Szöul nem adott halálos fegyvert Ukrajnának – közölte Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy egy ilyen döntés tönkretenné Oroszország és Dél-Korea kétoldalú kapcsolatait.
Szolidaritást vállalunk a nemzetközi közösséggel az Ukrajnának nyújtott békés humanitárius segítségnyújtás érdekében, de nem biztosítottunk semmilyen halálos fegyvert, ez minden tekintetben szuverenitásunk kérdése
– fogalmazott Yoon Suk-yeol az Independent szerint.
Dél-Korea betartotta azon ígéretét, hogy nem nyújt halálos fegyversegélyt Ukrajnának, és igyekezett elkerülni, hogy ellenszegüljön Oroszországnak az Észak-Koreára gyakorolt befolyása miatt.
Erőfeszítéseket teszünk a békés, jó kapcsolatok fenntartására a világ minden országával, beleértve Oroszországot is
– tette hozzá a dél-koreai elnök.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A háború kirobbanása óta több mint 400 ezer ukrán állampolgár szerzett munkanélküli státuszt – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán gazdasági minisztérium közleményére hivatkozva.
A háború miatt a gazdaság mintegy 30 százalékos visszaesését jósoljuk, és ennek eredményeként a munkanélküliség növekedését. A munkaügyi szolgálat adatai szerint a harcok kezdete óta 404 ezer ukrán állampolgár szerzett munkanélküli státuszt. Jelenleg 230 ezer regisztrált munkanélküli van, aki munkanélküli-segélyben részesül
– közölte Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette: több mint felére csökkent a betöltetlen állások száma a munkaerőpiacon.
Kanada ismét szankciókat vetett ki Oroszországra, ezúttal az orosz energiaszektor vezetőire, emellett kötvénykibocsátással segíti az ukrán kormányt az Oroszország elleni háborúban – jelentette be Justin Trudeau kanadai kormányfő pénteken egy winnipegi konferencián.
A szankcióval sújtott személyek között szerepelnek a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat vezetői, a Gazprom leányvállalatainak, valamint hat másik energiavállalatnak a magas rangú tisztségviselői is.
Az intézkedésekről kiadott közleményben beszámolnak továbbá arról, hogy Kanada további szankciókat tervez kivetni az orosz igazságszolgáltatás és a biztonsági erők tagjaira, beleértve rendőrtiszteket, nyomozókat, ügyészeket, bírókat és börtöntisztviselőket is, akik „súlyos, szisztematikus emberi jogi sértésekben vettek részt orosz ellenzéki vezetőkkel szemben” – adta hírül az MTI.
Példátlan áramkorlátozást vezetnek be a Kijev körüli régiókban az energetikai infrastruktúrát ért orosz csapások okozta kár miatt – közölte a helyi energiaszolgáltató.
Annak érdekében, hogy megakadályozzák Ukrajna fővárosának és középső régióinak teljes áramszünetét, az Ukrenergo állami energiavállalat példátlan vészhelyzeti korlátozásokat vezet be
– adta hírül a DTEK energiavállalat a Facebookon, idézve a kijevi régió kormányzóját, aki szerint határozatlan ideig fognak tartani az áramszünetek – írja az Al Jazeera.
Október 28-án délelőtt egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt hullazsákban ábrázoló képet lógattak ki a cseh belügyminisztérium prágai épületére, Csehország és Ukrajna zászlójának kíséretében – írja a Meduza.
A hírről Vit Rakusan, a cseh képviselőház tagja számolt be Twitter-oldalán.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere pénteken telefonhívást kapott iráni kollégájától, Hossein Amir-Abdollahiantól: a beszélgetés során azt követelte Teherántól, hogy ne küldjön több fegyvert Oroszországba.
„Követelem Irántól, hogy azonnal állítsa le az Oroszországba tartó fegyverek áramlását, amelyeket civilek meggyilkolására és Ukrajna kritikus infrastruktúrájának elpusztítására használnak” – írta Twitteren.
Az Oscar-díjra jelölt rendező, Jevgenyij Afinyevszkij bemutatta legújabb filmjét a Velencei Filmfesztiválon. A Szabadság tűz alatt című dokumentumfilm magyarországi premierje a Cinema City Mammutban lesz november 2-án, illetve 3-án, a BIDF szervezésében.
