Az ukrán ellentámadás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket – jelentette csütörtökön a CNN két nyugati tisztségviselőre és a Pentagon egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozva.
A hírcsatorna beszámolói szerint egy nyugati tisztviselő azt mondta, hogy a kijevi hatóságok offenzívája „semelyik irányban nem felel meg az elvárásoknak”. Emellett a nyugati országok rámutattak az orosz védelmi vonalak erősségére és az Ukrán Fegyveres Erők rakétatámadásainak hatékony visszaverésére.
Anna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője kedden elismerte, hogy az ország fegyveres erői nehézségekbe ütköznek a folyamatban lévő ellentámadás során. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy az ellentámadás lassabban halad, mint szeretné. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők jól felkészült orosz védelemmel szembesültek offenzívájuk során – idézi fel a TASZSZ.
A Wagner-zsoldoscsoport vezetője megfogadta, hogy „megállítja” Moszkva legfelsőbb katonai vezetését, és felszólította az oroszokat, hogy ne álljanak ellen az erőinek – írja az al-Jazeera.
A PMC Wagner parancsnoki tanácsa döntést hozott – meg kell állítani a gonoszt, amelyet az ország katonai vezetése hoz
– mondta Jevgenyij Prigozsin a szóvivői által közzétett hangüzenetben.
Egyesek mindezt már katonai puccsként, de minimum fegyveres felkelési kísérletként értelmezik. Az esetről kicsit részletesebben írunk egy külön cikkben.
Az ukrán offenzívára szánt főerőket eddig még nem vetették be – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, aki arról is beszélt, hogy hány orosz katona lehet most Ukrajna területén.
A The Guardiannek adott interjúban úgy fogalmazott: „Mindenki egy nagy győzelmet szeretne, méghozzá rögtön. Mi is ezt szeretnénk. De fel kell készülni arra a tényre, hogy ez a folyamat időbe fog telni, mert mindkét oldalon nagyon nagy erők vannak, és nagyon nagy technológiai, mérnöki kihívásokkal kell megküzdenie a két félnek.
Hangsúlyozta azt is:
A főerőket még nem vetettük be a harcban, egyelőre csak az ellenség védelmének gyenge pontjait keressük. Hosszú út áll még előttünk.
Szirszkij elismerte, hogy az oroszok erős védelmi állásokat építettek ki, de azt is hozzátette: biztos benne, hogy megtalálják majd a helyet, ahol át tudnak törni.
A tábornok azt is közölte: becslésük szerint jelenleg 400 ezer orosz katona van Ukrajna területén. Mint mondta, az oroszok mindig is létszámbeli fölényben voltak velük szemben, épp ezért nem fogja feleslegesen kockáztatni a katonái életét.
Az Euractiv portál úgy értesült: van rá esély, hogy Magyarországra feloldja az Ukrajnának szánt 500 millió eurós támogatás vétóját.
A portálnak három uniós diplomata azt mondta:
Magyarország lemondott a vétóról, ezáltal még pénteken véglegesíthetik a megállapodást.
A cikkből az nem derült ki, hogy a magyar kormány miért gondolhatta meg magát az ügyben. Korábban azt közölték: addig nem oldják fel a blokkot, amíg Kijev le nem veszi a magyar OTP Bankot az általa az ukrajnai orosz háború „nemzetközi szponzorainak” tekintett vállalatok listájáról. Magyarország „botrányosnak” nevezte a bank felvételét.
Az Európai Unió külügyminiszterei jóváhagyják, hogy 3,5 milliárd euróval növeljék az Ukrajnának szánt fegyverek és lőszerek finanszírozására szolgáló katonai segélyalapot – közölték tisztviselők.
A miniszterek hétfői luxembourgi ülésükön várhatóan megemelik az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) pénzügyi felső határát, amely alapból már mintegy 5,6 milliárd euró katonai segélyt folyósítottak Ukrajnának.
