Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett egy orosz hírszerző ügynököt, aki a június 27-i kramatorszki rakétacsapás egyik felelőse – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szolgálat megállapította róla, hogy az orosz fegyveres erők vezérkarának „leszerelt” ügynöke volt. Június 27-én az volt a feladata, hogy megállapítsa, nyitva van-e az említett kávézó, és rögzítse a látogatók jelenlétét.
Az ügynök az oroszok utasításainak teljesítése érdekében titokban filmre vette a kávézót és a közelben parkoló autókat. Ezt követően a vádlott elküldte a felvételeket az orosz katonai hírszerzésnek. Miután ezt az információt megkapták, az orosz megszállók tüzet nyitottak a kávézóra, ahol emberek tartózkodtak.
A támadásban legalább 10 ember, köztük 3 gyermek vesztette életét, 60 ember pedig különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
A Kremllel szemben kritikus hangot megütő Novaja Gazeta Europe-ot gyakorlatilag kitiltották Oroszországból.
A hírportált a Novaja Gazeta neves független orosz újság volt újságírói alapították, amelytől tavaly elvették a médiaengedélyt.
Jelenleg Oroszországon kívülről működik.
A főügyészség a Novaja Gazeta Europe-ot „Oroszország érdekeit sértő anyagok készítésével és terjesztésével” vádolta meg, ami az országban folytatódó, a másként gondolkodókkal szembeni kemény fellépést jelzi – írja a Sky News.
Különösen azzal vádolták, hogy „hamis információkat terjesztett a polgárok jogainak állítólagos, széles körű megsértéséről Oroszországban, az Ukrajnával szembeni agresszív háború megindításával, a polgári lakosság elleni háborús bűncselekmények elkövetésével és az elnyomással kapcsolatos vádakkal”.
Az ukrajnai háború kezdete óta már 24 ezer ukrán katonát képeztek ki az Európai Unió tagállamaiban – közölte Szerhij Najev ukrán altábornagy a védelmi tárca szerdai közleménye szerint.
Az EU érintett tagállamaiban azt követően határoztak az ukrán katonák kiképzésének megkezdéséről, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát – írja az MTI.
További több ezer ukrán katonát az Egyesült Államokban, Kanadában és Norvégiában készítenek fel a harci bevetésekre, illetve a nyugati fegyverrendszerek és korszerű taktikák elsajátítására.
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánypárt elnöke közölte, hogy a Wagner orosz fegyveres csoport belorusz jelenléte miatt megerősítik Lengyelország keleti határainak védelmét, részben átmeneti, részben állandó jellegű intézkedésekkel.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint arra lehet következtetni, hogy a Wagner-csoport mintegy nyolcezer katonáját helyezték át Oroszországból Belaruszba
– mondta Kaczynski, hozzátéve, hogy ez fenyegetést jelent Ukrajnára, Litvániára, de akár Lengyelországra nézve is, és ez a hibrid háború újabb szakaszát jelentheti, amely sokkal nehezebb a korábbiaknál.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, ha a Wagner-csoport tevékenysége részben vagy egészében Lengyelország és határai ellen irányulna, hasonló nagyságú erőket csoportosítanak át, mint a lengyel–belorusz határon észlelt migrációs válság tetőzésekor, amikor 2021 és 2022 fordulóján Varsó több ezer katonát telepített a határra – írja az MTI.
„Ukrajna, amelyet Oroszország 16 hónapja tart támadás alatt, a jövőben maga akarja gyártani valamennyi fegyverét és katonai felszerelését” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben.
„Katonáinknak így mindig lesz fegyverük” – mondta az ukrán elnök a parlamentben az ukrán alkotmány napja alkalmából felszólalva.
Ukrajnának elegendő fegyvergyára van ahhoz, hogy megfelelően hatékony fegyverrendszereket állítson elő a hadsereg, a flotta, a légierők és kibererők szükségleteinek ellátására
– tette hozzá Zelenszkij, aki arról is beszélt, hogy a haditengerészeti célú, pilóta nélküli repülőgépek gyártását Kijev már meg is kezdte, és az ukrán hadsereg már sikerrel használja őket. Az ukrán elnök beszédében kijelentette, hogy az ukrán dróngyártás a legjelentősebb lesz Európában – írja az MTI.
Több mint egymillió ember menekült az orosz–ukrán háború elől Magyarországra – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Máriapócson, amikor átvette a Konstantini Szent György Rend és Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kárpátaljának szánt segélyszállítmányát. „Magyarország mindenkinek igyekszik segíteni, aki segítséget kér” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az állam önmagában nem tudná elvégezni ezt a munkát, kulcsfontosságú hozzá az egyházak segítsége, ugyanis ők osztják szét az adományokat, és ők tudják a legjobban, kik a legrászorultabbak.