A rendező nemcsak a Putyin által szított háború szörnyű valóságával, hanem az agressziót elszenvedő hétköznapi emberek személyes történetein át az igazi hősiességgel és a demokratikus értékek diadalával is szembesíti a nézőt.
Orosz rakéták csapódnak az ukrán főváros katonai repülőterére és több lakóépületébe. Moszkvából kirendelt páncélosok nyomulnak Kijev felé, tengerészgyalogos-egységek szállnak partra Odesszában és Mariupolban. De hogyan törhetett ki ez a tragikus háború? Hogy történhetett meg Európa közepén, békés emberekkel egy békés országban? Tényleg most vagy valójában már nyolc éve kezdődött el, csak egyszerűen nem vette észre a világ?
– olvasható az ismertető a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál honlapján.
Makszim Ivanov Állami Duma-helyettes a Szverdlovszk régió képviseletében fordult Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterhez annak érdekében, hogy megfelelő kiképzés nélkül egy katonát se küldjenek a frontra harcolni.
Rengeteg üzenet érkezett olyan feleségektől és anyáktól, akik felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy férjeiket és fiaikat megfelelő harci kiképzés nélkül küldték el harcolni. A helyzet valóban elfogadhatatlan. Mennyi haszna van például Donyeckben egy képzetlen fiatal fiúnak? Valószínűleg semennyi
– írta Telegram-csatornáján.
Az Állami Duma képviselője szerint a mozgósítás első napjaiban legalább 86 embert küldtek Ukrajnába anélkül, hogy átestek volna a szükséges katonai kiképzésen. Felhívásában arra kéri a védelmi minisztert, hogy vizsgálja ki a helyzetet, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő – írja a Meduza.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteken fotózták le egy, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével folytatott online megbeszélésen – írja a SkyNews. Mindezt egy nappal azután, hogy csütörtökön négy órán keresztül értekezett egy moszkvai agytröszttel.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete egy eurázsiai katonai szövetség, amely hat posztszovjet államból áll: Örményország, Belorusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán.
Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán, ugyanis a közel-keleti béke előmozdítása érdekében az amerikai elnök közvetítésével megkötött megállapodások során kulcsfontosságú volt, hogy a szemben álló felek tárgyaljanak egymással – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után Trump nevéhez fűződik az első eredményes kezdeményezés, amely valóban közelebb vitt a közel-keleti békéhez – írja az MTI.
Szavai szerint az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során az volt a kulcs, hogy az amerikai kormány el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással, mivel háborúban vagy legalábbis nagyon súlyos konfliktusban álltak. „Ez a kulcs Ukrajnában” – szögezte le.
A békéhez teljesülnie kell annak az előfeltételnek, hogy a háborúban álló felek beszéljenek egymással, a kommunikációs csatornák újra jöjjenek létre. Tárgyalás nélkül soha nem lesz béke
– tette hozzá. „Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán is, tehát orosz–amerikai tárgyalásokra van minél előbb szükség” – vélekedett.
Ukrajnában is akkor lesz béke, ha beszélnek egymással azok, akik egymással szemben állnak
– mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Alijev azerbajdzsáni vezető és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök háromoldalú megbeszélést folytat Szocsiban október 31-én, hétfőn – jelentette a Kreml sajtószolgálata.
A Kreml hozzátette, hogy Putyin, Pasinján és Alijev külön beszélgetéseket is tervez. Megjegyezték, hogy a találkozót az orosz fél kezdeményezésére tartják – írja a TASZSZ.
Befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Elmondása szerint pénteken befejeződött a hadköteles állampolgárok kiküldése, a katonai nyilvántartási és sorozási hivatalok csak önkéntesek és szerződéses szolgálatra jelentkezők felvételével folytatják a toborzást.
Megjegyezte, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a mozgósítottak felkészítésére, mielőtt harcba küldenék őket – írja a TASZSZ.
A behívottak átlagéletkora 35 év volt, a gyakorlótereken 218 ezer mozgósított katona kiképzése zajlik. Összesen háromszázezer főt mozgósítottak.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajnának is vannak kamikazedrónjai, amelyeket a partnerországoktól kapott, és a fegyveres erők használják is.
