Szombat éjjel az oroszok négy Sz–300-as rakétát lőttek ki Harkivra Belgorod területéről.
A támadásban senki sem sérült meg, ami annak is köszönhető, hogy két rakéta már a levegőben felrobbant – közölte Oleh Szinegubov, a harkivi területi közigazgatás vezetője.
Az inváziós erők szombaton aknavetőkkel és tüzérséggel is lőtték a határ és a front menti településeket, melynek következtében egy ember meghalt, egy pedig megsebesült, jegyzi meg a Korrespodnent.
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy beveti a kazettásbomba-készleteket, ha Ukrajna alkalmazza az Egyesült Államoktól kapottakat.
Egyik napról a másikra Elon Musk is beleszólt a vitába, aki szerint az Egyesült Államok „lealacsonyította magát” azzal, hogy bombákat biztosított – írja a Sky News.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azonban visszavágott, azt állítva, hogy Ukrajnának „nincsenek jó lehetőségei”. Szerinte Ukrajnának a harc az egyetlen választása.
És hálásak vagyunk minden szövetségesünknek, aki segít nekünk harcolni
– írja Gerascsenko.
Elon Musk a háború kezdetén a SpaceX Starlink műholdas szolgáltatásán keresztül pótinternetet biztosított Ukrajnának, de idén februárban visszavonta, hogy ne használják fel ezt a drónok számára.
Harkivban egy ember meghalt a mai rakétatámadás következtében. Hét ember megsebesült – jelentette a helyi sajtó.
Mint arról egy korábbi posztunkban is hírt adtunk, az orosz erők rakétatámadást indítottak a Belgorodi területről Harkivra. Előzetes információk szerint két S–300-as rakétát lőttek ki.
Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap elmondta az ukrajnai béke biztosítására alkotott tervét, amit a Fehér Házba való visszatérését követő 24 órán belül megvalósítana – erről a volt elnök a Fox News reggeli műsorában beszélt.
Trump úgy fogalmazott, hogy bár nagyon jó kapcsolatot ápol az ukrán és az orosz elnökkel is, Putyint jobban ismeri.
Én azt mondanám Zelenszkijnek, hogy nincs tovább. Meg kell egyeznie. Putyinnak pedig azt mondanám, hogy ha nem egyezel meg, akkor többet fogunk adni Ukrajnának, mint amennyit valaha is kaptak. Egy nap alatt meg fogom kötni az alkut. Egy nap alatt
– fogalmazott a volt elnök.
A heves harcok folytatódnak, a nap folyamán 20 összecsapás volt, de az ukrán hadsereg tartja a védelmet. A keleti fronton visszaverték az oroszok újabb offenzíváját, különösen Kupjanszk és Limanszk irányában – írja az Unian.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának összefoglalója szerint az oroszok továbbra is Kupjanszk, Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka irányába összpontosítják erőiket.
Az oroszok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre Maszjutovkától délre, valamint Limanszk irányában, a donyecki régióban.
Bahmut irányában védőink sikeresen visszavertek minden ellenséges támadást. Az ellenség a donyecki régióban is kísérletet tett az elvesztett pozíció helyreállítására, de sikertelenül
– írja a vezérkar a jelentésben, hozzátéve, hogy Sztaromajorkij északi részén is sikertelenül tettek kísérletet az elvesztett pozíció helyreállítására az oroszok.
Az elnöki hivatal volt tanácsadója, Olekszij Aresztovics szerint az Oroszország által elfoglalt területeken, az ország 20 százalékán kívül Ukrajna többi részének csatlakoznia kellene a NATO-hoz.
A terület 80 százaléka a miénk. Ha abbahagyjuk a háborút, az állam nagy része csatlakozhat a NATO-hoz. Mondhatom, hogy ez egy szuper történelmi esély
– magyarázta Aresztovics. A tanácsadó a helyzetet a megosztott Németország történetéhez hasonlította (NDK, NSZK).
Szerinte Ukrajna megpróbálja majd „nem katonai úton” felszabadítani területeit – mivel a katonai megoldás csak „a felnőtt férfilakosság 200 ezer életének, a génállománynak és a teljesen tönkrement gazdaságnak az árán” valósítható meg.
