Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ex-védelmi miniszter: Az oroszok ledobhatják az atomot
-
Szeptember 6. óta az ukrán erők több mint háromszáz települést foglaltak vissza Harkiv régióban, több mint 3800 négyzetkilométernyi orosz megszállt területet – idézi Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szavait a Kyiv Independent.
Maljar elmondta, hogy ezek csak a megerősített adatok, Harkivban az újra megszállt területek valós száma majdnem kétszerese ennek.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
-
Az ukrán katonai-politikai parancsnokság „agresszív lépései” nukleáris katasztrófához vezethetik a világot – idézi az orosz Állami Duma elnökének, Vjacseszlav Volodin szavait a horvát Index.
Kijev lépései nukleáris katasztrófa szélére sodorták a világot, ezt nem engedhetjük meg
– jelentette ki Volodin.
Az őszi ülésszak első plenáris ülésén rámutatott: „Az idő bebizonyította, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető helyesen döntött, amikor különleges műveletet indított Ukrajna demilitarizálására”.
-
Az ukrán hadsereget az amerikai és a brit hírszerzés is segítette a kelet-ukrajnai ellentámadásban – írja a The New York Times, amely részletes anyagot közölt a napjainkban zajló keleti és déli hadműveletek hátteréről.
Azt írták: több amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy a gyors rajtaütésekre alapuló stratégiát – amelyekre az ellentámadást alapozták – az utóbbi hónapokban dolgozták ki közösen ukrán katonai vezetőkkel.
A New York Times szerint először Volodimir Zelenszkij ukrán közölte a tábornokaival: egy nagyszabású hadművelettel bizonyítani akarja azt, hogy Ukrajna képes visszaszorítani az oroszokat. Az ő parancsára az ukrán hadvezetés kidolgozott egy tervet, amelynek a lényege egy déli ellentámadás volt Herszon térségében, amely egészen Mariupolig meg sem áll.
Az ukrán és amerikai katonai vezetők azonban végül arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a gyakorlatban nem tudnák megvalósítani, és óriási veszteségeket szenvednének. Ezt követően újabb egyeztetésekre került sor, többek közt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Mark A. Milley amerikai vezérkari főnök és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének részvételével.
Végül az amerikai hírszerzés értesülései alapján jutottak arra a következtetésre, hogy keleten vannak gyenge pontjai az orosz hadseregnek, és hogy azokat a pontokat csak nehezen tudnák megerősíteni, ha ott indítanának ellentámadást. Végül az ukrán vezetés úgy döntött, hogy két ellentámadást hajtanak végre: egyet Herszonban és egyet a harkivi területen.
A terv lényege az volt, hogy mindkét helyen megpróbálnak áttörni, és bíznak abban, hogy legalább az egyik helyen sikerül.
Vagyis a herszoni ellentámadás sem csak egy elterelés volt önmagában (az utóbbi napokban ugyanis ezt is felmerült). Ezt a tervet aztán le is szimulálták, és ukrán, amerikai, valamint brit szakemberek is arra a következtetésre jutottak, hogy működhet, és győzelmet tudnak aratni.
A New York Times az anonimitást kérő amerikai tisztviselőktől azt is megtudta, hogy a támadó hadművelet csak a külföldi (és azon belül amerikai) hadi támogatásnak köszönhetően jöhetett létre, anélkül az offenzívát biztosan nem sikerült volna végrehajtani. A lap szerint az ukránok sikeresnek értékelik a keleti ellentámadást, de úgy vélik, hogy a hosszú távú stratégiai célok eléréséhez szükség lesz arra, hogy délen is előretörjenek, és visszafoglalják a zaporizzsjai erőművet, bekerítsék az orosz erőket Mariupolban, és kiszorítsák Herszonból az orosz hadsereget.
-
Dánia hozzájárult, hogy a területén képezzenek ki ukrán katonákat – jelentette a Ritzau hírügynökség Morten Bodskov dán védelmi miniszterre hivatkozva, aki kedden találkozott ukrán hivatali partnerével Kijevben.
A Ritzau szerint Bodskov nem árult el több részletet a kiképzendő ukrán katonák számáról, a kiképzés helyszínéről vagy időtartamáról.
A dán védelmi minisztérium augusztusban közölte, hogy a királyság 130 katonával veszi ki részét a Nagy-Britannia vezette kiképzési programból – emlékeztet az MTI.