A szóvivő szavai szerint a drónok, vagyis a pilóta nélküli repülőgépek a katonai konfliktusok szerves tényezőjévé váltak. Közölte, hogy várhatóan az ukrán légierő is hamarosan kap Switchblade 600 típusú drónokat. Mint mondta, ezek a legmodernebb típusúak közé tartoznak, nagy a teljesítményük, és remélhetőleg az ukrán harctéren is jól teljesítenek majd – adta hírül az MTI.
Tiltakozáshoz gyűltek össze az Ukrajnában élő irániak. A tömeg az iráni kormány és az iráni drónok Oroszországba szállítása ellen tiltakozott.
A tüntetők transzparensein legtöbbször Irán vezetője és az orosz elnök bukkant fel. Emellett sokan lengettek ukrán zászlót is – írja a Sky News.
A lengyel hatóságok megszüntették az országban tartózkodó oroszok egyszerűsített foglalkoztatására vonatkozó eljárást. Erről Marlena Malong családügyi és szociális ügyekkel foglakozó miniszter számolt be a sajtónak.
A tisztségviselő szerint a döntést az ukrajnai háború és az Oroszországból érkező tömeges migrációs nyomás miatt kellett meghozni. Azon orosz állampolgárok, akik már megkapták az egyszerűsített foglalkoztatást, a munkavállalási engedélyük lejártáig folytathatják a munkát – írja a Meduza.
Az Egyesült Államok a tervezettnél korábban szállítja Európába a taktikai atombombákat, mert Moszkva hónapok óta az atomfegyverek bevetésével fenyegeti a kontinenst – írja a Politico.
Az új B61–12-es termonukleáris bombák minden jel szerint néhány héten belül megérkeznek a NATO-bázisokra. Az Egyesült Államok eddig száz darab régebbi B61-es bombát tárolt olyan európai országokban, mint például Németország és Olaszország.
Oroszország ukrajnai háborúja a bizonytalanság korszakába sodorta Európát – jelentette ki egy német szociáldemokrata politikus pénteken, mindössze egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök veszélyesnek nevezte az elkövetkezendő éveket.
Oroszország februárban indított háborúja megtörte a jobb életbe vetett reményeket – mondta Frank-Walter Steinmeier német politikus, aki sokáig azon német szociáldemokraták köréhez tartozott, akik a Moszkvával való szorosabb gazdasági kapcsolatok mellett tették le a voksukat – írja a Reuters.
Ha a mai Oroszországra pillantunk, akkor nincs helye a régi álmoknak
– mondta a politikus, utalva ezzel Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök „közös európai otthonról” szóló álmára.
Ez Németországban is más időket hozott el, olyan időket, amelyről már azt hittük, hogy legyőztük: egy olyan időszakot, amit a háború és a menekülés jellemez. Nagyon nehéz és durva éveknek nézünk elébe
– tette hozzá.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev arról írt Telegram-csatornáján, hogy szerinte az Egyesült Államok csupán eszközként tekint Ukrajnára, a Biden-kormány számára az ukrajnai állampolgárok élete fabatkát sem ér, hiszen, ahogy fogalmaz:
A nagy amerikai játszmában ők az alku tárgyát képezik.
Medvegyev írásában kifejti, hogy az amerikaiak az ukránok életével fizetnek az amerikai fegyverek végtelen utánpótlásáért, valamint a kiképzők és zsoldosok munkájáért. Készen állnak arra is, hogy egy „piszkos bomba” bevetése esetén is ukrán életekkel fizessenek.
„A mi népünk is szenved. De az egyetlen különbség az, hogy a mi népünk bosszút fog állni. Mindenkin, mindenhol” – jelentette ki Medvegyev, majd hozzátette:
Az ukránokra senki sem fog emlékezni.
Mondandóját azzal zárta, hogy az amerikai intézményrendszer számára nem az a legfontosabb, hogy ki fogja irányítani a képviselőházat és a szenátust, ezért a háborút a végsőkig viszik majd, pontosabban Ukrajna végéig.
Ukrajna eddig több mint háromszáz iráni kamikazedrónt lőtt le – közölte Jurij Ihnat, a légierő szóvivője.
