Ez a poszt a következő Percről percre része:
Beismerést tettek az ukránok a háborús veszteségeikről
-
Alig több mint egy év elteltével az ukrajnai háború sokkal jobban alakult Ukrajna számára, mint a legtöbben előre jelezték. Oroszországnak a szomszédja leigázására tett erőfeszítése kudarcot vallott. Ukrajna továbbra is független, szuverén, működő demokrácia, amely megtartotta az Oroszország 2014-es inváziója előtt általa ellenőrzött terület nagyjából 85 százalékát.
Ugyanakkor nehéz derűlátónak lenni azzal kapcsolatban, hogy merre tart a háború. Az emberi és gazdasági költségek, amelyek már most is óriásiak, tovább fognak emelkedni, ahogy Moszkva és Kijev is felkészül a következő lépésekre a csatatéren. Az orosz hadsereg számbeli fölénye valószínűleg lehetővé teszi, hogy ellensúlyozza Ukrajna nagyobb hadműveleti képességeit és morálját, valamint a nyugati támogatáshoz való hozzáférését. Ennek megfelelően a konfliktus legvalószínűbb kimenetele nem a teljes ukrán győzelem, hanem egy véres patthelyzet − írja a Foreign Affairsen megjelent elemzésében Richard Haas, a lap kiadóbizottságának elnöke és Charles Kupchan, a Georgetown University nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.
A konfliktus diplomáciai megoldása egyelőre elérhetetlen. Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg attól tart, hogy ha most abbahagyja a harcot, az oroszok hibáztatni fogják, hogy költséges és hiábavaló háborút indított. Végül is az orosz erők nem tartják teljes mértékben ellenőrzésük alatt a négy terület egyikét sem, amelyeket Moszkva tavaly szeptemberben egyoldalúan annektált, a NATO nagyobb és erősebb lett, Ukrajna pedig jobban elidegenedett Oroszországtól, mint valaha. Úgy tűnik, Putyin úgy véli, hogy az idő az ő oldalán áll, és úgy számol, hogy át tudja vészelni a gazdasági szankciókat, amelyek nem fojtották meg az orosz gazdaságot, és fenn tudja tartani a háború népszerűségét − egy olyan hadműveletét, amelyet a Levada Központ felmérései szerint az oroszok több mint 70 százaléka még mindig támogat. Putyin kételkedik Ukrajna és nyugati támogatóinak kitartásában, és arra számít, hogy elszántságuk lankadni fog. Bizonyára azzal számol, hogy ahogy az újonnan besorozott katonái belépnek a harcba, Oroszország képes lesz kiterjeszteni területi nyereségeit, ami lehetővé teszi számára, hogy a harcok befejeztével kijelentse: jelentősen kiterjesztette Oroszország határait.
Még Ukrajna szempontjából sem lenne bölcs dolog továbbra is kitartóan törekedni egy teljes katonai győzelemre, amely pirruszi győzelemnek bizonyulhat. Az ukrán erők már több mint 100 ezer áldozatot szenvedtek, sokat elvesztettek legjobb katonáik közül. Az ukrán gazdaság mintegy 30 százalékkal zsugorodott, a szegénységi ráta megugrott, és Oroszország továbbra is bombázza az ország kritikus infrastruktúráját. Körülbelül nyolcmillió ukrán menekült el az országból, és további milliók kényszerültek belső menekülésre. Ukrajnának nem szabad kockáztatnia, hogy elpusztítsa önmagát olyan célokért, amelyek valószínűleg elérhetetlenek − írják a szerzők.
Az elemzés szerint tekintettel a háború várható alakulására az Egyesült Államoknak és partnereinek már most el kell kezdeniük a diplomáciai végjáték tervezését. Miközben a NATO-tagok növelik az Ukrajna közelgő offenzíváját támogató katonai segítséget, Washingtonnak konzultációkat kell kezdenie európai szövetségeseivel és Kijevvel egy, az év későbbi szakaszában indítandó diplomáciai kezdeményezésről.
Kijev meggyőzése a tűzszünetről és a bizonytalan diplomáciai erőfeszítésekről nem kisebb kihívás, mint Moszkvát rávenni erre. Sok ukrán ezt a javaslatot az ország kiárusításnak tekintené, és attól tart, hogy a tűzszüneti vonalak csupán új de facto határrá válnának. Zelenszkijnek drasztikusan vissza kellene fognia háborús céljait, miután a háború első hónapjaitól kezdve győzelmet ígért − ez még a legtehetségesebb politikusoknak sem könnyű feladat.