Semjén Zsolt elmondta, a kormány hálás a különböző karitatív szervezeteknek, valamint kiemelten megköszönte a Konstantini Szent György Rend adományát, amelyet a Málta Szeretetszolgálat autóival juttatnak el Kárpátaljára – írta az MTI.
„A NATO-szövetségeseknek nem kellene figyelembe venniük Oroszország álláspontját, amikor olyan fontos kérdésekben döntenek, hogy Ukrajna csatlakozzon-e a szövetséghez” – mondta Volodimir Zelenszkij. Az elnök szerint Ukrajna NATO-csatlakozása azt mutatná, hogy a szövetség képes megvédeni a világot – írta az rbc.ua.
„Ahhoz, hogy a csatlakozás valósággá váljon, arra van szükség, hogy szövetségi partnereink ne a Kremlre hagyatkozzanak, amikor fontos döntéseket hoznak. Már Oroszország saját belső erői is felhagytak azzal, hogy a Kreml gyenge urára nézzenek. Putyin őrülete miatt bunkerekben bujkál. Ez is a gyengeségét mutatja. Ezért abszurd dolognak tartom, hogy a világ vezetői egy bukott állam bukott vezetőjére támaszkodjanak” – mondta az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Legfelsőbb Tanács elé terjesztette a törvényjavaslatot, amely hivatalosan is az angolt teszi a nemzetközi kommunikáció nyelvévé – írta a Nexta.
A dokumentum értelmében a továbbiakban a helyi közigazgatási vezetőknek, a tisztviselőknek, a rendőröknek és az ügyészeknek is beszélniük kell angolul.
Az orosz kormány tervei szerint 2030-ig megvalósítja a pilóta nélküli repülésfejlesztési stratégiát. A fejlesztés főként a drónhasználatra vonatkozik – közölte a ria.ru.
„A pilóta nélküli légi rendszerek fejlesztését már meglévő tapasztalatok alapján kezdjük meg. Ezeket a rendszereket ugyanis már most is használjuk, többek között az elektromos hálózatok állapotának ellenőrzésére. A drónok fejlesztése azért is fontos, mivel segítségükkel ötször gyorsabban vizsgálhatjuk ezeket a rendszereket. Az időben észlelt károk pedig nyolcszorosára csökkentik a hálózati balesetek kockázatát” – áll a sajtóközleményben.
Oroszország bűnt, erőszakot, gyűlöletet, valamint brutalitást terjeszt, és már régen nem civilizált ország – közölte a cseh külügyminisztérium szerdán a Twitter közösségi hálózaton megjelent nyilatkozatában az orosz hadseregnek a Kramatorszk elleni előző napi rakétatámadására reagálva.
A cseh nyilatkozat felszólítja Moszkvát, hogy hagyjon fel az ártatlan emberek gyilkolásával.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyja abba az ártatlanok gyilkolását
– olvasható a külügyminisztériumi állásfoglalásban.
A tárca arra emlékeztet, hogy a Kramatorszk elleni brutális rakétatámadás nyolc civil, köztük három gyermek életébe került, és több tucatnyian megsebesültek – közölte az MTI.
A Wagner-csoport fegyveres lázadása óta teljesen eltűnt Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke – írja az orosz Rybar Telegram-csatorna.
Állításuk szerint az orosz seregben tisztogatás indult a zsoldosok lázadása után, és az orosz belbiztonsági tisztek már több napja vizsgálják, hogy a katonai vezetés tagjai, valamint az orosz egységek parancsnokai megbízhatóak-e.
A vizsgálatra az adott okot, hogy
a Wagner lázadása után sokan „döntésképtelennek” bizonyultak, és emiatt megkérdőjeleződött a lojalitásuk.
A Rybar szerint szombat óta senki sem látta Szergej Szurovikin tábornokot, az ukrajnai hadművelet volt főparancsnokát. Egyes források szerint jelenleg is vallatják azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszott az eseményekben. Szurovikin esetleges érintettségéről részletesen írtunk ebben a cikkünkben is.
A csatorna azt is közölte, hogy formálisan Valerij Geraszimov maradt az orosz hadsereg vezérkari főnöke, annak ellenére, hogy a Wagner-csoport őt is le akarta váltatni. De a jelek szerint Geraszimov is eltűnt, helyette Mihail Teplinszkij tábornok, a légideszantos erők parancsnoka látja el a különleges hadművelet vezetését.
