Az ukrán külügyminiszter szerint elkerülhetetlen volt a lázadás Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
„Számunkra mindig is elég nyilvánvaló volt, hogy csak idő kérdése, mikor mer valaki Oroszországban szembeszegülni Vlagyimir Putyinnal” – mondta Dmitro Kuleba a CNN-nek.
„Láttuk, hogy a hatalma és tekintélye hogyan zsugorodik, és hogy Oroszország nagyon nehéz időszakba kerül. Jevgenyij Prigozsin tehát csak az első, aki a tettek mezejére lépett, de nincs kétségem afelől, hogy így vagy úgy, de mások is követni fogják” – tette hozzá.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb hírei:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk szerdán is, már kora reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!
Jó pihenést kívánunk!
Lettország és Litvánia kedden felszólította a NATO-t, hogy erősítse meg keleti határait, mivel a Wagner-csoport új bázist létesít Belaruszban a meghiúsult oroszországi lázadást követően – írja a The Guardian.
A Wagner főnöke, Jevgenyij Prigozsin kedden érkezett Belaruszba az Aljakszandr Lukasenka elnök által kialkudott megállapodás értelmében, amely szombaton vetett véget a zsoldosok oroszországi lázadásának. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy a Wagner harcosainak felajánlják, hogy választhatják az oda való áttelepülést.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az a sebesség, amellyel a Wagner előrenyomult Moszkva felé – több száz kilométer mindennap –, azt mutatja, hogy a balti államok védelmét meg kell erősíteni.
Az ukrán külügyminiszter szerint elkerülhetetlen volt a lázadás Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
„Számunkra mindig is elég nyilvánvaló volt, hogy csak idő kérdése, mikor mer valaki Oroszországban szembeszegülni Vlagyimir Putyinnal” – mondta Dmitro Kuleba a CNN-nek.
„Láttuk, hogy a hatalma és tekintélye hogyan zsugorodik, és hogy Oroszország nagyon nehéz időszakba kerül. Jevgenyij Prigozsin tehát csak az első, aki a tettek mezejére lépett, de nincs kétségem afelől, hogy így vagy úgy, de mások is követni fogják” – tette hozzá.
Oroszország taktikai vadászrepülőgép-gyakorlatokat hajt végre a Balti-tenger felett azzal a céllal, hogy tesztelje a harci és egyéb különleges műveletek végrehajtására való felkészültséget – közölte az ország védelmi minisztériuma, egy nappal azután, hogy Moszkva közölte, vadászgépei a Fekete-tenger felett elfogták az Egyesült Királyság katonai repülőgépeit.
„A gyakorlat fő célja, hogy teszteljék a repülőgépek személyzetének felkészültségét a harci és különleges feladatok rendeltetésszerű végrehajtására” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A Sky News információi szerint az orosz hatóságok hétfőn megöltek két tizenéves fiút a megszállt Bergyanszk városában.
A 16 éves Tyhran Ohanesjant és Mykita Khanhanhanovot állítólag „ukránbarát magatartásuk” miatt ölték meg.
A fiatalokon kívül a hatóságok megöltek egy orosz katonát és egy, a megszálló hatóságokkal együttműködő rendőrtisztet is. Tyhran nem sokkal a meggyilkolása előtt megosztott egy videót a közösségi médiában, amelyet a „Dicsőség Ukrajnának!” mondattal fejezett be.
Egy ukrán újságíró kedden beszélt Tyhran édesanyjával, aki elmondta, hogy fia a hadsereghez akart csatlakozni, de oda a kora miatt nem vették fel.
A délkeleti Zaporizzsja régióban ismét támadás történt, egy ember meghalt, és hatan megsebesültek – írja a Sky News.
Az Oricsivot érintő támadásban egy 77 éves férfi meghalt, három másik pedig megsebesült. Míg a zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője szerint három nő is megsebesült a Preborazsenkában végrehajtott csapásokban.
A régió egy része jelenleg Oroszország ellenőrzése alatt áll – tették hozzá.
Oroszország az Ukrajna elleni inváziójának kezdete óta mintegy 140 darab pontatlan H–22-es rakétát használt fel az ország támadására – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy keddi tévéműsorban.
A tisztségviselő kiemelte, hogy ezt a típusú rakétát már nem gyártják Oroszországban, mert elavultak, de még mindig van belőlük raktáron.
