Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Oleksii Reznikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy a német önjáró tarackok végre megérkeztek Ukrajnába a Berlin által ígért első nehézfegyver-szállítmány részeként.

    Reznikov Twitteren azt írta: a Panzerhaubitze 2000 végre az ukrán tüzérség 155 mm-es tarackarzenáljának része, majd köszönetet mondott német kollégájának, Christine Lambrechtnek.

    A Panzerhaubitze 2000 a Bundeswehr készleteinek egyik legerősebb tüzérségi fegyvere, amely képes akár 40 kilométeres távolságból is eltalálni a célt.

  • A római parlament alsóháza megszavazta Mario Draghi olasz kormányfő beszámolóját az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormánylépésekről kedden, miközben a legnagyobb kormányerő Öt Csillag Mozgalom (M5S) tagságának egy része új frakciót alakított.

    Mario Draghi az Európai Tanács június 23-án kezdődő találkozója előtt tartott beszámolót a szenátusban, beszédét megismétli szerdán az alsóházban is.

    A miniszterelnök hangsúlyozta:

    a kormány a parlament márciusban megszavazott határozatait követi, ami Ukrajna támogatását, a béke építését, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók politikáját jelenti.

    Draghi elmondta: az Európai Tanács küszöbön álló értekezletén az oroszországi gázimport esetében árplafon bevezetését szorgalmazza, ami Moszkva pénzügyi forrásainak korlátozását is szolgálhatja.

    A miniszterelnök felszólalását kísérő kormányhatározat megkapta a kormánytöbbség támogatását: 219 volt az igen, 20 a nem szavazatok száma, huszonketten tartózkodtak. Korábban a legnagyobb kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom azzal fenyegetett, hogy nem támogatja tovább Draghi „fegyverkezési” politikáját – számol be az MTI.

  • Volodimir Zelenszkij megismételte, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnában, mert az egész volt Szovjetuniót saját területének tekinti. Az ukrán elnök Xavier Bethel luxemburgi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatóján elmondta:

    Megértjük, hogy ha államunk nem bírja el ezt a nyomást, akkor szomszédainkat, más volt szovjet köztársaságokat fenyegeti Oroszország támadása.

    Az ukrán elnök kiemelte, hogy a luxemburgi miniszterelnök látogatása nagyon fontos számára. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy Ukrajna a történelem jó oldalán áll – írja az Unian.

  • „Oroszország vezetése bízhat abban, hogy a tisztek mindent megtesznek az állam katonai biztonságának szavatolása és az új kihívások és fenyegetések elleni küzdelem érdekében” – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a katonai felsőoktatási intézmények végzősei tiszteletére.

    A miniszter elmondta: ma az orosz katonák „önzetlenül, gyakran saját életük árán védik a nemzeti érdekeket mind a saját területükön, mind külföldön”.

    Részt vesznek a donbaszi köztársaságok felszabadítására irányuló különleges katonai műveletben, harcolnak a nemzetközi terrorizmus ellen a Szíriai Arab Köztársaságban, békefenntartó missziót hajtanak végre Hegyi-Karabahban és Transznisztriában, valamint a béke garanciája Abháziában és Dél-Oszétiában

    – sorolta a védelmi miniszter.

    Sojgu emlékeztetett arra, hogy a diplomások hamarosan megkezdik tevékenységüket, ami kétségtelenül „nagy személyes felelősséggel jár az alárendeltek életéért és egészségéért, a fegyverek, a katonai és speciális felszerelések biztonságáért”.

    Ez az önök tudatos választása, a hazafiak választása, akik számára az élet fő feladata a haza védelme

    – hangsúlyozta. 

    Az orosz védelmi minisztérium szerint idén nyáron 36 katonai egyetemen közel 14 ezer tiszt fejezi be a képzését, köztük több mint ezer mesterdiplomás képzésben részt vevő tiszt és közel 13 ezer szakirányú képzésben részt vevő altiszt, köztük mintegy 200 lány – írja a TASZSZ.

  • Az Európai Unió tagországai egybehangzóan támogatják az uniós tagságra jelentkezett három ország, Ukrajna, Moldova és Georgia csatlakozási dossziéinak előmozdítását, különösen a háború sújtotta Ukrajna uniós tagjelölt státuszának megadását – közölte Clément Beaune, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét június 31-ig betöltő Franciaország európai ügyekért felelős külügyi államtitkára Luxembourgban kedden.