Dánia 2015 óta mind a brit, mind a kanadai kiképzési missziókhoz hozzájárult, illetve fegyvereket szállított, és kiberbiztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának a februárban megindult orosz támadás után.
-
Volodimir Zelenszkij Twitter-bejegyzésben számolt be róla, hogy telefonon egyeztetett Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával.
Az ukrán elnök megköszönte az 1,4 milliárd dolláros támogatást, valamint megvitatták a jövőbeli együttműködés alapjait Ukrajna pénzügyi stabilitásának megerősítése érdekében.
-
Telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a beszélgetés középpontjában az ukrajnai konfliktus állt – olvasható a német kabinet közleményében.
A német kancellár a közlemény szerint a beszélgetés folyamán a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának fokozását és az eszkaláció elkerülését sürgette. Ezenfelül szót ejtettek a világ élelmezési helyzetéről is.
A német közlemény szerint Scholz és Putyin megegyezett abban, hogy továbbra is tartják a kapcsolatot egymással. A mostani telefonbeszélgetés 90 percig tartott.
-
A RIA Novosztyi értesülései szerint egy orosz védelmi vállalat egyik magas rangú beosztottját azzal gyanúsítják, hogy titkos adatokat adott át Ukrajnának.
A férfi ellen büntetőeljárást kezdeményeztek hazaárulás vádjával, amiért akár 20 év börtönt is kaphat.
-
A komlóhiány, ami az orosz sörgyártóknak komoly fejfájást okoz, arra kényszeríti a sörfőzőket, hogy alternatívákkal próbálják orvosolni a problémát.
Három sörfőző cég is arról számolt be a Reutersnek, hogy az ellátási lánc megszakadása, az ukrajnai háború miatti szankciók, valamint a jelentkező komlóhiány minőségbeli problémákat okozhat a sörfőzőknek.
Oroszország komlójának túlnyomó részét olyan országokból importálja, mint az Egyesült Államok, Németország és Csehország, ám a szankciók miatt hazai alternatívák után kellett nézniük.
Vjacseszlav Vetelev, a LaBEERint sörfőzde alapítója szerint évekbe telhet, mire sikerül az orosz termesztésű alternatívák kifejlesztése.
-
A Reutersnek egy anonimitást kérő nyugati tisztviselő azt mondta: az orosz hadsereget az ukránok megverték a keleti ellentámadásukban, de valószínűsíthető, hogy az orosz hadsereg tényleg csak „visszavonult”, és nem összeomlott.
A tisztviselő először arról beszélt, hogy pszichológiai és stratégiai szempontból is fontos mozzanat az ukránok sikeres keleti ellentámadása, de azt még korai megmondani, hogy az egész háborút tekintve fordulópont lesz-e ez. Hozzátette azt is: a szakértők között sincs konszenzus még abban, hogy miként értékeljék a történteket.
Még mindig vita tárgyát képezi, hogy miként vonultak el onnan az orosz csapatok. De valószínű, hogy – szigorúan katonai értelemben véve – ez nem egy összeomlás, hanem egy visszavonulás volt, amelyet az orosz vezérkar rendelt el és hagyott jóvá
– fogalmazott a tisztviselő, utalva arra, hogy az orosz politikai vezetés a hétvégén, már a sikeres ukrán ellentámadás kezdete után bejelentette a csapatok átcsoportosítását.
Arról, hogy az ukrán hadsereg több tucat települést és körülbelül 3000 négyzetkilométert visszafoglalt az ellentámadásban, ugyanez a tisztviselő azt mondta: „Nyilván drámainak tűnik a változás, egy nagy területről van szó. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy az oroszok abból a szempontból jó döntést hoztak, hogy rövidítették és védhetőbbé tették a vonalaikat azzal, hogy feláldozták ezt a területet”. Végül azt is hozzáfűzte: nem számít arra, hogy az oroszok megpróbálnák visszaszerezni az ukránok által most elfoglalt területeket.
Már így is meg vannak osztva az erőik, több fronton is támadják őket, ezért azt gondolom, hogy most erőt fognak gyűjteni. Hogy a jövőben megpróbálnak-e visszatérni a harkivi területre? Nincs kizárva, de az biztos, hogy nem a közeljövőben
– mondta a Reutersnak nyilatkozó tisztviselő.
