Köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Putyin séfje kiakadt, az orosz katonai vezetők elpusztítanák a Wagnert.
• Orbán Viktor barátja nagy változásokat vár a csatatéren.
• Vlagyimir Putyin néhány hétre leállíthatja az ukrajnai offenzívát.
• Felszállt az orosz vadászgép Belaruszban, légiriadót hirdettek egész Ukrajnában.
• Putyin visszavonta Moldova szuverenitásának elismerését.
• Nincs elég lőszer az oroszoknál: hullahegyekről posztolt képet a Wagner-csoport vezetője.

Moszkva azt állítja, hogy a két ország tisztviselői közötti megbeszélések során nem került szóba egy állítólag Kína által kidolgozott „béketerv”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott Vang Ji kínai vezető diplomatával, mivel a két ország továbbra is szoros kapcsolatokat ápol – közölte a Sky News. 

Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a találkozót követően elmondta: „Tudomásul vesszük egyes nyugati politikusok kijelentéseit és a médiabeszámolókat valamiféle kínai béketervről. Mint általában, ezek eltorzítják a valós képet”.

A kínai partnerek tájékoztattak bennünket az ukrán válság kiváltó okairól, valamint a politikai rendezéssel kapcsolatos megközelítésekről. Nem volt szó semmilyen külön tervről

– közölte a Kreml.

Kína állítólag béketervvel állt elő az ukrajnai háború befejezésére. Ha ez igaz, akkor ez azt jelentené, hogy Kína békeközvetítőként próbálja magát pozicionálni.

Putyin a veszteségek ellenére sem szándékozik lemondani arról, hogy megpróbálja elfoglalni Ukrajnát.

A Kreml még mindig nem hajlandó elfogadni az ukrajnai vereséget, ezért újabb mozgósítási hullámokat indíthat, hogy a maga javára fordítsa a helyzetet

– Jelentette ki a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) vezetője, Bruno Kahl a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak adott interjújában.

Véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a béketárgyalásokra Ukrajnával, és továbbra is a számbeli fölényre támaszkodva próbál majd katonai sikert elérni – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Kahl megjegyezte, hogy a Kreml csak úgy tudja akaratát rákényszeríteni Ukrajnára, ha még több embert küld a frontra – az ősszel mozgósított több mint 300 ezer ember nem biztos, hogy elég lesz.

A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán – áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.

A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására.

A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”.

Spanyolország hat Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának várhatóan március végén vagy április elején – közölte Margarita Robles védelmi miniszter a spanyol parlamentben szerdán Madridban. 

A hat harckocsi javítását már megkezdték a Santa Bárbara Sistemas nevű vállalat sevillai telephelyén. Az eredetileg Németországtól, használtan vásárolt járművek egy évtizede álltak a spanyol szárazföldi erők zaragozai katonai bázisának raktárában.

Ugyanebben a hadászati központban a múlt héten ötven ukrán katona kiképzése kezdődött meg, közülük negyvenen a harckocsi használatát, tízen pedig a karbantartását tanulják meg. Oktatásukat szimulátoros gyakorlattal is kiegészítik. A tervek szerint a kiképzés egy időben fejeződik be a tankok javításával és felkészítésével.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei egy kijevi kolostorban fogtak el egy oroszpárti bloggert. Az elfogásról az SZBU számolt be Facebookon.

A férfi ellen már tavaly augusztusban is eljárást indult hazaárulás gyanúja miatt, de akkor még nem tudták kideríteni, hol tartózkodik. Mint írták, Dmitrij Szkvortszov tagadta Ukrajna és az ukrán nép létezését, és az Orosz Köztársaságot és Vlagyimir Putyint dicsőítette. 

Az SZBU szerint az oroszpárti blogger szövegeit és anyagait arra használta fel az orosz titkosszolgálat, 

Dmitrij Szkvortszov ezért cserébe pénzt is kapott tőlük. A férfit az elfogás után le is tartóztatták, mivel fennáll a szökés veszélye. 

Az SZBU már hónapok óta vizsgálódik az ortodox egyházhoz tartozó kolostorokban és templomokban, mivel állításuk szerint ezeket a helyeket az orosz propaganda terjesztésére használják. Állításuk szerint számos bizonyítékot is lefoglaltak már ezeken a helyeken.

Szent és sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikkelye – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő bukaresti kilencek (B9) csúcstalálkozóján.

Az amerikai elnök ugyanezt már a kedden Varsóban tartott nagy beszédében is hangsúlyozta. Az MTI szerint Biden a szerdai találkozón arról beszélt, hogy a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg, és „most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk”.

 Joe Biden azt is hozzátette, hogy a NATO szerinte egyre szolidárisabb és egységesebb. „Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9-csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Ezután szentnek és sérthetetlennek nevezte a NATO alapszerződésének a kollektív védelemről szóló, 5. cikkelyét, amely – mint mondta – elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt.

