Kedves olvasóink!

Ez volt mára az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Egy elemzés megfejtette, mivel nehezíti az ukrán ellentámadást Moszkva.
• Robbanások rázták meg Kijev belvárosát.
• Súlyos dolgot állítanak Oroszországról az ENSZ szakértői.
• Zelenszkij szerint Putyin Európa legnagyobb atomerőművét készül felrobbantani.
• Lesújtó hírt közölhettek az orvosok Vlagyimir Putyinnal.
• Nyilvános akasztásról értekeztek az orosz állami tévében.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

A kanadai kormány 15 Leopard 2A4M harckocsival erősíti meg a Lettországban állomásozó, kanadai vezetésű nemzetközi NATO-harccsoportot azon kezdeményezés keretében, hogy azt dandárrá fejlesszék az Oroszországgal szomszédos balti országban – jelentette be pénteken a kanadai védelmi miniszter.

A tankokat legkésőbb őszig hadrendbe is állítják Lettországban – közölte újságírókkal Brüsszelből, a NATO védelmi miniszteri tanácskozásának helyszínéről videokapcsolaton keresztül Anita Anand, kiemelve, hogy a harckocsikkal jelentősen megerősödik a szövetség keleti szárnya.

Kanada az összes többi NATO-szövetségessel együtt megvédi a tagországok területének minden egyes négyzetcentiméterét, és ehhez mozgósítjuk a szükséges eszközöket és katonákat

– szögezte le Anand. A lettországi Kanada legnagyobb külföldi missziója, jelenleg 800 katonája állomásozik a balti országban. Az MTI beszámolója szerint a Kanada vezette NATO-harccsoportnak 11 ország katonái a tagjai.

Kanada az orosz hadsereg támadásának kezdete óta többször segítette már Ukrajnát mind pénzzel, mind fegyverekkel. A múlt héten Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya újabb 375 millió dolláros (128 milliárd forint) katonai támogatást nyújt a kelet-európai országnak, és Kanada ukrán vadászpilóták képzésében is részt akar venni. Emellett Ottawa több olyan orosz tisztségviselő és intézmény ellen vezetett be szankciókat, akiket, illetve amelyeket felelősnek tart a háborúért.

Az ukrajnai harcok középpontja a Mariupol felé vezető útra tevődött át, ahol az ukrán offenzíva lassan visszaszorítja az orosz erőket, és a brit Challenger harckocsik készen állnak a csatára − közölte a The Guardian. 

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a legaktívabb harcok már nem a keleti Donyecki területen fekvő Bahmut környékén zajlanak, hanem délen, konkrétan a két tengerparti város, Berdjanszk és Mariupol irányában.

Az Egyesült Államok 205 millió dollár (mintegy 70 milliárd forint) értékű újabb humanitárius segítségnyújtást jelentett be pénteken az ukrán állampolgárok, illetve a magában Ukrajnában vagy a menekülteket ellátó országokban működő segélyszervezetek számára − közölte az MTI. 

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a humanitárius segítség olyan nélkülözhetetlen dolgokat jelent, mint az élelmiszer, az ivóvíz, oktatás, egészségügy, munkalehetőség, jogsegélyszolgálat, menekültszállás. A támogatás az Egyesült Államok nemzetközi és nem kormányzati partnerein keresztül jut el a rászorulókhoz a régióban.

A közlemény rámutat arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta több mint hatmillióan menekültek el az országból, ötmillióan pedig a határokon belül kerestek menedéket, de a háború által sújtott lakosságszám ennél jóval nagyobb. Az Egyesült Államok humanitárius segítsége tavaly október óta meghaladja a 600 millió dollárt, és ez egyúttal elismerése azon országok nagylelkűségének, amelyek befogadják és támogatják a menekülteket – olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében. Hozzáteszik: a háború kezdete, azaz 2022 februárja óta nyújtott amerikai humanitárius segítség teljes összege eléri a 2,1 milliárd dollárt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésére készülne, és az Egyesült Államok nem lát okot arra, hogy saját nukleáris arzenálját átrendezze − írta meg a The Guardian. 