A Rybar szerint a belbiztonság tisztjei nemcsak a vezetőket vizsgálják, hanem az egyszerű katonákat is. Például azokat a pilótákat is büntetőjogi felelősségre vonhatják, akik nem voltak hajlandóak csapást végrehajtani a Wagner-csoport Moszkva felé vonuló konvoja ellen, vagy azokat a határőröket, akik nem voltak hajlandóak harcba bocsátkozni velük.
Kedd este megérkezett Moszkvába Matteo Zuppi bíboros, ukrajnai pápai megbízott, aki szerdán az Oroszországi Katolikus Püspöki Konferencia vezetőjével, Pavel Pezzi érsekkel találkozik – írja a ria.ru.
Zuppi hivatalos programja egyelőre ismeretlen, de nem kizárt, hogy találkozik Kirill pátriárkával. Egy biztos, Ferenc pápa küldötte részt vesz egy istentiszteleten a moszkvai székesegyházban.
Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin nem találkozik Zuppi bíborossal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem tud arról, hogy Aljekszandr Lukasenka belorusz elnök állami kitüntetést kapna azért, mert segítette a Wagner-lázadás lezárását – írja a ria.ru.
A belorusz elnöknek fontos szerepe volt a Jevgenyij Prigozsin által vezetett Wagner-zsoldossereg lázadásának lezárásában, hiszen az általa kezdeményezett tárgyalások vezettek ahhoz, hogy a Wagner-konvoj visszafordult Moszkva alól.
A megállapodás értelmében Prigozsin Oroszországból Belaruszba távozott.
Svájc kiterjeszti az Oroszországgal szembeni szankcióit, hogy azok összhangban legyenek az Európai Unió legutóbbi szankciós körével – közölte a svájci kormány közleményben.
A kibővített szankciók helyi idő szerint szerdán 18 órakor lépnek életbe, és olyan személyeket és szervezeteket céloznak, akik és amelyek támogatják az ukrán gyerekek illegálisan Oroszországba való deportálását. Emellett a listán szerepelnek még orosz tisztviselők, a hadsereg tagjai és a Wagner-csoport tagjai is – írja a CNN.
Június 23-án az EU további 71 magánszemély és 33 szervezet ellen vezetett be pénzügyi és utazási szankciókat. Az említett személyek és szervezetek Svájcban lévő vagyonát befagyasztják, és az érintett személyeknek megtiltják a Svájcba való belépést vagy az átutazást – közölte a kormány.
A mai módosításokat követően Svájc szankciós listája Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójával kapcsolatban megegyezik az EU szankciós listájával
– közölték.
Az Egyesült Államok elítéli a Kramatorszk elleni orosz csapást, és további támogatást ígért a háború sújtotta országnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Elítéljük az ukrán nép elleni brutális támadást, amely halálhoz és pusztításhoz vezetett, és rengeteg civil áldozatot követelt
– mondta John Kirby.
A Fehér Ház elmondta, hogy vasárnap Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és megbeszélték az ukrajnai háború aktuális kérdéseit. Kirby szerint az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát minden olyan eszközzel, amely képessé teszi arra, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben.
A Wagner-csoport csapatai a hétvégi zendülést követően is Ukrajnában maradtak az Amerikai Védelmi Minisztérium szerint.
A konkrét elhelyezkedésüket, valamint mozgásukat illetően azonban nem bocsátkozom spekulációkba
– mondta Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon sajtótitkára egy sajtótájékoztatón.
Ryder hozzátette, hogy az Egyesült Államok az oroszországi eseményekre reagálva nem változtatott az amerikai haderőviszonyokon – közölte a CNN.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Dagesztánba utazik, ahol az észak-kaukázusi szövetségi körzet turizmusának fejlesztéséről tart megbeszélést – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára.
Vlagyimir Putyin üzleti útra repül Dagesztánba. Délután ott dolgozik. Az egész menetrend a tervek szerint halad
– mondta Peszkov.
Korábban a sajtótitkár megjegyezte, hogy az ülésen maga az elnök is felszólal, valamint beszámolót várnak az Orosz Föderáció gazdaságfejlesztési miniszterétől, Makszim Resetnyikovtól az észak-kaukázusi szövetségi körzet turisztikai projektjeinek végrehajtásáról. Ahogyan az Orosz Föderáció közlekedési miniszterétől, Vitalij Szaveljevtől is a körzet turisztikai infrastruktúrájának támogatásáról, illetve Dagesztán vezetőjétől, Szergej Melikovtól a köztársaság turisztikai infrastruktúrájának fejlesztéséről és a különböző városok fejlesztési tervének végrehajtásáról.