Ez a fegyver elavult, nem nagy pontosságú, sűrűn lakott városokat támadnak velük, amit mi másnak is lehet nevezni, ha nem terrorizmusnak nemzetünk ellen. Oroszország a feszültség fenntartásával és terrorral próbál nyomást gyakorolni Ukrajnára, meg akarja törni a szellemünket, és engedményekre kényszeríteni minket
– fogalmazott a szóvivő.
Hozzátette, hogy az orosz hadseregnek még mindig van elegendő, mintegy száz darab ebből a típusú rakétákból.
„Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ilyen rakétákat ráadásul Ukrajna adott át korábban Oroszországnak Tu–22-es repülőgépekkel együtt gázadósságként és Ukrajna leszerelésének részeként” – emelte ki.
Szavai szerint ezek a rakéták nagyon gyakran nem érik el a céljukat, mindazonáltal leszögezte, hogy hagyományos ukrán légvédelmi rendszerekkel szinte lehetetlen ballisztikus pályán repülő H–22-es rakétákat lelőni.
„Ezeket olyan eszközökkel lehet megsemmisíteni a levegőben, mint a Patriot, vagy más olyan rendszerekkel, amelyek képesek ballisztikus pályán repülő rakéták lelövésére. Ukrajnának azonban még mindig kevés ilyen rendszere van” – tette hozzá.
Az orosz hadsereg rakétacsapást mért egy épületegyüttesre a közép-ukrajnai Kremencsuk városában kedden, a város egyik bevásárlóközpontja elleni halálos támadás első évfordulóján – közölték ukrán tisztviselők a The Telegraph szerint.
Dmitro Lunin, a Kremencsukot is magában foglaló Poltava megyei katonai adminisztráció vezetője áldozatokról nem számolt be.
„Az ellenség célba vette Poltava régiót. Akárcsak egy évvel ezelőtt ezen a napon, most is rakétákkal mértek csapást az oroszok” – írta Lunin a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán kormány megrovásban részesítette Vitalij Klicsko kijevi polgármestert, miután végeztek a fővárosban található bunkerek ellenőrzésével.
A kormány közölte, hogy elbocsátotta a kijevi katonai közigazgatás alá tartozó két kerület vezetőjét, valamint két megbízott kerületvezetőt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hónap elején rendelte el a bombabunkerek ellenőrzését, miután három ember meghalt, mert az utcán rekedtek a Kijevet ért orosz rakétacsapás idején – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Ukrajna 36 városi és községi tanácsa nyilatkozatban fordult a Miniszteri Kabinethez a fűtési szezon megszakításának veszélyével kapcsolatban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán városok szövetsége szerint a tarifakülönbözet kompenzálásának hiánya, a kapott szolgáltatásokért való elszámolás alacsony szintje, valamint az orosz invázió következtében keletkezett veszteségek miatt fennáll a fűtési szezon megszakadásának veszélye. Ezért 36 városi és községi tanács több mint 5 millió lakossal a kormányhoz fordult.
Úgy vélik, hogy a fent említett okok lehetetlenné teszik a fűtési vállalkozások felkészülését a 2023/24-es fűtési szezonra, és általában veszélyeztetik annak átmenetét.
Megjegyezték, hogy legalább 36 milliárd hrivnyára van szükség a tarifakülönbség kompenzálásához és hogy időben felkészülhessenek a 2023/2024-es fűtési szezonra.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy megkezdődtek az előkészületek a Wagner-csoport haditechnikai eszközeinek átadására – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség alapján az Ukrajinszka Pravda.
A beszámoló szerint a wagneristáknak július 1-jéig kell szerződést kötniük az orosz védelmi minisztériummal.
Minden orosz „önkéntes egységnek” alá kell írnia egy ilyen szerződést, „hogy növeljék a felhasználásuk hatékonyságát” az ukrajnai háborúban. Ily módon az orosz védelmi minisztériumnak lesznek alárendelve.
Ramzan Kadirov csecsen hadúr emberei már aláírták a szerződést, míg Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője elutasította azt.
Jelenleg nincsenek meg az előfeltételei a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásoknak – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.
„Ami a tárgyalásokat illeti az ukrán válsággal összefüggésben, még egyszer megismételhetjük: jelenleg nincsenek meg az előfeltételei egy ilyen lehetőségnek” – mondta Peszkov.