Kommentárja azután hangzott el, hogy Vlagyimir Putyin kijelentette, Oroszország „elméletileg” képes lenne atomfegyverek bevetésére, ha területi integritása vagy léte fenyegetve lenne, erre azonban nincs szüksége.

Litvánia betilthatja bizonyos áruk Belaruszba és Oroszországba irányuló tranzitforgalmát. Ezt Aushrine Armonaite gazdasági miniszter jelentette ki. Olyan kettős felhasználású árukról van szó, amelyeket az Orosz Föderáció potenciálisan felhasználhat az Ukrajna elleni agresszióra. A tilalom egy évig fog tartani − írta meg a Baltic News Agency hírügynökség. 

Egy ideje már gyűjtjük az információkat a Litvánián kívül előállított és az országon áthaladó különböző érzékeny áruk tranzitjáról. Ezek az áruk szárazföldi útvonalakon keresztül haladnak Belaruszon és Oroszországon keresztül, és aggódunk amiatt, hogy egyes érzékeny áruk áramlása jelentősen megnövekedett. Bizonyítékunk van arra, hogy ezek egy részét felhasználhatják az ukrajnai háborúban, és a harctérre kerülhetnek

− fogalmazott a politikus. 

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy pénteken a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján, új török kollégájával, Hakan Fidannal folytatott bemutatkozó megbeszélésén sürgette Törökországot, hogy engedélyezze Svédország felvételét a NATO-ba − írta meg a The Guardian. 

A mai egy bemutatkozó találkozó volt, csak gratulálni akartam neki a védelmi miniszteri beiktatásához. Természetesen minden alkalmat megragadok, hogy arra bátorítsam, lépjen előre, és hagyja jóvá Svédország csatlakozását

− mondta el Austin a NATO főhadiszállásán tartott sajtótájékoztatón.

Miután Oroszország megindította offenzíváját Ukrajna ellen, Svédország és Finnország kérte felvételét a védelmi szövetségbe. Azóta a finnek már tagjai annak, a svéd csatlakozást azonban Törökország és Magyarország még blokkolja.

A NATO új központot hozott létre a tenger alatti csővezetékek és kábelek védelmére az Északi Áramlat csővezetékek elleni, még mindig megoldatlan támadást követően − írta meg a The Guardian. 

„A fenyegetés növekszik” − mondta Hans-Werner Wiermann altábornagy, aki a kihívással foglalkozó különleges egységet vezeti, miután a NATO védelmi miniszterei zöld utat adtak az új központnak, amely a London északnyugati részén található Northwoodban működik.

Pénteken a NATO brüsszeli főhadiszállásán újságíróknak úgy fogalmazott:

Az orosz hajók aktívan feltérképezték a kritikus tenger alatti infrastruktúránkat. Fokozottan aggódunk amiatt, hogy Oroszország tenger alatti kábeleket és más kritikus infrastruktúrákat célozhat meg, hogy megnehezítse a Nyugat életét.

2022 szeptemberében több megmagyarázhatatlan víz alatti robbanás történt az Északi Áramlat 1 és az újonnan épített Északi Áramlat 2 vezetékeken, amelyek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tengeren keresztül.

A robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek, és mindkét ország szerint szándékosak voltak − bár a felelőst még nem sikerült azonosítaniuk.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi várhatóan a jövő héten Moszkvába látogat − jelentette pénteken az Interfax hírügynökség az orosz állami atomipari vállalat, a Roszatom vezetőjére hivatkozva.

Grossi csütörtökön látogatást tett az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, hogy felmérje annak állapotát. A látogatás a Kahovka-gát múlt heti felrobbantása után történt − írta meg a The Guardian.