Az államfő a tervek szerint munkamegbeszélést folytat majd Melikovval is – közölte a RIA Novosztyi.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett egy orosz hírszerző ügynököt, aki a június 27-i kramatorszki rakétacsapás egyik felelőse – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szolgálat megállapította róla, hogy az orosz fegyveres erők vezérkarának „leszerelt” ügynöke volt. Június 27-én az volt a feladata, hogy megállapítsa, nyitva van-e az említett kávézó, és rögzítse a látogatók jelenlétét.
Az ügynök az oroszok utasításainak teljesítése érdekében titokban filmre vette a kávézót és a közelben parkoló autókat. Ezt követően a vádlott elküldte a felvételeket az orosz katonai hírszerzésnek. Miután ezt az információt megkapták, az orosz megszállók tüzet nyitottak a kávézóra, ahol emberek tartózkodtak.
A támadásban legalább 10 ember, köztük 3 gyermek vesztette életét, 60 ember pedig különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett.
Andrzej Duda lengyel elnök Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte szerdán hivatala.
Twitter-oldalán azt írta, hogy a találkozón megvitatják „a front jelenlegi helyzetét, beleértve a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadás veszélyét”. Hozzátették, hogy „a júliusi NATO-csúcs előkészületeiről is szó lesz”.
A Kreml szerdán közölte, hogy Oroszország csak katonai célpontokat támad, polgári célpontokat nem. Ezt az után közölték, miután arról kérdezték őket, hogy kedd este rakétacsapást mértek egy zsúfolt étteremre Ukrajna keleti részén, Kramatorszkban, ami legalább 10 ember halálát okozta – írja a The Guardian.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szokásos tájékoztatón azt is elmondta, hogy határozottan elutasítja az ENSZ jelentését, amely szerint Oroszország megsértette a gyermekek jogait Ukrajnában.
A kedden közzétett jelentés azzal vádolja Oroszországot, hogy a konfliktus tavaly februári kezdete óta több mint 800 civilt, köztük néhány gyermeket tart fogva. Peszkov azt mondta, hogy az orosz erők intézkedéseket tettek a gyermekek védelme érdekében, evakuálva őket a konfliktus sújtotta területekről.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy szerdán a Csuhujivi járást ért támadás következtében három civil meghalt – írja a The Guardian.
Közlése szerint egy 45, egy 48 és egy 57 éves férfi halt meg a támadásban.
Harkiv mellett Kramatorszkot is egy súlyos csapás érte kedden, ott még mindig zajlik a mentés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott a horvát parlamentnek, amiért a holodomort népirtásnak ismerte el.
A Horvát Köztársaság parlamentje népirtásként fogadta el az 1932–1933-as holodomorról szóló nyilatkozatot. Hálás vagyok a Horvát Köztársaságnak ezért a történelmi jelentőségű szavazásért. A világ soha nem fogja eltűrni a Kreml bűntetteit – sem a múltban, sem a jelenben
– írta a Twitteren az ukrán elnök.
Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin közvetlen konfliktusa véget ért, de a hatalmi harc nem zárult le, és az előző hétvégi eseményeknek rövid és hosszú távú következményei is lesznek – írja az Institute for the Study of War (ISW) washingtoni kutatóintézet.
Értékelésük szerint Putyin nem likvidálhatja a Wagner-csoport vezetőjét (ahogy arról a napokban szó esett), mert azzal mártírt csinálna belőle. Mindeközben Prigozsin már nem jelent közvetlen fenyegetést Putyinra, azonban ezzel együtt is elmondható, hogy a konfliktus olyan biztonságpolitikai kérdéseket vetett fel, amelyeket Oroszországnak meg kell oldania.
A kutatók azt is hozzátették, hogy Ukrajna számára is előnyös, ami történt. Abból, hogy a Wagner-csoport visszaadja nehézfegyverzetét az orosz védelmi minisztériumnak, arra lehet következtetni, hogy a zsoldosok az ukrajnai háborúban egy jó ideig nem fognak fenyegetést jelenteni – tették hozzá.
Egy 14 éves ikerpár is meghalt a Kramatorszkot ért rakétacsapásban – erősítette meg a helyi önkormányzat.
A CNN arról ír, a 14 éves Julia és Anna Aksencsenko nyolcadik osztályt végzett, és szeptemberben ünnepelték volna 15. születésnapjukat.
Megjegyzik, hogy tízre nőtt a támadás áldozatainak száma, köztük három gyermek is életét vesztette. Korábban még arról érkeztek jelentések, hogy egy 14 és 11 éves gyermek volt az áldozatok közt, de a jelek szerint ez pontatlannak bizonyult, mindketten 14 évesek voltak.
