Michael Clarke biztonságpolitikai szakértő szerint egyértelmű, hogy fogynak az orosz rakéták.
A Sky News szerint a szakértő azt mondta: erre utal, hogy az oroszok egyre gyakrabban vetnek be szárazföldi célpontok ellen olyan rakétákat, amelyek elsősorban hajók vagy légi célpontok elleni használatra lennének alkalmasak. A hétfői, Kijev elleni csapásban is számos ilyen rakétát használtak.
Biztos vagyok benne, hogy ha több lenne a szárazföldi rakétájuk, azokat használnák. A probléma valószínűleg az lehet, hogy a régóta húzódó szankciók miatt kezdenek kifogyni az alkatrészekből
– mondta a szakértő, hozzátéve: szerinte a háborút végül a hadiipari termelés fogja eldönteni, és e tekintetben Oroszország magára maradt, Ukrajna viszont támaszkodhat a Nyugatra.
Mint megírtuk, orosz csapatok támadták meg kedd reggel a lvivi régiót, és eltaláltak egy energetikai létesítményt.
A legfrissebb információk szerint a rakétacsapás következtében a nyugat-ukrajnai Lviv harminc százaléka áram nélkül maradt – erről Andrij Szadovij, a város polgármestere számolt be. Hozzátette, hogy a város két kerületében a vízellátás is szünetel.
Az orosz rakétatámadások Lviv térségében is megrongálták az áramellátó hálózatot. Jevhenyij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes szerint kedd reggel még mindig nem volt áram a régió néhány településén.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a belorusz demokratikus ellenzék vezetője felszólította az orosz katonákat, hogy hagyják el az országot – írja a The Guardian.
Kijelentette, hogy az ellenzék álláspontja a következő:
Belarusznak hivatalosan is ki kell lépnie az orosz–ukrán konfliktus részvételéből. Minden orosz katonának feltétel nélkül el kell hagynia országunkat. Felelősségre kell vonni mindenkit, aki részt vett az orosz támadásban, a demokratikus Belarusznak és Ukrajnának pedig szövetséget kell kiépítenie az orosz agresszió ellen.
Mint arról korábban beszámoltunk, két kamikazedrónt indítottak a megszálló erők Vinnicja területére, melyek egy hőerőművet találtak el. A két drón hatalmas pusztítást végzett.
A Ladizsinszk erőművet ért találat következtében az állomás energetikai berendezése megsérült
– közölték. A pusztításról videó készült.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) felszámolt két Wagner-egységet Harkivnál. A zsoldosok felszámolására irányuló műveletet a szolgálat különleges alakulatai hajtották végre.
Az akció sikerességéhez az SZBU tájékoztatása szerint hozzájárult a helyszín légi felderítése is. A biztonsági szolgálat egy felvételt is megosztott az akcióról.
A The Guardian értesülései szerint az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy csapatai kedden folytatják a nagy hatótávolságú légicsapásokat Ukrajna energetikai és katonai infrastruktúrája ellen.
A támadás célja megvalósult, az összes kijelölt létesítményt eltalálták
– áll a közleményben.
A hétfői rakétacsapásokkal Oroszország háborús bűncselekményt követett el – közölte az ENSZ.
Ravina Shamdasani szóvivő újságíróknak elmondta: komolyan aggódik amiatt, hogy az oroszok polgári infrastruktúrát céloztak. Hozzátette, hogy az ilyen célpontok szándékos támadása „háborús bűncselekménynek minősül” – írja a BBC.
Az ENSZ felszólította az Orosz Föderációt, hogy a jövőben mindent tegyen meg a hasonló helyzetek elkerülése érdekében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is hasonló véleményen van, szerinte Oroszország hónapok óta tudatosan követi ezt a stratégiát.
Okszana Leontieva a kórház tájékoztatása szerint az okhmatditi gyermekrákkórház gyermekcsontvelő-transzplantációs osztályának orvosa volt. Hétfőn reggel épp munkába tartott, miután elvitte a kisfiát az óvodába, amikor egy orosz rakéta becsapódott az ukrán fővárosba – írja a The Guardian.
Okszana Leontieva „elkötelezett és felelősségteljes ember és orvos volt”, aki „igazi szakemberként ápolta és támogatta a pácienseit” – írta a kórház a nyilatkozatában.
Ukrajnában a fogyasztói árak 1,9 százalékkal nőttek szeptemberben augusztushoz képest és 21,8 százalékkal emelkedtek az év eleje óta – közölte az ukrán statisztikai szolgálat.
Tavaly szeptemberhez képest 24,6 százalékos volt az infláció.