Magyarország azonban tisztségviselők szerint továbbra is blokkolja az alap újabb 500 millió eurós részlete Ukrajnának történő kiutalását.
A magyar kormány közölte, hogy addig nem oldja fel a blokkot, amíg Kijev le nem veszi a magyar OTP Bankot az általa az ukrajnai orosz háború „nemzetközi szponzorainak” tekintett vállalatok listájáról. Magyarország „botrányosnak” nevezte a bank felvételét.
Hétfőn döntés születik az Európai Békefenntartási Eszköz 3,5 milliárd euróval történő feltöltéséről. De nem lesz döntés az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajnának szánt újabb részletéről, mert erről még nincs megállapodás a tagállamok között
– mondta egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő az al-Jazeerának.
Ukrajna sokat tett az európai uniós tagsághoz szükséges feltételek teljesítése terén, minden kritérium megvalósításához azonban még sok munka van hátra, és az Oroszország indította háborúnak be kell fejeződnie – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja a csütörtökön Stockholmban mondott beszédében.
Az MTI szerint a magyar uniós biztos elmondta: Ukrajna a meghatározott hét prioritásból eddig kettőt teljesített. Kijev sikeresen foglalkozott az igazságügy reformjával, valamint új, kulcsfontosságú médiajogszabályokat fogadott el, teljes összhangban az uniós audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvvel.
Hozzátette: a többi prioritás végrehajtása is megkezdődött, Ukrajna egyebek mellett előrehaladást ért el az alkotmánybíróság reformja terén. Most arra kell összpontosítania, hogy a törvénytervezet teljes összhangban legyen a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásaival – mondta. Kijelentette azt is, hogy Ukrajna némi előrelépést ért el a fennmaradó négy prioritás tekintetében, nevezetesen a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben, az oligarchák felszámolásában és a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása terén.
Ez utóbbival kapcsolatban Várhelyi Olivér kiemelte: Ukrajnának foglalkoznia kell a Velencei Bizottság nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló ukrán törvényről június 13-án közzétett véleményében megfogalmazott, különösen a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos ajánlásaival. Az, hogy 2024. szeptember elsejéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy újragondolja a kisebbségi iskolarendszer kérdését, figyelembe véve a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait is, amelyek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozók esélyegyenlőségének biztosítása, valamint jogaik csorbításának elkerülése – mondta.
Végül azt is hozzátette, hogy a csatlakozási folyamat a háború befejezése után gyorsulhat fel, ezért a konfliktusnak mielőbb véget kell érnie.
A zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának szavatolásával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) főigazgatója – közölte az MTI szerint az orosz nukleáris állami vállalat pénteken.
A Roszatom a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kalinyingrádi találkozón Lihacsov és Grossi azokat a kérdéseket beszélte meg, amelyeket a NAÜ vezetője május 30-án vetett fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A tájékoztatás szerint a NAÜ főigazgatója felvázolta, hogyan látja az ügynökség jövőbeni tevékenységét az általa megfogalmazott pontokkal kapcsolatban, Lihacsov és mások pedig azt hangsúlyozták, hogy konkrét lépéseket várnak a NAÜ titkárságától annak megakadályozása érdekében, hogy a zaporizzsjai erőművet, valamint a szomszédos területeket és a kritikus támogató infrastrukturális létesítményeket csapások érjék.
A Roszatom-vezér beszámolt Grossinak a zaporizzsjai erőmű működésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve azokat is, amelyeket a kahovkai erőmű felrobbantása után az erőmű vízellátásért tettek.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozót megelőzően arra figyelmeztette Kijevet, hogy tartózkodjon a nukleáris erőmű elleni súlyos incidensektől. Mindeközben az ukrán fél azt állította, hogy az oroszok akarnak robbantani az erőműben.
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken elrendelte egy különleges bizottság létrehozását, amelynek feladata az ukrajnai régiókban működő katonai sorozóhivatalok vezetőinek ellenőrzése – írja a Reuters.