    A kérdés most az állam-, illetve kormányfők elé kerül, a tagállamok vezetői a hét második felében tartandó csúcstalálkozójukon várhatóan hivatalosan is jóváhagyják a vonatkozó ajánlásokat – mondta.

    Azért dolgoztunk, hogy az európai egység ismét megnyilvánulhasson. Azért, hogy ezen a hétvégén egy fontos, pozitív, talán történelmi pillanatot éljünk át

    – fogalmazott Clément Beaune.

  • Törökországnak óvatosnak kell lennie azzal, hogy mennyi fegyvert szállít Ukrajnának – mondta a török fegyvergyártó ügynökség vezetője, hónapokkal azután, hogy a török gyártmányú drónok kritikus szerepet játszottak Kijev védelmében az orosz invázió ellen.

    Ismail Demir, a török védelmi ipari ügynökség elnöke a The Wall Street Journalnak adott interjújában azt mondta:

    Törökország az egyetlen ország, amely mindkét felet tárgyalóasztalhoz tudja ültetni.

    Demir megjegyzése azt mutatja, hogy Ankara egyre inkább mindkét oldalra játszik Oroszország ukrajnai háborújában, ellentétben más NATO-szövetségesekkel.

    Arra a kérdésre, hogy Törökország továbbra is szállít-e fegyvereket, köztük Bayraktar TB-2 drónokat, amelyek nagyban hozzájárultak Ukrajnának az orosz invázióval szembeni ellenállásához, Demir azt válaszolta, hogy nem áll módjában nyilatkozni a témáról, de sokkal óvatosabbak, mint korábban. Elsődleges céljuk a béke megteremtése.

  • Vlagyimir Putyin legfőbb szóvivője vitatta az Egyesült Államok külügyminisztériumának állítását, miszerint a WNBA sztárja, Brittney Griner túszként van fogva tartva – írja az Independent.

    Dmitrij Peszkov az NBC News-nak azt mondta: Griner ellen az orosz törvényeknek megfelelően eljárás indult, miután állítólag kannabisz-vape patronokat találtak a poggyászában. Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kosárlabdázót mikor engedik szabadon.

    „Miért mentesítsünk egy külföldi állampolgárt?” – tette fel a kérdést Peskov.

    Megsértette az orosz törvényeket, ezért most eljárás indul ellene. Nem arról van szó, hogy túszként tartjuk fogva. Sok amerikai állampolgár van itt, akik élvezik a szabadságukat, de be kell tartaniuk a törvényeket

    – mondta a szóvivő.

  • Márciusban Tyihon Dzjadko és Jekaterina Kotrikadze, a Dozsd tévécsatorna riporterei elhagyták Oroszországot.

    A páros, akik a Dozsd független tévécsatorna vezető újságírói voltak, a szomszédos Grúziából sugároznak aktuális eseményekről szóló műsort közös YouTube-csatornájukon, amióta a Dozsd megszűnt – most azonban a hivatalos újraindításra készülnek külföldről.

    A múlt héten egy élő közvetítés során a csatornájuk elérte a 92 ezer nézőt.

    Oroszországból való távozásuk azután történt, hogy Vlagyimir Putyin elnök aláírt egy törvényt, amely akár 15 év börtönnel is büntetné a hadsereggel kapcsolatos „álhírek” terjesztését, ami gyakorlatilag illegálissá teszi Oroszország ukrajnai inváziójának kritizálását – írja a Reuters.

  • Újabb kudarccal végződött kísérletet tett a fekete-tengeri Kígyó-sziget visszafoglalására az ukrán hadsereg – jelentette ki kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

    A tábornok által ismertetett hadijelentés szerint a hajnali 5 óra körül indított támadás hadműveleti terve az volt, hogy az ukránok légi és tüzérségi előkészítés után partra szállnak, és elfoglalják a szigetet. A légitámadásban több mint 15 ukrán csapásmérő és felderítő drón vett részt, amelyeket két Bayraktar TB-2 drón irányított, emellett az amerikai légierő Global Hawk RQ-4 stratégiai felderítő drónját is észlelték nagy magasságban az orosz eszközök a sziget melletti légtérben.

    Konasenkov azt mondta, hogy a drónok védelmét Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek biztosították Tuzla és Ocsakov mellől, a sziget elleni rakéta- és tüzérségi csapásokat Tocska-U ballisztikus rakétákkal, Uragan rakéta-sorozatvető rendszerekkel és amerikai 155 milliméteres M-777-es ágyúkkal az Odesszától nyugatra lévő és a Kubanszkij-szigeten lévő lőállásokból hajtották végre.