Nehéz helyzetbe hozza az orosz hadsereget az, hogy Ukrajna lebombázta a Krím félsziget és a Herszoni terület határán lévő csonhari hidat – közölte a brit katonai hírszerzés.
Mint írták, a híd az egyik legfontosabb összekötő pont a térségben, amelyen keresztül nagy mennyiségben érkeztek szállítmányok korábban. A lezárása miatt az ellátmányt szállító orosz eszközöknek másfélszer annyi idejükbe telik, hogy más útvonalon a frontra érjenek.
A hírszerzők azt is közölték, hogy az orosz hatóságok a csapás után 24 órával a jelek szerint létrehoztak egy pontonhidat a térségben, de azon csak nagyon korlátozott módon tudnak katonai eszközöket, utánpótlást szállítani.
Litvánia két NASAMS légvédelmi rendszert vásárol Ukrajna számára – jelentette be a litván védelmi minisztérium szerdán.
Gitanas Nauseda litván elnök is említette az ügyletet egy kedden késő este közzétett videóüzenetében, illetve a Twitteren megosztott posztjában is. Elmondta, hogy a norvég gyártmányú légvédelmi rendszereket a lehető leghamarabb leszállítják Ukrajnának.
A tárca tájékoztatása szerint a szállítás három hónapon belül megtörténik. Az új NASAMS légvédelmi rendszerek kiegészítik és bővítik majd azokat a rendszereket, amelyeket korábban Norvégia és az Egyesült Államok adományozott az ukrán légvédelem megerősítésére – tették hozzá.
Az államfő, aki szerdán Kijevbe érkezik be nem jelentett látogatásra, elmondta, hogy a 9,8 millió eurós vételárról szóló szerződést kedden írta alá Litvánia, Norvégia, illetve a gyártó, a norvég Kongsberg Gruppen – írja az MTI.
A belorusz nemzetgyűlés képviselőháza szerdán elfogadta az Oroszországgal közös katonai kiképzőközpontok létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot – számolt be a belorusz parlament alsóházának sajtószolgálata.
A köztársasági tanács jóváhagyása után a dokumentumot benyújtják az elnöknek is – írja a TASZSZ.
Valerij Markus ukrán főtörzsőrmester, a 47. dandár katonája egy videóban azt állította, hogy mélyen benyomultak az orosz frontvonalak mögé.
„A tegnapi a támadások napja volt. Nagyon mélyen előrenyomultunk” – mondta.
Állítása szerint Orihiv-Tokmak térségében tudtak előrehaladni, ahol már hetek óta támadásokat indít az ukrán hadsereg. Azt viszont nem árulta el, hogy a „nagyon mélyen” pontosan hány kilométert jelent.
Orosz sajtóértesülések szerint súlyos balesetet szenvedett Alekszander Travnyikov orosz rendőrtábornok – írja a NEXTA.
A tisztviselő állítólag egy quaddal szenvedte el a balesetet, amelyet követően kritikus állapotban szállították kórházba.
Travnyikovot tavaly év végén felfüggesztették a belügyminisztériumi tisztségéből amiatt, hogy három másik rendőrtábornokkal együtt részese lehetett egy korrupciós botránynak. Ebben az ügyben még zajlik a vizsgálat.
Az United24 nevű ukrán oldalon osztottak meg egy videót, amelyen az látható, hogy az orosz elnök nem mondott igazat a Wagner-csoportról korábban, és most teljesen ellentmondott önmagának.
Már beszéltem a Wagnerről. Elmondtam, hogy az orosz államnak semmi köze nincs hozzájuk
– ezt mondta Vlagyimir Putyin még az invázió kezdete előtt, 2022. február 8-án, amikor Emmanuel Macron francia államfővel tartott sajtótájékoztatót.
Ehhez képest az orosz elnök kedden azt mondta, hogy a Wagner-csoportot teljes mértékben az orosz állam pénzelte, legalábbis az utóbbi egy évben. A Politico szerint Putyin arról beszélt: a zsoldosok 2022 és 2023 májusa közt 86 milliárd rubelt kaptak, Jevgenyij Prigozsin étkeztetéssel foglalkozó magánvállalata pedig 80 milliárd rubelt kapott az orosz állami költségvetésből.
Szakértők már korábban, az utóbbi években is azt mondták, hogy a Wagner szorosan össze van fonódva az orosz állammal, és gyakorlatilag Oroszország befolyását terjeszti a világ számos pontján, legfőképp Afrikában.