Miután találkozott a legfelsőbb katonai parancsnokokkal, Zelenszkij közölte, hogy a bizottságot Olekszandr Pavljuk tábornok fogja vezetni, aki a védelmi miniszter első helyettese.
A döntés azt követően született, hogy az ukrán média beszámolt az egyik sorozóhivatal vezetőjével szembeni korrupciós vádakról.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy a kormány javaslatokat fontolgat a korrupciós bűncselekmények büntetőjogi felelősségének növelésére az igazságszolgáltatásban, a büntetések között 10–15 év vagyonelkobzással.
Ennek azokra kellene vonatkoznia, akik pénzt zsarolnak, pénzt vesznek el, fenntartják a korrupciónak ezt a rendszerét annak minden szintjén. A bírák feddhetetlenségét ellenőrizni kellene, és nem csak a kinevezésük előtt
– mondta Zelenszkij.
„Az idő sajnos megváltoztathatja azokat az embereket, akikről a bírósági munkájuk kezdetén pozitív következtetés született. És úgy gondolom, hogy érdemes ellenőrizni, akár poligráf segítségével is” – tette hozzá az ukrán elnök.
Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke a CNN-nek adott interjút nemrég, és azt mondta, hogy a Krím félszigetet nem fegyveres invázióval foglalták el az oroszok.
A volt elnök az interjúban azt mondta: Ukrajna 2014-ben „még nem az az Ukrajna volt, amelyről ma beszélhetünk”.
Megvolt az oka annak, hogy a Krímben nem volt fegyveres invázió. Méghozzá az, hogy ott sok olyan, oroszul beszélő ember élt, akik szimpatizáltak Oroszországgal. Még az ukrán parlamentben is ültek olyan emberek, akik az oroszokkal szimpatizáltak. Akkor a politikai helyzet sokkal komplikáltabb volt Ukrajnában
– mondta Obama az interjúban a Jevropejszka Pravda szerint.
A volt elnök arról is beszélt, hogy szerinte Angela Merkel volt német kancellárral közösen ők akadályozták meg azt, hogy még jobban elfajuljon a helyzet 2014-ben, miközben az európai politikusok egy része már bepánikolt. Szerinte amit akkor meg lehetett tenni Ukrajna és Európa helyzetét figyelembe véve, azt megtették, és felléptek Putyin ellen.
Csak ezután alakult ki egy önálló, Oroszországtól független ukrán identitás, és határozta el Ukrajna, hogy kiűzi az orosz csapatok, valamint felkészíti a hadsereget és a civil társadalmat az orosz invázió elleni védelemre
– mondta Obama az interjúban.
Azt, hogy a Krím félszigeten nem volt fegyveres invázió, korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök hangoztatta. A köznyelvben gúnyosan csak „kis zöld emberekként” emlegették azokat a fegyvereseket, akik megjelentek például a krími parlamentben 2014-ben.
Obama mostani kijelentését sokan kigúnyolták vagy cáfolták a közösségi médiában, köztük még ukrán tisztviselők is.
Az Egyesült Államok szankciókkal sújt két orosz hírszerzőt, akik megpróbáltak beavatkozni egy helyi választásba – közölte a pénzügyminisztérium.
Jegor Szergejevics Popov és Alekszej Boriszovics Szuhodolov, mindketten az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tagjai, a demokratikus folyamatok aláásásán dolgoztak egy társszerzői hálózaton keresztül – áll a tárca közleményében.
Az Egyesült Államok nem tűri a demokráciánkat fenyegető veszélyeket, és a mai intézkedés a kormányzat egészét érintő megközelítésre épül, hogy megvédjük a képviseleti kormányzás rendszerét
– mondta Brian Nelson, a pénzügyminisztérium tisztviselője.
A tárca hozzátette, hogy mindkét férfi együtt dolgozott Alekszandr Viktorovics Ionovval, azzal az orosszal, akit az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly azzal vádolt meg, hogy többéves erőfeszítéseket tett arra, hogy floridai, georgiai és kaliforniai politikai csoportokat használjon fel a választásokba való beavatkozásra.