A jó hír az, hogy van kiút ebből a zsákutcából. A Nyugatnak már most többet kellene tennie annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát abban, hogy megvédje magát, és előbbre jusson a harctéren, így a lehető legjobb helyzetbe kerülhet a tárgyalóasztalnál még ebben az évben. Addig is Washingtonnak olyan diplomáciai irányt kell kijelölnie, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és életképességét a tényleges határain belül – miközben hosszú távon az ország területi integritásának helyreállításán dolgozik. Ez a megközelítés egyeseknek túl sok, másoknak pedig kevés lehet. Az alternatívákkal ellentétben azonban megvan az az előnye, hogy a kívánatos és a megvalósítható dolgokat ötvözi − írja a két szerző.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Borzasztó mészárlásra adott parancsot a Wagner rettegett vezére.
- Új típusú fenyegetés jelent meg Ukrajna fölött.
- Egy szakértő szerintújabb jelek bizonyítják, hogy valami nincs Vlagyimir Putyinnal.
- Tovább durvult a bahmuti vérfürdő.
- A francia elnök szerint még idén nyáron sor kerülhet a béketárgyalásokra.
- Az oroszok támadásra készülhetnek Odesszában az ukránok szerint.
- Az ukrajnai háború egy új birodalmat hozhat létre Európában.
- Továbbra is börtönben marad a The Wall Street Journal újságírója Oroszországban.
- Lengyelország új szankciós lépéseket javasol Oroszország ellen.
- Putyin látogatást tett a fronton, később az is kiderült, hogy pontosan hol történhetett ez.
- Zelenszkij is a frontra érkezett.
- Kitálalt a Wagner korábbi zsoldosa: rengeteg hadifoglyot végezhettek ki.
- Háborús veszteségeikről közöltek adatokat az ukránok.
- Lengyelország kiegyezett Ukrajnával: újraindítják a gabona tranzitját.
- Az EP legnagyobb pártja azzal vádolja a magyarokat, lengyeleket és szlovákokat, hogy Oroszországot segítik.
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kijelentette, hogy kormánya elítéli Ukrajna területi integritásának megsértését.
Az elnök hivatala megvédte a konfliktus lezárására tett erőfeszítéseit is – nem sokkal azután, hogy Ukrajna kedden bírálta Lula béketörekvéseit. Az elnök közölte: a nemzetek egy csoportjának össze kell fognia, hogy segítsen közvetíteni egy békemegállapodást Oroszország és Ukrajna között – írja a Sky News.
Nemrég írtunk arról, hogy az ukránok meghívták a brazil elnököt Ukrajnába azért, hogy a saját szemével láthassa a háború szörnyűségeit.
-
A korábban a McDonald's márkanév alatt működő belorusz éttermeket Mak.byra fogják átnevezni – jelentette be ma a helyi vállalat.
A fehéroroszországi McDonald's éttermeket, amelyek közül mind a 25-öt a helyi engedélyes, a KSB Victory Restaurants üzemeltette, Vkusno & tochka névre akarták átnevezni, az oroszországi McDonald's éttermek utódjára – de ez az üzlet, úgy tűnik, meghiúsult.
A gyorsétteremlánc volt az egyik első nyugati márka, amely az ukrajnai inváziót követően teljes mértékben kivonult Oroszországból, amikor tavaly májusban eladta egy helyi licencvevőnek, Alexander Govornak – közölte a Sky News.
A McDonald's novemberben közölte, hogy a kiterjedt helyi ellátási problémák miatt licenctulajdonosa már nem tudja folytatni működését Belaruszban.
Ennek eredményeképpen a licenctulajdonos felhagy a McDonald's néven történő működéssel, és a továbbiakban nem viseli a McDonald's nevet, illetve nem kínálja a menünket
– közölte akkor a McDonald's.
-
Az Európai Néppárt (EPP) kedden adott ki egy közleményt, amelyben azt írták: azok az országok, amelyek megakadályozzák az ukrán gabona tranzitját, Oroszországot segítik.
A párt azt írta, hogy semmilyen lépést nem szabad tenni, amely Ukrajnát gyengítheti, és nem szabad egyoldalúan, az uniós törvények megsértésével eljárni ebben az ügyben.
Mint írták, szerintük egy ilyen döntés előtt részletesebb egyeztetésre lett volna szükség, és jobban fel kellett volna mérni azt, hogy mekkora szállítmányok találhatók az európai raktárakban.
Bármilyen egyoldalú lépés a tagállamok részéről csakis Oroszország érdekét szolgálja
– szögezte le a közleményben Sandra Kalniete, az EPP képviselője.
