James E. Risch republikánus szenátor, az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának tagja blokkolt egy 735 millió dollár összértékű magyar fegyverbeszerzést. Egyben azt is közölte, addig nem hagyják jóvá az ügyletet, amíg Magyarország nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását. A szenátor közléséből derült ki az is, hogy Magyarország megvásárolná az ukrajnai háború egyik legsikeresebb eszközét. Frissítés: utóbb egy kormányzati forrásunk, és a Honvédelmi Minisztérium is cáfolta, hogy a magyar kormány meg akarná vásárolni ezeket.
Az esetről a The Washington Post számolt be. A lap információi szerint Magyarország összesen 24 darabot akar vásárolni azokból a HIMARS rakéta-sorozatvetőkből, amelyek az ukrajnai háború egyik legütőképesebb eszközének bizonyultak (és amelyekből az utóbbi hónapokban számos hadsereg kezdett el bevásárolni).
A 735 milliós beszerzésnek része lenne még számos másik rakéta is, valamint a fegyverek működtetéséhez szükséges alkatrészek, illetve technikai támogatás is. Mindezt azonban most blokkolta James E. Risch, Idaho állam szenátora,
arra hivatkozva, hogy az utóbbi hónapokban tett ígéretei ellenére Magyarország sem volt hajlandó eddig jóváhagyni Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
A szenátor a The Washington Posthoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta: Magyarországnak engedélyeznie kell Svédország csatlakozását, ha hozzá akar jutni a fegyverekhez.
Már egy ideje közvetlenül is jeleztem a magyar kormánynak az aggodalmaimat, hogy nem hajlandóak előrelépni a Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos szavazás ügyében. Annak fényében, hogy most június van, és még mindig nem történt meg, úgy döntöttem, hogy felfüggesztjük a Magyarországnak szánt új amerikai katonai eszközök eladását
– közölte az amerikai politikus.
Az amerikai lap szerint mindez példátlan lépésnek számít. Mint írták, a Külügyi Bizottság tagjaként Risch nagyon ritkán szokott bármilyen külföldi fegyverüzletet blokkolni, nemhogy egy olyat, amelyben egy NATO-beli szövetséges államnak adnak el fegyvereket.
A jelentős fegyvereladásoknál (így ennél az esetnél is) a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságaiban ülő összes tagnak hozzá kell járulnia az ügylethez. Az, hogy most Risch ezt nem tette meg, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az amerikai külügyminisztérium nem tud további lépéseket tenni a Magyarországnak szánt fegyvereladás ügyében.
Mindez azt jelzi, hogy Washingtonban egyre inkább megelégelték azt, hogy a magyar parlamentnek valamilyen okból kifolyólag hónapok óta nem sikerül ratifikálnia a svédek csatlakozását. Jelzésértékű az is, hogy – mint említettük – Risch republikánus szenátor, vagyis ugyanazok közé az amerikai konzervatívok közé tartozik, akikre a magyar kormány elvbarátként tekint, és akik egy hónapja Budapesten konferenciáztak.
A The Washington Post kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban az amerikai külügynek és a magyar kormánynak is. Az amerikaiak nem kívánták kommentálni az ügyet, a magyar kormánytól pedig a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.
Mindezzel kapcsolatban mi is kérdésekkel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A svéd csatlakozás ügye már hosszú hónapok óta húzódik, bár azt is meg kell jegyezni, hogy egyelőre nemcsak Magyarország, hanem Törökország sem hagyta jóvá a csatlakozási folyamatot.
Az ügy még tavaly ősszel kezdődött, amikorra a NATO-tagállamok többsége már jóváhagyta Svédország és Finnország csatlakozását. Már akkor is hosszas huzavona ment azon – és nem egy külföldi megkeresés érkezett a magyar kormányhoz amiatt –, hogy a magyar parlament mikor veszi már napirendre az ügyet. Végül ebből – a parlament tétlensége miatt – az lett, hogy az őszi ülésszak helyett tavaszra tolódott át az ügy.
Aztán Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én beszélt a Kossuth rádióban arról, hogy „a képviselők nem túl lelkesek” ez ügyben, mert sérelmeik vannak a két országgal szemben. Ezután mindkét országba indult egy országgyűlési delegáció, hogy ezeket a sérelmeket megtárgyalja. A finnek esetében azóta megtörtént a ratifikáció, a svédek pedig arra utaltak a delegációval való megbeszélés után, hogy reményeik szerint még márciusban napirendre kerülhet az ügy az Országgyűlésben.