Szeptemberben 1,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek, a legnagyobb mértékben, 22,7 százalékkal a tojás. A zöldségfélék 10,4 százalékkal kerültek többe, mint augusztusban. A szeszes italok és dohánytermékek ára 1,1 százalékkal, a ruházati cikkek és lábbelik ára pedig 9,8 százalékkal nőtt. A rezsi 0,9 százalékkal, a háztartási cikkek és háztartási gépek 2,8 százalékkal, a közlekedés 0,4 százalékkal drágult.
Az ukrán jegybank 31 százalékos idei inflációval számol.
Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek – derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.
Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el
– szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
Nem számíthatunk energiára Oroszországtól a belátható jövőben
– mondta Olaf Scholz német kancellár kedden.
Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseivel meg akarja osztani Európát és a német társadalmat, de nem fog sikerrel járni – szögezte le egy konferencián.
Amint azt hangsúlyozta, Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez.
Németország majdnem elérte a célt, és a gáztározók töltöttségének szintje közel 95 százalékos.
Az ötödikes kislányt édesanyjával együtt hurcolta el egy moszkvai iskolából az orosz rendőrség, mert egy csevegőprogramban kék-sárga profilképet használva beszélgetett az osztálytársaival. A tízéves kislányt az iskola igazgatója jelentette fel az orosz belügyminisztériumnál – írja a Meduza című orosz lap.
Október ötödikén délelőtt rendőrök érkeztek az iskolához, hogy elvigyék magukkal a kislányt, és miközben már az édesanyja is úton volt érte, helyben ki is hallgatták. Ezután külön-külön vitték be őket a rendőrőrsre egy háromórás kihallgatásra.
Miután elengedték őket, váratlanul néhány rendőr jelent meg az otthonukban, akik házkutatási parancs nélkül átnézték az egész házat és a család minden elektronikai eszközét. A rendőrség közlése szerint a család rákerült a „megfigyelőlistára”, aminek értelmében mostantól megfigyelhetik őket mint veszélyes személyeket.
Moszkva október 10-én több tucat rakétát lőtt ki Ukrajna nagyvárosaira, a támadásokban 19 ember meghalt, 105-en pedig megsebesültek.
A jelentések szerint ezek Kh–101, Kh–555, Kalibr, Iskander, S–300 és Tornado–S rakéták voltak, ami 84 cirkálórakétát és 24 drónt jelentett – írja a Sky News.
A Forbes számításai szerint a támadás költsége 400 és 700 millió dollár közé tehető.
Az orosz megszálló közigazgatási tisztviselők feltételeket szabnak ahhoz, hogy akár 40 ezer lakost is kiköltöztessenek Herszon területéről az Oroszország által megszállt Krímbe és az Orosz Föderációba.
Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület adminisztrációjának vezetője bejelentette, hogy az oroszok által megszállt Krími, Kranszodari, Sztavropoli és Rosztovi területek kormányzói beleegyeztek abba, hogy akár 10 000 embert is átvegyenek – jelentette a Háborús Tanulmányok Intézete.
Szaldo a jelek szerint a herszoni terület lakosainak mozgatását a gyermekek és szüleik „vakációs programjaként” fogalmazta meg.
Szerhij Bratcsuk, az Odesszai terület katonai közigazgatásának szóvivője azt állította, hogy az orosz megszálló közigazgatás tisztviselői nem biztos, hogy tervezik a gyermekek és szüleik visszatérését a Herszoni területre – írja a Sky News.
Orosz csapatok támadták meg kedd reggel a lvivi régiót – közölte a Lembergi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Makszim Kozickij.
Támadás ért egy energetikai létesítményt Lviv térségében
– írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a vezető, aki arra kért mindenkit, hogy ne osszon meg fotókat vagy videókat az esetről, és maradjanak az óvóhelyeken.
Lviv polgármestere, Andrij Szadovij eközben áramkimaradásokról számolt be a városban. Pontosította azt is, hogy a támadás a regionális központot érte.
Az Ukrinform állami hírügynökség jelentése szerint 98 bányász a föld alatt rekedt Krivij Rihben. Volodimir Zelenszkij szülővárosát október 10-én érte rakétatámadás.
A támadás okozta áramkimaradások miatt 98 bányász maradt a föld alatt, de a jelentés szerint már dolgoznak a kiszabadításukon.
A The Guardian beszámolója szerint csaknem 900 bányász rekedt négy ukrajnai bányában, de a többségüket azóta már kiszabadították.
Az orosz megszállók húsz cirkálórakétát lőttek ki Kryvyi Rihre: tizet a Kaszpi-tengerről, tizet Szaratovból indítottak.