-
A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) közölte, hogy az orosz férfi kosárlabda-válogatottat kizárták a 2024-es párizsi olimpiai kvalifikációs tornájáról.
A hírről beszámoló Ukrajinszka Pravda szerint mindez azt jelenti, hogy Bulgária veheti át az oroszok helyét a tornán. A FIBA korábban már azt is megtiltotta, hogy Oroszország és Belarusz területén bármilyen nemzetközi kosártornát megrendezzenek, valamint a többi tornájukról is kitiltották a két ország csapatát.
-
Lengyelország megállapodást kötött az ukrán gabona tranzitjának pénteki újraindításáról – közölte Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter a Reuters szerint.
A tárcavezető hozzátette, hogy a tranzitot figyelemmel kísérik. Mindeközben Waldemar Buda lengyel fejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy
az ukrán élelmiszerek Lengyelországba történő értékesítésére vonatkozó tilalom továbbra is érvényben marad, csupán a gabona átszállítását engedélyezik.
Miután Varsó és Budapest a hétvégén bejelentette az Ukrajnából származó egyes importtermékek behozatalának tilalmát, Brüsszelre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy dolgozzon ki egy európai uniós szintű megoldást, és más kelet-európai országok is jelezték, hogy fontolgatják a lépéseket.
-
A svéd Absolut vodka gyártója közölte, hogy leállítja az Oroszországba irányuló exportot, miután Svédországban és a közösségi médiában bojkottra szólították fel a kormányt.
Az Absolut Company közölte, „úgy döntött, hogy leállítja márkájának Oroszországba irányuló exportját”.
Stephanie Durroux, a cég vezérigazgatója közleményében azt mondta, hogy a vállalat eleget tesz alkalmazottaival és partnereivel szembeni kötelezettségének.
Nem tehetjük ki őket tömeges kritikának
– tette hozzá.
Az Absolut tulajdonosa, a Pernod Ricard április elején megerősítette, hogy újraindította az Oroszországba irányuló export egy részét, miután korábban, 2022 márciusában – nem sokkal azután, hogy Moszkva megkezdte ukrajnai invázióját – leállította azt – írja a Reuters.
-
Jelenleg több mint 7000 ukrán katonát tartanak nyilván „eltűntként” – közölte Oleg Kotenko eltűnt személyekért felelős ukrán biztos.
A tisztviselő azt mondta: feltételezik, hogy ezeknek a személyeknek a többsége – körülbelül 60-65 százalékuk – orosz hadifogságba eshetett, de ezt egyelőre nem tudták megerősíteni.
Az, hogy hány katonát vesztettek a háborúban, szigorúan titkos információnak minősül Ukrajnában, ennek fényében meglepő, hogy most az eltűntek számáról nyilatkozott a tisztviselő.
Az ukrán háborús veszteségekről az utóbbi hónapokban eltérő becslések láttak napvilágot. A nemrég kiszivárgott pentagoni dokumentumokban az állt, hogy az ukrán oldalon nagyjából 131 ezer embert veszítettek eddig, és abból 17 500-an eshettek el a harcok alatt (az eltűntek, hadifoglyok konkrét számáról nem tettek említést).
-
A Wagner-csoport korábbi zsoldosa, Alekszej Szavicsev korábban beismerte, hogy ukrán hadifoglyokat végeztek ki, és civileket (köztük gyerekeket) is meggyilkoltak. A Kyiv Independent szerint most az orosz Verstka portálnak árult el újabb részleteket.
Szavicsev azt mondta, hogy eddig csak „nagyjából a 10 százalékát mondta el” mindannak, amit tettek a Wagnerrel, és már az eddig elmondottak miatt is „patkányként üldözik” Oroszországban.
Többek között azt is beismerte, hogy egy gödörbe – ahol 50-60 sebesült ukrán hadifoglyot, illetve Wagner-dezertőrt gyűjtöttek össze – mintegy 30 kézigránátot dobott. Mindeközben egy társa, Azamat Uldarov szintén beismerte, hogy több száz civillel végeztek Bahmutban és Szoledarban.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője hazugságnak nevezte a két exzsoldos kijelentéseit.
-
Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Ukrajnában sem talált megértő fülekre a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva utóbbi napokban adott nyilatkozata.
