Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatón Sauli Niinistö köztársasági elnököt arról kérdezték, hogy Finnország akkor is forszírozza-e NATO-tagsági kérelmét, ha Svédország kérelmét ilyen vagy olyan okokból kifolyólag elutasítják vagy késleltetik.

Svédországban azt mondják, hogy Finnország ügye a miénk. Én azt mondom, hogy Svédország ügye is a miénk. Mi kéz a kézben haladunk

– válaszolta a finn államfő a Helsingin Sanomat beszámolója szerint. Niinistö arra kérte Stoltenberget, mérje fel, van-e lehetőség a békekötésre az ukrajnai háborúban, és mekkora a veszélye annak, hogy a háború eszkalálódik.

A Törökország által Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmével szemben felvetett biztonsági aggályok jogosak – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap finnországi látogatása során a Guardian tudósítása szerint. 

Ezek jogos aggodalmak. A terrorizmusról, a fegyverexportról van szó

– jegyezte meg Stoltenberg a finn elnökkel, Sauli Niinistóval közös sajtótájékoztatón, miközben meglátogatta őt a nyári rezidenciáján.

Svédország és Finnország a múlt hónapban kérte felvételét a nyugati védelmi szövetségbe, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Törökország azonban azzal vádolja őket, hogy támogatják és bújtatják a kurd fegyvereseket, továbbá más, általa terroristáknak tartott csoportokat.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter bírálta Emmanuel Macron francia elnök június eleji kijelentését, amely szerint Oroszországot nem szabad megalázni.

Oroszország agresszor, és nem szabad számolnunk semmilyen megaláztatással vagy meg nem aláztatással. Macron valószínűleg nem nagyon érti a témát, Putyint nem érdekli, hogyan látják Oroszországot Nyugaton

– mondta a cseh külügyminiszter a Prima Partie című televíziós műsorban vasárnap.

Jan Lipavský szerint nem engedhető meg az, hogy Ukrajna úgy végezze, mint Csehszlovákia 1938-ban, amikor a müncheni egyezmény értelmében területeket adtak át Németországnak – számolt be az UNIAN.

Senki sem tudja, meddig tart az ukrajnai háború, de az ország erői a várakozásokkal dacolva megakadályozzák, hogy az orosz csapatok lerohanják Kelet-Ukrajnát, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Éjszakai videóbeszédében Zelenszkij arról beszélt, büszke arra, hogy az ukrán védőknek sikerül feltartóztatniuk az orosz előrenyomulást az Oroszországgal határos Donbász régióban, ahol a Moszkva által támogatott szakadárok nyolc éve ellenőrzik a terület nagy részét.

Emlékeznek, hogy május elején Oroszországban azt remélték, az egész Donbászt elfoglalhatják? Már június van, de még mindig nem kerekedtek fölénk. A Donbász kitart

– idézte az elnököt az Independent.

Videón mutatták meg az Ukrán Fegyveres Erők, hogyan teljesítenek az amerikai M777-es tarackok a fronton. A felvételt a Danilo Aposztolról elnevezett 44. tüzérdandár hivatalos Facebook-oldalán tették közzé.

Az Egyesült Államoktól kapott M777-es tarackokat az ukránok már a Donbászban be is vetették. A 155 milliméteres tarack hatótávolsága csaknem 25 kilométer.

Az Oroszországban fogva tartott ukrán katonák édesanyái azt kérik, hogy ne engedjék vissza a fiaikat Ukrajnába – mondta Tatjána Moszkalkova, Oroszország emberi jogi biztosa.

Moszkalkova elmondása szerint az ukrán édesanyák attól félnek, hogy ha a fiaikat visszaküldik Ukrajnába, akkor újra a frontra küldik őket, vagy elnyomás alá kerülnek. Az emberi jogi biztos arról is beszámolt, hogy két, Oroszországban fogva tartott ukrán hadifogolytól is kaptak hasonló fellebbezéseket – írja a TASZSZ.

Az Ukrán Fegyveres Erők egységei egy horlivkai óvoda épületére lőttek. Az ukrán hadsereg ágyúzása miatt a város nyugati részén található Gagarin bányafaluban is megrongálódtak a gázvezetékek – írja a TASZSZ.

Az ágyúzások következtében megrongálódott a 125-ös számú óvoda épülete a Bolnicsnaja utcában

– közölte a helyi Területvédelmi Főparancsnokság. Hozzátették, hogy az ukrán erők többször is ágyúzták Horlivkát, aminek következtében a város nyugati részén található bányafaluban is megrongálódtak a gázvezetékek.