Néhány napja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megismételte, hogy a béketárgyalások csak azután lehetségesek, hogy az orosz csapatok kivonulnak az ukrán területekről.
Mint reggel beszámoltunk róla, a leginkább a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin által használt RA-02795 lajstromszámú magánrepülőgép 7 óra 40 perckor leszállt Minszk közelében. Ugyanakkor arról semmilyen információ nem került nyilvánosságra, hogy valójában is a gépen tartózkodott-e a Wagner vezetője.
A nap folyamán Dimitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elhárította Prigozsin tartózkodásáról szóló kérdéseket. Eközben a Belaruszt közel 30 éve vasmarokkal irányító Aljekszandr Lukasenka kedd délután bejelentette:
Prigozsin megérkezett Belaruszba.
Az „Európa utolsó diktátorának” is nevezett Lukasenka ugyanakkor további részleteket nem árult el. Minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Az Egyesült Államok sokkal súlyosabb összecsapásokra számított a hétvégi oroszországi fegyveres lázadás kapcsán – írja a CNN.
A hírportál szerint az amerikai hírszerzés azzal számolt, hogy a Wagner-csoport a Moszkvába vezető úton sokkal nagyobb ellenállásba ütközik, mint amibe végül ütközött.
Az biztos, hogy sokkal erőszakosabb és véresebb eseményekre számítottunk
– mondta az egyik hírszerző a CNN-nek.
Az ellenállás elmaradását úgy értékelték, hogy az orosz hadsereg a vártnál gyengébb volt.
Legalább ugyanekkora meglepetést jelentett aztán számukra az, hogy szombat este hirtelen kiegyezett a Kreml Prigozsinékkal.
A hírszerzők mindezek fényében továbbra is bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy mi lehetett Prigozsin valós célja a rövid életű hadjárattal. És az sem egyértelmű számukra, hogy a Wagner-vezér valóban csak az orosz katonai vezetéssel szemben akart fellépni, vagy végső soron Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben is.
A hétvégén, a Wagner-lázadás közepén a nyugati szövetségesek tanácsolták el Ukrajnát attól, hogy csapást hajtsanak végre Oroszország területén, a Wagner-csoport által okozott zűrzavart kihasználva – írja a CNN.
A portál szerint több nyugati tisztviselő is figyelmeztette az ukránokat azelőtt, hogy Jevgenyij Prigozsin leállította volna a Moszkvába tartó menetelést. A nyugatiak ugyanis attól tartottak:
ha Ukrajna csapást hajt végre Oroszország területén, akkor azt úgy értelmezheti Moszkva, hogy az ukránok és a Nyugat Prigozsint segítik, és aláássák Oroszország szuverenitását.
Egy nyugati tisztviselő szerint az üzenetet több csatornán is eljuttatták az ukránoknak, és felhívták a figyelmüket arra, hogy ez egy orosz belügy. Mint mondták, Ukrajna területén kihasználhatják a helyzetet, de azt el kell kerülni, hogy Oroszország belügyeiben érintettek legyenek.
A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantása nem okozott annyi gondot az ukrán fegyveres erőknek, mint amennyit az oroszok reméltek – mondta Natalja Humenyuk, a déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az Ukrajna-Ukrinform Médiaközpontban tartott beszédében.
A szóvivő szerint az AFU továbbra is hatékony harci munkát folytat Ukrajna területeinek felszabadítása érdekében. Mint elmondta, ez egy előre kialakított terv szerint folyik.
A sajtóközpont vezetője azt is megjegyezte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű esetleges bombázására vonatkozó orosz célzások a csak zsarolások láncolatának újabb elemei. Az ilyen fenyegetések végső célja szerinte az, hogy Ukrajnát és partnereit rászoktassák terveikre – írja az Unian.
Vlagyimir Putyin a legutóbbi nyilatkozataiban azt mondta, hogy a Wagner-csoportot teljes egészében az orosz állam finanszírozta.
Ami azért is meglepő, mert Oroszország többször is tagadta, hogy köze lenne a zsoldoscsoporthoz, valamint ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy az jogilag nem is létezik.