A röviden csak Lulának hívott brazil elnök a hónap elején még azzal került a hírekbe, hogy kifejtette: szerinte Ukrajnának le kellene mondania a Krím félszigetről a béke érdekében, míg a hétvégén kínai hivatalos útján felszólította az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy hagyjon fel a háború bátorításával azzal, hogy fegyvert ad Ukrajnának. Hétfőn pedig Brazíliában az orosz külügyminisztert, Szergej Lavrovot fogadva arról beszélt: Kína vezetésével kellene béketárgyalásra biztatni a két háborúzó felet.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője emiatt a brazil elnökről azt állította, hogy orosz és kínai propagandát terjeszt, amit a brazil külügyminiszter elutasított.
Most azonban az ukrán külügy is megszólalt az ügyben, méghozzá rögtön meghívták a brazil elnököt Ukrajnába
– számolt be a Politico.
Mint azt az ukrán külügy szóvivője, Oleg Nyikolenko Facebook-bejegyzésében írja, Ukrajna érdeklődve figyeli Lula erőfeszítéseit a háború befejezése érdekében, ugyanakkor szerinte arányt téveszt, amikor az agresszor Oroszországot és a védekező Ukrajnát, illetve az ő segítségére siető országok felelősségét azonos mércével méri.
Ezért meghívták Lulát Ukrajnába, hogy személyesen szerezhessen információkat a háborúról, illetve „megértse az orosz agresszió valódi okait és esszenciáját, valamint a globális biztonságra gyakorolt következményeit” – zárta bejegyzését a szóvivő.
-
Egy civil meghalt, nyolcan pedig megsérültek a kedden végrehajtott orosz tüzérségi támadásokban – közölte az ukrán főügyészség.
A Kyiv Independent szerint azt írták, hogy a Szumi területen egy 83 éves nő halt meg tüzérségi bombázás következtében. A lövedék közvetlenül az idős nő házát találta el.
Szumi mellett a Donyecki terület településeit is bombázták az oroszok, amiről a helyi kormányzó számolt be. Ott nyolc civil sérült meg, egyebek mellett több lakóépületet és egy piacot is tüzérségi csapás ért.
-
Korábban beszámoltunk arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Herszoni területre látogatott egy parancsnoki központba (amelynek pontos helyszínét nem árulták el). Az eseményről videó is készült, annak alapján egyeseknek sikerült azonosítaniuk a létesítményt.
A feltételezések szerint Putyin a Krím félsziget közelében fekvő tengerparti városban, Henicseszk közelében lehetett.
Mint kiderült, az épület gyerektáborként szolgált, mielőtt az orosz hadsereg elfoglalta.
Egyesek azt is megjegyezték ezzel kapcsolatban Twitteren, hogy a létesítmény a jelek szerint már a HIMARS rakétarendszerek hatótávolságán kívül található. Mások azt is felvetették, hogy a videó esetleg félrevezető lehet, és valójában egyáltalán nem ott van az orosz hadsereg herszoni főhadiszállása.
-
Az ukrán erők súlyos csapást kockáztatnak, ha megpróbálják áttörni a réteges védelmi rendszert a Herszoni területen – közölte kedden Vlagyimir Szaldo, a régió Oroszország által megbízott kormányzója.
Az erődítmények nagyon szilárdak, több réteg mélyen vannak, így ha valaki meg is próbálna átjutni, az katasztrófa lenne, és több ukrán katona meghalna. Egyszerűen a vágóhídra vetnék őket
– mondta a Rosszija-24 televíziós csatornának adott interjújában.
Korábban azt mondta, hogy az ukrán csapatok egy esetleges ellentámadás esetén nem tudnának eljutni a Krímbe az erős erődítési struktúrák miatt. A Krím vezetője, Szergej Akszjonov korábban azt mondta, hogy a félsziget mélységi védelemmel rendelkezik – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
A Reuters hírügynökség által látott dokumentum szerint Lengyelország új szankciós lépéseket javasol Oroszországgal szemben, amely magában foglalja a csővezetékes olaj- és gyémántimport tilalmát.
Már egy hete kiderült, hogy az EU egy újabb, immár 11. szankciós csomagot készít elő Oroszország ellen, ami elsősorban a büntetőintézkedések megkerülésének kiküszöbölésére fog irányulni.
A lengyel írásbeli javaslat, amelyet egy diplomáciai forrás szerint az Európai Bizottságnak küldtek el, azt jelzi, hogy
hamarosan vita kezdődhet az újabb csomagról az uniós tagországok közt.
Varsó javaslata leállítaná az orosz kőolajimportot a Barátság kőolajvezeték Németországba tartó északi szakaszán keresztül. Véget vetne az orosz gyémántok és földgáz – beleértve az LNG-t is – behozatalának, és korlátozná az atomenergetikai együttműködést. Az utóbbi napokban más tagállamok is ismertették már a javaslataikat.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta az ukrán csapatokat a kelet-ukrajnai Avdijivkában – közölte az elnök hivatala.