A svájci kormány 54 milliárd forintnyi humanitárius támogatást folyósít Ukrajnának és Moldovának a helyi lakosok megsegítésére, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre – közölte az MTI.

Ignazio Cassis svájci külügyminiszter úgy gondolja, fontos támogatni az ukránokat, hiszen a lakosság mintegy 40 százaléka segélyekre szorul.

Vlagyivosztokban kolbászt, pástétomot és konzervélelmiszert osztottak ki az elesett orosz katonák özvegyei közt – írta az orosz Insider.

A portál szerint a vlagyivosztoki önkormányzat számolt be erről a Telegram közösségi oldalán erről. A bejegyzést később aztán eltávolították, de néhányan addigra lementették és megosztották az erről készült képeket. 

Tavaly ősszel a frissen besorozott oroszok is kolbászt kaptak, amiről szintén készült olyan fotó, amely bejárta a világhálót. Pár hete pedig az elesett katonák özvegyei közt szőrmekabátokat osztottak ki. 

Elképzelhető, hogy fogyóban vannak azok az iráni gyártmányú drónok, amelyeket Oroszország rendszeresen használ a háborúban – írja a Bloomberg.

A hírügynökség több európai tisztviselőtől értesült arról, hogy fogyóban lehet a drónkészlet,

2022 ősze óta Oroszország tucatszámra vetette be a drónokat, hogy megsemmisítse az ukrán energetikai infrastruktúrát, most azonban vége szakadt ennek a folyamatnak. A szakértők szerint ez vagy azzal magyarázható, hogy az oroszok kezdenek kifogyni az eszközökből, vagy pedig szimplán arról van szó, hogy későbbi csapásokra tartalékolják. 

Február elején írtunk arról, hogy a híresztelések szerint Oroszország és Irán újabb tárgyalásokat folytat a drónok ügyében. 

Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben, ami gazdasági kihívásokkal is jár az európai országok számára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel tartott találkozó elején.

A megbeszélést megelőző rövid nyilatkozatban Morawiecki leszögezte: az orosz fenyegetéssel összefüggésben Európa sok gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül. A magyar köztársasági elnökkel megvitatandó fő témának Morawiecki az ukrajnai háborút nevezte.

Helyénvaló, hogy önökkel, magyar barátainkkal éppen ezeket a témákat vitathatjuk meg 

– húzta alá a lengyel miniszterelnök.

Novák Katalin a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő bukaresti kilencek szerdai csúcstalálkozójára érkezett Varsóba. A csúcson Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is részt vesz.

Összesen 202 ukrán gyermek halt meg az orosz támadások miatt, és legalább 361 sebesült meg, főként a Donyecki területen – közölte az ukrán főügyészség adatait a Sky News.

A bombázások több mint ezer oktatási intézményt rongáltak meg, ezek közül 95 teljesen megsemmisült – tették hozzá.

Ukrajna egyes részein távoktatást rendeltek el, ugyanis újabb bombázások várhatók az országban.

Hamarosan megérkeznek Ukrajnába az első nyugati tankok a kiképzett ukrán személyzettel. Ezt Alekszej Reznyikov védelmi miniszter jelentette be Facebook-oldalán.

„A szabad világ létrehozott egy »tankkoalíciót«, hogy segítsen Ukrajnának megnyerni a háborút. A közeljövőben várjuk a partnerektől az első tankokat kiképzett ukrán legénységgel” – írta.

Reznyikov arról is beszélt, hogy Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállításokat nyitnak az ukrajnai fronton kiütött orosz tankokkal – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint fontos Ukrajna további katonai támogatása, és úgy véli, „óriási naivitás” azt gondolni, hogy a fegyverszállítások leállítása véget vetne a háborúnak – írja az ondacero.es.

Ha az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek szállítását leállítják, Oroszország folytatja a támadásokat, és Ukrajna nem lesz képes megvédeni magát

– mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna felfegyverzése és a háború megállítására irányuló megoldások keresése nem zárja ki egymást.

A berlini amerikai nagykövetség egy nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt, 2022. február 23-án tájékoztatta Robert Habeck német alkancellárt, hogy másnap megkezdődik a támadás – ezt maga a politikus hozta nyilvánosságra.

Az alkancellár-gazdasági miniszter a Stern című német hírmagazin szerdai számában közölt összeállításban elmondta, hogy 2022. február 23-án kora este látogatói érkeztek az amerikai nagykövetségről.

Az illetők a másnapi támadás előkészületeiről tájékoztatták.

Kaptam egy dossziét, amelyben az állt, hogy a vérkonzerveket kiolvasztották, a rakétavetőket betöltötték, a járműveket megjelölték és a csapatok egyértelműen a határ felé tartanak. Az anyag alapján világos volt, hogy a háború elkezdődik és keserű valósággá válik

– mondta Robert Habeck.