A minisztérium nem közölte, hogy a két férfit milyen választásokba való beavatkozással vádolják – közölte az al Dzsazíra.
Zelenszkij szerint személyi változások lesznek az ukrajnai tűzszerészek állapotát felmérő vizsgálatot követően.
Lesznek személyi döntések
– mondta Zelenszkij egy nyilatkozatban, anélkül, hogy elmondta volna, kiket érintenek majd a változások.
Erre azután kerül sor, hogy három ember meghalt, miután egy bunker nem nyílt ki, és Zelenszkij vizsgálatot rendelt el – írja az al Dzsazíra.
Egy brutális harctéri videó nyomán – amelyen egy tucatnyi orosz katona lemészárlása látható közvetlen közelről – elterjedt a hír, hogy meghalhatott az egyik legismertebb orosz hadiblogger, a WarGonzo néven ismert Szemjon Pegov. A blogger azonban most egy orosz tévéműsorban élőben jelentkezett be, cáfolva a hírt.
A felvételen az egyik lelőtt fegyveres nagyon hasonlított a vörös hajú és szakállú Pegovra, aki már többször is járt a fronton. Innen indult ki a spekuláció, hogy meghalhatott a blogger.
Ehhez képest most Pegov feltűnt egy orosz tévéműsorban, és szóba került, hogy az „ukrán propaganda” miként terjesztette a halálhírét, és miként írt erről aztán a nyugati sajtó is.
Sokkolt az álhír, amit az ukrán neonácik terjesztettek. Ha az emberek arról beszélnek, hogy meghaltál, az azért fáj
– mondta Pegov a nos.nl portál szerint az adásban.
A blogger az egyik legaktívabb terjesztője az orosz háborús propagandának, például azt is állítja, hogy Ukrajnát egy olyan „neonáci rezsim irányítja”, amelyet a nép egyáltalán nem támogat. A Telegram-csatornáján 1,3 millió követője van, és a múlt héten még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is személyesen találkozott.
A „Magyar” hívőjelű Robert Brovdi, a Magyar Madarai (Птахи Мадяра) nevű drónos felderítőcsapat parancsnoka egy fotót tett közzé, amelyen Valerij Zsaluzsnij ukrán főparancsnok társaságában látható.
Brovdi a Telegramon osztotta meg a fotót, és azt írta, hogy a „megtörhetetlen” főparancsnok a példaképe. Hozzátette azt is, hogy hamarosan visszatér a frontra.
A Magyar Madarai nevű egység komoly sikereket ért el a háborúban. Jó néhány orosz harcjárművet az ő segítségükkel sikerült megsemmisítenie az ukrán tüzérségnek, és gyakran írnak róluk az ukrán híroldalakon, ukrán párti közösségi oldalakon.
Az alakulat az idei év elején több hónapig harcolt Bahmutban, és az orosz Wagner-csoporttal is szembekerültek. Bahmutból később visszavonták őket, de májusban a donyecki frontról is bejelentkeztek egy videóval.
A dán Carlsberg sörgyár közölte, hogy megállapodást írt alá oroszországi üzletágának eladásáról, de nem nevezte meg a vevőt és a megállapított árat.
Tavaly a Carlsberg jelezte, hogy mintegy 9,9 milliárd dán korona (kb. 492 milliárd forint) bevételre számít az üzletág eladásából, amire az ukrajnai invázió közvetlen következményeként kerül sor.
Az értékesítési megállapodás azonban nem befolyásolja a Carlsberg 2023-as eredményvárakozásait – közölte a vállalat közleményében.
Márciusban a Carlsberg azt mondta, hogy várhatóan júniusban bejelenti az oroszországi üzletrész eladását, de keres azért egy opciót arra is, hogy tudja a jövőben visszavásárolni az üzletágat – írja az al Dzsazíra.
