Tisztelt olvasóink!

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Ramzan Kadirov csecsen vezető Telegram-oldalán azt közölte, hogy befejezték „Szeverodonyeck teljes megtisztítását”.

Elmondása szerint az ukrán fegyveresek „sietve hagyták el” a települést, és rögtönzött bombákat hagytak maguk után, amelyeket a tűzszerészeik azonnal hatástalanítottak.

A helyiek megkönnyebbülten és örömmel fogadják az orosz katonákat, és azzal viccelődnek, hogy a németeket már kiűztük, tehát most már minden rendben lesz

– fogalmazott bejegyzésében a csecsen vezető.

Légicsapás ért egy vegyi üzemet Szeverodonyeckben. Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió vezetője szerint az oroszok „egy vegyi üzemben salétromsavas tartályt találtak el”, miközben arra kérte a lakosokat, hogy ne menjenek ki a szabadba a sav veszélyes hatásai miatt.

Szerhij Hajdaj szerint Szeverodonyeck város nagy része az oroszok ellenőrzése alatt áll. A város nincs körülvéve, a kritikus infrastruktúrája közel 100 százalékban megsemmisült, a lakások 90 százaléka pedig megsérült. Ennek 60 százaléka kritikus, azaz nem helyreállítható.

Mindent meg kell tenni az Oroszország által Ukrajnában indított háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtése és a felelősök bíróság elé állítása érdekében – jelentette ki Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust elnöke Hágában kedden.

Ladislav Hamran a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatalával közösen tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett: Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban állítólagosan elkövetett nemzetközi bűncselekményeket.

Az Afrikai Unió (African Union, AU) attól tart, hogy veszélybe kerül a kontinens államainak élelmiszer-ellátása az Oroszország ellen elrendelt nyugati szankciók miatt – jelentette ki kedden Macky Sall szenegáli államfő, aki egyben az AU soros elnöke is, videóüzenetben fordulva a brüsszeli uniós csúcshoz.

Macky Sall hangsúlyozta: a szankciós listára került orosz pénzintézetek kizárása a nemzetközi SWIFT-fizetési rendszerből megnehezíti a fontos agrártermékek árának megtérítését, és ez veszélybe sodorja az élelmiszer-ellátást.

Beszélt arról is, hogy az ukrajnai Odessza kikötőjének orosz blokádja jelentősen korlátozza az ukrán élelmiszerek exportját. Kijelentette: az Afrikai Unió ezért támogatja a világszervezetnek a blokád feloldására irányuló erőfeszítéseit.

Sall felhívta a figyelmet arra: az afrikai országok „rendkívül aggódnak” az európai büntetőintézkedések miatt.

Amennyiben zavar lép fel a SWIFT-rendszerben, ez azt jelenti, hogy a tranzakciók elnehezülnek, sőt, lehetetlenné válhatnak még akkor is, ha a termékek elérhetők

– tette hozzá. Figyelmeztetett arra is, hogy jelentős terméskiesések várhatók Afrikában. Becslések szerint az idén 20 vagy akár 50 százalékkal is kevesebb lehet a betakarított gabona mennyisége. Élesen bírálta azt is, hogy erősen megemelkedett a műtrágyák világpiaci ára.

Oroszország válaszintézkedésként nemkívánatos személynek nyilvánította Montenegró moszkvai nagykövetségének egyik munkatársát – közölte honlapján kedden az orosz külügyminisztérium.

A tárcához bekérették Montenegró nagykövetét, és átadták neki a minisztérium jegyzékét, amely a moszkvai montenegrói nagykövetség egyik alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította.

Az indoklás szerint az intézkedés válasz a montenegrói fél április 7-én hozott döntésére, miszerint kiutasítja a podgoricai orosz nagykövetség több diplomatáját a bécsi egyezmény 9. cikkének megsértése címén. A NATO-tag és uniós tagjelölt ország elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított invázió miatt.

Siegfried Russwurm, az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviseletnek számító BDI vezetője közleményében kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt „egyértelmű, célzott és fenntartható szankciókra van szükség, amelyek keményebben büntetik az agresszort, mint minket, európaiakat”.

Az Európai Tanácsban kötött megállapodással az EU az egység egyértelmű jelét mutatja fel az orosz agresszornak, ugyanakkor a technikai részletek kidolgozása alatt arról is gondoskodni kell, hogy az embargó ne torzítsa a versenyt az EU egységes piacán

– tette hozzá a Russwurm, aki szerint az embargó keményen sújtja majd Oroszországot, de rendkívül drasztikus lépés az eddigi vásárlóknak is. A német hazai össztermék (GDP) egyharmadát biztosító cégek vezető érdekképviselete már az Európai Bizottság május eleji javaslatával kapcsolatban is jelezte, hogy támogatja az orosz olajimport felszámolását. 