Július 16-án, vasárnap Oroszország csapást mért Harkivra. Ez már a második támadás a város ellen a nap kezdete óta – írja az Unian.
Ihor Terekhov, a város polgármestere szerint az ellenséges támadás következtében találat érte az Osnovjanszkij kerületet.
Harkiv a nap kezdete óta másodszor áll ellenséges támadás alatt. Találat érte az Osznovjanszkij kerületet. Legyenek óvatosak, és használják az óvóhelyeket a légiriadó alatt
– mondta Terekhov.
A harkivi OVA vezetője, Oleg Szinegubov is beszámolt a Harkivot ért csapásokról. Elmondása szerint a mentőszolgálat is a találat helyszínére sietett.
A megszállók csapásokat mértek Harkivra. A pusztítással és az áldozatokkal kapcsolatos információk pontosítások alatt állnak
– fogalmazott az OVA vezetője.
A Szinegubov által megadott előzetes adatok szerint négy áldozat van. A találat helyszínén tűz ütött ki.
Ne hagyják el az óvóhelyeket a légiriasztás visszavonása előtt. Az ellenséges rakétacsapások veszélye továbbra is fennáll
– tette hozzá Szinegubov.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt rendelet értelmében a francia joghurtgyártó Danone orosz leányvállalata, valamint a Carlsberg sörgyártó cég részben a Roszimuscsesztvo, az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség irányítása alá kerül.
A Carlsberg tulajdonában lévő Baltika 98,56 százalékos részesedése és a Produits Laitiers Frais Est Europe tulajdonában lévő 85 ezer Danone Russia részvényből 83 ezer a Roszimuscsesztvo ideiglenes irányítása alá kerül.
A külföldi magánvagyonok lefoglalására a szankciókra és a külföldön lévő orosz vagyonok lefoglalására adott válaszként került sor – írja a Reuters.
Az ukrán hadsereg megpróbált áttörni Donyeck, illetve Krasznolimanszk felé a hétvégén, de sikertelenül – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az ukrán hadseregből egy nap alatt 740-en haltak meg, közülük 270-en a Donyeck régióban dúló harcokban. Mint mondta, csak a donyecki hadszíntéren az ukrán erők tizenöt támadását verték vissza, és megsemmisítették Razdolivka és Ivano-Darivka térségében az 54. gépesített dandár, illetve az ukrán Nemzeti Gárda 4. műveleti célú dandárjának lőszerraktárait, valamint a 3. rohamdandár parancsnoki pontját Dilejivka mellett.
Herszonban a 126. ukrán területvédelmi dandár lőszerraktárát semmisítették meg.
Zaporizzsjában a 33. és a 65. ukrán gépesített dandár hadianyagraktáraira mértek csapást.
Közölte azt is, hogy az orosz légvédelem elfogott három HIMARS, illetve földi célpontok megsemmisítésére átalakított Sz–200-as típusú légvédelmi rakétát, valamint tizenhárom ellenséges drónt is. A megsemmisített haditechnikai eszközök között három, amerikai gyártmányú M777-es tarackot is említett.
Julija Mendel, az ukrán elnök volt sajtótitkára egy interjúban elmondta, hogy Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal volt helyettes vezetője 2019-ben megtiltotta neki, hogy kimondja azt, hogy a Krím Ukrajna része.
Elmondása szerint volt egy nagy konfliktusa is Timosenkóval, mert Mendel a tudta nélkül egyeztetett Volodimir Zelenszkijjel. Az egykori sajtótitkár úgy fogalmazott, hogy miután találkozott az elnökkel és csapatával, Timosenko felhívta őket, és közölte velük, hogy kirúgják Julija Mendelt, mert nem engedelmeskedett neki.
Nem tudta, hogy nélküle voltam az elnöknél. Kirillo azt akarta, hogy mindent rajta keresztül koordináljanak
– mondta Mendel.
Ukrajna az év eleje óta több mint 23 milliárd dollár külföldi segélyt kapott a költségvetési hiány fedezésére – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Az első félévi költségvetési hiány 482 milliárd hrivnya volt. Megjegyzendő, hogy a nyugati segély majdnem kétszeresére emelkedett.