Oroszország külügyminisztériuma közölte, hogy az új uniós szankciócsomagra válaszul kibővíti az országba való beutazási tilalomban részesülő személyek listáját, és a megfelelő időben további „megfelelő” válaszlépéseket tesz.
A minisztérium közölte, hogy a listára biztonsági tisztviselők, köztisztviselők, üzletemberek és az Európai Parlament tagjai kerültek fel – közölte a Sky News.
Mindez azok után történt, hogy az EU hivatalosan is elfogadta az Oroszország elleni 11. szankciós csomagját az ukrajnai invázió miatt.
Az Ukrajinszka Pravda újságírói derítették ki, hogy Jevhen Boriszov, Odessza mozgósításért felelős katonai vezetője egy luxusvillával rendelkezik Spanyolországban, amelyet nem tudni, hogy miként vásárolhatott meg a fizetéséből. A lap most azt írja: ennek ellenére Boriszovot nem váltják le.
A Pravda korábban egy videóban mutatta be azt a villát. A lap szerint Boriszov az épület mellett több autóval is rendelkezik Spanyolországban, ezek összértékét 4 millió euróra becslik (kb 1,5 milliárd forint).
Mint írják, az ügyben Natalja Humenjuk, az ukrán déli katonai körzet szóvivője adott tájékoztatást nemrég. Elmondta, hogy a katonai szervek hivatalos vizsgálatot folytattak le az ügyben, de nem találtak okot arra, hogy Boriszovot leváltsák. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a polgári szervek még vizsgálódnak az ügyben.
A szóvivő azt is közölte, hogy Boriszov külföldi útjai is a engedéllyel, a szabályoknak megfelelően történtek.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint nem pattogatott kukoricával kell várni az ukrán ellentámadás eredményeit.
A valódi háború nem egy hollywoodi blockbuster. Az ellentámadás nem egy Netflix-sorozat új évada. Nem kell akciót várni és popcornt készíteni. Az ukrán fegyveres erők támadó műveletei számos területen folytatódnak
– mondta Zelenszkij elnök tanácsadója, aki szerint a katona élete a legfontosabb érték Ukrajna számára, a hadvezetés pedig nem a lelátóról szurkol, hanem a hadtudományra és a hírszerzésre támaszkodik.
Legalább két ember meghalt a dél-ukrajnai Herszon városát ért orosz támadásban pénteken – közölte a regionális kormányzó. Olekszandr Prokudin a Telegramon azt írta, egy városi közlekedési vállalatot ért találat.
Egy 55 éves férfi a helyszínen életét vesztette, öt másik embert pedig kórházba vittek. A kormányzó később tájékoztatott, hogy egy 43 éves férfi is belehalt sérüléseibe a kórházban – írja a Sky News.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy gyerekek megölése miatt az ENSZ szégyenlistára tette Oroszországot – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Az ENSZ adatai szerint 2022-ben Oroszország 136 gyereket ölt meg, 518-nak okozott sérüléseket, és 480 iskola és kórház ellen intézett támadásokat. Putyin háborús bűnös, és ugyanez vonatkozik a környezetében lévőkre is, akik végrehajtják bűnös parancsait
– közölte Jermak, hozzátéve, hogy Oroszország 2023-ban is folytatja az ukrán gyerekek elrablását, likvidálását.
Oroszország taktikai nukleáris fegyvert fog bevetni Ukrajna ellen. Valószínűleg ez akkor fog bekövetkezni, amikor az ukrán fegyveres erők belépnek a Krím félszigetre – véli Mihail Szaakasvili, a georgiai exelnök az Unian szerint.
Elmondása szerint Joe Biden amerikai elnök a közelmúltban rendkívül komolyan nyilatkozott az atomfegyverek valószínű alkalmazásáról.