-
Szeptember 6. óta az ukrán erők több mint háromszáz települést foglaltak vissza Harkiv régióban, több mint 3800 négyzetkilométernyi orosz megszállt területet – idézi Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szavait a Kyiv Independent.
Maljar elmondta, hogy ezek csak a megerősített adatok, Harkivban az újra megszállt területek valós száma majdnem kétszerese ennek.
-
Több ukrán politikus is azzal vádolja Németországot, hogy figyelmen kívül hagyja Ukrajna fegyverigényeit. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a következőket írta Twitteren:
Csalódást keltő jelek érkeztek Németországból, miközben Ukrajnának most Leopardokra van szüksége, hogy felszabadítsa népét és megmentse őket a pusztulástól. Egyetlen racionális érv sincs arra, hogy miért nem lehet fegyvereket szállítani Ukrajnába, csak elvont félelmek és kifogások. Mitől fél Berlin, amitől Kijev nem?
– tette fel a kérdést Kuleba.
Zelenszkij egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak is lecsapott a németekre, a következőket írta:
A szövetségesek hat hónapja vitatkoznak arról, hogy ki adjon el tankokat Ukrajnának. Hat hónapja nem kaptunk tankokat, mert nincs politikai megoldás. Oroszország folytatja a terrort, emberek halnak meg, az idő pedig egyre csak fogy. Németország, várjuk a választ.
-
Megtorló akciókat hajtanak végre civilek ellen Harkiv megye visszafoglalt területein az ukrán fegyveres erők, ami felháborító – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Ami Harkiv megye lakosait illeti, a beérkező információk szerint ott most valóban sok olyan megtorló intézkedés történik, ami nem illeszkedik semmilyen keretbe. Embereket kínoznak, embereket gyaláznak meg. Ez természetesen felháborító. A különleges hadművelet folytatódik
– mondta Peszkov.
Azt a hírt kommentálva, miszerint az ukrán hatóságok Harkiv megyében olyan orosz és ukrán tanárokat vettek őrizetbe, akik az orosz megszállás alá került területeken az orosz tanrend szerint tanítottak a helyi iskolákban, a szóvivő Szergej Kravcov orosz oktatási miniszterre hivatkozva azt mondta, hogy a területeken jelenleg nincsenek orosz tanárok.
Harkiv megye oroszok által kinevezett katonai és polgári közigazgatása arról tájékoztatta a TASZSZ-t kedden, hogy a visszafoglalt Harkiv megyei településekre bevonult ukrán hadsereg terrorizálja a civileket, és falvakat zárt le tisztogatás céljából.
-
A soros elnökséget betöltő Csehország szeptember 30-ra rendkívüli ülést hívott össze az Európai Unió energiaügyért felelős miniszterei számára – írja a TASZSZ hírügynökség.
A miniszterek múlt hét pénteken is összeültek, hogy megvitassák az Európai Bizottságnak az energiaválság kezeléséről szóló javaslatait, akkor azonban hivatalos döntés még nem született. Jozef Síkela cseh energetikai miniszter most azt mondta, hogy a döntésre a szeptemberi végi ülésen lehet számítani.
Az időpontot az magyarázza, hogy októberben ülésezik az európai állam- és kormányfőket tömöríti Európai Tanács is. Vagyis ha szeptemberben végéig megszületik a döntés (és azt az Európai Bizottság is támogatja), akkor októberben a tanács elé kerülhetnek az elfogadott javaslatok.
-
Az oroszok által megszállt Krím félszigeten és Dél-Ukrajnában az orosz meghatalmazottak, hírszerzőtisztek és katonai parancsnokok megkezdték az evakuálást és családjuk sürgős visszatelepítését Oroszország területére – közölte az ukrán védelmi hadsereg hírszerzése.
A védelmi hírszerzés tisztviselői megjegyezték, hogy az orosz állampolgárok titokban megpróbálják eladni otthonukat és sürgősen evakuálni hozzátartozóikat a félszigetről – írja a Guardian.
-
Három települést visszafoglaltak az oroszoktól – közölte kedd délután az ukrán hadsereg.
Telegram-bejegyzésük szerint Lipci, Hlubovke és Sztrileccsja települését foglalták vissza, minderről egy videófelvétel is közzétettek. A felvétel csak a regisztrált Telegram-felhasználóknak nyílik meg.