Smihal szerint a kiadások első számú prioritása továbbra is a biztonság és a védelem. Ez a költségvetési források mintegy felét teszi ki.
A jelenleg Belaruszban állomásozó Wagner-zsoldosok nem jelentenek komoly fenyegetést Ukrajnára – jelentette ki Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője július 16-án az országos televízióban.
A Wagner-zsoldosok „semmilyen tömeges vagy nagyszabású telepítéséről” nincs szó – mondta Demcsenko. Elmondása szerint a Wagner-zsoldosok száma nem több ezer, hanem több száz, és legalább 100 kilométerre állomásoznak Ukrajna határától.
Ugyanakkor fennáll a lehetősége annak, hogy a Wagner-zsoldosokat arra használják fel, hogy megpróbálják destabilizálni a helyzetet az ukrán határ mentén, ezért az ukrán hatóságok nyomon követik a mozgásukat – tette hozzá a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A kelet-ukrajnai harcok némileg kiéleződtek, mivel az ukrán és az orosz erők legalább három területen összecsaptak a keleti fronton – írja a Sky News egy magas rangú ukrán védelmi tisztviselő közlése alapján.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes vasárnap a Telegramon számolt be, hogy az oroszok két egymást követő napon támadtak a harkivi Kupjanszk irányában.
Heves harcok folynak, mindkét fél pozíciói naponta többször dinamikusan változnak
– írta Maljar, hozzátéve, hogy a két hadsereg Bahmut körül harcol, de az ukrán erők fokozatosan előrenyomulnak, és a kijevi csapatok Avgyijivka és Marjinka közelében is visszaverték az orosz támadásokat. Szerinte Ukrajna régóta várt ellentámadása a megszállt területek visszafoglalására már elért némi eredményt keleten és délen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami televíziónak adott interjúban azt nyilatkozta, hogy Ukrajna ellentámadása nem jár sikerrel, és az orosz védelem áttörésére tett kísérletek kudarcot vallottak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az európai vezetők mindent megtesznek, amit az óceánon túlról mondanak nekik. Az orosz elnök ezúttal ezeknek a vezetőknek a halálán viccelődött.
Tudja, néha úgy gondolom, hogy bármit mondanak nekik az óceán túlsó partjáról, mindent megtesznek. Ha holnap azt mondják nekik: »úgy döntöttünk, hogy mindannyiukat felakasztjuk«, akkor (...) csak egy kérdést tennének fel: végre lehet-e ezt nemzeti gyártású kötelekkel hajtani?
– fogalmazott az elnök. Szerinte azonban ha mégis úgy döntenének, hogy azzal nem lehet, „az amerikaiak nem utasítanának vissza egy ilyen nagy mértékű megrendelést” a kötelekből.
Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatok felügyeletéért felelős miniszter szóvivője a Twitteren szombaton megerősítette a hírt, miszerint több száz Wagner-katona érkezett meg Belarusz területére.
Az ukrán határőrség szóvivője szintén azt nyilatkozta, hogy Oroszországból Belarusz területére Wagner-katonákat szállító konvoj érkezett szombat hajnalban.
Elsőként a Hajun csoport számolt be a hírről, hogy legalább 60 teherautót, buszt és egyéb járműveket láttak, amint azok a Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszpont felé tartottak.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök közölte, hogy Minszk hasznát venné a Wagner tapasztalatának és szakértelmének, és egy elhagyatott katonai létesítményt ajánlott fel a zsoldosseregnek, hogy ott alakítsák ki a bázisukat.
A belorusz védelmi minisztérium közleményt is adott ki, melyben azt írták, hogy egy tervet dolgoztak ki arra, hogyan működik majd együtt a hadseregük a Wagner-csoporttal.
A régóta az élettársával és gyermek nélkül élő, futárként dolgozó Alfred Galimov alig tudott megélni fizetéséből, amikor 2022 nyarán önként jelentkezett az Alga zászlóaljhoz egy négy hónapos ukrajnai bevetésre. A családja ellenezte, de a felajánlott fizetés, amely elérhette volna akár a havi 195 ezer rubelt (755 ezer forintot), végül győzött.