Az orosz elnök szerint az állam 86 milliárd rubelt költött a Wagner-csoportra tavaly május óta. Putyin hozzátette, hogy a zsoldoscsoport vezére, Jevgenyij Prigozsin ugyanezen időszakban majdnem ugyanennyi pénzt keresett élelmiszer- és vendéglátóipari vállalkozásaiból – számolt be a Sky News.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét megdicsérte az orosz védelmi erőket a Wagner-lázadás megállításában végzett munkájukért.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy önök nélkül az ország káoszba süllyedt volna” – mondta.
A 24 órás felkelésben meghalt orosz katonákról szólva azt mondta, hogy „sajnálja” a veszteségeket.
„Bajtársaink a haza védelmében haltak meg” – tette hozzá az orosz vezető.
Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda vezetője szerint nem zárja ki a Nyugat érintettségét a Wagner vezér által a hétvégén Oroszországban kirobbantott lázadásban – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A lázadást a Nyugat inspirálta és Prigozsin ambícióit támogatták
– mondta.
Hozzátette, hogy az orosz Nemzeti Gárdának is voltak információi a Wagner-lázadás előkészítéséről Prigozsin köréből – írja az al Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Korábban Joe Biden amerikai elnök és más európai vezetők kizárták, hogy közük lenne a Wagner-felkeléshez, és azt mondták, hogy az Oroszország „belügye".
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa közölte, az orosz erők rendszeresen kínoztak civileket, és több tucatnyi embert végeztek ki az orosz–ukrán háború során – írta a Sky News.
A szervezet közölte, több száz áldozatot és tanút kérdeztek meg erről szóló jelentésükhöz, amely több mint 900 fogva tartási esetről számol be. Eszerint a megkérdezettek túlnyomó többsége, köztük gyerekek és idősek, azt állították, hogy kínozták őket, és néhányukat szexuálisan is zaklatták fogva tartásuk alatt.
„Kínzással kényszerítették az áldozatokat, hogy vallják be, segítettek az ukrán fegyveres erőknek. Sokszor így kényszerítették őket az orosz hatóságokkal való együttműködésre, de volt akit ukránbarát nézetei miatt félemlítettek meg” – mondta Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője. A jelentés 15 hónap történéseit vizsgálta meg.
A Kreml tagadta, hogy csapatai háborús bűnöket követtek volna el.
Ferenc pápa ukrajnai békeküldötte, Matteo Zuppi június 28-29-én Moszkvába látogat – áll a Vatikán közleményében.
A kezdeményezés fő célja, hogy bátorítsa az emberség gesztusait, amelyek hozzájárulhatnak a jelenlegi tragikus helyzet megoldásának elősegítéséhez, és megtalálják a módját az igazságos béke elérésének
– közölte a Vatikán.
Zuppi bíboros a moszkvai látogatása során valószínűleg közvetíti Ferenc pápa akaratát az európai kontinensen zajló háború rendezéséről.
A Wagner katonai magánvállalat lázadásának elfojtásában részt vevő katonák gyakorlatilag polgárháborút akadályoztak meg Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben az MTI szerint.
Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda igazgatója bejelentette, hogy az általa irányított fegyveres erőt nehézfegyverzettel, harckocsikkal fogják felszerelni, amiről tárgyalások folynak az elnökkel.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy leállította a Wagner katonai magánvállalat fegyveres zendülése ügyében június 23-án indított nyomozását a bűncselekmény megszűnése miatt.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök teljes készültségbe helyezte a belorusz hadsereget, majd azt mondta, hogy a belorusz ellenzék is fegyveres lázadást akart szítani – írja a RIA Novosztyi.
A hírügynökség szerint az államfő egy keddi beszédben számolt be erről, és azt mondta, hogy még az oroszországi lázadás idején adta ki a parancsot erre.
Majd azt is közölte, hogy szerinte a belorusz ellenzék is megpróbált fegyveres lázadást szervezni ellenük az oroszországi események nyomán.
„A menekültjeink akcióba léptek. Közzétettek néhány felhívást és tervet […] mintha ők is készen állnának végrehajtani egy fegyveres felkelést” – mondta. Végül azt is közölte, hogy szerinte a Nyugat megpróbálja kihasználni az Oroszországban keletkezett zűrzavart.
Az orosz elnök személyesen köszönti azokat az egységeket, amelyek részt vettek a Wagner-csoport fegyveres felkelésének leverésében – közölte a RIA Novosztyi szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Elmondása szerint Vlagyimir Putyin egy beszédet mond majd, és néhány katonával külön, zártkörűen is találkozni fog.
