Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy különleges gazdasági intézkedéseket vezessen be az orosz fegyveres erők támogatására az országon kívül, írja a CNN.
A különleges intézkedések értelmében a vállalatok nem utasíthatják vissza az állami megrendeléseket, és a munkavállalóknak éjszaka és ünnepnapokon is dolgozniuk kell majd.
Bár az orosz kormány továbbra is elutasítja, hogy az ukrajnai konfliktust háborúnak minősítse, az új intézkedések gyakorlatilag azt jelentik, hogy az ország beindítja a hadigazdálkodást.
Köszönjük megtisztelő figyelmüket, mai folyamatosan frissülő tudósításunk búcsúzik. Szombaton folytatjuk, tartsak velünk!
A Reutersa Morgan Stanley és az Amundi elemzőcégekre hivatkozva azt írta: Oroszország inváziója miatt Ukrajnának szinte biztosan át kell strukturálnia több mint 20 milliárd dolláros adósságállományát. A válság akkor következhet be, amikor 1,2 milliárd dollárnyi kötvénykifizetés válik esedékessé.
A segélyként érkező pénzek és a tartalékok miatt Kijev potenciálisan fizetőképes, ám a befektetők azt gyanítják, hogy a kormány ősszel adósságstopot kér, követve az ukrán Naftogaz példáját. A gázipari vállalat a héten arra kérte nemzetközi hitelezőit, hogy két évvel halasszák el adósságának kifizetését.
Oroszország szankciókat vezetett be a japán parlament 384 képviselőjével szemben, mellettük több mint hatvan további japán állampolgárnak is megtiltják a belépést az országba – jelentette be az orosz külügyminisztérium pénteken Moszkvában.
Az oroszországi beutazási tilalom a japán kabinet több tagjára is vonatkozik. A minisztérium által kiadott nyilatkozatban úgy fogalmaznak:
az intézkedéseket azok ellen vezették be, akik „barátságtalan, oroszellenes álláspontot vettek fel”.
Moszkva már május negyedikén bejelentette, hogy Kisida Fumio japán miniszterelnök és számos más magas rangú tisztviselő számára határozatlan időre megtiltja a belépést.
Tokió – csatlakozva az Egyesült Államokhoz és több európai országhoz – számos szankciót vezetett be Oroszország ellen az Ukrajnára mért orosz támadások miatt, ezek között szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök és több orosz törvényhozó vagyonának befagyasztása is.
Az ukrán kormányerők ellenőrizte területekre történő toloncolással fenyegetik a „másként gondolkodókat” a kelet-ukrajnai megszállt térségek Oroszország által beiktatott hatóságai – derült ki a dél-ukrajnai Zaporizzsjában és Herszonban kibocsátott rendeletekből.
Az indoklás szerint erre a közrend fenntartása, illetve a társadalmi-politikai stabilitás ellen irányuló veszélyek ellensúlyozása érdekében van szükség.
A kitoloncolás azokat fenyegeti, akik bírálják a kormányzati szerveket, Oroszország külpolitikáját, az orosz hadsereget vagy a megszálló hatóságokat.
Szintén ilyen büntetésre számíthatnak a hatóságilag nem engedélyezett tüntetések résztvevői és a népszavazások, illetve az oktatás rendjének megzavarói.
Az orosz hadsereg február 24-én kezdődött hadművelete során kiterjedt térségeket vont ellenőrzése alá Ukrajna déli részén, ahol tüntetések törtek ki a megszálló hatalommal szemben, és több merényletet követtek el. A kijevi vezetés nemrég azt ígérte, hogy a nyugati fegyverekkel visszafoglalja Herszont és Melitopolt is.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz rakétatámadások 70 százaléka szándékosan a „békés” ukrán városok ellen irányul. A közelmúltban olyan csapásokat mértek, mint a zsúfolt Vinnyica városközpontját ért támadás, amely 23 ember, köztük három gyermek halálát okozta – számolt be a Guardian.
A tegnapi alattomos, bűnös rakétatámadás egy békés ukrajnai város központja ellen újabb ténye az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett, teljesen bizonyított népirtásnak. Oroszországot terrorista államként kell elismerni
– nyilatkozta Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.