-
Annak érdekében, hogy még több orosz katonát győzzenek meg arról, hogy adja meg magát, az ukrán erők szórólapokat lőnek az orosz seregekre, mielőtt támadást indítanának – írja a Guardian.
Az oroszok ágyútölteléknek használnak benneteket, az életed nem jelent semmit számukra. Nincs szükségetek erre a háborúra. Adjátok meg magatokat Ukrajna fegyveres erőinek!
– áll a szórólapokon.
-
Rakétatámadás érte az harkivi TEC–5 hőerőművet, azt ezt követő hatalmas robbanásról felvétel is készült – írja a Daily Mail.
A lap szerint több, atomerőmű elleni támadás miatt Ukrajna villamos hálózatának csaknem egyharmada leállt.
A harkivi TEC–5 Ukrajna második legnagyobb hőerőműve.
-
Ukrajna északi ellentámadásának rendkívüli gyorsasága és sikere olyan lehetőségeket vet fel, amelyekre kevesen gondoltak, amikor Oroszország februárban megszállta Ukrajnát: hogy a hadseregét legyőzhetik, vagy akár össze is omolhat − írja a Bloomberg hírügynökség.
A gyors összeomlás továbbra is valószínűtlen, hiszen még a napi harctéri fejlemények sem világosak, nemhogy az orosz és az ukrán hadsereg tervei és pontos feltételei. Oroszország még mindig Ukrajna mintegy egyötödét ellenőrzi, ami mellett eltörpül az Ukrajna által ebben a hónapban visszafoglalt háromezer négyzetkilométeres terület.
Ennek ellenére orosz és nyugati katonai megfigyelők számára egyaránt kétségtelen volt, hogy a legutóbbi offenzíva fordulópontot jelent Európa legnagyobb fegyveres konfliktusában a második világháború óta, és legalábbis megzavarja Vlagyimir Putyin elnök azon kinyilvánított célját, hogy elfoglalja Ukrajna teljes keleti, Donbász régióját.
Azt mondanám, hogy ez egyszerre kulcsfontosságú és veszélyes
– mondta Leon Panetta volt CIA-igazgató és amerikai védelmi miniszter hétfőn a Bloomberg Televízió Balance of Power With David Westin című műsorának adott interjújában.
Amiatt aggódott, hogy Oroszország akár egy esetleges taktikai atomcsapással is eszkalálhatja a konfliktust, ha úgy érzi, hogy a vereség veszélye fenyegeti. Panetta szerint
ez azért veszélyes, mert Putyin, ha be van szorítva, úgy érzi, vissza kell csapnia.
-
Az orosz hatóságok nem tervezik, hogy az ukrajnai „különleges katonai művelet” miatt mozgósítást jelentenek be – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A pletykák arról, hogy a hatóságok ilyen eshetőségen gondolkoznak, az Ukrajna demilitarizálására és denazifikálására irányuló katonai műveletek megkezdése után kezdtek megjelenni. A tisztviselők azt mondták, nincsenek ilyen tervek, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy csak hivatásos katonai személyzet oldhatja meg a feladatokat Ukrajnában, és nem hívják be a tartalékosokat.
-
„Oroszország humanitárius válságot tervez előidézni azzal, hogy Ukrajna teljes energetikai rendszerét célba veszi” – mondta Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálatának képviselője.
„Putyin sötét, hideg télbe akarja taszítani Ukrajnát és egész Európát” – tette hozzá Juszov. A figyelmeztetés a zaporizzsjai atomerőmű területének ismételt orosz ágyúzása és Harkiv elektromos infrastruktúrájának szeptember 11-i célba vétele után érkezett.
-
A Fehér Ház valószínűleg a héten bejelenti az Ukrajnának szánt új, 675 millió dolláros katonai segélycsomagot. Erről kongresszusi források számoltak be a Politicónak.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szeptember 8-án jelentette be, hogy Washington további 675 millió dollár értékben támogatja katonai felszereléssel az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát.
-
Szerhij Haidai, a luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője azt állítja, hogy Kreminna városa „kiürült”, és a helyi partizánok által kitűzött ukrán zászló még mindig magasan lobog.
Kreminna mindössze 25 kilométerre északnyugatra fekszik Szeverodonyecktől, amelyet az orosz erők az egy hónapig tartó heves harcok során foglalt el még a nyár elején.