A RIA Kremlinpool oldalán meg is osztottak erről a beszédről néhány képet, valamint egy videót arról is, hogy miként búcsúztatták a Wagner által megölt pilótákat.
Az orosz elnök kedden azok előtt a pilóták előtt tisztelgett, akik a Wagner-csoport elleni harcban veszítették életüket – írja a Reuters.
A hírügynökség szerint az orosz kormányzat ezzel először erősítette meg az információt, hogy valóban voltak halálos áldozatai a lázadásnak az orosz légierőben. Nem hivatalos források szerint 12 vagy 13 halálos áldozata lehetett a hétvégi cselekményeknek a légierőben.
Az ukrán hadsereg vezérkara szerint közel 600 katonát veszített az orosz hadsereg az utóbbi 24 órában.
Ezzel már több mint 226 ezer fő az oroszok vesztesége – közölték. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy Liman, Bahmut és Marinka irányában indították a leghevesebb támadásokat az oroszok.
Az orosz hatóságok közölték, hogy lezárták a hétvégi lázadásban részt vevő Wagner-zsoldosok, valamint vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin ellen indított büntetőeljárást.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy vizsgálata megállapította, hogy a lázadásban részt vevők „beszüntették a bűncselekmény elkövetésére irányuló tevékenységüket”.
Az Aljakszandr Lukasenko belorusz elnök által közvetített megállapodás részeként Oroszország beleegyezett, hogy a lázadás befejezése után nem vonja felelősségre a lázadásban részt vevőket – közölte a Sky News.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nappal korábbi beszédében még mást mondott. Az orosz elnök bejelentette: a lázadás szervezőit bíróság elé fogják állítani, mert bűncselekményt követtek el, amelynek célja Oroszország meggyengítése volt.
Vlagyimir Putyin „csapdát” állíthat a Wagner-harcosoknak azzal, hogy biztonságos menedéknek kiáltja ki Belaruszt – állítja egy amerikai kutatóintézet.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint a Kreml valószínűleg árulónak fogja tekinteni a szomszédos országba menekülő harcosokat, függetlenül attól, hogy azonnal fellép-e ellenük, vagy sem – írta a Sky News.
„Habár Putyin megígérte, hogy a Belaruszba utazó Wagner-csoport biztonságban lesz ott, hétfői beszéde után ez az ígéret megkérdőjelezhető” – írták.
A Wagner-csoport szombaton több orosz katonai gépet is kilőtt, mielőtt leállították volna a fegyveres megmozdulásukat. Az ukrán légierő szerint ezek közt volt egy Il–22M is, ami ritkaságnak számít. Ilyen gépet eddig Ukrajnának sem sikerült megsemmisítenie.
Minderről a légierő szóvivője, Jurij Ihnat számolt be egy interjúban. Az rbc.ua szerint azt mondta, hogy
Oroszországban kevesebb mint tíz darab van az IL–22M-ekből.
A lelőtt gépről korábban legalább egy fotó is készült:
„Ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen repülőgépet kilőttek” – mondta Ihnat, aki szerint az ukrán légierő egyszer már eltalált egy ilyen gépet egy légvédelmi rakétával, de csak megrongálniuk sikerült.
Az IL–22M felderítőgépnek minősül. Az aviatonweek.com szerint az oroszok legutóbb öt éve vesztettek egy ilyen jellegű katonai gépet: 2018 szeptemberében, Szíriában egy IL–20-ast lőttek ki az Oroszországgal szövetséges szír kormányerők véletlenül.
Az ukrán elnök hétfő éjjeli videós bejelentkezésében azt mondta az Ukrajinszka Pravda szerint: az ukrán katonák minden irányban előrenyomultak aznap, és nagyon örült, hogy személyesen is megköszönhette nekik, amit tesznek.
Ma a katonáink minden irányban előrenyomultak. Ez egy boldog nap, több ilyet kívántam a fiainknak
– fogalmazott.
Az államfő arról is beszámolt, hogy a hadsereg vezetőivel is tartott egy értekezletet, amelyen több, hadműveleti szintű döntést hoztak. Ezenkívül az egyik ukrán alakulatnál – amely a bahmuti harcokban teljesített erőn felül – kitüntetéseket adott át, amiről egy videót is megosztott.