Szerinte ez az ukránok mint nemzet kiirtására, az ukránok szellemének megtörésére és az ellenállásuk szintjének csökkentésére tett kísérlet.
Az orosz erők összes támadásának csupán 30 százaléka érintett katonai célpontokat, a többi pedig olyan békés városokat, mint Mariupol, Zaporizzsja és Mikolajiv.
Mint megírtuk, a McDonald's kivonult Oroszországból, az oroszoknak viszont elegük van a helyette alapított új orosz gyorsétteremlánc gusztustalan, penészes és más oda nem illő elemeket, többek között rovarlábakat tartalmazó szendvicseiből.
Most az új vállalat vezetője az RBC TV-nek elmondta: a sültkrumpli-gyártók megtagadják az Oroszországba történő szállítást – írja a Reuters.
Az ismert események miatt sok külföldi vállalat, sőt, azt mondanám, hogy az összes nagy sültkrumpli-gyártó megtagadta, hogy ezt a terméket Oroszországba szállítsa
– nyilatkozta Oleg Paroev, a vállalat vezérigazgatója.
Hozzátette: Oroszországban az idén hiány van a sült krumplihoz szükséges speciális burgonyából, és más problémák is felmerülhetnek, mivel csak néhány vállalkozás képes a sült krumpli feldolgozására a térségben.
Olekszij Reznyikov, Ukrajna védelmi minisztere a Twitteren közölte: megérkezett az országba az első M270-es rakéta-sorozatvető rendszer.
Nincs kegyelem az ellenségnek
– tette hozzá a posztban.
Ukrajna igyekszik, hogy „a lehető leggyorsabban”, jövő héten megállapodást kössön Oroszországgal, Törökországgal és az ENSZ-szel a fekete-tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaexportról – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva a Guardian.
Arra a kérdésre, hogy reális-e, hogy a megállapodást a jövő héten aláírják, a neve elhallgatását kérő forrás úgy válaszolt:
Nagyon reméljük. Sietünk, amilyen gyorsan csak tudunk.
Az Egyesült Királyság behívatta Oroszország londoni nagykövetét, Andrej Kelint a brit szociális munkás haláláról szóló jelentések miatt − közölte a Guardian.
Liz Truss brit külügyminiszter nyilatkozatában úgy fogalmazott:
Megdöbbenéssel értesültem Paul Urey brit szociális munkás haláláról, aki az oroszok által támogatott ukrán szakadárok őrizetében halt meg. Oroszországnak teljes felelősséget kell vállalnia ezért.
Az Európai Unió és Kijev megállapodást írt alá, amely hozzáférést biztosít Ukrajna számára az egészségügy területén nyújtott uniós finanszírozáshoz – közölte az Európai Bizottság pénteken.
A megállapodás lehetővé teszi az ukrán egészségügyi rendszer számára a sürgető szükségletek kielégítését, és hozzá fog járulni annak hosszú távú helyreállításához.
A program teljes költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 5,3 milliárd euró.
A megállapodás visszamenőlegesen, 2022. január 1-jétől lép hatályba.
Mostantól az ukrán egészségügyi hatóságok ugyanazokkal a feltételekkel használhatják ki az uniós programban rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket, mint az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland.
Mint írták, az uniós egészségügyi program támogatja a harcok miatt keletkezett károk enyhítését, és finanszírozhat olyan ukrán köz- és magánprojekteket, amelyek Ukrajna háború utáni újjáépítését segítik.
Az ukrajnai menekültek támogatására Németország ebben az évben 2,4 milliárd eurót fordított eddig. Hubertus Heil német munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint Németország 800 ezer ukrán menekültet fogadott be, akiknek a 30 százaléka 14 éven aluli – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A munkaügyi miniszter hozzátette: a szociális biztosítás rendszerében 360 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván, közülük 260 ezren keresnek munkát.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adata szerint a háború kezdete óta több mint 9 millió ukrán állampolgár távozott külföldre.
