Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Hadüzenetként értelmezi Moszkva, ha bárki megpróbálja letartóztatni Putyint.
• Ukrajna ellentámadása messze nem kudarc az amerikai tábornok szerint.
• Volodimir Zelenszkij: Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy minden ukránt megöl.
• Videón a krími katonai bázison történt robbanás.
• Vlagyimir Putyin meghátrált, nem hagyja el az országot.
• A magyar kormány rossz hírt közölt Ukrajnával.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

Oroszország azonnal visszatérne a fekete-tengeri gabonamegállapodáshoz, ha minden feltétele teljesülne – jelentette ki Vlagyimir Putyin. 

Az orosz elnök a nyugati országokat hibáztatta a hétfőn lejáró, „teljesen eltorzult megállapodásért”. A paktumot tavaly az ENSZ közvetítésével kötötték meg, válaszul az Oroszország betörése által súlyosbított globális élelmiszerválságra.

Putyin megjegyzései azután hangzottak el, hogy az orosz védelmi minisztérium közölte, Moszkva minden ukrán kikötőbe tartó hajót katonai felszerelés potenciális szállítójának tekint – emlékeztet a Sky News.

A Sky News összeszedte, mit tartalmaz a legújabb amerikai biztonsági csomag. Korábban az Egyesült Államok további 1,3 milliárd dolláros biztonsági csomagot jelentett be Ukrajnának. 

Az ország az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés programjának pénzeszközeit használja fel, amely lehetővé teszi Joe Biden kormányának, hogy fegyvereket vásároljon az ipartól, ahelyett, hogy az amerikai fegyverkészletekből venné ki.

Íme, mit tartalmaz a csomag: 

• négy nemzeti fejlett föld-levegő rakétarendszert (NASAMS),
• lőszereket,
• 152 mm-es tüzérségi lövedékeket,
• aknamentesítési felszerelést,
• drónokat.

A fegyverek és rendszerek szállítása a rendelkezésre állástól és a gyártási ütemezéstől függ.

Volodimir Zelenszkij az Odessza elleni támadás után felhívást intézett az országokhoz, hogy erősítsék meg Ukrajna „égi pajzsát”.

Az ukrán elnök esti beszédében elmondta, hogy maximális figyelmet fordítottak a kikötőváros elleni orosz támadás következményeinek felszámolására.

Ez volt talán a legnagyobb kísérlet Oroszország részéről arra, hogy fájdalmat okozzon Odesszának a teljes körű háború teljes időtartama alatt

– tette hozzá.

A drón- és rakétatámadások megbénították az odesszai és a közeli Csornomorszk exportlétesítményeinek jelentős részét, 60 ezer tonna gabonát semmisítettek meg. 

A brit MI6 hírszerző szolgálat vezetője arra kérte az ukrajnai invázió miatt feldühödött oroszokat, fogjanak kezet az Egyesült Királysággal, hogy segítsenek véget vetni a vérontásnak – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Arra kérem őket, tegyék azt, amit mások is tettek az elmúlt 18 hónapban, és fogjanak össze velünk. Az ajtónk mindig nyitva áll. A titkaik biztonságban lesznek nálunk, és együtt dolgozunk azon, hogy véget vessünk a vérontásnak

– mondta Richard Moore a Politico című lapnak szerdán, a prágai brit nagykövetségen.

Ukrajna eddig dokumentáltan 3903 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 2557 megsemmisült, 277 megsérült, 131-et a személyzete ott hagyott a harctéren, 924-et pedig az oroszok elfogtak.

A számokat az Oryx nevű, holland, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 574 tank van. A harckocsik közül 363 megsemmisült, emellett 43 megsérült, 27-et magára hagytak a harctéren, 141-et pedig az oroszok zsákmányul ejtettek.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

A mostani volt Oroszország egyik legnagyobb támadása Ukrajna ellen, és egyben az elmúlt hetekben a legpusztítóbb. Az agresszorok összesen kilőttek

• 16 Kalibr tengeri indítású cirkálórakétát,
• 8 Kh-22 cirkálórakétát,
• 6 Onyx cirkálórakétát,
• 1 Kh-59-es irányított légi rakétát, valamint
• 32 drónt.

A pontos adatokat az Index nem tudta független forrásból ellenőrizni. 

A múlt hónapot megelőzően előtt Mihail Lobanov a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) docense és ismert szakszervezeti aktivista volt.

A Kommunista Párt jelöltjeként indult az orosz Állami Dumában 2021-ben − és az urnáknál megelőzte a Kreml-párti propagandistát, Jevgenyij Popovot (bár utóbbi végül az elektronikus szavazási eredmények meghamisítása miatt „megnyerte” a választást). Június végén aztán az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynöknek” nyilvánította Lobanovot, és július 10-én kirúgták az MGU-ról.

Lobanov, aki nyíltan bírálta Oroszország ukrajnai invázióját, elhagyta az országot, és bejelentette, hogy nagyszabású mozgalmat tervez szervezni a külföldön élő oroszok egyesítésére és az orosz uralkodó rendszer átalakítására. 