Úgy gondolom, hogy minden, amit Putyin tett az elmúlt hónapokban, az atomfegyverek bevetésére való felkészülést szolgálta. Annak ellenére, hogy egyesek szkeptikusak az ukrán offenzívával kapcsolatban, Moszkva biztosan tudja, hogy az ukrán fegyveres erőkkel nem fogják tudni felvenni a lépést, nem tudják majd tartani a 100 kilométer széles azovi folyosót, és előbb-utóbb átvágják a védelmüket
– jelentette ki Szaakasvili, aki szerint az ukrán fegyveresek, lerombolva a krími hidat, eljutnak a félsziget kapujába. „Az orosz hadsereg halálra lesz ítélve, a Kreml pedig megkezdi a rezsim felszámolását.”
Azért, hogy ezt megakadályozza, Putyin azt tervezi, hogy taktikai atomfegyverekkel csapást mér a döntéshozatal központjára, azaz Kijevre. Valószínűleg előtte még eljátszanak valamilyen provokációt Belaruszban, hogy úgy tűnjön, mintha Minszk késztette volna Moszkvát arra, hogy megvédje szövetségesét
– tette hozzá.
2022 nyara óta az orosz haditengerészet jelentős beruházásokat hajtott végre a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisának biztonsága érdekében – írja a brit védelmi minisztérium. A beruházás nemcsak gátakat és hálókat jelent, hanem palackorrú delfinek kiképzését is.
A brit védelmi minisztérium szerint a kiképzett delfinek száma megkétszereződött az elmúlt időszakban.
A sarkvidéki vizeken a haditengerészet beluga bálnákat és fókákat is használ. A szevasztopoli delfineket az ellenséges búvárok ellen vethetik be.
Az ukrán légierő bejelentette, hogy péntekre virradó éjszaka megsemmisített 13 orosz robotrepülőgépet, amelyek egy katonai repülőteret támadtak Ukrajna nyugati részén.
A Telegramon közzétett tájékoztatása szerint a légvédelem a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyében „mind a tizenhárom Kh–101 és Kh–555-ös típusú rakétát megsemmisítette”.
Az ukrán légierő szerint „a rakétacsapások éjfél körül, a Kaszpi-tenger irányából kezdődtek, és a rakétákat négy Tu–95MS bombázó repülőgépről indították”.
Hmelnyickij polgármestere, Olekszandr Szimtcsicin robbanásokról számolt be a városban, amelynek lakossága az orosz támadás 2022. februári kezdete előtt 275 ezer volt.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője pénteken némi előrenyomulásról is beszámolt délen, ahol csapataik szavai szerint „részleges sikereket” értek el. Kijelentette, hogy Keleten az ukrán hadsereg „továbbra is féken tartja az orosz csapatok offenzíváját, a térségben különösen nehéz harcok folynak”.
Védelmi erőink feltartóztatták az ellenséges támadást Kupjanszk és Liman térségében. Az ukrán fegyveres erők megállították az ország keleti részén fekvő Kupjanszk és Liman városa irányába kezdeményezett orosz offenzívát, és erőik délre nyomulnak előre
– tájékoztatott péntek reggel Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramon.
Elmondta, hogy az orosz erők célja továbbra is az, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egészét ellenőrzésük alá vonják. Hozzátette, hogy „az ukrán fegyveres erők Ukrajna déli részén indított művelete a tervek szerint halad, a csapatok előrenyomulnak, bár aknamezők lassítják haladásukat”.
„Mindennap továbbnyomulunk előre. Erőink fokozatosan megvetik lábukat ezeken a területeken, és folyamatosan haladnak előre” – állította a miniszterhelyettes.
Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium június végéig „tartalékos hadsereget” alakít, új hadtestet hoz létre, és megerősíti a kulcsfontosságú nyugati katonai körzet alakulatait a tervezett haderő-átalakítás részeként.
Sojgu közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy Oroszország tartalékos haderőt alakít, valamint öt ezreddel bővíti az 1. Páncélosgárdát és a 20. Összhaderőnemi gárdát – írja a Sky News a washingtoni hadtudományi intézetre hivatkozva.
Két kazah állampolgárt vettek őrizetbe Moszkvában, mert felgyújtottak a vasúti sínek váltásához használt berendezéseket a fővárosban.