  • Az ukrajnai menekültek többsége elégedett az Európai Unió által az Oroszország indította háborút követően számukra biztosított befogadási és védelmi intézkedésekkel – derült ki az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös, kedden közzétett felméréséből.

    Az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 5,7 millió ukrán állampolgár menekült az Európai Unió területére. Az uniós menekültügyi ügynökség elemzése szerint közülük mintegy 3,4 millióan regisztráltak ideiglenes védelemre, amely hozzáférést biztosít az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.

    A felmérés szerint – amely egytől ötig terjedő skálán értékelte a válaszadók elégedettségét – az Ukrajnából érkezett menekültek összességében (3,2) elégedettségüket fejezték a jogi szolgáltatásokhoz és az orvosi ellátáshoz való hozzáféréssel, a gyermekeknek járó oktatással (3,4), valamint az életkörülményeikkel (3,6) kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy az uniós jogi védelemmel, valamint az Unión belüli utazási lehetőségekkel kapcsolatos információkat elsősorban a közösségi médián, majd a hagyományos hírportálokon és a civil szervezeteken, végül pedig a kormányzati webhelyeken keresztül szerezték.

    Legtöbben elérték a céljukat

    A legtöbb válaszadó (84 százalék) elérte kitűzött, az Unión belüli úti célját. Legtöbbjük olyan magánlakásban keresett szállást, amelyet helyi család birtokolt (29 százalék), 20 százalékuk családtagoktól vagy barátoktól kért szállást. Befogadóállomáson az Ukrajnából menekültek 13 százaléka keresett menedéket. A döntést, hogy egy menekült melyik uniós országba utazott, elsősorban a családtagok vagy barátok helyi jelenléte (50 százalék), illetve a rendelkezésre álló munkalehetőségek (49 százalék) határozták meg.

    A válaszadók többsége magasan képzett, mintegy háromnegyedük alap- vagy mesterdiplomával rendelkezik. Legtöbben kiskorú gyermekkel érkeztek az Európai Unióba. 77 százalékuk rendelkezett állandó munkahellyel az orosz–ukrán konfliktus kezdetekor. Az ukrajnai menekültek körében beszélt nyelvek között az ukránon kívül a leggyakoribb az orosz és az angol, ezt a német, a lengyel és a francia nyelv ismerete követi – tájékoztat az MTI.

  • Lehet, hogy a Big Mac és a McFlurry már nem szerepel a McDonald’s oroszországi utódéttermeinek étlapján, de az új cég ambiciózus célokat tűzött maga elé, miután a nyitás napján rekordmennyiségű hamburgert adott el – mondta a cég vezérigazgatója a Reutersnek.

    A McDonald’s vállalata végleg elhagyta Oroszországot, májusban eladta az összes tulajdonában lévő éttermet. A Vkuszno – i tocska, vagyis Finom – és Pont néven futó új étteremlánc Moszkvában és környékén ötven új éttermet nyitott június közepéig.

    A moszkvai Puskin téren a Vkuszno – i tocska zászlóshajójának megnyitójára érkezők ezreit új logó, színséma és csomagolás fogadta, amely megtisztult a McDonalds márkajelzésétől, hiszen az új cég elveszítette az amerikai cég védjegyeinek és szellemi tulajdonának jogát.

    „Az első napon csaknem 120 000 hamburgert adtunk el. Soha nem láttunk ekkora napi forgalmat, amíg a McDonald’s Oroszországban dolgozott” – mondta Oleg Paroev vezérigazgató.

  • Az orosz elnöknek sürgősen szüksége van Belaruszra, hogy megnyisson egy második frontot – mondta Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő a TSZN-nek adott interjújában.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök Belaruszba látogat, hogy meggyőzze Aljakszandr Lukasenkót, hogy csatlakozzon az Ukrajna elleni háborúhoz.

    Ez az egyetlen cél, amiért Putyin Minszkbe megy

    – vélekedett. Hozzátette: jelenleg Oroszországnak nagy szüksége van arra, hogy Belarusz újabb frontot nyisson, harcba induljon, hogy mozgósítsa az ukrán hadsereg egy részét, és ezzel visszahúzza az ukrán csapatokat.

    A katonai szakértő úgy látja, hogy Lukasenko most aktívan keresi a Nyugat támogatását – írja az Unian.