A herszoni régió megszállt területein az orosz csapatok megszervezték Oroszország napjának megünneplését, és tömegek lövöldözésére készülnek véres provokáció keretében, amiért az ukrán fegyveres erőket okolják – ezt a Pivden hadműveleti parancsnokság jelentette közösségi oldalán.

Június 12-én program indult a régióban „Oroszország napjának ünnepekkel és tömegrendezvényekkel való” megünneplésére.

Az ellenség továbbra is erősíti a védelmi vonalakat, és pszichológiai nyomást gyakorol a térségben élő civilekre

– áll a Pivden jelentésében. Arról is beszámoltak, hogy a kollaboránsok hamis információkat terjesztenek az orosz útlevelek terjesztéséről, aminek következtében  Herszonban állítólag 4000 ember áll értük sorban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország napja alkalmából tartott beszédében arra szólította fel az oroszokat, hogy tartsanak össze, és építsenek az Oroszország történelmét átható „mély hazafias érzésekre” és „szellemi alapokra”.

A nemzeti ünnepet 1992 óta minden évben június 12-én ünneplik, hogy megemlékezzenek az Oroszországi Föderáció szuverenitásáról szóló nyilatkozat 1990. június 12-i hivatalos elfogadásáról, amely kimondta Oroszország „függetlenségét” a Szovjetuniótól.

Ma különösen élesen tudatában vagyunk annak, hogy mennyire fontos a haza, a társadalom és a népünk számára az egység

– mondta Putyin a Kremlben tartott beszédében, írja a BBC.

Jordan Gatley-t, aki márciusban lépett ki a brit hadseregből, igazi hősként tisztelik hazájában, miután a hírek szerint Szeverodonyeck városában megölték.

A család elmondása szerint Gatley alapos megfontolás után ment Ukrajnába, miután Oroszország inváziója megkezdődött. A hozzátartozók számos támogató üzenetet kaptak a fronton harcoló bajtársaktól, akik dicsérték a meghalt militarista gazdag tudását, katonaként szerzett képességeit és a munkája iránti szeretetét.

Szeverodonyeckben, ahol Gatley a hírek szerint meghalt, az elmúlt hetekben a háború leghevesebb harcai zajlottak.

Bejelentették azoknak a tudósoknak és kulturális személyiségeknek a névsorát, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök állami kitüntetésben részesít a Nagy Kreml-palotában. Az államfő a tudomány és technológia, az irodalom és művészet, valamint a humanitárius munka kiemelkedő szereplőit díjazta – írja a TASZSZ.

Az Orosz Föderáció Állami Díját 1992 óta adja át az orosz elnök, ez a tudósok és a kulturális személyiségek legmagasabb elismerése. Az Állami Díj kitüntetettjei 10 millió rubel pénzjutalmat, oklevelet, díszjelvényt, valamint frakk jelvényt kapnak.

Az állami kitüntetések átadásának ünnepélyes ceremóniáját hagyományosan június 12-én, Oroszország napján tartják. Kivételt csak 2020-ban kellett tenni a koronavírus-járvány miatt, idén azonban a szokásostól eltérően két héttel később, június 24-én adják át a díjakat.

A brit védelmi minisztérium (MoD) legfrissebb katonai értékelése szerint Oroszország megpróbálja tüzérségi fölényét kihasználni, miközben a súlyos harcok folytatódnak Szeverodonyeck városa körül – írja az Independent.

Oroszország magas rangú tisztjei általában a három zászlóaljukból egyszerre csak kettőt köteleznek hadműveletekre. A britek azonban úgy vélik, hogy Moszkva hamarosan mindhármat bevetheti.

A dandárokon belüli harmadik zászlóaljak gyakran nem rendelkeznek teljes létszámmal, ezért Oroszországnak valószínűleg újonnan toborzott katonákra vagy mozgósított tartalékosokra kell támaszkodnia, hogy ezeket az egységeket Ukrajnában bevethesse

– közölte az MoD a Twitter-oldalán.

Egy ukrán tinédzser és édesapja a háború első napjaiban kezdték el a magasba küldeni apró drónjukat, hogy orosz tankok és teherautók után kémkedjenek − közölte a Sky News.

Csapatban dolgoztak, madártávlatból készítettek fotókat a Kijev felé haladó páncélosokról, pontosan meghatározták a koordinátáikat, majd az információkat elküldték az ukrán hadseregnek.