Krivij Rih katonai vezetője, Olekszandr Vilkul azt kérte a helyi lakosoktól, hogy maradjanak a menedékhelyen.
Kedd reggel ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Ukrajna-szerte, több várost is rakétatámadás ért – számolt be a KárpátHír.
Zaporizzsjára kora délelőtt 12 rakétát lőttek az oroszok, melyek közterületeket is eltaláltak: oktatási intézmények mellett egy rendelő is megrongálódott. Továbbá két rakéta egy autókereskedésbe csapódott. A támadások következtében egy ember meghalt.
Lviv, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Odessza, Rivne, Krivij Rih és Zsitovir városában, valamint Kijev megyében is robbanások hallatszanak.
Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői az ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek – derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.
Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el
– szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
Joe Biden egy Volodimir Zelenszkijjel folytatott beszélgetésben megígérte ukrán kollégájának, hogy fejlett légvédelmi rendszerekkel fogja ellátni a megszállt országot.
Biden elítélte az orosz támadásokat, és részvétét fejezte ki a támadások következtében elhunytak és sebesültek hozzátartozóinak és barátainak.
Biden elnök megígérte, hogy továbbra is biztosítja Ukrajnának a védekezéshez szükséges támogatást, beleértve a fejlett légvédelmi rendszereket is
– idézi a közleményt az Ukrajinszka Pravda.
Két kamikazedrónnal támadták meg a hőerőművet Vinnicjában – jelentette Szerhij Borzov, a járás adminisztrációs vezetője.
Támadást hajtottak végre a Ladizsinszk hőerőmű ellen. Két Shahed–136 kamikazedrónt indítottak. Minden szolgáltatás működik
– írta közösségi oldalán Borzov.
A Yale Egyetem munkatársai listát vezetnek azokról a cégekről, amelyek a háború ellenére vagy épp az invázión nyerészkedve üzleti kapcsolatban állnak Oroszországgal. A februári megszállás óta több mint ezer multinacionális cég jelentette be, hogy részlegesen vagy teljesen kivonul az orosz piacról.
Ennek ellenére még így is több száz külföldi cég működik az országban, mintha mi sem történt volna – a Yale Egyetem munkatársai nyílt adatbázist vezetnek róluk. A listán amerikai, sőt pénzügyi cégek is megtalálhatók, például a Goldman Sachs bank, a közösségi pénzgyűjtésen kereső Patreon, az üzemanyagkártyákkal és más fizetési megoldásokkal foglalkozó Fleetcor, vagy az egészségügyi információs szolgáltatásokból élő IQVIA, a Coursera oktatási platform, a TGI Friday’s étteremlánc vagy a Forever Living Products MLM-rendszerrel értékesítő kozmetikumcég – írja a Szabad Európa.
A felsoroltak között öt magyar cég is van:
Litvánia HIMARS típusú rakéta-sorozatvetőket vásárol 60 millió euró (25,6 milliárd forint) értékben az Egyesült Államoktól – jelentette be hétfőn Arvydas Anusauskas, a balti ország védelmi minisztere.
A HIMARS-rendszerek beszerzéséről szóló szerződést a tervek szerint decemberig alá fogjuk írni. Az amerikai fél 90 százalékig biztos abban, hogy ez december elejéig meg fog történni
– mondta Anusauskas újságíróknak nyilatkozva. A teherautó-alvázra szerelt rakétatüzérségi eszközöket várhatóan 2025-ig fogják leszállítani.
A tárcavezető szerint a másik két balti állam, Észtország és Lettország is ilyen fegyverbeszerzést tervez – írja az MTI.
Oroszország szívesen befogadja azokat az amerikai államokat, amelyek el akarnak szakadni az Egyesült Államoktól – jelentette ki Alekszander Tolmacsev, az orosz Duma egyik politikusa.
Ezt egy, a közösségi médiában megosztott online pollra reagálva mondta a politikus, mely szerint New Hampshire lakosságának 80 százaléka elszakadna az Egyesült Államoktól – írja a Newsweek.
Ezek a kezdeményezések azt jelzik, hogy az Egyesült Államok állampolgárai elégedetlenek a vezetésükkel, és hajlandók extrém lépéseket tenni, még akár az elszakadást is, ha az Egyesült Államok jelenlegi intézkedései folytatódnak
– magyarázta a számokat Alekszander Tolmacsev, hozzátéve, hogy „az Európai Unió is repedezik”. A politikus szerint ezeknek az államoknak „hivatalos és jogszerű” népszavazásokat kellene kezdeményezniük az elszakadásról, „hasonlóan ahhoz, ahogy Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk is tett”.