Abban az időben, néhány hónappal a teljes körű invázió kezdete után az orosz erők lassan teret nyertek Kelet-Ukrajnában, és túlhaladtak azon a donyecki területen, amelyet Moszkva segített a Kijev-ellenes szeparatista erőknek elfoglalni a 2014-ben kirobbant konfliktus után.
Az állami televízió eltúlozta az orosz hadsereg sikereit, miközben lekicsinyelte a jelentős veszteségeket, így sok önkéntesnek irreális elvárásai voltak ki a háborúval kapcsolatban.
„A háború nagy hatással volt a pszichéjére. Rosszkedvűvé vált. Úgy éreztem, hogy magába zárkózik, de soha nem gondoltam volna, hogy ez öngyilkossággal végződik” – mondta el az egyik rokona a szabadeuropa.hu-nak.
Galimov május 21-én tért vissza a tatárföldi Volga menti Naberezsnije Cselnibe, abba a lakásba, ahol barátnőjével élt. Mindez az után történt, hogy egynapos katonai gyakorlaton vett részt a köztársaság fővárosában, Kazanyban. A férfi az Alga zászlóalj tagja volt, egy olyan egységé, amely főként Tatárföldön toborzott férfiakból áll. A 34 éves Galimovot – öt hónapos pihenője után – bármikor visszaküldhették volna az ukrajnai háborúba. Öt hónapos pihenője alatt Galimov nem kapott mentálhigiénés segítséget.
Aznap este SMS-ben kért egy rokonától kétszázezer rubelt (777 ezer forintot), ami a régióban az átlagos havi fizetés közel négyszerese. Furcsa kérés volt ez egy háborúba készülő katonától. Lehet, hogy a pénzt megvesztegetésre szánta, hogy kimentse magát a szolgálat alól – vélte a rokon.
Másnap reggel Galimovot felakasztva találták a fürdőszobájában, nyilvánvalóan öngyilkosságot követett el.
Két katona, aki Galimovval nagyjából egy időben csatlakozott a zászlóaljhoz, engedély nélkül tért haza, és azt követelte, hogy engedjék el, mivel kitöltötte az eredeti, négy hónapos szerződését. Kérésüket azonban egy kazanyi bíróság áprilisban elutasította. Márciusban, egy hónappal a vuhledári vérfürdő után az orosz hadsereg nyolc tatárföldi katona ellen indított eljárást dezertálás miatt. Összesen hat ilyen ügyet indítottak 2022-ben a régióból származó katonák ellen.
Az orosz erők vasárnap ismét ágyúzták a kelet-ukrajnai Harkivi területet, a támadásban egy civil életét vesztette – jelentette be a terület kormányzója. Oleh Szinyehubov a Telegram közösségi oldalon azt közölte, hogy a támadás lakónegyedet ért, a halálos áldozat egy 33 éves férfi.
Vasárnapra virradóra orosz légitámadás érte a Donyeck régiót is. A térségben található Kramatorszk polgármestere, Olekszandr Honcsarenko azt mondta, hogy a támadás ipari területet ért, áldozatok nincsenek.
Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület ukrán kormányzója azt mondta, hogy a régióban az orosz erők támadása nyomán meghalt két civil az utóbbi 24 órában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében ismét fogadkozott: az ukrán erők minden elfoglalt területet visszaszereznek. Azt állította, hogy az orosz megszállás alatt élők folyamatos megalázásnak és erőszaknak vannak kitéve – számolt be az MTI.
Az oroszok további 25 börtön építését tervezik Luhanszk régió ideiglenesen megszállt területein – írja az Ukrinform.
A megszállt területeken az oroszok nem a lerombolt lakásokat és infrastruktúrát fogják helyreállítani, hanem igyekeznek ezeket a területeket a lehető leghasznosabb módon felhasználni saját belpolitikájukhoz. Ezért további 25 börtön építését tervezik ott. (...) Nincs mit enni, nincs hol lakni, de börtön van
– tette közzé a Luhanszki Regionális Katonai Igazgatóság a Facebookon.
Amint azt hangsúlyozták, a helyi kollaboránsok útlevelet adnak ki a foglyoknak, mivel ki akarják fejezni a hűséget a Kreml iránt az úgynevezett első választások előtt.