Olena Zelenszka ukrán first lady közölte: az ukrán hadsereg soraiban 42 ezer nő szolgál, közülük 1000 parancsnoki beosztásban – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az ukrán nők nem csak áldozatai ennek a háborúnak. Olyan emberek, akik minden fronton egyenrangúan harcolnak a férfiakkal. Hadseregünkben már 42 ezer nő szolgál, míg a háború elején csak 37 ezren voltak. A számuk folyamatosan nő, hiszen ők is meg akarják védeni Ukrajnát
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij felesége.
Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság pénteken. A testület kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is − közölte az MTI.
A bizottság sajtóközleménye szerint az új csomag azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.
Kanada pénzügyminisztere, Chrystia Freeland a G20-ak pénzügyminisztereinek találkozóján azt mondta orosz delegáció tagjainak, hogy személyesen felelősnek tartja őket az Oroszország ukrajnai háborúja során elkövetett „háborús bűnökért” − írta meg a Guardian.
Freeland pénteken közvetlenül az orosz küldöttséghez fordult, és közölte velük, hogy
nemcsak a tábornokok követnek el háborús bűnöket, hanem azok a gazdasági technokraták is, akik lehetővé teszik, hogy a háború kitörjön és folytatódjon.
Freeland, akinek anyai nagyszülei Ukrajnában születtek, a nyitó ülésen elmondta, hogy a háború jelenleg
a világgazdaságot fenyegető legnagyobb veszély.
Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute Oroszország-szakértője a Twitteren mutatott be felvételt arról, hogy egy orosz drón műanyag pohárban ejt gránátot egy ukrán harcálláspontra.
A hvg.hu szerint a poharas trükk hátterében az állhat, hogy a gránát így a földet éréskor azonnal robban, mivel a plasztik összegyűrődő darabjai leválasztják/eltávolítják a gránát biztosítószegét.
Korábban még így próbálkoztak a művelettel:
Vlagyimir Putyin elnök menesztette az ország űrügynökségének vezetőjét, Dmitrij Rogozint, aki „tűzrőlpattant nacionalista politikus és Moszkva ukrajnai offenzívájának egyik leglelkesebb támogatója” – írja az Al Jazeera.
A Kreml által kiadott rendelet tartalmazta Rogozin elbocsátását a Roszkozmosz állami űrvállalat főigazgatói posztjáról, helyére Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes került.
Egyelőre nem tudható, hogy az 58 éves Rogozinnak, aki májusban azt mondta, hogy
Oroszországnak mindössze fél órába telne egy atomháborúban elpusztítani a NATO-országokat,
felajánlanak-e valamilyen új státuszt.
A csütörtöki vinnyicai rakétatámadás valójában arra a katonai célpontra irányult, ahol az ukrán fegyveres erők külföldi fegyverszállítókkal találkoztak – közölte az orosz védelmi minisztérium pénteken.
Jóllehet a pénteki orosz beszámoló szerint a Tisztek Házára mért támadás „a résztvevők megsemmisítéséhez vezetett”, Ukrajna tagadja, hogy bármilyen katonai célpontot ért volna a rakéta.
A helyi hatóságok csütörtöki beszámolója szerint a támadásnak legalább 23 civil áldozata van, köztük három gyermek, akik közül a legfiatalabb négyéves volt. A rakéták az ukrán beszámolók szerint egy lakóépületbe, egy irodaépületbe és egy olyan kulturális központba csapódtak, amelyet veteránok számára alakítottak ki.
A halmozódó bizonyítékok ellenére az Ukrajnában zajló háború február végi kezdete óta Oroszoroszág következetesen tagadja, hogy civilek lakta térségeket vennének célpontba. Az ENSZ szerint az Ukrajnára mért orosz támadásoknak valójában már több ezer civil áldozata van.
A fehérorosz pénzügyminisztérium szerint a Moody's hitelminősítő intézet nyilatkozata, amely szerint Minszk nem teljesítette államadósságát, „provokatív, és az a célja, hogy mesterséges sokkot keltsen az eurókötvényekkel kapcsolatban”.