Az orosz MK hírportál szerint a kazah állampolgárok június 19-én éjjel három váltószekrényt gyújtottak fel a Varshavszkoje Soszé megállóban.
Az elkövetőket a vasútállomáson kihelyezett kamerák felvételei alapján sikerült megtalálni és elfogni. A szabotőrök bevallották, hogy a gyújtogatásért 30 ezer rubelt fizettek nekik kriptovalutában.
A Momentum álláspontja szerint a kárpátaljai magyarság és hazánk elemi érdekeivel ellentétesen süllyedt sajnálatosan mélypontra Magyarország és Ukrajna kormányai között a kapcsolat. Az üzengetések politikája helyett, a jószomszédi viszony javítása érdekében mielőbb magas szintű, kétoldalú tárgyalásokra van szükség a két ország vezetői között – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A párt szerint Magyarország kormánya történelmi lehetőséget mulasztott el az ukrán–magyar kapcsolatok javítására, a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogainak védelmére, életük jobbá tételére az orosz agressziót követően.
A magyar kormány nemhogy nem segíti a minimálisan elvárható humanitárius segítségnyújtáson túl a honvédő háborúját vívó Ukrajnát, hanem az Európai Unión belül és a nemzetközi diplomáciában egyre nyíltabban az agresszor Oroszország érdekében lép. Emellett a kormányzati propaganda az oroszok értelmezését, narratíváját terjeszti a hazai nyilvánosságban a háborúról
– írták.
A tárgyalásoknak ki kell mozdítania a mélypontról a két szomszédos ország kapcsolatait, mert ez Magyarország és a kárpátaljai magyarság érdeke – áll a közleményben.
„Oroszországnak a NATO-val is háborúznia kell, ha atomfegyvert vet be” – mondta Lindsey Graham republikánus képviselő Richard Blumenthal demokrata szenátorral közösen adott sajtótájékoztatóján.
Graham szerint egy olyan határozatot terjesztenek a kongresszus elé, amely szerint ha Oroszország vagy Belarusz nukleáris fegyvert használ Ukrajnában, azt a NATO ellen támadásnak kell tekinteni – írja a Sky News.
Egy ilyen detonáció Európa nagy részét besugározná, beleértve Amerika NATO-szövetségeseit is. Reális esélye van annak, hogy Oroszország nukleáris eszközt vet be. Az elrettentés legjobb módja, ha világossá tesszük, mi történik akkor, ha ezt megteszik. Háborúba keverednek a NATO-val. Egy atomerőmű felrobbantása is NATO elleni támadásnak minősül
– mondta Graham.
Őrizetbe vettek az orosz hatóságok öt személyt, akik egy kilogrammnyi radioaktív cézium-137 izotópot szándékoztak külföldre csempészni, amelyet a „különleges hadművelet” során orosz nukleáris csapás színlelésére és Moszkva lejáratására használtak volna fel – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint az orosz belügyminisztérium segítségével tetten ért öt gyanúsított egy szervezett bűnözői csoport tagja, amelynek tevékenységét egy ukrán állampolgár koordinálta.
A tájékoztatás szerint a kör egy meg nem nevezett külföldi megrendelő érdekében eljárva lépéseket tett, hogy 3,5 millió dollárért egy kilogramm cézium-137 izotópot szerezzen be – írja az MTI.
Az FSZB azt állítja, hogy a radioaktív anyagot az országból kicsempészve a „különleges hadművelettel” összefüggésben orosz érdekek kárára, Moszkva lejáratására szándékoztak felhasználni, tömegpusztító fegyverek bevetését színlelve. A szolgálat szerint a letartóztatott gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, ellenük radioaktív anyagok illegális birtoklása és kicsempészésére való előkészítése címén indult eljárás.
A magyarok 75 százaléka egyetért az azonnali tűzszünet követelésével az orosz–ukrán háborúban. Miközben a baloldali pártok ellenzik, még a baloldali szavazók 58 százaléka is helyesnek tartja a fegyveres harcok azonnali felfüggesztését – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló összegzésben, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.