Zelenszkij a parancsnokokkal beszélt a harctéri helyzetről, és kitüntetéseket adott át a katonáknak – az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szerint.
Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek, hogy megköszönjem önöknek a szolgálatukat, hogy megvédték földünket, Ukrajnát, családjainkat
– mondta Zelenszkij.
-
Az orosz hadsereg taktikát váltott Bahmutnál – számolt be az ukrán határőrszolgálat.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a határőrök egy videóban közölték, hogy Bahmutban a Wagner-csoport egyre kevesebb, börtönökből toborzott fegyverest és egyre több profi zsoldost küld a támadásokra. Mint mondták, továbbra is intenzív harc folyik a város utcáin.
Az oroszok folytatják a város ostromát, és lassan előrenyomulnak. A küzdelem a város központjában zajlik
– közölték, hozzátéve: gyakran a legminimálisabb, alig párméteres távolságban küzdenek egymással a támadók és a védők, ami jelentősen megnehezíti a város védelmét.
A videót, amelyen a városi harcászat is látható, itt lehet megtekinteni:
-
Egy orosz bíróság elutasította a The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich fellebbezését, hogy még a tárgyalás előtt kiengedjék a börtönből.
Az amerikai riporter a mai nap folyamán jelent meg egy moszkvai bíróságon, hogy fellebbezzen az ellen a döntés ellen, amely szerint legalább május 29-ig előzetes letartóztatásban tartják egy volt KGB-börtönben.
Az orosz FSZB biztonsági szolgálata március 29-én tartóztatta le Gershkovichot kémkedés vádjával, amiért 20 év börtönbüntetéssel sújtható, mivel a katonai ipari komplexummal kapcsolatos államtitkokat gyűjtött össze – közölte a Sky News.
A férfi tagadja az ellene felhozott vádakat.
A Kreml közlése szerint Gershkovichot – a hidegháború vége óta az első, kémkedés vádjával Oroszországban őrizetbe vett amerikai újságírót – tetten érték.
-
Az orosz külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét az „orosz ügyekbe való beavatkozás és a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenység miatt” – írja a TASZSZ.
Korábban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a brit, az amerikai és a kanadai nagykövetnek a Vlagyimir Kara-Murza publicistáról (akit Oroszországban külföldi ügynökként ismertek el) szóló ítéletet követő kijelentéseit az orosz belügyekbe való közvetlen beavatkozásnak nevezte.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja Deborah Bronnert brit nagykövetnek a Kara-Murza-ítélet után tett megjegyzéseit, és óva intette Londont a nemzetközi emberi jogi kérdések politikai útra való terelésétől.
Zaharova a „cinizmus csúcsának” nevezte azt is, hogy az amerikai és kanadai nagykövetek Kara-Murza szabadon bocsátását követelik egy olyan időszakban, amikor saját országukban szégyentelenül megsértik az emberi jogokat és üldözik a másként gondolkodókat.
-
Alig több mint egy év elteltével az ukrajnai háború sokkal jobban alakult Ukrajna számára, mint a legtöbben előre jelezték. Oroszországnak a szomszédja leigázására tett erőfeszítése kudarcot vallott. Ukrajna továbbra is független, szuverén, működő demokrácia, amely megtartotta az Oroszország 2014-es inváziója előtt általa ellenőrzött terület nagyjából 85 százalékát.
Ugyanakkor nehéz derűlátónak lenni azzal kapcsolatban, hogy merre tart a háború. Az emberi és gazdasági költségek, amelyek már most is óriásiak, tovább fognak emelkedni, ahogy Moszkva és Kijev is felkészül a következő lépésekre a csatatéren. Az orosz hadsereg számbeli fölénye valószínűleg lehetővé teszi, hogy ellensúlyozza Ukrajna nagyobb hadműveleti képességeit és morálját, valamint a nyugati támogatáshoz való hozzáférését. Ennek megfelelően a konfliktus legvalószínűbb kimenetele nem a teljes ukrán győzelem, hanem egy véres patthelyzet − írja a Foreign Affairsen megjelent elemzésében Richard Haas, a lap kiadóbizottságának elnöke és Charles Kupchan, a Georgetown University nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.
A konfliktus diplomáciai megoldása egyelőre elérhetetlen. Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg attól tart, hogy ha most abbahagyja a harcot, az oroszok hibáztatni fogják, hogy költséges és hiábavaló háborút indított. Végül is az orosz erők nem tartják teljes mértékben ellenőrzésük alatt a négy terület egyikét sem, amelyeket Moszkva tavaly szeptemberben egyoldalúan annektált, a NATO nagyobb és erősebb lett, Ukrajna pedig jobban elidegenedett Oroszországtól, mint valaha. Úgy tűnik, Putyin úgy véli, hogy az idő az ő oldalán áll, és úgy számol, hogy át tudja vészelni a gazdasági szankciókat, amelyek nem fojtották meg az orosz gazdaságot, és fenn tudja tartani a háború népszerűségét − egy olyan hadműveletét, amelyet a Levada Központ felmérései szerint az oroszok több mint 70 százaléka még mindig támogat. Putyin kételkedik Ukrajna és nyugati támogatóinak kitartásában, és arra számít, hogy elszántságuk lankadni fog. Bizonyára azzal számol, hogy ahogy az újonnan besorozott katonái belépnek a harcba, Oroszország képes lesz kiterjeszteni területi nyereségeit, ami lehetővé teszi számára, hogy a harcok befejeztével kijelentse: jelentősen kiterjesztette Oroszország határait.
Még Ukrajna szempontjából sem lenne bölcs dolog továbbra is kitartóan törekedni egy teljes katonai győzelemre, amely pirruszi győzelemnek bizonyulhat. Az ukrán erők már több mint 100 ezer áldozatot szenvedtek, sokat elvesztettek legjobb katonáik közül. Az ukrán gazdaság mintegy 30 százalékkal zsugorodott, a szegénységi ráta megugrott, és Oroszország továbbra is bombázza az ország kritikus infrastruktúráját. Körülbelül nyolcmillió ukrán menekült el az országból, és további milliók kényszerültek belső menekülésre. Ukrajnának nem szabad kockáztatnia, hogy elpusztítsa önmagát olyan célokért, amelyek valószínűleg elérhetetlenek − írják a szerzők.
Az elemzés szerint tekintettel a háború várható alakulására az Egyesült Államoknak és partnereinek már most el kell kezdeniük a diplomáciai végjáték tervezését. Miközben a NATO-tagok növelik az Ukrajna közelgő offenzíváját támogató katonai segítséget, Washingtonnak konzultációkat kell kezdenie európai szövetségeseivel és Kijevvel egy, az év későbbi szakaszában indítandó diplomáciai kezdeményezésről.
Kijev meggyőzése a tűzszünetről és a bizonytalan diplomáciai erőfeszítésekről nem kisebb kihívás, mint Moszkvát rávenni erre. Sok ukrán ezt a javaslatot az ország kiárusításnak tekintené, és attól tart, hogy a tűzszüneti vonalak csupán új de facto határrá válnának. Zelenszkijnek drasztikusan vissza kellene fognia háborús céljait, miután a háború első hónapjaitól kezdve győzelmet ígért − ez még a legtehetségesebb politikusoknak sem könnyű feladat.
A jó hír az, hogy van kiút ebből a zsákutcából. A Nyugatnak már most többet kellene tennie annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát abban, hogy megvédje magát, és előbbre jusson a harctéren, így a lehető legjobb helyzetbe kerülhet a tárgyalóasztalnál még ebben az évben. Addig is Washingtonnak olyan diplomáciai irányt kell kijelölnie, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és életképességét a tényleges határain belül – miközben hosszú távon az ország területi integritásának helyreállításán dolgozik. Ez a megközelítés egyeseknek túl sok, másoknak pedig kevés lehet. Az alternatívákkal ellentétben azonban megvan az az előnye, hogy a kívánatos és a megvalósítható dolgokat ötvözi − írja a két szerző.
-
A történelem szereti a nem várt fordulatokat, a legutóbbi eset pedig különösen ironikus – írja Timothy Garton Ash. A Foreign Affairs oldalán megjelent cikke szerint ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök kísérlete arra, hogy Ukrajna újragyarmatosításával helyreállítsa az orosz birodalmat, megnyitotta a kaput egy posztimperialista Európa előtt.
Mint írja, ez egy olyan helyzet lenne, amelyet a kontinens még soha nem látott, hiszen egy olyan Európa jöhet létre, amelyben már nincsenek olyan birodalmak, amelyeket egyetlen személy vagy nemzet uralna.