A Moody's csütörtökön azt nyilatkozta:
az ország azon lépése, hogy belarusz rubeleket fizet a dollárban denominált kötvényei után, nemteljesítésnek minősül.
„A fehérorosz fél minden erőfeszítést megtett és meg fog tenni annak érdekében, hogy az eurókötvények tulajdonosai, akik bíznak a Belarusz Köztársaságban, alternatív módon gyakorolják ezeket a jogokat” – áll a pénzügyminisztérium közleményében az Al Jazeera híradása szerint.
Oroszország augusztustól csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját: az orosz pénzügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy az exportvám tonnánként 2,2 dollárral, 53 dollárra csökken a jövő hónaptól, miután júliusban 10,4 dollárral emelkedett − közölte az MTI.
Tavaly augusztusban az exportvám, 67,8 dollár volt.
Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül a vámkulcsot egyebek között az orosz Urals típusú nyersolaj világpiaci ára alapján, rendre a hónap közepén. A július közepéig tartó egy hónapban az Urals átlagára 84,42 dollár volt az egy hónappal korábbi 87,49 dollár után.
Az Urals gyengébb minőségű az északi-tengeri Brent olajfajtánál, mert magasabb a kéntartalma.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes a Facebook közösségi oldalon kifejtette, Kijev miért nem közöl hivatalos adatokat a háborúban elhunyt katonákról.
A téma egy sajtótájékoztatón került elő a támogatással kapcsolatban, amelyet a Védelmi Minisztérium immár hónapok óta folyósít az elesettek családjainak.
A számokat nem közölhetjük, de a folyamat tart. Miért nem nevezték még meg hivatalosan a halálos áldozatok teljes számát? Ennek oka a hadiállapot alatti katonai szükségszerűség. Ez olyan információ, amelyet az ellenségnek nem szabad tudnia, mert a katonai szakemberek számos következtetést vonhatnak le ezekből az adatokból, és felhasználhatják ezeket az információkat az elemzéshez és tervezéshez.
– idézte a Kárpátalja hírportál a miniszterhelyettest.
Az elmúlt három hétben összesen 80 kisteherautót adott Németország az ukrán fegyveres erőknek – írja az Unian ukrán hírportál.
Az autók már korábban is szerepeltek azon a listán, amelyet Németország már korábban kidolgozott Ukrajna számára. A teljes listát a német kormány hivatalos honlapján fogják közzétenni.
Razman Kadirov szerint nem tanácsos az ukrán fiataloknak belépniük a hadseregbe, mivel az ukrán hatóságok nem törődnek a saját védőikkel – erről ő maga írt a Telegramon.
A csecsen vezér szerint nyirkos pincék, priccsekre emlékeztető ágyak, egészségtelen állapotok uralkodnak az ukrán hadseregnél. Kadirov egy videóval be is mutatja ezeket az állapotokat.
Ha valaki eltávolít minden Ukrajnára való hivatkozást, az emberek azt is feltételezhetik, hogy ez egy dokumentumfilm egy másik munkatáborról a náci Németországban. Bár maga Zelenszkij úr a bandájával együtt nem sokban különbözik Hitlertől
– tette hozzá a csecsen vezér a Mandiner szerint.
Vitalij Kim, a mikolajivi regionális katonai közigazgatás vezetője szerint öt darab S–300-as rakéta csapódott be a Nemzeti Hajóépítési Egyetem épületébe, míg a Mikolajiv Nemzeti Egyetemet (korábban Pedagógiai Intézet) négy rakéta találta el.
A Nemzeti Egyetem két emelete megsemmisült, lehetetlen helyreállítani az épületet és annak környékét a tanév kezdete előtt
– fogalmazott Vitalij Kim a CNN szerint.
Két ház és tizenegy lakás is megrongálódott – tette hozzá.
Oroszország megtiltotta a Bellingcat oknyomozó hírügynökségnek és helyi fő partnerének, hogy az országban működjenek, mivel biztonsági fenyegetést jelentenek az országra nézve – írja a Reuters.
Az orosz főügyész szerint a Bellingcat partnere, a The Insider tevékenysége „fenyegetést jelent az Orosz Föderáció biztonságára”.