Az ukrajnai erőmű helyzetét „komolynak” nevezte, és látogatásának egyik prioritása volt a hűtéshez szükséges víz biztosítása, hozzátéve, hogy az erőmű „még egy ideig” biztonságosan működhet.

Családi házak rongálódtak meg és helyi lakosok szenvedtek sérüléseket a pénteki újabb, nagyszabású orosz rakétatámadásban – közölte Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon.

A tisztségviselő szerint a főváros környékén egy településen két kisgyermek és egy idős asszony sérült meg a robbanás okozta lökéshullám következtében. A Kijev megyei ügyészség arról adott hírt, hogy egy 82 éves nő és egy autó sofőrje sérült meg.

Nyebitov azt is közölte, hogy több mint harminc lakóházban keletkeztek károk a régióban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal épít bizalmat, hogy hetek óta a legnagyobb rakétatámadást indítja Kijev ellen, éppen akkor, amikor afrikai vezetők látogatnak fővárosunkba

– reagált a történtekre Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren. Szavai szerint a rakétákkal Oroszország azt üzente Afrikának, hogy nem békét, hanem még több háborút akar – írja az MTI.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter június 15-én a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Dnyeper folyó vize „tízezerszer” szennyezettebb a kahovkai gát átszakadása miatt.

A tárcavezető kifejtette, hogy ez radikálisan megnöveli a fertőző betegségek terjedésének kockázatát az érintett lakosság körében.

Egyelőre még nem észleltek kolerafertőzéses eseteket a lakosság körében, az emberek pedig a biztonsági intézkedések betartásával védekezhetnek – tette hozzá a miniszter, írja a Kyiv Independent.

Svédország ukrán pilótákat képez ki Saab JAS 39 Gripen vadászrepülőgépeken egy Ukrajnának szánt új katonai segélycsomag részeként.

A kormány közölte, hogy az új csomag teljes összege mintegy 250 millió svéd korona (körülbelül 21,5 millió euró).

Észtország jogi lépéseket készített elő, amely lehetővé teszi a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna helyreállítására – közölte Margus Tsahkna észt külügyminiszter.

Elmondása szerint a külügyminisztérium hamarosan benyújtja a kormánynak a törvénymódosítás tervezetét.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat. Péntekre virradóra három ukrán drón hajtott végre támadást a Herszon megyei Nova Kahovka kórháza ellen.

Az ablaküvegek 60-70 százaléka kitörött.

Az oroszországi Kurszk megyében ukrán dróntámadás következtében

A tüzet eloltották, az incidensnek nem voltak sérültjei.

Az MTI beszámolója szerint a Brjanszk megyei Szuzemkában a légvédelem lelőtt egy ukrán drónt, amely megpróbált csapást mérni egy rádióalkatrész-gyárra. A Belgorod megyei Popovkában 4 önmegsemmisítő drón csapódott be, de a hivatalos tájékoztatás szerint nem voltak áldozatok.

Jelentős veszteségeket szenvedtek az ukrán erők, amikor az elmúlt napon sikertelen támadási kísérleteket hajtottak végre Donyeck körzetében és Donyeck megye déli részén – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A dél-donyecki frontszakaszon az ukrán fél az orosz tábornok szerint több mint 200 katonát és 5 harckocsit, 7 gyalogsági és 5 páncélozott harcjárművet, a donyeckin pedig mintegy 215 katonát és 1 lőszerraktárt veszített. Az érintkezési vonal mentén további mintegy 140 ukrán katona esett el. 

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta megsemmisített ukrán páncélosok és páncélozott járművek száma több mint 10 ezer – adta hírül az MTI.

Vlagyimir Putyin péntek délután beszédet mondott a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) – írja a Sky News. Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, ám ő Putyin beszédén már nem volt ott. 

Az orosz elnök elsőként az ország gazdasági helyzetéről beszélt, és megnyugtatta a lakosságot, hogy a fizetések emelkedtek, valamint közölte, hogy 2 százalékos gazdasági növekedés várható 2023-ban.