A kormánypárt egy másik politikusa, Annalena Baerbock külügyminiszter a magazinnak arról számolt be, hogy telefonon értesült a támadás megindulásáról. Az irodavezetője hívta fel, február 24-én kora reggel, 4.59-kor, néhány perccel az első orosz rakéták kijevi becsapódása után.

„Azt mondtam, jaj ne!” – idézte fel a német külügyminiszter, hozzátéve: mindig is világos volt, hogy Oroszország ráronthat szomszédjára, „de amikor meg is történik, először szinte eláll a lélegzeted”.

A Sternnek egy sor német politikus és biztonsági szakértő beszélt arról, miként élték meg a háború kezdetét. A lap kiemelte, hogy a történelmi változások ritkán történnek sokkhatásszerűen, gyakran inkább lopakodó vagy hullámszerű a változás természete, és nem mindig lehet felismerni, hogy gyökeres átalakulás zajlik.

Mint írták, utólag visszatekintve nem mindenki annyira őszinte magához, mint Lars Klingbeil, a legnagyobb kormánypártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) a társelnöke. A politikus Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva elmondta:

nem gondoltam, hogy Putyin tényleg támadni fog, abban a hitben éltem, hogy el lehet hárítani a háborút. Ezért volt olyan nehéz február 24-én a felismerés, hogy a remény hiábavaló volt, a háború elkezdődött.

Az MTI beszámolója szerint a berlini vezetés Oroszország Ukrajna elleni támadásának hatására egy sor ügyben fordulatot vett. Szakítottak például azzal az alapelvvel, hogy a német szövetségi kormány nem engedheti meg a hazai hadiipari cégeknek, hogy háborús övezetbe szállítsanak fegyvert.

Németország így az ukrán erők egyik legnagyobb támogatója lett, szállítanak például légvédelmi rakétarendszereket, önjáró lövegeket, páncélozott harcjárműveket, március végétől pedig modern harckocsikat is, és a német hadsereg (Bundeswehr) a német gyártmányú fegyverrendszereket használó ukrán katonák kiképzését is vállalta.

Oroszország komoly aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőmű személyzetével kapcsolatos eljárás miatt – közölte az orosz külügyminisztérium szerdán.

Az orosz külügyminisztérium szerint az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműben szolgálatot teljesítő – Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által delegált – személyzet cseréjét akadályozza az ENSZ biztonsági ügyekben illetékes hivatala (UNDSS).

Az erőmű személyzetét február elején cserélték volna le rotációs rendszer keretében, de Moszkva szerint az UNDSS megakadályozta az átállást arra hivatkozva, hogy aggályosak az orosz védelmi minisztérium által meghatározott közlekedési útvonalak.

Az ENSZ-szervezet illetékesei már öt hónapja tartózkodnak Európa legnagyobb atomerőművénél, amely az Ukrajna elleni orosz háború következtében kialakult frontvonalak közelében fekszik, és rendszeres tüzérségi támadások célpontja. Az atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték a nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket.

Moszkva a zaporizzsjai atomerőművet október 5-től hivatalosan orosz fennhatóság alá helyezte, az eszközöket és az ukrán alkalmazottakat pedig egy orosz vállalatnak adta át. Kijev ezt a lépést törvénytelen kisajátításnak nevezte.

Oroszország kedden összetűzésbe került az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálása miatt – értesült az MTI.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) közölte, hogy Moszkva nem bízik a Dánia, Svédország és Németország által folytatott vizsgálatok hitelességében, de reméli, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár független nemzetközi vizsgálatot rendel el a robbantások kivizsgálására.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország illetékes hatóságai közölték, hogy a gázvezetékeket ért robbantások körülményeit vizsgáló nyomozás még tart.

Szerintük Oroszország csak azért követeli az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását, hogy eltereljék a figyelmet Ukrajna megtámadásának egyéves évfordulójáról és a következő három nap magas szintű ENSZ-tevékenységeiről, beleértve egy közgyűlési határozat elfogadását is, amely elítéli Moszkva múltban tett lépéseit.

Nemrégiben egy amerikai Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró azt állította, hogy az amerikai haditengerészet búvárai tavaly júniusban robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2 gázvezeték alatt. Állítása szerint a műveletről szóló döntést Joe Biden hozta meg.

Legalább hat halálos áldozata van a Moszkva belvárosában egy részben szállodaként működő lakóépületben keletkezett tűznek – közölte kedden este az orosz mentőszolgálat.

Négy felnőtt és két gyerek vesztette életét, kilencen megsérültek. A hatóságok szerint félő, hogy az áldozatok száma még emelkedhet. Szemtanúk beszámolói szerint gyújtogatás történt. Egyikük elmondta, hogy egy helyi lakos ruhákat gyújtott fel az egyik folyosón. Hozzátette: a férfi iszákos volt.

