védelemben, és nem vihetik az emberi jogok megsértésének eseteit az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé – számolt be az MTI.

Az Európai Unió sajnálja, hogy Oroszország nem vette figyelembe a nemzetközi közösség felhívásait, hogy azonnal és feltétel nélkül szüntesse be katonai műveleteit Ukrajnában

– közölte. Hangsúlyozta: az Európai Unió a továbbiakban is támogatásáról biztosítja az emberi jogok védelmezőit, a szabad médiát és a demokratikus, független civil társadalmat Oroszországban.

Sürgetjük Oroszországot, hogy mihamarabb ismételten feleljen meg az emberi jogok, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeknek

– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.