  • Őrizetbe vettek egy magas rangú ukrán kormánytisztviselőt és egy cégvezetőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy feltételezett orosz kémhálózat részei – közölte az ukrán biztonsági szolgálat (SBU).

    A két gyanúsítottat nem nevezték nevükön, a Miniszteri Kabinet titkárságának vezető tisztségviselőjeként és a Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetőjeként azonosították őket – írja a Guardian.

    A gyanúsítottakat egy többlépcsős különleges akció keretében vették őrizetbe, hogy semlegesítsék az állítólagos kémgyűrűt – áll az SBU Telegram-közleményében.

    A közlemény szerint a páros különböző hírszerzési információkat továbbított az ellenségnek az ukránok védelmi képességének állapotáról, az államhatárnál történt intézkedésekről és az ukrán rendfenntartók személyes adatairól is.

    Az SBU szerint Oroszország 2000 és 15 000 dollár (747 ezer és 5,6 millió forint) között fizetett a gyanúsítottaknak feladatonként, a titkosság mértékétől és az információ fontosságától függően.

  • Szlovénia 35 jugoszláv gyártmányú, BVP M80A gyalogsági harcjárművet küldött Ukrajnának, és ezek Lengyelországon keresztül már valószínűleg megérkeztek Nyugat-Ukrajnába – idézi a 24ur.com című szlovén hírportált az MTI.

    Cserébe Szlovénia támogatást kap az Egyesült Államoktól saját hadseregének felszerelésére. A portál úgy tudja, hogy az amerikai hozzájárulás nagyobb összegű lesz, mint az Ukrajnának küldött felszerelés értéke.

    A BVP M80 lánctalpasokat a nyolcvanas évektől a kilencvenes évekig gyártották Jugoszláviában. A járműveket sokáig a délnyugat-szlovéniai Pivka városának külterületén tartották, és több hétbe telt, mire előkészítették őket a használatra. A harckocsik háromfős legénység számára készültek. Felszerelték őket egy 20 milliméteres gépágyúval, egy géppuskával és egy Maljutka páncéltörő rakétavetővel.

    Marjan Šarec szlovén védelmi miniszter a múlt héten a NATO-tagországok védelmi miniszteri értekezletén elmondta: Szlovénia továbbra is segíteni akar Ukrajnának, majd megjegyezte, hogy az ország már eddig is számos humanitárius és katonai adományt küldött a kelet-európai országnak.

    „Kimerítettük a katonai arzenálunkat, amelyből a továbbiakban kínálni tudnánk. A jövőben Ljubljana Ukrajna aknamentesítését tudja segíteni, és kiképzést kínálhat az ukrán erőknek Szlovéniában” – tette hozzá Marjan Šarec.

  • Merrick Garland, az Egyesült Államok legfőbb ügyésze kedden előre be nem jelentett látogatást tesz Ukrajnában, hogy találkozzon Irina Venegyiktova ukrán főügyésszel, és megvitassa az orosz invázióból eredő háborús bűnök üldözésére irányuló amerikai és nemzetközi erőfeszítéseket – közölte az igazságügyi minisztérium egyik tisztviselője.

    Legutóbb Lloyd Austin védelmi miniszter és Antony Blinken külügyminiszter áprilisban együtt utazott Ukrajnába. Az igazságügyi minisztérium a múlt héten már bejelentette, hogy Garland máshová is elutazik Európában különböző megbeszélésekre – írja a Politico.

  • „Az orosz támadások miatt Kelet-Ukrajna nagy része lángokban áll. Ma minden, ami éghet, lángokban áll” – mondta Szerhij Hajdaj.

    Az erősen lerombolt Szeverodonyeck külterületén lévő, ostromlott vegyi üzemben kialakult helyzetet Hajdaj katasztrofálisnak titulálta.

    Ágyúkkal, rakétavetőkkel, nagy kaliberű tüzérséggel és rakétákkal támadnak minket 

    – idézi az Independent

  • Az orosz csapatok elfoglalták a frontvonalon fekvő Toskivkát, amely egy Donbász régióban található falu Szeverodonyeck és Liszicsanszk közelében.

    A szeverodonyecki járási katonai közigazgatás vezetője, Roman Vlaszenko az ukrán televíziónak nyilatkozott:

    A mai naptól kezdve információink szerint Toskivka teljes egészében az oroszok ellenőrzése alatt áll.

    „Most már teljes lendülettel folyik a Donbászért folyó harc” – mondta Vlaszenko, hozzátéve, hogy az egész régió most az Ukrajna és az orosz hadsereg közötti harcok epicentruma.