-
Oroszország azzal az ajánlattal kereste meg Tádzsikisztánt, hogy 220 milliméteres Uragan rakétákat és a Pion önindítású tüzérségi rendszerhez 203 milliméteres lőszereket vásárolna – közölte az ukrán hírszerzés.
A közlemény szerint ezek mellett egyéb szovjet gyártmányú felszereléseket is beszereznének.
A Kyiv Independent szerint több nyugdíjazott tádzsik katonának is felajánlották, hogy az Orosz Fegyveres Erőkkel harcolhatnak Ukrajnában.
-
Minden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.
A támogatásunkkal Ukrajna meg fogja nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút
– fogalmazott.
Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre – húzta alá a finn miniszterelnök.
-
Dánia ideiglenesen felfüggesztette az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodást. Koppenhága és Moszkva között kétoldalú vízumszerződés volt eddig hatályban − közölte a KárpátHír.
A dán kormány az Európai Unió ajánlásai és a jelenlegi helyzet alapján hozta meg a döntését. Emellett az ország hatóságai szigorították a nemzeti vízumszabályokat, így az oroszok vízumkérelmezéskor további ellenőrzéseken esnek át.
Elfogadhatatlan a számunkra, hogy miközben az oroszok európai országokba utaznak nyaralni, országuk megszállt egy szabad és demokratikus európai országot. Ezért is örömmel fogadtuk a döntést, hogy az EU felfüggeszti az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodását. Dánia támogatja ezt, bár nem tagja a szabályozásnak
– kommentálta a döntést Kaare Dybvad Bek dán integrációs miniszter.
-
Oroszország őrizetbe vette egy repülőgépgyár egyik felső vezetőjét azzal a gyanúval, hogy titkos katonai információkat adott át Ukrajnának – jelentették kedden orosz hírügynökségek az FSZB szövetségi biztonsági ügynökségre hivatkozva.
Az FSZB szerint egy férfit azzal gyanúsítanak, hogy fényképeket készített orosz vadászgépek felszereléséről, és azokat elküldte egy ukrán állampolgárnak, aki egy ukrán repülőgépgyárban dolgozott − írta meg a The Guardian.
A Reuters jelentése szerint az FSZB közölte, hogy hazaárulás miatt indítottak eljárást a gyanúsított ellen.
-
Oroszország letartóztatta egy repülőgépgyár egyik vezetőjét, mert a gyanú szerint a férfi titkos katonai információkat adott át Ukrajnának.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) állítása szerint a férfi az orosz vadászgépekről és azok felszereléséről készített fényképeket, és azokat elküldte egy ukrán állampolgárnak, aki egy ukrán repülőgépgyárban dolgozott – derül ki az orosz média jelentéseiből. Az FSZB hazaárulással vádolja a férfit, írja a Sky News.
-
Az egykori NATO-főtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte Oroszország most valóban kiszámíthatatlan módon és akár tömegpusztító fegyverekkel vághat vissza az ukrán ellentámadások miatt – írja az Independent.
Rose Gottemoeller a BBC Radio 4 Today című műsorában azt mondta, ez akár atomfegyvereket is jelenthet.
Elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris demonstrációs támadást rendelhet el, ami akár egyetlen csapást is jelenthet a Fekete-tenger felett, vagy egy ukrán katonai létesítmény elleni támadást. Mindezt azért, hogy ne csak az ukránok, hanem a globális partnerek és Ukrajna szövetségeseit is terrorizálja.
-
Mikhajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren azt írta, hogy Ukrajnának fegyverekre van szüksége. Bejegyzésében azt írja, hogy Oroszország a civilek ellen harcol, ezért az infrastrukturális létesítmények légvédelmi rendszerekkel való megóvása kulcsfontosságú.
Luhanszk és Donyeck felszabadítása láncreakciót indít el, és rombolja le az orosz frontvonalat, ami politikai destabilizációhoz vezet majd. Mindez lehetséges. Fegyverekre van szükség
– fogalmazott az ukrán elnöki tanácsadó.
-
Az orosz energiaszektor egyik magas rangú vezetője meghalt, miután a jelek szerint leesett egy hajóról a hétvégén. Ezzel ő lett a legújabb orosz oligarcha, aki rejtélyes körülmények között vesztette életét. A részleteket ebben a cikkünkben olvashatja: