Vlagyimir Putyin orosz elnök legalizálta az elcsatolt ukrajnai területek azon lakosainak kitoloncolását, akik nem voltak hajlandóak elfogadni az orosz állampolgárságot.
A rendelet szerint azok az ukrán állampolgárok, akik az elcsatolt területeken élnek, és úgy döntenek, hogy megtartják ukrán állampolgárságukat, 2024. július 1-jéig tartózkodhatnak ott. Ezt követően kitoloncolják őket.
Az elnöki rendelet egy külön záradékot szentel azoknak, akik „veszélyt jelentenek Oroszország nemzetbiztonságára”. Az elcsatolt régiók azon lakosait, akik „az alkotmányos rend alapjainak erőszakos megváltoztatását” szorgalmazzák Oroszországban, terrorista és szélsőséges tevékenységeket finanszíroznak, vagy „nem engedélyezett” akciókban vesznek részt, kitoloncolják, és megtiltják nekik a beutazást az országba – írja az Unian összefoglalója.
Ezzel a poszttal véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Nincs kétség afelől, hogy Ukrajna teljes mértékben rászolgált az EU- és NATO-tagságra – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő pénteken azon a kijevi sajtótájékoztatón, amelyet Zuzana Caputová szlovák és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a megbeszélésüket követően tartottak.
A cseh vezető hozzáfűzte, hogy aktív segítséget akar nyújtani Ukrajnának ebben az ügyben.
Nincs kétségem afelől, hogy Ukrajna az EU és a NATO tagja lesz. A kérdés már csak az, hogy mikor
– fogalmazott Pavel. Sürgette, hogy még az év vége előtt kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna EU-csatlakozásáról. Kijelentette, hogy Csehország támogatja egy nemzetközi különleges törvényszék létrehozását is az ukrajnai orosz háborús bűnök kivizsgálására.
Pavel azt is közölte, hogy Ukrajna és Csehország hat projektet készített elő közös fegyver- és lőszergyártásra, kiképzőrepülőgépekre és harckocsik javítására, a gyártási munkák teljes körű végrehajtásának lehetőségével Ukrajna területén.
Moldova a ruszofóbia, szuverenitásának feladása és a Romániába való beolvadás felé sodródik – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken.
Peszkov arra reagált, hogy Dorin Recean moldovai miniszterelnök csütörtökön a TV8-nak nyilatkozva közölte: néhány orosz politikusnak, köztük Vlagyimir Putyin elnöknek megtiltották a belépést Moldovába.
Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi moldovai vezetés gyorsan sodródik a jól ismert ruszofóbia felé. Úgy gondolják, hogy az európai integráció abszolút kötelező velejárójának kell lennie Oroszország és minden oroszbarát megnyilvánulás gyűlölésének
– mondta a szóvivő.
Olyan ország ez, amely most gyorsan megpróbál barátságtalanná válni velünk – tette hozzá.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján pénteken Putyin tilalmi listára vételéről azt írta: Oroszország nem látja értelmét tárgyalni a jelenlegi moldovai hatóságokkal.
A helyi főnökök eladták az országot Romániának, hazaárulóvá váltak. Nincs értelme beszélni velük semmiről. Hagyjuk, hogy végre eldöntsék, kik ők: moldovaiak vagy románok – írta.
Az Egyesült Államok „mélységesen csalódott” amiatt, hogy Oroszország elutasította az amerikai nagykövetség azon kérését, hogy meglátogathassa a The Wall Street Journal fogva tartott riporterét, Evan Gershkovichot a börtönben – mondta pénteken Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője újságíróknak – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Oroszország csütörtökön közölte, hogy elutasította a kérést, miután Washington nem adott vízumot orosz újságírók egy csoportjának.
Gershkovichot múlt hónapban tartóztatták le, miután kémkedéssel vádolták meg. Az újságíró tagadta az ellene felhozott vádat.
Az Egyesült Államok nukleáris robbanások észlelésére szolgáló sugárzásérzékelőket bocsátott Ukrajna rendelkezésére – írja a The New York Times.
Az újság szerint ez segít bizonyítani Moszkva bűnösségét, ha Ukrajna területén radioaktív fegyvereket robbantana fel.
A Liveuamap térképe szerint az oroszok már elfoglalták Bahmut vasútállomását, amelyért már hetekkel ezelőtt véres harcot vívtak az ukránokkal.
Az orosz híradásokban Artyomovszk néven emlegetett, több mint 80 százalékban orosz ellenőrzés alá került Bahmutot pénteki közlés szerint felkereste Marat Husznullin, az orosz „új régiók” helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki kijelentette, hogy az elszenvedett súlyos károk ellenére a várost helyre fogják állítani.
Közölte, hogy a munkálatok azonnal megkezdődnek majd, amint ezt az operatív helyzet megengedi.
Az orosz védelmi minisztérium idegközpontja valószínűleg új vezetőkért kapkod, mivel az ukrán ellentámadástól való félelem egyre nő – írja jelentésében az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW).
A jelentés szerint egy északi flotta harckészültségi ellenőrzésekor kiderült, hogy a frontvonalon lévő csapatok nem kapták meg a szükséges fegyvereket, emiatt három parancsnoki szervnél – a Nemzeti Gárdánál, a Nemzeti Védelmi Ellenőrző Központnál és a Védelmi Minisztérium Személyzeti Főigazgatóságán – új vezetőséget állítottak fel.
Az orosz vezérkar talán azért igyekszik ezeket a változtatásokat életbe léptetni, mert az orosz információs térben egyre nagyobb a félelem egy ukrán ellentámadástól
– olvasható a jelentésben, amelyről a Sky News adott hírt.
Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy nem lehet korlátozni az Ukrajnának nyújtott védelmi segélyeket, beleértve a nagy hatótávolságú fegyvereket és repülőgépeket. Ezt Petr Pavel cseh és Zuzana Caputova szlovák elnökkel közös sajtótájékoztatóján mondta Kijevben – írja az Ukrinform.
Úgy vélem, hogy mai beszélgetésünk egyik fő következtetése az kell hogy legyen, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtásban nem lehetnek védelmi tabuk. Minden mesterséges védelmi korlátozás Ukrajna számára csak egy újabb terrorista lehetőség az Orosz Föderáció számára. Teljesen tisztességes, ha katonáinknak mindent megadunk, amire szükségük van legfontosabb dolog, az életük védelméhez
– fogalmazott az ukrán elnök.
Szerinte ez különösen a nagy hatótávolságú modern fegyverekre, a repülőgépekre, elegendő tüzérségre és páncélozott járművekre vonatkozik.
„Ellenoffenzívára készülünk, és ezt mindenki tudja. Ezért nem fogok részleteket mondani a megállapodásainkról” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Legkevesebb heten életüket vesztették, tízen pedig megsebesültek, amikor ukrán tüzérségi csapás ért egy kisbuszt Donyeckben – közölte Alekszej Kulemzin polgármester pénteken a város Telegram-csatornáján.
Az első információk szerint hét ember vesztette életét az egykori Ukrajna áruház közelében, egy iránytaxit érő találat következtében
– írta Kulemzin.
Gyenisz Pusilin, a Donyecki terület Moszkva által megbízott vezetője szerint a halottak között egy gyerek is van, a sebesülteket pedig egy donyecki kórház baleseti sebészetén látják el.
A donyecki hatóságok szerint az ukrán erők egyperces különbséggel tíz-tíz lövedéket lőttek ki sorozatvetőkből a város Kijevi nevű kerületére. A város más kerületeit is érték belövések pénteken.
Az orosz ellenőrzés alá került területek más településeiről is jelentettek ukrán tüzérségi támadást – számolt be az MTI.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta: az orosz légierő éjjel nagy hatótávolságú precíziós rakétákkal egyidejű rakétatámadást hajtott végre az ukrán tartalékos egységek ideiglenes telepítési helyei ellen.
Mint mondta, a rakéták minden kijelölt létesítményt eltaláltak, és megakadályozták az ukrán tartalékosok hadszíntérre szállítását.
Közölte, hogy az orosz rakétacsapatok csapást mértek Bahmut ukrán egyesített védelmi főhadiszállására, valamint az úgynevezett idegenlégió egységeire a Donyecki területen lévő Kosztyantinyivka település közelében.
Magában Bahmutban, a város nyugati részén a beszámoló szerint az orosz rohamegységek „folytatták az ukrán fegyveres erők egységei és a külföldi zsoldosok megsemmisítését”.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett harctéri emberveszteségét 565 főben adta meg, akik közül eléri a háromszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el.
A tábornok három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolásáról számolt be. A megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között felsorolt még egy lőszerraktárt és egy Mi–8-as helikoptert – számolt be az MTI.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy életét vesztette két civil, amikor az ukrán határ közelében lévő Zsuravljovka községnél „tiltott övezetbe” hajtott – adta hírül az MTI.
A kormányzó szerint Sebekino város környékét „súlyos ukrán dróntámadás” érte, aminek következtében egy villanyvezeték és Murom községben egy lakóház megrongálódott. Krasznoje falut tüzérségi csapás érte. Utóbbi helyszíneken személyi sérülés nem történt.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerint az ukránok nem fogják megtámadni Belaruszt.
„Nem akarok harcolni. Mindig meglepődöm, amikor az emberek a háborúról kezdenek beszélni. Dolgozzanak nyugodtan, nincs miért aggódni, az ukránok sem fognak minket megtámadni” – mondta.
„Nem akarom, hogy az emberek belekeveredjenek egy nagyszabású mészárlásba. Mi felhasználjuk a tapasztalatait, és tanulmányozzuk. Gondoskodunk arról, hogy a hadseregünk erősebb legyen” – fűzte hozzá Lukasenka.
Ukrajna és Csehország közösen fog fegyvereket és kiképző repülőgépeket gyártani, valamint tankokat javítani – közölte pénteken Petr Pavel cseh elnök.
Elmondása szerint több projektet is kidolgoztak már:
„Ezek közé tartozik a fegyvergyártás, a lőszerek gyártása, a harckocsik, például a T–62-es javítása, valamint a kiképző repülőgépek lehetséges gyártása. Számunkra a technológia átadása prioritást élvez, hogy a gyártás részben vagy egészben Ukrajna területén valósulhasson meg” – tette hozzá a cseh államfő.
Ihor Taburec, a Cserkaszi területi katonai közigazgatás vezetője így számolt be a Telegramon az Umant érő rakétatámadásról:
„Az ellenség hajnalban támadta meg a várost. Az oroszok lerombolták egy sokemeletes lakóház bejáratát. Rengeteg áldozat és sebesült is lehet. A rendőrség szerint a romok eltakarítása egy napot fog igénybe venni.”
„Oroszország két dnyiprói lakost is megölt, miután egy moszkvai rakéta egy ottani magánházba csapódott be. Sötétedés után Oroszország újabb nagy erejű támadást indított Ukrajna ellen. Légvédelmünk a rakéták nagy részét lelőtte” – írta a katonai vezető.
Mint korábban írtuk, az Umant érő bombázásnak eddig 17 halálos áldozatát erősítették meg.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 189 460 orosz katona esett el, az elmúlt napon 540 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2467 hadműveleti és taktikai drónt, 353 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
Volodimir Zelenszkij elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök a közelmúltban folytatott telefonbeszélgetésükön a békeformuláról, a foglyok szabadon bocsátásáról, a nukleáris biztonságról, a gabonaexportról és az oroszországi fegyverszállítás lehetőségéről beszélt. Egy esetleges találkozóról azonban nem esett szó – mondta az ukrán elnök Petr Pavel cseh és Zuzana Caputova szlovák elnökkel közös sajtótájékoztatóján Kijevben.
Elmondása szerint a fontosbeszélgetésen megvitatták a nukleáris biztonságot és az ENSZ alapelveinek tiszteletben tartását.„Beszéltünk Ukrajna területi integritásáról, az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásáról, szuverenitásunkról és az egész területünkről, beleértve a Krímet, az egész Donbászt az 1991-es határoknak megfelelően” – idézi az elnököt az Ukrinform.
Helyi idő szerint délután háromnegyed 3 után már 17 emberről tudnak, akik meghaltak a pénteki orosz rakétacsapásban, amely a Cserkaszi terület Uman városát érte – idézi a The Kyiv Independent Ihor Taburec kormányzó jelentését.
A mentési műveletek továbbra is zajlanak.
Mint írtuk, az orosz védelmi minisztérium Telegramon tett közzé egy bejegyzést azután a pusztító rakétatámadás után, amely péntek hajnalban érte Ukrajnát.
A Servier nevű francia gyógyszeripari vállalat kész részt venni Ukrajna orvosi infrastruktúrájának újjáépítésében. A cég képviselői a francia egészségügyi minisztérium képviselőivel egyeztettek erről – írja az Ukrinform.
A találkozó során a vállalat kifejezte készségét, hogy csatlakozik az United24 kezdeményezéshez Ukrajna támogatására, különös tekintettel az oroszországi teljes körű invázió következtében megrongálódott orvosi infrastruktúra helyreállítására.
Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a teljes körű háború kezdete óta Ukrajna 12,5 ezer tonna orvosi humanitárius segélyt kapott több mint 13 milliárd ukrán hrivnya értékben.
A háború több mint egy éve alatt Ukrajnában összesen 1433 egészségügyi létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök halála után nem lesz békés hatalomváltás Oroszországban. Ez a demokratikus intézmények lerombolása miatt lehetetlenné vált – jelentette ki Julian Röpcke, a Bild újságírója.
Úgy véli, hogy az orosz elnök szándékosan utasított ki minden demokratát és ellenzéki aktivistát az országból, ezért a halála vagy lemondása után jelenlegi társai fognak versengeni a hatalomért.
A szakértő szerint ennek a hatalomért folytatott harcnak lehet az előjele az, hogy Oroszország magánhadsereget szervez, amellyel Szergej Sojgu védelmi miniszter, Alekszej Miller Gazprom-vezér és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére aktívan foglalkozik.
Röpcke azt jósolja, hogy Putyin után „kíméletlen hatalmi harc” fog kitörni Oroszországban, amely korlátozódhat pontszerű gyilkosságokra, de akár polgárháborúhoz hasonló nagy konfliktussá is eszkalálódhat. A szakértő még az atomfegyverek és az állam területi összeomlásának lehetőségét sem zárja ki.
Egy dolog biztos: Putyin halálával nem lesz minden rendben. Erről az orosz diktátor maga gondoskodott
– tette hozzá az újságíró az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Az Associated Press beszámolója szerint tizenkilenc halálos áldozata van az éjszakai orosz rakétatámadásoknak. Az umani tragédiában eddig tizenheten haltak meg, de a kutatási és mentési munkálatok továbbra is zajlanak – számolt be a Sky News.
Az áldozatok között volt két tízéves gyermek és egy kisgyermek is. A támadás következtében tizenheten megsérültek, kilenc embert kórházba vittek és három gyermeket mentettek ki a romok alól.
Az éjszaka rakétatámadás érte Dnyipro városát is, aminek két halálos áldozata van.
Egy független szakértői bizottság az Amnesty International kérésére elemezte azt a jelentést, amelyben a szervezet azt állította, hogy az ukrán hadsereg veszélyezteti a civileket azzal, hogy állítólag katonai bázisokat helyeznek el települések lakott területein.
A bizottság szerint a nagy botrányt kavaró jelentés megalapozatlan volt – írja a The New York Times.
A vizsgálóbizottság jelentése bizonyos szempontból felmentette az Amnesty Internationalt, mivel úgy vélik, hogy helyénvaló volt értékelni, hogy nemcsak az agresszor, hanem a védekező ország hadserege is betartja-e a háborús törvényeket.
A testület emlékeztetett, hogy a nemzetközi jog szerint egy háborúban mindkét félnek meg kell próbálnia megvédeni a civileket, függetlenül attól, hogy az ügyük helyes-e.
Ennek következtében „teljesen helyénvaló”, ha egy jogvédő szervezet kritizálja az agresszió áldozata által elkövetett jogsértéseket, „feltéve, hogy elegendő bizonyíték van az ilyen jogsértésekre”.
A vizsgálóbizottság mindazonáltal egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy az Amnesty International több szempontból is hibázott jelentésében, mivel a legfontosabb következtetést, miszerint Ukrajna megsértette a nemzetközi jogot, nem támasztották alá kellőképpen.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken a Telegramon tett közzé egy bejegyzést azután a rakétatámadás után, amely péntek hajnalban érte Ukrajnát.
A fotóhoz nemes egyszerűséggel annyit írtak:
Telitalálat.
Az orosz támadásban egy kilencemeletes lakóépület egy része is megsemmisült Uman városában, ahol legalább tíz ember meghalt. Dnyipróban további két civil áldozata volt az akciónak.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerint Kijev már majdnem befejezte az oroszok elleni ellentámadás előkészületeit – írta a Sky News.
A miniszter arról beszélt, hogy országa csapatai készen állnak a folytatásra.
Ha Isten és az időjárás úgy akarja, a parancsnok utasítására elindítjuk a támadást.
Reznyikov további részleteket nem közölt a támadásról.
Oroszország azt állítja, nem céloz civileket, de hajnal négykor támadást hajtottak végre civil célpontok ellen.
A támadás hajnali 4 órakor kezdődött civil célpontok ellen, amikor az emberek többsége még aludt. Több mint 50 napja ez az első nagyobb légitámadás az ország ellen a frontvonalakon kívül.
Moszkva a megszállás óta terrorhadjáratot folytat a civilek ellen Ukrajnában, hogy megpróbálja megtörni az ukrán nép elszántságát. A támadás egy fontos fordulóponton történt, amikor Ukrajna ellentámadásra készül.
Az ukrán vezetés tudja, hogy ha az elkövetkező hónapokban nem ér el némi sikert a harctéren, a nyugati politikai és anyagi támogatás fenntartása megnehezülhet – közölte a Sky News.
Meghalt két orosz önkéntes, akik az ukránok oldalán harcoltak a háborúban.
A NEXTA szerint az egyik áldozat, Dima „Strom” a szélsőjobboldali nézeteket valló Orosz Önkéntes Hadtest harcosa volt, míg a másik személy, Dmitrij Petrov anarchistának vallotta magát. Mindketten egy-egy harci misszióban vesztették életüket.
Egy cambridge-i brit egyetemi hallgató, Harry Blakiston tervezett meg olyan, nagyrészt politelénből és szigetelőszalagból álló „ablakpótlékokat”, amelyekkel ideiglenesen ki lehet tölteni az űrt, ami egy-egy ablak betörése után keletkezik.
Állítása szerint ezzel a módszerrel négyzetméterenként körülbelül 12 fontért (körülbelül 5000 forintért) lehet kitölteni az űrt, és mindez 15 perc alatt elkészül. Ráadásul nagyon könnyen szállíthatóak is: egy teherautó, amely 30, üvegből készült ablakot tudna biztonságosan szállítani, ebből akár 4000 darabhoz elegendő alapanyagot is a helyszínre vihet.
A The Guardian szerint Blakiston ötlete alapján azóta egy kampány is indult „Szigeteljük Ukrajnát” címen, és már országszerte több száz háznál alkalmazták ezt a megoldást. A kampány résztvevői azt tervezik, hogy minél több helyen hoznak létre olyan csapatokat, akik így legkésőbb egy napon belül meg tudják oldani a szigetelést egy szétlőtt lakóházban. Mindennek különösen nagy szerepe lehet majd akkor, ha az időjárás ismét hidegebbre fordul.
A jelentések szerint „Mariupol mészárosát” felmentették a védelmiminiszter-helyettesi pozíciójából. Az ukrajnai háborúban játszott szerepe miatt „Mariupol mészárosának” nevezett Mihail Mizsincev orosz vezérezredest leváltották a védelmiminiszter-helyettesi posztról.
Ezt Alekszandr Szladkov orosz katonai blogger és az RBC hírportál írja. Mizsincev irányította az ukrajnai Mariupol ostromát a háború első hónapjaiban tavaly.
Szeptemberben kinevezték a logisztikáért és utánpótlásért felelős védelmiminiszter-helyettesnek.
Amikor az EU tavaly júniusban szankciókkal sújtotta, azt mondták, hogy ő a felelős Mariupol embertelen ostromáért. Az eltávolítását nyilvánosságra hozó jelentések nem indokolták azt – közölte a Sky News.
A Kreml a védelmi minisztériumhoz irányította a megkereséseket, amely nem nyilatkozott.
Nyugat-2023 névvel indult különleges határvédelmi művelet április 27-én, csütörtökön a munkácsi határőr-parancsnokság ellenőrzése alá tartozó ukrán–román szakaszon – írta a Kiszó.
A művelet célja a határszakasz biztonságának és védelmének növelése, az illegális tevékenységek elleni küzdelem fokozása, valamint az operatív és szolgálati tevékenység javítása.
A művelet részeként megerősítik az államhatár ellenőrzését és a határvédelmet.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken Újdelhiben, a Sanghaji Együttműködés Szervezet (SCO) védelmi minisztereinek találkozóján szólalt fel.
A tárcavezető azt mondta: a Pentagon kettős (civil és katonai) célú programokat folytat, de valójában biológiai fegyverek komponenseit próbálja kifejleszteni Ukrajnában, továbbá veszélyes technológiai eszközöket ad át nekik és más, harmadik országoknak, amivel egy 1972-es nemzetközi szerződést is megsértenek.
Több alkalommal is felhívtuk a világ figyelmét erre, és közöltük, hogy a Pentagonnak az ország területén és azon túl folytatott katonai biológiai programjai nagy veszélyt jelentenek más államokra és egész régiókra
– mondta a miniszter, aki szerint a program jelenleg is zajlik, mert a világ több országa nem mer konfrontálódni az Egyesült Államokkal ebben a kérdésben.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Indiában találkozott Li Csangfu kínai védelmi miniszterrel – írja a RIA Novosztyi.
A két tárcavezető a Sanghaji Együttműködés Szervezet (SCO) védelmi minisztereinek találkozóján ült össze egy privát meeetingre. Az orosz állami hírügynökség szerint a tisztviselők számos kérdésről egyeztettek.
Sojgu és Csangfu legutóbb másfél hete találkoztak, amikor a kínai védelmi miniszter Moszkvában járt.