A drónok kulcsfontosságú fegyverré váltak Oroszország arzenáljában az ukrajnai háború során, és az elmúlt időben gyakran használták őket kulcsfontosságú energetikai létesítmények támadásakor.
A Sky News szerint Irán visszautasította azokat a vádakat, miszerint drónokat szállítana Oroszországnak.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb háborús helyzetjelentése szerint Oroszország az elmúlt hat hétben inkább védekező taktikára tért át a frontvonalon.
Ez valószínűleg annak a jele, hogy a rendkívül alulfegyverzett, rosszul kiképzett, Ukrajnában állomásozó orosz haderő jelenleg csak defenzív műveletekre képes
– tweetelte a minisztérium.
Hozzátették, hogy orosz tartalékosok csatlakoztak a Dnyeper folyótól nyugatra lévő egységekhez.
Miközben az elveszített területek visszaszerzésére irányuló ukrán hadjáratot lassította az őszi sár, a kijevi erők folytatták előrenyomulásukat délen, támadták az északkeleten sietve felállított orosz védelmi vonalakat, és védekeztek a Donyeck térségében hónapok óta tartó támadás ellen − írta meg a The New York Times.
Mindkét hadseregnek most azzal a kihívással kell megküzdenie, amelyet a vastag, agyagos iszap jelent, amely 1812-ben Napóleon hadseregét akadályozta, 1941-ben lelassította Hitler előrenyomulását a keleti fronton, és idén tavasszal tönkretette Oroszország villámgyors ukrajnai előrenyomulásra vonatkozó terveit.
Évente kétszer − az őszi esőzések idején, majd tavasszal, a téli olvadás idején − az ukrajnai utakat elnyelheti a sár, és a megrekedt harcjárművek sebezhetővé válhatnak az ellenséges tűzzel szemben.
Ukrajna eddig több mint háromszáz iráni Shahed–136 kamikazedrónt lőtt le − közölte Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy pénteki tájékoztatón.
A drónok kulcsfontosságú fegyverré váltak Oroszország arzenáljában az ukrajnai háború alatt, és az elmúlt hónapban gyakran használták őket lényeges energetikai infrastruktúrák ellen − közölte a The Wall Street Journal.
Irán tagadja az ukrán és nyugati vádakat, hogy drónokat szállítana Oroszországnak.
Mintegy 32 százalékkal csökken 2022-ben Ukrajna bruttó hazai összterméke (GDP), az infláció pedig 30 százalékra emelkedik – írja jelentésében az Ukrán Nemzeti Bank, amit az Unian vett észre.
A tájékoztatásból az is kiderült, hogy ezzel egy időben a következő évben az infláció lassulni kezd, míg a gazdaság mérsékelt ütemben növekedik majd.
Az ukrán szárazföldi erők előrenyomulását a keleti Luhanszk régióban a kedvezőtlen időjárás és a heves orosz ellenállás is lassítja, mondta a Luhanszki terület katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Hajdaj.
„Az ukrán csapatok előrenyomulása nem halad olyan gyorsan, ahogyan azt szeretnénk” – ismerte el Hajdaj. Luhanszk egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Az orosz Föderációhoz csatolt.
Hajdaj szerint a Kreml „több ezer” mozgósított tartalékost vetett be, hogy megállítsa az ukrán ellentámadást. Azt is állította, hogy az ukrán csapatok még mindig napi egy-három kilométert nyomulnak előre a frontvonal egyes részein, annak ellenére, hogy a barátságtalan időjárás nem kedvező számukra, írja a CNN.
Az orosz katonák egyre közelebb férkőznek Bahmuthoz, amely annak ellenére ukrán ellenőrzés alatt maradt, hogy Moszkva célja az egész donbászi régió elfoglalása.
Oroszország több mint öt hónapja támadja rakétákkal a települést. A szárazföldi támadás felgyorsult, miután az orosz csapatok júliusban Luhanszkból való visszavonulásra kényszerítették az ukránokat.
A jelentések szerint a Wagner-csoport zsoldosai vezetik a támadást.