Paradox módon azonban ahhoz, hogy biztosítsa ezt a posztbirodalmi jövőt és szembeszálljon az orosz agresszióval, az EU-nak magának is fel kell vennie néhány birodalmi jellemzőt. Megfelelő mértékű egységgel, központi hatalommal és hatékony döntéshozatallal kell rendelkeznie ahhoz, hogy megvédje az európaiak közös érdekeit és értékeit. Ha minden egyes tagállamnak vétójoga van a létfontosságú döntésekkel szemben, az unió belsőleg és külsőleg is megbicsaklik – teszi hozzá Ash.
-
Felkerült egy videó az internetre, melyen egy odesszai taxisofőr Vlagyimir Putyint méltatta, illetve „a háború részének” titulálta, hogy az orosz katonák ukrán nőket erőszakolnak meg. Az Obozrevatel ukrán portál információi szerint a férfit előzetes letartóztatásba helyezték.
Mint arra a portál beszámolója kitér, a férfi elmondása szerint „nem hisz abban, hogy Ukrajna képes lesz legyőzni Oroszországot, ugyanis az oroszok egyetlen háborút sem veszítettek még”. Úgy véli, Ukrajna gazdasága szempontjából jobb Oroszországgal tartani, mint a Nyugattal.
Az odesszai taxisofőr azt is elmondta, az a videó, amelyen egy ukrán katona fejét levágják, csak hamisítvány. A férfi továbbá Putyint is dicsérte, korunk legnagyobb politikusának nevezte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig csak egy „beszélő fej” számára.
-
Az orosz hadsereg május 2-án hatalmas csapást mérhet Odesszára. Az Unian tudósítója szerint ezt Natalja Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők egyesített koordinációs sajtóközpontjának vezetője mondta az Ukrajna-Odessza Médiaközpontban tartott tájékoztatón, kommentálva, hogy az utóbbi időben nem volt orosz támadás Odesszában.
Nem zárható ki, hogy ők (az oroszok – a szerk.) késleltetett rakétacsapásra készülnek, ezzel sokkolva Ukrajnát. Emlékszünk rá, hogy Odessza számára a május 2-i és a május 9-i dátum mérföldkőnek számít, és ezek olyan dátumok, amelyekre az oroszoknak van idejük alaposan felkészülni
– mondta Humenyuk.
Szerinte az odesszai ágyúzás elmaradását a Fekete-tengeren tomboló erős vihar és az orosz rakétahiány okozhatja.
-
Egy ember meghalt, hat pedig megsebesült, miután az orosz csapatok a dél-ukrajnai Herszon város központi, piaci részét lőtték. Az áldozatok száma várhatóan emelkedni fog – számolt be a Sky News.
Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin Herszonba és Luhanszkba is ellátogatott kedden. Az orosz elnök beszámolókat hallgatott, és köszöntötte a katonáit húsvét alkalmából.
-
Fokozták az orosz erők a kelet-ukrajnai, Donyeck megyei Bahmut elleni tüzérségi támadásokat és légicsapásokat kedden – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
Szavai szerint az oroszok „éppen porig rombolják” a várost. Hozzátette, a helyzetet pillanatnyilag ellenőrzés alatt tartják, az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek el, az ukrán erők képesek érezhetően csökkenteni az orosz támadások erejét.
Szirszkij tájékoztatása szerint más frontokon – Kupjanszknál és Limannál – is sikerrel vertek vissza több orosz előrenyomulási kísérletet.
A legutóbbi moszkvai tájékoztatás szerint a hónapok óta ostromlott Bahmut nagyjából 80 százalékát már elfoglalták az orosz erők. A korábban 70 ezres népességű városból nagyrészt távoztak a polgári lakosok, de pár száz civil máig nem hagyta el otthonát.
-
Litvánia azt javasolja az Európai Uniónak, hogy hét szakaszban vezessen be szankciókat a Roszatom orosz állami atomenergetikai nagyvállalat ellen, miután több uniós tagország ellenezte a korlátozások egyidejű bevezetését – közölte Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kedden újságíróknak nyilatkozva.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Vilnius nem szándékozik elállni attól a javaslatától, hogy vezessenek be szankciókat a Roszatom ellen. „Nem lépünk vissza, kompromisszumot keresünk” – mondta a TASZSZ jelentése szerint.
Mairead McGuinness pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős európai biztos a múlt héten jelentette be, hogy az EU egy újabb, immár 11. szankciós csomagot készít elő Oroszország ellen, ami elsősorban a büntetőintézkedések megkerülésének kiküszöbölésére fog irányulni.
-
Emmanuel Macron francia elnök azt tervezi, hogy Kínához fordul egy olyan tervvel, amely szerinte Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokhoz vezethet.
A Bloomberg névtelenül nyilatkozó, jól értesült forrásokra hivatkozva azt írja, Macron utasította külpolitikai tanácsadóját, Emmanuel Bonnt, hogy magas rangú kínai diplomatával, Wang Yivel dolgozzanak együtt egy olyan terv létrehozásán, amely megalapozhatná a béketárgyalásokat.
A lap megjegyzi, hogy a francia stratégia szerint a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között már idén nyáron sor kerülhet, ha minden jól megy. A Bloomberg arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőbeni tárgyalások több feltételtől is függnek, köztük egy sikeres ukrán ellentámadástól, amely Kijevet erős pozícióba hozza.
-
A Twitterre került ki egy videó – melyet a Portfolio vett észre – arról, hogy az oroszok Kreminnánál bevetettek egy UR–77-es, „Meteorit” becenévre hallgató fegyvert, amely az ukrán állásokat lövi. A felvételen a Meteorit egy erdős terület közepét támadja, állítólag ukrán katonák tartózkodnak a területen.
A jármű egy hordozórakétával, valamint két, egyenként 90 méter hosszú, úgynevezett nyújtott töltettel van felszerelve. Az arra szerelt robbanóanyagot a távolból egyszerre lehet felrobbantani, és a robbanás lökéshulláma hatástalanítja a közeli aknákat, utat nyitva ezzel a harci járműveknek.
Az eredetileg szovjet korszakból származó fegyvert legutóbb az ukránok vetették be Bahmutnál, amit leginkább aknamentesítésre használtak az oroszok. Harctéri információk szerint az ukrán csapatoknak sikerült zsákmányolniuk legalább 13 ilyen járművet, amellyel valósággal elporlasztják az orosz katonákat, visszavonulásra kényszerítve őket.
-
Oroszországnak van egy biztonsági tartaléka a nem szankcionált eszközökből, amelyeket nem lehet szankciós nyomásra felhasználni. Ezt Elvira Nabiullina, az Orosz Nemzeti Bank elnöke mondta a TASZSZ szerint.
Most már eléggé biztonságban érezhetjük magunkat – országunknak van egy biztonsági tartaléka a szankciókkal nem sújtott eszközökből. Ugyanakkor képzeljük el, hogy a globális pénzügyi rendszer problémái gyorsabban utolérnek bennünket, mint a geopolitikai sokkok. És ha akkor nem rendelkeznénk devizatartalékkal, nem tudnánk tompítani a gazdaságunkat érő sokkot. Most annak alapján építjük fel a tartalékokat, hogy milyen eszközöket nem lehet felhasználni a szankciós nyomás miatt, és hogyan változik a külkereskedelmünk
– mondta, megjegyezve, hogy folyamatban van az orosz jegybank dollárban és euróban befagyasztott tartalékainak visszaállítása is.
-
Colin Kahl, az amerikai védelmi minisztérium védelempolitikai államtitkára hétfőn gyakorlatilag elismerte, hogy az amerikai kormányzat provokatív irányvonalat folytat Moszkvával szemben Ukrajnában − jelentette ki Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete, kommentálva Kahlnak az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának kockázataira vonatkozó megjegyzéseit.
A tisztviselő megfontolásai tele vannak szemérmetlenséggel, képmutatással, és telítve vannak arroganciával az országunkkal szemben. A Pentagon képviselője egyenesen azt mondta, hogy az amerikai kormányzat semmilyen módon nem fogta vissza magát a potenciális eszkalációs kockázatok miatt, amikor fegyvereket szállított Ukrajnába. Így az amerikai elismerte, hogy Washington a konfliktus alatt szándékosan provokálta Oroszországot
− mondta Antonov a nagykövetség sajtóosztálya szerint, amit az orosz állami TASZSZ hírügynökség adott hírül.
-
A Lengyelországban Leopard 2 harckocsik vezetésére kiképzett ukrán katonáknak sikerült leszakítaniuk az egyik harckocsi tetejét, aminek következtében két tank összeütközött – közölte Piotr Pawelka, a lengyel hadsereg tartalékos tisztje a YouTube-csatornáján.
A videóban több képet is bevágott az incidensről, amin az látható, hogy az egyik tank teteje leszakadt, más képeken pedig a harckocsi eleje látható, amelyen lánctalpnyomok fedezhetők fel.
Ami az ilyen eseteket illeti, nos, hogy őszinte legyek, nem emlékszem rá, hogy valaha is ilyen amatőr hibát láttam volna
– teszi hozzá a férfi.