Ennek hatására valószínűleg tovább drágul az energia. Ezért ebben az új helyzetben a politikának gondoskodnia kell a gazdasági versenyképesség fenntartásáról és a lakossági fogyasztók védelméről – hangsúlyozták.

Menesztették Ukrajna ombudsmanját, Ljudmila Denyiszovát. Denisz Maszlov képviselő, a Verhovna Rada jogi bizottságának tagja szerint Denyiszova azért távozik posztjáról, mert kényes információkat osztott meg a háború alatt közösségi oldalán, amelyet kihasznált az orosz hadsereg.

Megemlítette, hogy 57 árva bujkált a Herszoni régió egyik templomában, ezt az információt azonnal felhasználták az orosz szolgálatok. A gyerekeket gyorsan deportálták Oroszországba

– mondta Maszlov. Kiemelte továbbá, hogy több politikus is panaszkodott az ombudsmanra.

Irina Venediktova ukrán főügyész közölte, hogy az ország nyolcvan feltételezett háborús bűnös ellen indít büntetőeljárást az orosz–ukrán háború közepette – számolt be a Sky News. 

A főügyész a továbbiakban elmondta, hogy Észtország, Lettország és Szlovákia úgy döntött, hogy csatlakozik egy nemzetközi nyomozó csoporthoz Ukrajnában. Venediktova hivatala már több mint nyolcezer, a háborúval kapcsolatos bűnügyi nyomozást indított és hatszáz gyanúsítottat azonosított.

A múlt héten, a háborúval kapcsolatos első ilyen jellegű ügyben az ukrán bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy elfogott orosz katonát egy civil megöléséért.

Zuzana Čaputová szlovák államfő ellátogatott az orosz megszállás alól felszabadított Borogyankába és Irpinybe – mondta Olekszij Kuleba, a kijevi régió vezetője.

Szövetségeseinket megdöbbentette az, amit Borogyankában és Irpinyben láttak

– írta Kuleba Telegram-oldalán. Megjegyezte: Szlovákia azon partnerországok közé tartozik, amelyek a humanitárius segélyek jelentős részét nyújtják Ukrajnának. Kiemelte, hogy jelenleg két szlovákiai nyomozó csoport is dolgozik nemzetközi szakértőként a Kijevi régióban, és dokumentálják az orosz fegyveres erők által Bucsában és Borogyankában elkövetett háborús bűnöket.

Továbbra is humanitárius és katonai segítséget nyújtunk, fogadjuk az ukrán menekülteket. Csodáljuk Ukrajna bátorságát és rettenthetetlenségét

– idézte a szlovák államfőt a régió vezetője közösségi oldalán.

A részvényesek kedden jóváhagyták a Lukoil orosz olajcég új elnökének kinevezését. A cég új vezetője a társaság eddigi megbízott elnöke, Vadim Vorobjov lett, akit a részvényesek több mint 99,2 százaléka támogatott. Vorobjov 2018 óta a Lukoil alelnöke volt.

Az eddigi elnök, Vagit Alekperov április 21-én jelentette be, hogy idő előtt lemond elnöki megbízatásáról, és nem tartja meg igazgatótanácsi posztját sem. A 71 éves Alakperov lemondásának okát nem közölték, de több nyugati szankciós listán is szerepelt.

Vagit Alekperov nem irányító részvényes, március 31-én a Lukoil 3,12 százalékát birtokolta, az olajtársaságot 1993 óta vezette.

Az embargó alóli mentesség további részleteire néhány napon belül derül fény –közölte Kiril Petkov bolgár miniszterelnök kedden Brüsszelben. A kormányfő az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülésének második napjára érkezett. 

Petkov örült annak, hogy a Moszkva elleni új szankciócsomag részeként betiltják az orosz kőolajimport nagy részét – írja a CNN.

Az Európai Unió vezetői hétfőn megállapodtak abban, hogy a Moszkva elleni új szankciócsomag részeként betiltják az orosz kőolajimport nagy részét, így kevesebb pénz áramlik majd Oroszországba.

Felvételek láttak napvilágot az orosz erőkkel szövetséges csecsen harcosok egy kis csoportjáról Szeverodonyeck központjában, a Luhanszk keleti részén fekvő városban, amely az elmúlt héten a háború egyik fő helyszínévé vált.

A Sky News számára készített fordításban a következők hangzanak el:

Szeverodonyeckben a lakóövezetet teljesen ellenőrzés alatt tartjuk. A főutcán haladunk, az ipari zóna felé. Általánosságban elmondható, hogy minden ellenőrzés alatt van. Nyugodtan lehet humanitárius segélyt vinni a civileknek. A város központi terén vagyunk. Minden a terv szerint halad.