A város elfoglalása ártana Ukrajna utánpótlási vonalainak, és lehetővé tenné az orosz erők számára, hogy Kramatorszk és Szlavjanszk, Donyeck tartomány kulcsfontosságú ukrán erődítményei felé haladjanak, írja az al-Dzsazíra.
Az orosz támadás ellen védekező ukránok is békét akarnak, de olyan békét, amely megőrzi hazájuk függetlenségét és szuverenitását – jelentette ki a német államfő pénteken Berlinben.
Frank-Walter Steinmeier a Németország helyzetéről szóló beszédében kiemelte, hogy a „birodalmi megszállottságában” a szomszéd országra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin rakétatámadásai ellen nap mint nap pincékbe kényszerülő ukránok is békét akarnak, méghozzá „még nálunk is sürgetőbben”, de „igazuk van, amikor azt mondják, hogy igazságos béke kell”.
A német államfő szerint az igazságtalan béke nem megoldás, mert magában hordozza az új erőszak csíráit, és megerősítené mindazokat, akiknek hataloméhsége nem ismer törvényt és szabályokat.
Ez nem lehet Németország érdeke, hiszen egy látszatbéke csak tovább növelné Putyin étvágyát
– fogalmazott Frank-Walter Steinmeier az MTI szerint. Mint mondta, az orosz elnök „tönkretette Gorbacsov álmát” a közös európai házról, az Ukrajna elleni háborújával porrá és hamuvá tette az európai békerendet. A háború korszakfordulót jelent, és ebben az új korszakban Németország és Oroszország szemben áll egymással – tette hozzá.
Péntek reggel tovább folytatódtak a vészhelyzeti áramkimaradások az ukrán fővárosban Kijevben, miközben a város jelentős károk helyreállításán dolgozott, amelyeket a létfontosságú energiainfrastruktúra elleni előző napi támadás okozott – közölte Facebook-oldalán a DTEK energetikai vállalat.
A DTEK felhívta a figyelmet, hogy akár hosszabb ideig tartó áramkimaradások is előfordulhatnak, mivel az október 27-i éjszakai támadás miatt több energetikai létesítmény is üzemképtelenné vált.
Annak érdekében, hogy elkerüljük a teljes áramszünetet Kijevben és az ország középső régióiban, az Ukrenergo állami energiavállalat soha nem látott vészhelyzeti áramellátásbeli korlátozások bevezetésére kényszerült
– fogalmazott a vállalat a CNN szerint. Majd hozzátették, nagy a valószínűsége annak is, hogy a következő napokban sokkal súlyosabb és tartósabb áramkimaradások következhetnek be, mint eddig. Valamint arra kérik a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az árammal, különösen a reggeli és esti órákban.
Az elmúlt 24 órában négy halálos áldozata volt az orosz támadásoknak a donyecki régióban, további kilenc ember megsérült – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója.
A kormányzó elmondása szerint további öt holttestet találtak a korábban orosz megszállás alatt álló Shandryholove falujában – számolt be a The Kyiv Independent.
„Oroszország állításai arról, hogy Ukrajna esetleg »piszkos bombát« vetne be, kísérlet arra, hogy a Nyugat leállítsa a segítségnyújtást és befagyassza a háborút, amellyel Oroszország nem tud megbirkózni” – mondta Andrzej Duda lengyel elnök az Ukrinform szerint.
Duda felszólította a nyugati országokat, hogy ne engedjenek Oroszország zsarolásának, és továbbra is segítsék Ukrajnát, amíg az vissza nem állítja az ellenőrzést határai felett.
Legalább egy orosz tisztviselő utalt arra, hogy az Ukrajnának az orosz invázió elleni harcban rendelkezésére bocsátott kereskedelmi műholdak megtorlás célpontjává válhatnak − írta meg a The Independent.
Az ENSZ Első Bizottságának szerdai ülésén Konsztantyin Voroncov, az orosz külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért felelős orosz alelnöke azt mondta, hogy a kereskedelmi műholdak használata az ukrajnai háborúban „rendkívül veszélyes tendencia”.
A Nyugat akciói indokolatlanul veszélyeztetik a polgári űrtevékenységek stabilitását. A kvázi civil infrastruktúra legitim célpontja lehet egy megtorló csapásnak
− mondta a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.