Perceken belül a tüzérségi ütegek lövedékeket zúdítottak a megszálló erőkre.

A páros egy teljes héten át többször is „bevetéseket” hajtott végre drónjával − azt is kockáztatva, hogy elfogják őket, vagy rosszabb esetben az orosz csapatok tudomást szereznek a tevékenységükről.

Ezek voltak életem legijesztőbb pillanatai 

− mesélte újságíróknak a tinédzser.

Hozzátette:

A fotókat és a koordinátákat átadtuk a fegyveres erőknek. Ők pontosították ezeket, és rádión keresztül továbbították, hogy a tüzérséget célra tudják állítani.

A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek – közölte a Századvég a legfrissebb közvélemény-kutatása alapján szombaton az MTI-vel.

Egy szakértőbanda ukrán történelmi kincseket lopott el az országból, amiket Oroszországba szállítottak – írja a Guardian.

Brian Daniels antropológus szerint megdönthetetlennek tűnő bizonyíték van rá, hogy ez egy célzott orosz lépés volt Ukrajna identitásának aláásására, ugyanis a tolvajok konkrét festményeket és dísztárgyakat csempésztek át Oroszországba.

A nyomokból kiderült, hogy különös hangsúlyt fektettek az értékes szkíta aranytárgyakra. Ezek nagy értékű, ősi filigrán darabok, amelyek gyakran állatokat ábrázolnak.

Daniels szerint nem tudni egyelőre, hogy az oroszok számára a pénzbeli érték volt-e a legfontosabb tényező, vagy a tárgyakat kulturális jelentőségük miatt választották ki.

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta négymillió belépést regisztrált a lengyel határőrség Ukrajnából, szombaton 24 900 ember lépte át a határt Lengyelországba – adta hírül az MTI a hatóság közlése alapján.

Az ellenkező irányban szombaton 28 ezren lépték át a határt Lengyelországból Ukrajnába. A hatóságok szerint többségük ukrán állampolgár volt.

Arról ugyanakkor nincs hivatalos információ, hogy a háborús menekültek közül hányan maradtak Lengyelországban, és mennyien utaztak tovább más uniós országokba. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nemrég azt mondta, hogy országa több mint kétmillió ukrajnai menekültet fogadott be.

A Fekete-tengeren tartózkodó orosz erők szombat este négy rakétát lőttek ki a nyugat-ukrajnai Chortkiv egyik katonai támaszpontjára, 22 embert megsebesítve – idézi a régió kormányzóját a New York Times. Az orosz támadások Nyugat-Ukrajnában viszonylag ritkák a konfliktus kezdete óta.

Oroszország növelni fogja a nagy pontosságú fegyverekkel felszerelt hajók gyártását – írja az Interfax orosz hírügynökség.

A döntést Igor Muhametsin admirális, az orosz haditengerészet fegyverzeti főparancsnok-helyettese erősítette meg egy újságírói kérdésre válaszolva. Az Interfax azt írja, hogy korábban már több orosz hajót is Kalibr cirkálórakétákkal szereltek fel. 

Folytatódnak a harcok a Kelet-Ukrajnában lévő Szeverodonyeckben, a szombati ágyúzások hatalmas tüzet okoztak az egyik vegyi üzemben – írja a Guardian.

Szerhij Haidai, a terület regionális vezetőjének beszámolója szerint a tűz azután kezdődött, hogy több tíz tonna olaj kiszivárgott az Azov üzem megsérült tartályaiból. Az üzemben több száz civil keresett menedéket.

A regionális vezető azt viszont nem közölte, sikerült-e megfékezni a tüzet. 

A Gazprom orosz gáztermelő vállalat vasárnap csaknem 42 millió köbméter gázszállítmányt juttatott el Európába Ukrajnán keresztül a Szudzsa belépési ponton át.

Egy másik jelentős csomóponton, Szokhranovkán keresztül történő gázszállításra vonatkozó kérelmet Ukrajna elutasított – közölte a Gazprom.

Közben Ukrajna továbbra is ellenőrzése alatt tartja a szijjerodonyecki Azot vegyi üzemet, ahol civilek százai húzódnak meg – közölte vasárnap a régió kormányzója.

Az Azot nincs lezárva, az üzem melletti utcákon folynak a harcok – mondta Szerhij Gaidai az ukrán televízióban, aki arra számít, hogy az orosz erők minden erejükkel megpróbálják elfoglalni a várost.