Mindkettő felkerül Oroszország „nemkívánatos” listájára, amely megtiltja számukra az oroszországi tevékenységet, és illegálissá teszi a velük való együttműködést orosz szervezetek és magánszemélyek számára – áll a közleményben.
A Bellingcat leplezte le azokat az orosz ügynököket, akik megmérgezték Alekszej Navalnijt Szibériában, valamint a Délnyugat-Angliában idegmérget bevető ügynököket is ők azonosították be.
Egyre több sír készül az oroszok által megszállt ukrajnai Mariupol városában – derült ki a brit központú Information Resilience (CIR) által közzétett jelentésből.
A CIR nyomozói műholdfelvételek segítségével megállapították, hogy május 12. és június 29. között körülbelül 1400 új sír került a Mariupol Starokrymske temetőbe. Becsléseik szerint minden hónapban ötször több új sírt ásnak, mint a háború előtt.
Az ideiglenes temetések és a sírok növekvő száma Ukrajnában, különösen a megszállt területeken és azok környékén, jól szemlélteti az orosz inváziót követő polgári áldozatok számát
– mondta Benjamin Strick, a CIR vizsgálati igazgatója a Guardian szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy különleges gazdasági intézkedéseket vezessen be az orosz fegyveres erők támogatására az országon kívül, írja a CNN.
A különleges intézkedések értelmében a vállalatok nem utasíthatják vissza az állami megrendeléseket, és a munkavállalóknak éjszaka és ünnepnapokon is dolgozniuk kell majd.
Bár az orosz kormány továbbra is elutasítja, hogy az ukrajnai konfliktust háborúnak minősítse, az új intézkedések gyakorlatilag azt jelentik, hogy az ország beindítja a hadigazdálkodást.
Több száz ukrán állampolgárt, köztük civileket és helyi politikusokat tartanak fogva az orosz erők a megszállt területeken, közölte az ENSZ a BBC-vel.
A tisztviselők elmondták, hogy mintegy 271 esetben nyert igazolást a kényszerű fogva tartás ténye, és az elfogottak közül sokakat kínzásnak vetettek alá.
Egy ukrán politikus azt mondta a BBC-nek, hogy vízzel kínozták, miután az orosz hadsereg elrabolta. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a vádakra.
Egy megválasztott ukrán képviselő arról beszélt, hogy március 10-én orosz ejtőernyősök fogták el Herszon közelében, miközben segélyt szállított választóinak.
A 36 éves férfi szerint szándékosan vették célba, miután megosztotta az orosz tüzérség pontos helyét az ukrán erőkkel.
Dmitro Butrij, Herszon régió katonai közigazgatásának megbízott vezetője elmondta, hogy a nagyrészt megszállt területen 44 települést felszabadítottak.
Butrij nem adott meg időintervallumot, viszont az ukrán offenzíva Herszonban májusban kezdődött, és azóta számos falut sikerült visszaszerezni, de várost még nem. Elmondása szerint a települések továbbra is szenvednek, mivel állandó orosz bombázások alatt állnak.
A vezető szerint az oroszok konvojban lévő civil autókat lőttek le, miközben megpróbáltak evakuálni a régióból, valamint olyan esetről is beszámolt, amikor holtan találtak civileket, kínzások nyomaival – írja a CNN.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DPR) pénteken azt állította, hogy már 251 települést „szabadított fel” Oroszország. Ez a csütörtöki 242-höz képest növekedést jelent. A DPR nem részletezte, hogy mely települések felett gyakorol ellenőrzést az orosz hadsereg.
A de facto Donyecki Népköztársaság azt is állítja, hogy az ukrán erők 11 települést támadtak az elmúlt órákban, ezek során három ember meghalt és 16 civil megsebesült. Egyetlen állítást sem sikerült megerősíteni független forrásból, írja a Guardian.
A péntek reggeli adatok alapján 26 932 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A tájékoztatás szerint a kérelmek elbírálása folyamatos, elismerő döntés eddig 22 744 fő esetében született.
Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a Főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják.