A Válasz Online portáljának adott interjút Pavlo Klimkin, aki 2014 és 2019 közt volt Ukrajna külügyminisztere. A politikus úgy fogalmazott, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal.
Arra a kérdésre, hogy mire vezethető vissza a magyarok és ukránok közti konfliktus, Pavlo Klimkin azt mondta: alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire.
Hozzáfűzte azt is, hogy Magyarországra akkor kezdtek el veszélyként tekinteni Kijevben, amikor a magyar fél „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani”, és emiatt a magyar identitás is „gyanússá vált”,
Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbászi harcokban. Ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra
– mondta az interjúban Pavlo Klimkin a kárpátaljai magyarokat érintő konfliktusra utalva.
A külügyminiszter azzal folytatta, hogy a 2017-es oktatási törvénnyel nem a magyar öntudat ellen akartak fellépni, hanem „lehetőséget akartak adni a magyarok kezébe”. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a törvényről épp a kárpátaljai magyarokkal nem egyeztettek, holott voltak valódi aggodalmak is, amelyek felmerültek a részükről.
„Nem érdekünk gyengíteni a magyar közösséget, pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnénk megtanítani. Nem kell ukránul olvasni a Don Quijotét vagy fizikát tanulni” – mondta az exkülügyminiszter, majd hozzáfűzte, hogy az ukránoknak nem is elsősorban a kárpátaljai magyarokkal, hanem a magyar kormánnyal van a bajuk.
„Ukrajnában ugyanis egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik. Az energiaszankciókkal kapcsolatos kivételekkel, pusztán a szankciók körüli bonyodalom okozásával, orosz oligarchák levételének szándékával, a fegyverszállítás megtagadásával. S még akkor is, ha Budapest eddig mind a tíz szankciós csomagot megszavazta, ez a hozzáállás háború idején különösen fájdalmas, az ukrán médiában pedig futótűzként terjed.”
Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk.
– tette hozzá Pavlo Klimkin.
A Fekete-tengeren az ellenséges hordozórakéták száma négyre csökkent. Erről a Dél műveleti parancsnokság számolt be.
Folytatva a keresési műveletet, kiderült, a Fekete-tengeren, az ellenség 19 hajót tart harci szolgálatban. A rakétahordozók száma négyre csökkent. Ahogyan korábban is, két tengeralattjáró látható. A Kalibr rakéták teljes száma elérheti a 24 rakétát
– áll a jelentésben.
Mint megjegyezték, a rakétatámadás veszélye továbbra is meglehetősen magas – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Korábban írtunk arról, hogy az amerikai légierő FORTE–10-es hívőjelű Global Hawk felderítőgépe a hajnalban a Fekete-tenger irányába indult.
A gép reggel 9 órakor Románia felett járt, és Moldova felé közelített a FlightRadar24 szerint, amiből arra lehet következtetni, hogy a Fekete-tengert most elkerüli. Többen is megjegyezték, hogy más esetben a hasonló útvonalakon közlekedők már Bulgária partjainál berepültek a Fekete-tenger fölé.
Az amerikai külügyminisztérium engedélyezte Hellfire rakéták és más rendszerek 150 millió dollár értékű lehetséges eladását Lengyelországnak – közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium biztonsági együttműködési ügynöksége. Ez a hivatal felelős a katonai felszerelések és fegyverek külföldre történő szállításáért kormányközi szerződések keretében.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta AGM–114R2 Hellfire rakéták és kapcsolódó berendezések lehetséges eladását mintegy 150 millió dollár értékben a lengyel hatóságoknak – közölte az ügynökség közleményében.
A jelentés pontosítja, hogy Varsó korábban engedélyt kért 800 ilyen rakéta, valamint más rendszerek megvásárlására az Egyesült Államoktól.
Ez a javasolt eladás összhangban van az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseivel, mivel hozzájárul egy olyan NATO-szövetségesünk biztonságának megerősítéséhez, amely elősegíti a politikai stabilitást és a gazdasági fejlődést Európában
– áll a dokumentumban.
Az amerikai kormányzat már értesítette a kongresszust a döntésről. A törvényhozásnak most 30 napja van arra, hogy megvizsgálja az esetleges üzletet, és esetleg megakadályozza azt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország nem fog fegyvert kapni Kínától, mert Peking nem olyan ostoba, mint Teherán – fogalmazott.
Peking látja, hogy a Kreml milyen középszerűen viselkedik az Ukrajna elleni agressziójában, ezért nem fog részt venni ebben a háborúban, és nem fog fegyvert szállítani Oroszországnak – vélekedett Valerij Zaluhnyihj főtanácsadó.
Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának különleges tanácsadója, Daniel Rice újságíróknak adott kommentárjában fejtette ki Kijevben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Irán elég vakmerő volt ahhoz, hogy csatlakozzon. Nem hiszem, hogy Kína csatlakozni fog. Szerintem Hszi Csin-ping látott minden hibát, amit Putyin elkövetett, és nem akarna csatlakozni az… idiótákhoz. Nem számítok arra, hogy csatlakozik vagy szállít
– fogalmazott Rice.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye alapján 2023. március 16-án 0 óra és 24 óra között 5221 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4780 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől menekülve 2023. március 16-án 35 ember, közülük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
John Kirby a hét elején történt orosz–amerikai incidensre utalva közölte, hogy az amerikai pilóta nélküli repülőgép lezuhanásához vezető orosz művelet szándékoltságára semmi nem utal, ugyanakkor a legjobb esetben is figyelmetlenség történt, a legrosszabb esetben pedig a művelet gondatlan és támadó jellegű volt – közölte az MTI.
Kijelentette, nem világos az Egyesült Államok számára, hogy az orosz pilótának szándékában állt-e nekiütközni a drónnak, amely később a tengerbe zuhant. Megerősítette, hogy a tenger mélysége miatt nem valószínű, hogy az eszközt sikerül felszínre hozni.
John Kirby arra a varsói bejelentésre, miszerint Lengyelország a következő napokban MiG típusú vadászrepülőgépeket adna Ukrajnának, úgy reagált, hogy szuverén döntésről van szó, azt tiszteletben tartják. Hozzátette, hogy ez nem változtat az amerikai hozzáálláson az F–16-osokkal kapcsolatban, amit az elnök hangoztatott, miszerint jelenleg nincs ilyen felvetés az asztalon.
Egy másik ország ilyen jellegű bejelentése nem befolyásolja az Egyesült Államok szuverén döntéshozatalát az F16-os vadászrepülőgépeket illetően – fogalmazott a szóvivő.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna fegyverekkel való támogatása minden állam szuverén döntése.
Megjegyzései azután érkeztek, hogy Lengyelország csütörtökön bejelentette, hogy az ország a következő napokban négy MiG–29-es vadászgépét Ukrajnába küldi – írja a CNN .
Természetesen több tucat országgal dolgozunk szorosan ezekben a kérdésekben, de a különböző országok más és más dolgokat tesznek annak érdekében, hogy támogassák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben
– mondta Blinken egy nigeri sajtótájékoztatón.
Az oroszok továbbra is exportálják a kifosztott gabonát Ukrajnából, az ideiglenesen megszállt Zaporizzsja Berdjanszk kikötőjét használva.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara beszámolója szerint a kikötőt használva egy orosz szállítóhajót figyeltek meg, amelyet az orosz csapatok teherautói búzával rakodtak meg.
A The Kyiv Independent arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 5 rakétát és 18 légicsapást indítottak az elmúlt nap folyamán, melyről az ukrán vezérkar számolt be pénteken.
Akár orosz önkéntesek is dolgozhatnak a jövő nyáron esedékes párizsi olimpián. A munkalehetőségről a 2024-es ötkarikás játékok szervezőbizottsága tájékoztatta az orosz felet. Közreműködésük azért válhatott kérdésessé, mert ukrajnai háborúja miatt számos szankció lépett életbe Oroszországgal szemben.
Az önkéntes programban mindenki részt vehet, aki megfelel a kiválasztási feltételeknek
– idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség a szervezők válaszát. A dokumentum szerint „nincsenek speciális kritériumok az orosz pályázókra, ahogy bármely más nemzetiségű jelöltekre sem”.
Az előző, Tokióban megrendezett 2021-es nyári olimpián a koronavírus-járvány miatt nem voltak külföldi önkéntesek. A jövő évi játékokat a francia fővárosban július 26. és augusztus 11. között tartják.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) szerint feltételezhető, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére csak kitalálta azt, hogy az orosz politikai legfelsőbb köreiben összeesküvéseket szőnek ellene, és megpróbálják ellehetetleníti.
A zsoldosvezér az utóbbi hetekben számos alkalommal beszélt arról, hogy nem kapnak elegendő lőszert a védelmi minisztériumtól, és azt pedzegette, hogy valakik direkt próbálhatnak keresztbe tenni a Wagner-csoportnak.
Szerdán mindezt azzal is megtoldotta a zsoldosvezér sajtószolgálata, hogy közölték: a sajtótól kapott információt arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára közösen szőnek egy összeesküvést azért, hogy a következő hónapokban „semlegesítsék” a Wagner-csoportot.
Az ISW szerint valószínű, hogy Prigozsin
ezt az egészet csak kitalálta azért, hogy felnagyítsa a saját jelentőségét, befolyását.
A szakértők szerint Prigozsin célja lehet az is, hogy Patrusevből csináljon bűnbakot a Wagner-csoport kudarcai miatt. Mint írták, ez annak az információs hadjáratnak képezi a részét, amelyet a zsoldosvezér az orosz hadvezetés ellen folytat azért, hogy növelje a politikai befolyását.
Az amerikai légierő FORTE–10-es hívójelű Global Hawk felderítőgépe péntek reggel a Fekete-tenger irányába indult – írta az OSINTdefender szakblog a repüléskövető oldalakon található adatok alapján.
A gép magyar idő szerint 03.45-kor szállt fel a szíciliai Sigonellában. A blog szerint ez lehet az első alkalom, hogy az amerikai haderő ismét egy repülőgépet küld megfigyelési céllal a Fekete-tengerre azután, hogy kedden lezuhant a drónjuk.
A FlightRadar24 szerint a gép reggel fél 7-kor még csak a görög partoktól nyugatra körözött, és egyelőre nem biztos, hogy valóban folytatja az útját kelet felé.
Hazai beruházásra biztatta az orosz tőkét Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában, az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének kongresszusán.
Putyin szerint az orosz vállalkozóknak nem szabad kihagyniuk a lehetőséget, hogy betöltsék a távozó nyugati cégek által hátrahagyott réseket, amíg meggondolják magukat és vissza akarnak majd jönni. Hangoztatta: azokról a vállalkozókról, akik az országban maradtak, kiderült, hogy okosabbak, energikusabbak és hatékonyabbak, mint azok, akik elmentek, és Oroszország rosszakaróinak adnak tanácsot.
Az elnök elmondta: Oroszország gazdasága új modell szerint kezd fejlődni, a pozitív tendenciák egyre nagyobb lendületet vesznek.
Rámutatott, hogy 2023-ban az inflációs cél – március végén 4 százalék körül várható – alacsonyabb, mint az eurózóna országaiban, ahol megfogalmazása szerint egyre csak az orosz összeomlást várják.
Putyin hangsúlyozta: sikerült kompenzálni a nyugati piacok bezárását, és összességében Oroszország külkereskedelmi forgalma tavaly több mint 8 százalékkal nőtt. A kereskedelmi többlet 2022-ben 332 milliárd dollár volt.
Jelezte: a második negyedévben már GDP-növekedés várható a tavalyi 2,1 százalékos csökkenést követően.
Az elnök méltatta az állam és az az üzleti világ közötti párbeszéd folyamatosságát, valamint a gyáriparosok és vállalkozók hozzájárulását az ország gazdasági fejlődéséhez. Prognózisa szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése áprilisban eléri az 5 százalékot a stabil munkaerőpiacra, az infláció csökkenésére és a bérek növekedésére támaszkodva.
Vlagyimir Putyin a háború kezdete óta először találkozott a vezető orosz vállalkozókkal. A kongresszuson mintegy ezer küldött vesz részt, vezető nagytőkések, kis- és középvállalkozók egyaránt – írta az MTI.
A világ legnagyobb ukrán repülőgépét, a Mriját, amelyet az orosz megszállók az ukrajnai invázió kezdetén a hosztomeli repülőtéren semmisítettek meg, ki kellett volna vinni az országból.
A legendás gépnek a német Leipzig/Halle repülőtérre kellett volna repülnie, írja a Bild.
A háború kezdete előtti estén a személyzet és a pilóták felszálltak egy teljesen feltöltött teherszállító repülőgépre, de Dmitrij Antonov szerint a felső vezetés utasítására nem szállhattak fel
– áll a cikkben.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!