A csecsen harcosokból álló csoport nagyjából három-négy métert gyalogol a felvételen.

Május 31-én új ünnepnapot hirdettek ki Ukrajnában, egy új törvény értelmében július 28-a az ukrán államiság napja lesz – számolt be az UNIAN ukrán hírportál. 

Az ukrán parlament Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezésére szavazta meg a módosításról szóló törvényt.

A törvényjavaslat indoklása szerint az új ünnepnap elősegíti majd az ukrán államiság több mint ezeréves történetének folytonosságát. 

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Herszoni régió hatóságai a közeljövőben kezdeményezni fogják a régió Oroszországhoz való csatlakozásának kérdését. Kirill Sztremouszov, a Herszoni régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője a lapnak megerősítette az értesülést.

Június 8-án Törökországba utazik egy delegációval Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – írja a Guardian.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kedden az Anadolu török hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az élelmiszereket szállítók hajók humanitárius folyosójáról is egyeztetnek majd. 

Egy magas rangú orosz parlamenti képviselő azt javasolta a Kremlnek, hogy raboljon el egy NATO-s védelmi minisztert Ukrajnából, és hallgassa ki a nyugati hatalmak Kijevnek adott „parancsairól”.

Oleg Morozov, az Állami Duma ellenőrző bizottságának elnöke azt mondta, hogy az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek közvetlen veszélyt jelentenek Oroszországra, és Moszkvának ezeket felül kellene vizsgálnia. 

Az állami Rosszija-1 televízióban a politikus azt javasolta, hogy fogják el a NATO egyik Kijevbe utazó védelmi miniszterét, és „akkor majd megkapjuk a választ a kérdéseinkre, hogy kik a felelősök, és arra, hogy ki milyen parancsot adott ki”.

Most új szabályok vannak. A Kijevben összegyűlt hadügyminiszterek gondolkodjanak el egy kicsit azon, milyen lenne Moszkvában ébredni

– idézi Oleg Morozovot az Independent.

Kedden Kijevbe várják Zuzana Čaputová szlovák elnököt − írta meg a Kárpáthír.

A szlovák elnök látogatásának híréről Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő számolt be, aki közölte, hogy Zuzana Čaputová fel fog szólalni az ukrán parlamentben. A vendég egyéb ukrajnai programjáról azonban nem árult el részleteket az ukrán képviselő.

Nem sokkal korábban Volodimir Zelenszkij telefonon folytatott megbeszélést a szlovák elnökkel, amiben arról volt szó, hogy Szlovákia benzint fog szállítani Ukrajnába.

Törökország az „európai országokban folytatott kurd tevékenység” miatt ellenezte Svédország és Finnország tervezett NATO-csatlakozását. A feszültség ma tovább fokozódott, az ankarai német és francia nagykövetet behívatták a török külügyminisztériumba a kurdok által ezekben az országokban szervezett tiltakozások miatt − közölte a Guardian. 

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter az Anadolu állami hírügynökségnek elmondta, hogy a nagyköveteket tájékoztatták arról, hogy államuk nem veszi jó néven a Törökország, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) által szervezett rendezvényeket. 

Harkivban megalakult és már ki is ment a frontvonalra az Azov hadtest, hogy az orosz megszállók ellen harcoljon − közölte a Kárpáthír. 

Az Azov Speciális Műveleti Erők (CCO) névre keresztelt alakulat Harkiv megyében került bevetésre. Parancsnoka, Anatolij Szidorenko elmondta, hogy május 29-én alakult újjá a Mariupolt védő katonai formáció.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Telegramon reagált az Európai Unió orosz olajra vonatkozó szankcióira – írja a Guardian. 

A politikus ebben kifejtette: az olaj- és gázszankciók valójában az adófizetőket célozzák, az orosz kormányt pedig megszorításokra kötelezik. Szerinte a szankciók valójában az átlagpolgárok ellen irányulnak, és a „gyűlölet motiválja őket”. 

Nem elégséges az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szemben elfogadott szankciója, amely szerint megtiltják az orosz kőolaj importjának egy részét – jelentette ki Madridban Ihor Zsovka, Volodimir Zelenszjij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője.

Ha engem kérdeznek, azt mondanám, hogy túl lassan, túl későn, és határozottan nem elég

– fogalmazott a Reutersnek a tisztviselő, aki a nyugati fegyverszállítások ütemét is kritizálta.

Ha elégedettek lennénk, azonnal megkezdtük volna Mariupol felszabadítását, és kidobnánk az oroszokat a Donbaszból

– tette hozzá. 

A hétfő reggel közölt adatok szerint 23 719 menedékeskénti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A tájékoztatás szerint folyamatos és határidőn belüli a kérelmek elbírálása, elismerő döntés eddig 15 242 fő esetében született.