Ennek ellenére az utóbbi hetekben semmi előrelépés nem történt.
Sajtóértesülésekben volt arról szó, hogy esetleg a nyáron (még a NATO július közepén esedékes litvániai csúcstalálkozója előtt) megtörténhet a ratifikáció, de a parlament részéről semmilyen konkrétumot nem lehetett látni. Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt annyival magyarázta nemrég egy amerikai műsorban, hogy a magyar parlamenti képviselők „még nem állnak készen arra, amennyire mi ezt értjük, hogy meghozzák ezt a döntést”.
A The Washington Post azt is megjegyezte, hogy kedden Joe Biden amerikai elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral találkozott a Fehér Házban, és arról is egyeztethettek, hogy a júliusi litvániai csúcstalálkozóig szeretnének előrelépést elérni a svédek csatlakozása ügyében.
Az amerikai lap cikke azért is érdekes, mert eddig a magyar kormány arról sem tett bejelentést, hogy HIMARS-okat akarnak vásárolni. Tehát az említett 735 millió dolláros beszerzés terve eddig nem volt nyilvános.
A Szabad Európa idén januárban még arról írt saját forrásai alapján, hogy ismét felvetődött a HIMARS-ok beszerzése magyar részről. A lap szerint ugyanilyen felvetések már az utóbbi években többször is voltak a Honvédelmi Minisztériumban, de az idei év elején több tényező is afelé mutatott, hogy középtávon Magyarország tényleg bevásárolhat az eszközökből. Mostanra beigazolódott, amit írtak.
A vásárlási szándékot januárban még a törökök is megneszelték. Az említett cikk után másnap Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter Szijjártó Péter külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen azt is közölte: vannak olyan eszközeik, amelyek képesek kiváltani a HIMARS-ot, és készek eladni belőlük, ha Magyarország igényli ezeket.
James E. Risch néhány éve egyike volt annak a néhány szenátornak, akik tiltakoztak Donald Trumpnál amiatt, hogy az amerikai elnök Washingtonban fogadta Orbán Viktort. Kovács Zoltán kormányszóvivő akkor azzal reagált erre: szerinte nyilvánvaló, hogy az akcióban részt vevő republikánus szenátorok mögött is Soros György áll.
2020-ban ismét volt egy kisebb csörtéje a magyar kormánnyal, akkor a koronavírus miatt bevezetett rendeleti kormányzást sérelmezte. Akkor Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke azzal válaszolt neki, hogy szerinte Risch félreértette azt, amit a kormány tett.
A fentiek ellenére nem lehet azt mondani, hogy csak negatív lépései lettek volna a magyar kormánnyal szemben.
2022-ben ugyanis egyike volt annak a három republikánus szenátornak, akik bírálták azt, hogy az Egyesült Államok ki akar lépni a Magyarországgal az 1970-es években kötött adóegyezményből. Ezt ugyancsak Németh Zsolt köszönte meg neki egy levélben.
A görög Ekathimerini portálnak a szenátor tavaly év végén adott egy interjút, amelyben elsősorban Törökország volt a téma, de Magyarország is szóba került. Risch abban az interjúban csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország és Törökország késlekedik a döntéssel.
Sem Magyarország, sem Törökország nem hozakodott elő bármilyen fundamentális problémával azt illetően, hogy a két ország tag legyen, de ennek ellenére nem hajlandóak cselekedni. Szerintem ez egy nagy hiba. Ez a hosszú várakozás késlelteti azt, hogy a NATO integrálhassa Finnország és Svédország erőforrásait a szövetségbe, és háborús időben gyengíti meg Európa és a NATO egységét
– mondta.
A törökök egyébiránt hasonló helyzetben vannak, mert az ő esetükben az F–16-os vadászgépek eladásának felfüggesztését lengette be az Egyesült Államok amiatt, hogy ők sem akarják jóváhagyni a két északi ország csatlakozását. Azt a beszerzést végül egy másik szenátor, Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának vezetője blokkolta le.
Frissítés: cikkünk megjelenése után megtudtuk, hogy valójában az egész HIMARS-beszerzés ügye már rég aktualitását vesztette. Erről itt olvashat bővebben.
(Borítókép: James E. Rich 2022. április 26-án. Fotó: Al Drago-Pool / Getty Images)