A nyomás egyszerű: orosz útlevél nélkül tilos fizetett munkát végezni a büntetés letöltése közben, az intézményigazgatás pedig fokozza az elnyomást. Azzal is fenyegetőznek, hogy nem lehet majd szociális segélyhez jutni, és nem lehet regisztrálni a munkaügyi szolgálatnál sem a szabadulás után
– jegyezte meg az igazgatóság.
Ahogy arról a Luhanszki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Artem Liszohor beszámolt, szombat reggel az oroszok körülbelül 20 rakétát lőttek ki Novoljubivkára, szerencsére áldozat nincs. A szomszédos Nevszke és Bilohorivka is szenvedett el tüzérségi és légicsapásokat az oroszoktól.
Liszohor szerint az oroszok Sztelmahivka felé próbáltak előrenyomulni, de az ukrán védelmi erők ezt megállították.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren is köszönetet mondott az 55. különálló tüzérdandárnak, a „Zaporizzsja Sich”-nek – írta meg a The Guardian.
„A múlt hónapban lehetőségem volt személyesen kommunikálni velük és támogatni harcosainkat. Ők abszolút hősök. Kemények, erősek és magabiztosak a harcban. Meg fogjuk őrizni Ukrajna függetlenségét. Mert ilyen harcosaink vannak. Mert tisztában vagyunk azzal, hogy miért harcolunk. Köszönöm, srácok, ezt a zászlót! És külön köszönöm az erőtöket és a pontosságotokat” – írta Zelenszkij.
Kijev „felnőtt viselkedést” vár el a nyugati partnerektől az Ukrajnában zajló események miatt. Ezt Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) titkára jelentette ki, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„A világ összekapcsolódik. Látjuk, mi történik, ezért megfelelő, felnőtt szemlélettel kell hozzáállnunk minden olyan folyamathoz, amely ma az országunk területén, illetve körülötte zajlik” – válaszolta Danilov az NV ukrán rádiónak adott interjújában, amikor Zelenszkijnek a Nyugatot felháborító kijelentéseiről kérdezték.
Véleménye szerint a „felnőtt viselkedés” az ukrán álláspont támogatását jelenti.
„Az elnök mindenekelőtt hazánk érdekeit védi. Ez egyeseknek tetszik, másoknak nem. Még egyszer hangsúlyozom: nagyon nehéz helyzetben vagyunk” – mondta az NSDC titkára.
Egy 8 és egy 10 éves fiú megsérült egy robbanószerkezet által július 16-án Trifonivkában – közölte a Herszoni terület katonai közigazgatása, írja a The Kyiv Independent.
A gyerekek állítólag egy ismeretlen tárgyat találtak az utcán, amely játék közben felrobbant.
A sérültek agyrázkódást és koponyasérülést szenvedtek, a kisebbik fiú karjába és a törzsébe repeszdarabok fúródtak, a lábán pedig égési sérüléseket is szenvedett.
Az adminisztráció figyelmeztette a szülőket, hogy magyarázzák el a gyerekeknek, miért lehetnek veszélyesek az ismeretlen tárgyak.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szerint 2022 februárja óta Ukrajna területének közel egyharmadát aknázták alá az oroszok.
Több mint 50 orosz katonát ítéltek el az ukrán bíróságokon, írja az Ukrinform.
„A legnagyobb kihívást a háborús bűncselekmények kivizsgálása jelenti, hiszen rengeteg esetről van szó. És ezen a téren már vannak eredményeink” – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész.
Elmondása szerint már több mint 50 orosz katonát ítéltek el az ukrán bíróságokon. Ez a nemzetközi partnerek támogatásának köszönhetően vált lehetővé, jegyezte meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a megszállt területek visszafoglalását célzó ukrán ellentámadás „nem járt sikerrel”, és az orosz védelem áttörésére tett kísérletek kudarcot vallottak.
Putyin a megjegyzéseket az állami televíziónak adott interjúban tette, amelynek részleteit vasárnap hozták nyilvánosságra – jelentette a Reuters, írja a The Guardian.
Az elnök így fogalmazott:
Az ellenségnek a védelmünk áttörésére tett minden kísérlete kudarcba fulladt. Az offenzívájuk nem járt sikerrel.