A kritikus infrastruktúrára mért orosz rakétacsapások következtében Kijevben és a régióban óránkénti áramszüneteket vezetnek be – jelentette be a helyi szolgáltató.
Október 11-től kezdődően naponta előre közzéteszik honlapjukon, hogy mikor kapcsolják le az áramot. Azt ígérték, az áramszünetek hossza nem haladja majd meg a 4 órát.
Egy nappal korábban Denisz Smihal miniszterelnök négy régióban és Kijevben áramszünetekre figyelmeztetett. „Az áramellátás szinte az egész országban szünetel” – mondta. Hozzátette: a vízellátással nyolc régióban vannak problémák.
A miniszterelnök megismételte az ukránokhoz intézett felhívását, miszerint néhány napig korlátozzák az áramfogyasztást, különösen az esti órákban, amíg a helyreállítási és javítási munkálatok folynak.
Október 11-én reggel az orosz megszállók folytatták az Ukrajna elleni támadásokat. Kijev régióját is támadás érte, de működött a légvédelem – közölte Olekszij Kuleba, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.
A tájékoztatás szerint a légvédelmi rendszer két rakétát is hatástalanított, mielőtt azok becsapódtak volna. A légiriadó továbbra is szól, valószínűleg újabb támadásra készülnek.
Brüsszel saját kezűleg idézte elő az ukrajnai háborút – írta közösségi oldalán Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. A diplomata szerint az Európai Unió jólétét az olcsó orosz energia alapozta meg, azonban Európának rá kell jönnie végre, hogy Moszkva és Kína már nem lesz az az uniós gazdaság fejlődése szempontjából, mint eddig.
Az uniós diplomácia vezetője elfelejtette hozzátenni, hogy az EU mindezt saját politikai elitjének és az Egyesült Államok érdekében fellépő európai bürokraták nagy seregének köszönhetően veszítette el. Brüsszel saját kezével csinálta az egész Ukrajna körüli válságot
– írta Telegram-oldalán Zaharova, kommentálva az EU külügyi vezetőjének, Josep Borellnek a szavait.
„Az ukrán hadseregnek meg kell buktatnia a nacionalista felső vezetést, és saját kezébe kell vennie a hatalmat az ország megmentése érdekében” – mondta Mihail Seremet krími parlamenti képviselő.
Biztos vagyok benne, hogy az ukrán hadsereg soraiban még mindig vannak tisztességes emberek, akiknek nem idegen a tiszti becsület és az ország jövője. Itt az ideje, hogy saját kezükbe vegyék a hatalmat az országban, és megdöntsék a jelenlegi korrupt nacionalista felső vezetést, amely teljesen a Nyugat ellenőrzése alatt áll
– mondta a képviselő a RIA Novosztyinak. Seremet szerint az ország jövője függ attól, hogy mit lép az ukrán hadsereg.
A Zelenszkij-rezsim készen áll arra, hogy az ukrán népet a mészárszékre küldje
– fogalmazott. Hozzátette: a katasztrófa még megállítható.
Volodimir Zelenszkij dacosan fogadkozott, hogy az orosz csapatok számára fájdalmasabbá teszi a harcot, miután újabb rakéták záporoztak Ukrajnára – írja a Sky News.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy a légvédelem az első számú prioritás, miután hétfőn több ezer ember töltötte a napot óvóhelyeken, azután, hogy robbanások törtek ki az ország városaiban.
A Kijev, Harkiv, Dnyipro, Lviv, Szumij, Zaporizzsja és Zsitomir ellen elkövetett támadásokban legalább 14 ember meghalt és 97 megsebesült.
Catherine Colonna francia külügyminiszter a francia rádiónak azt nyilatkozta, Belarusz további szankciókkal nézhet szembe, ha még jobban belekeveredik az ukrajnai konfliktusba – számolt be a The Guardian.
Alekszandr Lukasenko belorusz államfő hétfőn közölte, hogy egy közös hadseregcsoportot állítanak fel Oroszországgal. Az államfő azt mondta, hogy erről még a legutóbbi személyes találkozójukon állapodtak meg Vlagyimir Putyinnal. Lukasenko azzal indokolta a döntést, hogy egy nagyobb fenyegetéssel néznek szembe nyugatról.
Az ukrán állami segélyszolgálat jelentése szerint az október 10-i, ukrán városok elleni orosz támadások áldozatainak száma 19-re, a sebesültek száma pedig 105 fölé emelkedett – osztotta meg Twitter-oldalán a Kjiv Independent.