    Toskivka mintegy 25 kilométerre délre fekszik Szeverodonyecktől, ahol az ukrán erők hetek óta heves ellenállást tanúsítanak Moszkva hadseregével szemben – írja a Guardian tudósítása.

    Az oroszok által támogatott ukrajnai szakadár erők közölték, hogy a falut elfoglalták.

  • Az ukránok mintegy négyszáz orosz páncélozott járművet loptak el. Roman Bacsenko harckocsikezelő két harckocsit lopott el az ellenség orra elől.

    A hírszerzésünk szólt róluk. Az egyik aknára futott. A másik működött, ezért elmentünk érte

    – magyarázta az egyik ukrán hadnagy a Sky Newsnak. Elmondása szerint az orosz hadsereg félelmetes és sokkal jobban felszerelt, de „az erdőben bőven van spiritusz”.

    Az oroszokat le lehet győzni, de okosnak kell lennünk

    – mondta az egység parancsnoka.

  • A donyecki Avgyijivka városában orosz rakéták romboltak le éjjel egy iskolát – közölte Ukrajna külügyminiszter-helyettese. Emine Dzsaparova egy videót tett közzé a lángoló iskoláról, amely szerinte a harmadik, amely a városban elpusztult.

    Az orosz megszállók folytatják az ukrán gyerekek jövőjének lerombolását és megölését

    – írta a helyettes miniszter.

  • Moszkva közölte, hogy nem ismeri az oroszbarát szeparatisták által Ukrajnában elfogott két amerikai tartózkodási helyét – írja az Independent. Viszont a Kreml szerint a két elfogott amerikai önkéntesre nem vonatkoznak a genfi egyezmények, ezért halálbüntetésre számíthatnak.

    Mint ismert, az orosz köztévében leadtak egy majdnem egyórás videót, amelyben az a két, Harkivnál elfogott amerikai veterán szerepel, akinek a történetéről néhány nappal ezelőtt írtunk.

    A két katona, a 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh elmondta, hogy miként fogták el őket. Állításuk szerint rosszul sikerült küldetésük után visszavonultak, és órákon át rejtőztek az oroszok elől, de végül meg kellett adniuk magukat.

    A hónap elején három férfit – két britet és egy marokkóit – ítélt halálra a magát Donyecki Népköztársaságnak (DPR) kikiáltó terület bírósága, mert Ukrajnáért harcoltak.

  • A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) egy évvel meghosszabbította az orosz és ukrán klubokban szereplő légiósok és külföldi edzők átigazolására vonatkozó speciális szabályt, így az ukrán egyesületekkel kötött szerződéseket automatikusan felfüggesztik a következő szezon végéig, az orosz klubok játékosai pedig egyoldalúan szüneteltethetik megállapodásukat.

  • Oroszország a potenciális fenyegetések és kockázatok figyelembevételével kívánja folyamatosan erősíteni fegyveres erőit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, amikor a katonai főiskolák végzőseivel találkozott, írja a TASZSZ hírügynökség.

    Fegyveres erőinket a potenciális katonai fenyegetések és kockázatok figyelembevételével továbbfejlesztjük és megerősítjük, a modern fegyveres hadviselés tanulságai alapján pedig javítjuk összetételüket

    – jegyezte meg az államfő.

    Putyin a fegyveres erők fejlesztésének kiemelt irányaként említette az új fegyverrendszerek beszerzését, amelyek a következő években és évtizedekben meghatározzák majd a hadsereg és a haditengerészet ütőerejét.

    Szükségünk lesz a robotika, vagyis a drónok szélesebb, sokkal szélesebb körű felhasználására; szükségünk lesz az új fizikai elveken alapuló fegyverek aktív fejlesztésére. Lézeres, elektromágneses és más típusú fegyverekről beszélek. Természetesen folytatódni fog az intenzív harci kiképzés és a szövetségeseinkkel való aktív együttműködés gyakorlása

    – tette hozzá az elnök.

  • Oroszország azt állítja, hogy – válaszul a fekete-tengeri gázfúrótornyok elleni ukrán támadásra – csapást mért egy Odessza melletti repülőtérre.

    Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy rakétái célba találtak a kikötőváros közelében. Az Independent nem tudta ellenőrizni a jelentést hitelességét.

  • Az ukrán front szélessége már a 2,5 ezer kilométert is meghaladja – közölte táviratában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amit az Unian ukrán hírportál vett észre.