Robbanásokról számoltak be vasárnap a helyi lakosok Luhanszkban. Az orosz sajtó állítása szerint az ukrán fegyveres erők mértek csapást a városra.
Az Ukrajinszka Pravda információja szerint Bergyanszk városa is hangos volt a robbanásoktól a hét utolsó napján.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorodi terület kormányzója vasárnap közölte, hogy az ukrán erők Grad típusú rakétákkal lőtték az ukrán határtól mintegy 5 kilométerre fekvő oroszországi Sebekino városát, és megöltek egy kerékpározó nőt.
Ukrajna nem reagált azonnal a hírre. Ez nem meglepő, Kijev szinte soha nem vállalja nyilvánosan a felelősséget az Oroszországon belüli támadásokért.
Gladkov hozzátette, hogy a Grad rakéták egy piac területén csapódtak be, megrongálva egy épületet és két autót, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború befejezése a nemzetközi segítség mértékétől függ.
„Most, hogy a háború lezárása az Ukrajnának nyújtott globális támogatástól függ, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a támogatás maximálisan intenzív, és teljes mértékben elfogadható legyen” – hangsúlyozta az államfő, írja a Der Spiegel.
„Nem hagyhatjuk, hogy a városaink és falvaink orosz megszállás alatt maradjanak. Ahol az orosz megszállás fennáll, ott erőszak és megaláztatás uralkodik. Csak Ukrajna teljes felszabadítása teszi lehetővé a nemzetközi szabályokon alapuló rend visszaállítását” – tette hozzá.
Oroszország vasárnap reggel megnövelte a Fekete-tengeren szolgálatot teljesítő Kaliber rakétahordozóinak számát – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A lap szerint Oroszország 9-ről 11-re növelte a hadihajóinak számát.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője megerősítette, hogy az újabb hajók megjelenésével „megváltozott a hadműveleti helyzet.″
A leköszönő brit védelmi miniszter szerint „félreérthető” volt az a megjegyzése, miszerint Kijevnek „hálásabbnak” kellene lennie az Egyesült Királyság és más szövetségesek katonai támogatásáért, írja a Sky News.
Ben Wallace korábban azt javasolta, hogy Ukrajnának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy megköszönje a Nyugatnak a segítséget, miután Volodimir Zelenszkij kedden arra panaszkodott, hogy országa nem kapott határozott menetrendet vagy feltételeket a NATO-csatlakozáshoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre kijelentette, nem érti, hogy Ukrajna hogyan tudja még mindig kifejezni háláját Nagy-Britanniának és általában a Nyugatnak az orosz agresszió visszaverésében nyújtott segítségért. Az ukrán vezető így reagált Ben Wallace brit védelmi miniszter szavaira, aki szerint „az emberek egy csipetnyi hálát akarnak látni” az ukránoktól.
Ben Wallace most azt írta, hogy a megjegyzéseit „némileg félreértelmezték”.
„Azt mondtam, hogy Kijevnek néha fel kell ismernie, hogy sok országban nem akkora az ukránok támogatottsága, mint Nagy-Britanniában. Ez a megjegyzés nem a kormányokra, hanem inkább a polgárokra és a parlamenti képviselőkre vonatkozott. Én személy szerint továbbra is támogatni fogom Ukrajnát, ameddig csak szükséges” – jelentette ki.
Szombat éjjel az oroszok négy Sz–300-as rakétát lőttek ki Harkivra Belgorod területéről.
A támadásban senki sem sérült meg, ami annak is köszönhető, hogy két rakéta már a levegőben felrobbant – közölte Oleh Szinegubov, a harkivi területi közigazgatás vezetője.
Az inváziós erők szombaton aknavetőkkel és tüzérséggel is lőtték a határ és a front menti településeket, melynek következtében egy ember meghalt, egy pedig megsebesült, jegyzi meg a Korrespodnent.
Az oroszok szombat éjszaka Kramatorszk városát lőtték. A támadásban többek között megsérült egy ipari létesítmény, és több autó is megrongálódott.
Halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett hír – közölte Olekszandr Honcsarenko, a város polgármestere.