A Mezsdunarodnaja utcát a történtek miatt lezárták, a mentőegységek nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, a lakosoknak a rendkívüli helyzetek minisztériumának pszichológusai nyújtanak segítséget. A lángokat időközben eloltották.

A tűz kedden este ütött ki a 17 emeletes épület 5. emeletén, és a lángok mintegy 300 négyzetméteren terjedtek ki. A tűzoltók ötven embert, köztük hét gyereket mentettek ki az épületből, és kétszáz személyt evakuáltak. Az épület csak részben működik szállodaként, az 1–4. emeleten, a többi szinten magánlakások találhatók – számolt be az MTI.

A nemzetek vezetői kötelezzék el magukat az ukrajnai háború lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett – szólított fel Ferenc pápa az ukrajnai háború első évfordulója alkalmából a vatikáni audienciateremben mondott beszédében szerdán. Az MTI beszámolója szerint a katolikus egyházfő emlékeztetett, hogy február 24-én lesz egy éve Ukrajna megtámadásának.

Egy év telt el ennek az abszurd és kegyetlen háborúnak a kezdete óta. Megbocsáthat-e az Úr ilyen sok bűntettet és ennyi erőszakot?

– kérdezte Ferenc pápa.

Ismételten felhívást intézett a nemzetek vezetőihez, kötelezzék el konkrétan magukat a konfliktus lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett. A pápa úgy vélte,

a romokra épített győzelem soha nem lesz igazi győzelem.

A húsvét előtti nagyböjt kezdőnapján, hamvazószerdán Ferenc pápa személyesen vezeti a Rómában szokásos szertartásokat. Az Aventinus-dombon körmenetet vezet a Szent Anzelm-templomtól a Szent Saba-templomig, ahol misét mutat be. Áldását adja, és paptársai fejére hinti a hamut, amelyet a tavalyi virágvasárnap megáldott olajfaágak elégetéséből nyertek.

A RIA Novosztyi szerint Bahmutban a harcok már szinte a város központjában folynak. A Rosszija 1 tévécsatornának Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója elmondta:

A kezdeményezés most a harcosaink kezében van, Bahmut északi oldaláról már régen behatoltak csapataink. Most már szinte a város központjában harcolnak.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erőknek most nincs ereje komoly ellentámadásra.

A svéd biztonsági szolgálat közölte, hogy Oroszország komoly fenyegetést jelent Svédország biztonságára – írja az Al Jazeera.

Oroszország jelenti jelenleg a legnagyobb fenyegetést Svédországra nézve. A rezsim akciói kiszámíthatatlanok, és hajlandó nagy kockázatokat vállalni

– áll a közleményben.

A biztonsági szolgálatok szerint Kína és Irán is veszélyt jelent Svédországra nézve, és mindkettő együttműködik Oroszországgal.

Harkivot, Kelet-Ukrajna legnagyobb városát szerda délelőtt támadás érte – számolt be a Sky News.

Ihor Terehov, a város polgármestere szerint Oroszország ipari létesítményeket vett célba, két civil megsebesült.

Az előzetes adatok szerint négy csapás érte Harkiv egyik kerületét. Az ellenség ipari létesítményeket vesz célba

– írta Terehov a Telegramon.

Az ukrán tisztviselők fokozott támadásokra számítanak a háború évfordulójához közeledve.

Az Állami Duma szerdán egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a START nukleáris megállapodásban – írja a TASZSZ.

A dokumentumot Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette az Állami Duma elé. A törvénytervezet szerint a START-szerződést felfüggesztik, és az orosz elnök dönt arról, hogy Oroszország újra részt vesz-e a szerződésben. A törvénynek a hivatalos kihirdetése napjától kell hatályba lépnie.

Az orosz elnök február 21-i beszédében jelentette be a döntést Oroszország szerződésben való részvételének felfüggesztéséről. Az orosz elnök hangsúlyozta, Oroszország ugyan ideiglenesen felfüggeszti a START-ot, de nem mondja fel a szerződést.

A Readovka orosz hírportál egyik helyszíni forrása szerint Belgorod felett működésbe lépett a légvédelmi rendszer, miután a városlakók több robbanást is hallottak.

Ugyanakkor a térségből az orosz csapatok megtorló csapásokat indítottak Harkivban – egy infrastrukturális létesítményről már tudni lehet, hogy találat érte.

Az ideiglenesen megszállt Mariupolban 12 robbanás történt, megsemmisült egy lőszerraktár a repülőtéren és egy ellenséges bázis Kalmiuszkij járásban – számolt be Petro Andrijuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.

Kijevi idő szerint 22 óra 33 perckor történt az első robbanás. Összesen 12 robbanás volt hallható

– mondta.