    Az abszolút gonosszal van dolgunk. S nincs más választásunk, mint továbblépni és  felszabadítani a területeinket. Minden régióból ki kell űzni a betolakodókat, és bár a frontunk szélessége már több mint 2,5 ezer kilométer, úgy érezzük, a stratégiai kezdeményezés továbbra is a miénk

    – fogalmazott az ukrán elnök. 

  • Nagy-Britannia további szankciókat kíván bevezetni Moszkvával szemben és leállítja az Oroszországból származó áruk importját, „amíg nem látjuk, hogy Oroszország teljes mértékben kivonul Ukrajnából”, jelentette ki  Liz Truss brit külügyminiszter.

    A politikus elmondta, szerdán Törökországba utazik, hogy megvitassa azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek a gabona kijuttatásában Odesszából. Hozzátette, már csak hetek kérdése, hogy megoldást találjanak, írja a Guardian.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hét pénteken megtartott beszédében azt állította, a Nyugat saját magát lövi lábon az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankciók betartásával.

  • Az orosz–háború óta szinte egy nap sem telt el úgy, hogy ne jelent volna meg egy újabb hír arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos betegséggel küzd. Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki szóvivő hétfőn az NBC Newsnak adott interjújában azt mondta, Putyin vasárnap jégkorongozott – írja a Sky News.

    Az elnök egészségi állapotáról egy dolgot tudok elmondani: vasárnap délután jégkorongozott

    – fogalmazott a szóvivő. Majd hozzátette, ez alapján gondolják át, hogy milyen állapotban lehet az orosz elnök, ha játszani tudott.

  • A június 16-i állapot szerint 3,407 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmet az európai országokban – jelentette a korrespondent.net az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala (UNHCR) nyomán, írja a Kárpátalja.

    A legtöbb menedékstátusszal rendelkező menekült – 1 millió 169,5 ezer fő – Lengyelországban tartózkodik, ezután Németország és Csehország következik, ahol 641,39 ezer, illetve 373,82 ezer főt tett ki a háború elől menekülő, ideiglenes védelmet szerzett menekültek száma. Németországban eddig összesen 780 ezer Ukrajnából érkezett menekültet regisztráltak.

  • Litvánia csúnyán pórul jár, ha továbbra is blokkolja a Kalinyingrádba irányuló orosz árukat – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb szövetségese.

    A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy Litvánia leállította a szankciókkal sújtott termékek tranzitját az oroszok által ellenőrzött, Lengyelország és Litvánia között fekvő területre, írja az Independent.

    Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára azt mondta, Moszkva lépéseket tehet Litvánia ellen a döntés miatt. Ezek a lépések szerinte nagyon fájhatnak majd Litvánia lakosságának.

  • Németország két hónapja halogatja a Szlovákiával korábban egyeztetett harckocsiszállítást, ami ahhoz szükséges, hogy Pozsony cserébe Ukrajnának küldhesse a már kissé elavult harcjárműveit. Legalábbis ezt állítja a Business Insider cikke.

    Szlovákia kész volt 30 szovjet T–72-es harckocsit átadni az ukrán hadseregnek, feltéve, hogy Berlin modernebb modelleket küld neki.

    Válaszul a német hatóságok csak 15 Leopard 2A4-es harckocsit ajánlottak fel, ami Pozsony szerint nem elégítette volna ki a hadsereg igényeit.

    Szlovákia ennek ellenére sem maradt tétlen, egyéb fegyverek mellett átadta Ukrajnának egyetlen S–300-as légvédelmi rakétarendszerét is. Annak érdekében, hogy ne maradjon védtelen, Németország, Hollandia és az Egyesült Államok összesen négy Patriot rakétarendszert telepít az országba.

    Hasonló körkörös csere keretében Szlovákia MiG–29-es vadászrepülőgépeket kíván átadni Ukrajnának, míg saját légterét Lengyelország és Csehország fogja védeni.

  • Magyarország a kezdetektől támogatja, hogy Ukrajna megkapja az EU-s tagjelölti státuszt – fogalmazott közösségi oldalán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

    A politikus az MTI-nek eljuttatott közleményében kiemelte: Magyarország érdeke, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság is békében és biztonságban élhet.

    Potápi Árpád János hozzátette, Ukrajna tagjelölti státuszának támogatása magyar szempontból így nemzetpolitikai érdek is, ezért a június 23–24-én esedékes uniós csúcstalálkozón Ukrajna számíthat Magyarország támogatására az EU-tagjelölti státusz ügyében. 

Rovatok