További részleteket az alábbi cikkben olvashatnak:

A NATO-szövetségesek készen állhatnak arra, hogy elhárítsanak néhány akadályt az Ukrajna tagságához vezető útból – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken a szervezet védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve az MTI híradása szerint.

Pistorius arra az újságírói kérdésre válaszolt, miszerint Washington nyitott lenne arra, hogy Kijevnek ne kelljen teljesítenie az úgynevezett tagsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy a szövetség gyakorlati tanácsadással és célirányos segítségnyújtással támogassa a csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészülésben és a fő követelmények teljesítésében.

Ukrajna már a múlt évben jelezte, hogy nincs szüksége a cselekvési tervre, hanem közvetlenül NATO-tagságra törekszik, hiszen nagyon sok NATO-gyakorlatot átültetett már a háború során.

Pistorius szerint egyre több jel mutat arra, hogy ebben a NATO tagállamok megegyezhetnek, hozzátéve, ezt Németország is támogatja.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Kijev elleni mai rakétatámadása azt jelezte az afrikai vezetőknek, hogy a béke keresése helyett továbbra is háborút akar folytatni Ukrajna ellen. A külügyminiszter ezt a Twitteren közölte.

Putyin az orosz katonák önbizalmát növelné azzal, hogy az elmúlt hetek legnagyobb rakétatámadását indítja Kijev ellen, éppen az afrikai országok Kijevbe tett látogatásának idején. Az orosz rakéta egyben üzenet Afrikának: Oroszország további háborúra törekszik, nem pedig békére

– hangsúlyozta Kuleba az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon megjelent posztjában így ír:

A helyzet a Keleti Katonai Parancsnokság alá tartozó területen továbbra is feszült. Annak ellenére, hogy csapataink előrenyomultak dél felé, és az ellenség területeket és településeket veszít ebben az irányban, a harcképesebb egységeik egy részét Bahmut irányába mozgatja. Az oroszok ezeket a mozgásokat erős tüzérségi tűzzel és támadásokkal óvják.

Olekszandr Szirszkij hozzáteszi: az ukrán hadsereg folytatja a támadásokat külön-külön irányokban, meghatározó magasságokat, erdősávokat elfoglalva.

Céljuk, hogy fokozatosan kiszorítsák az ellenséget Bahmut környékéről. Mint írja, az orosz egységek kétségbeesett ellenállást tanúsítanak, ezért szükséges, hogy a haditervet folyamatosan felülvizsgálják, pontosítsák.

Szirszkij közölte: az új feladatokról megbeszélést tartott az egységparancsnokokkal, megbeszélte a problémás kérdéseket és meghatározta a megoldási módokat.

Az ukrán védelmi erők Herszon régióban, Kahovka közelében két légicsapást hajtottak végre egy orosz csapat ellen – idézi a Déli Operatív Parancsnokság információit az Unian.

A támadásokban T–72/62-es harckocsit, három Hyacinth nagy kaliberű löveget, egy Msta–B haubicot, egy D–20-as haubicot és három darab páncélozott járművet semmisítettek meg.

Ezenkívül az ukránoknak sikerült megsemmisíteniük a Murom–P megfigyelő komplexumot, illetve kiiktatniuk tizenkilenc orosz katonát.

Békeküldetésre érkeztek az ukrán fővárosba azok az afrikai vezetők, akiket óvóhelyre kellett vinni a kijevi robbanások miatt – írja a Sky News.

Az afrikai vezetők egy szálloda légvédelmi óvóhelyében találtak menedéket.

Az afrikai küldöttség – amelynek tagjai Dél-Afrika, Szenegál, a Comore-szigetek és Egyiptom vezetői – ma találkozott volna Kijevben Volodimir Zelenszkijjel, hogy békejavaslatokat tegyen. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szombaton találkoztak volna.