A közlemény szerint „közel 500 nappal az orosz–ukrán háború kitörését követően még mindig kisebbségben vannak a békepárti tábor képviselői a hazai és nemzetközi háborúpárti hangokkal szemben. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy mi a magyar választók véleménye abban a kérdésben, hogy helyes-e azonnali tűzszünetet követelni Ukrajnában.”
Az elemzés szerint egyértelmű békepárti álláspont mutatkozik a kérdésben, hiszen a magyarok háromnegyede (75 százalék) szerint helyes az azonnali tűzszünet követelése Ukrajnában, és mindössze 15 százalék helyteleníti azt. Az azonnali fegyvernyugvás célja egyaránt népszerű a békés évtizedekben született 18–39 év közöttiek (73 százalék), a hidegháború idején született 40–59 év közöttiek (77 százalék) és a huszadik század fegyveres konfliktusokkal és megtorlásokkal terhelt időszakában született 60 év felettiek (76 százalék) körében is.
Kiemelték, a kormánypárti szavazók szinte kivétel nélkül (91 százalék) egyetértenek a kormány által is képviselt politikával, amely a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz ültetését és a fegyveres konfliktus békés rendezését követeli.
A felmérés eredménye szerint a baloldali szavazók 58 százaléka tartja helyesnek az azonnali tűzszünet követelését Ukrajnában, és kevesebb mint harmaduk (30 százalék) tartja azt helytelennek.
A közvélemény-kutatás június 12–14. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült.
A török Baykar cég várhatóan 2025-ben kezdi meg a Bayraktar TB2 és a Bayraktar Akinci harci drónok gyártását Ukrajnában. Ezt a Haluk Bayraktar cég vezérigazgatója jelentette be.
A Baykar ukrajnai leányvállalatának, az Avia Venturesnek az építési munkálatai a tervek szerint haladnak, 2025-re tervezzük a megnyitót
– mondta el a vállalat vezetője a TASZSZ szerint. Megjegyezte, hogy az előkészítő munkálatok nagy része már folyamatban van.
2022 augusztusában vált ismertté, hogy megkezdődött a Bayraktar török dróngyártó üzem építése Ukrajnában. Ukrajna törökországi nagykövete, Vaszil Bodnar ekkor azt mondta, hogy az építkezés több hónapot vesz igénybe, és hogy az üzembe helyezés 2023 vége előtt lehetséges. Az Ukrinformnak adott, január 13-án megjelent interjújában Bodnar azonban már arról beszélt, hogy „az ellenségeskedések miatt módosítaniuk kellett az eredeti terveket”.
Zaporizzsja területén az elmúlt 24 órában két ember halt meg Mala Tokmacska és Huljajpole településeken – számolt be az ukrán média, amely szerint az orosz erők felelnek ezért.
A herszoni régióban hét ember megsebesült, a donyecki területen, Csasziv Jarban egy ember meghalt.
Oroszország a háború előtti szinthez képest mintegy 3-4-szeresére növelte a Kalibr és X–101 rakéták gyártását, és jelenleg havonta mintegy 30-40 ilyet állít elő – mondta az RBC-nek Vadim Szkibickij, a védelmi minisztérium hírszerzésének képviselője. Ami a Daggereket illeti, legfeljebb hat darabot gyártanak.
Szkibickij szerint az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadások folytatódnak a jövőben, annak ellenére, hogy Oroszország elkezdett spórolni a rakétákkal.
Elmondása szerint az Oroszország által gyártott rakétákat azonnal továbbküldik a hadseregnek.
Az ukrán védelmi hírszerzés képviselője úgy véli, hogy a következő 2-3 hónapban folytatódni fognak az aktív ellenségeskedések, mind támadó, mind védelmi jellegűek. Ezt követően lehet majd megjósolni az orosz akciók lehetséges jellegét az őszi–téli hadjáratra.