Az FSZB (az orosz kémelhárítás − a szerk.) információkat terjeszt a megszálló kontingens személyzete körében az Ukrán Biztonsági és Védelmi Erők állítólagos előkészületeiről a Zaporizzsjai atomerőmű elleni támadásra.

Az ilyen információk ismétlése arra utalhat, hogy a megszállók idegen zászlós műveletet (olyan konfliktust, amelyet ellenséges támadásnak állítanak be − a szerk.) készítenek elő, amely nagyszabású balesethez vezet az erőműnél. A rendelkezésre álló információk szerint jelenleg az erőmű újabb látszólagos bombázását készítik elő azzal a céllal, hogy ezzel is Ukrajnát vádolják.

Az Index az értesülést nem tudta független forrásból ellenőrizni. 

Ukrajna sikeres támadása a Krími híd ellen a második volt a tavaly októberi csapás után. A híd a félsziget orosz megszállásának jelképe, így

Az ukránok számára fegyveres erőik és különleges szolgálataik erejét mutatja, és célja, hogy fokozza a káoszt és a megalázottság érzését mind az orosz közvélemény, mind az uralkodó elit körében − írja elemzésében a Varsói Keleti Tudományok Intézete (OSW). 

Meg kell jegyezni, hogy a támadás az ünnepi szezonban történt, amikor naponta több ezer turista halad át a hídon. A híd egyben a Krím fő ellátási útvonala is.

Úgy tűnik azonban, hogy a létesítmény megrongálása nem zavarta meg közvetlenül a Dél-Ukrajnában harcoló orosz csoportosulás logisztikáját, amely elsősorban a Donbaszból érkező közúti és vasúti szállításra támaszkodik; ezt megkettőzi a krími hídon átvezető vasútvonal, amely nem sérült meg.

Ukrajna ideiglenes hajóutat hoz létre a gabonaszállítások fenntartása érdekében, miután Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből − közölte Kijev szerdán egy hivatalos levélben.

Oroszország kedden a második egymást követő éjszaka támadta meg Odesszát, Ukrajna fekete-tengeri kikötőjét, miután Moszkva hétfőn kilépett az egyezségből, és visszavonta a biztonságos hajózásra vonatkozó garanciákat − közölte a The Guardian. 

Az ENSZ hajózási ügynökségéhez, a Nemzetközi Hajózási Szervezethez szerdán benyújtott, július 18-án kelt levelében Ukrajna közölte, „úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel egy ajánlott tengeri útvonalat hoz létre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője azzal vádolta Oroszországot, hogy gabonaraktárak elleni támadással „menekültválságot próbál teremteni a Nyugat számára”.

Andrij Jermak szerint a támadás azt mutatja, hogy Oroszország minden eszközzel megpróbál politikailag beavatkozni ezen országok belügyeibe.

Az Orosz Föderáció terrorja azt bizonyítja, hogy a föld déli országaiban kizárólag az éhezés és az éhezés által okozott problémák, amire Oroszországnak szüksége van

– fogalmazott.

Egy másik ukrán vezető tisztségviselő, Olekszandr Kubrakov közösségi és infrastrukturális miniszter a Twitteren azt írta, hogy a gabonaraktárak megtámadása Oroszországot nemcsak Ukrajnával, hanem Afrika és Ázsia népeivel is háborúba sodorja, akiknek ez a gabona a túlélésükről szól – emlékeztetett a Sky News.

Ukrán tisztviselők szerint egy kisebb kikötőben, a fő odesszai kikötőtől mintegy 19 kilométerre lévő Csornomorszkban is megrongálódtak létesítmények.

Hozzátette, a gabonát már 60 nappal ezelőtt fel kellett volna rakodni és el kellett volna szállítani a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésen keresztül – vagyis az ENSZ által közvetített megállapodás keretében, amelynek meghosszabbítását Oroszország hétfőn elutasította – közölte a Sky News.

Az ENSZ-nek három hónapja van arra, hogy kézzelfogható eredményeket mutasson fel, és megmentse a tavaly júliusban kötött gabonaegyezményt – idézte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt az MTI.

Az Oroszország és az ENSZ közötti megállapodás rögzíti, hogy az egyezmény három évig van érvényben, és ha a felek valamelyike fel akarja mondani, akkor azt három hónappal korábban jeleznie kell

– idézte a dokumentumot a Szputnyik rádiónak nyilatkozó Zaharova. 

„Ennek megfelelően az ENSZ-nek még mindig van három hónapja, hogy kézzelfogható eredményeket érjen el” – folytatta a szóvivő. 

Oroszország korábban tájékoztatott, hogy nem hosszabbítja meg a tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaegyezményt, amely hétfőn járt le. 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő cáfolta a korábbi híreket, miszerint Oroszország világossá tette volna a dél-afrikai elnöknek, hogy Vlagyimir Putyin letartóztatása a BRICS-csúcson hadüzenettel érne fel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Nem, ilyen nem hangzott el. Senki nem tett egyértelművé semmit senkinek. Ebben a világban mindenki számára teljesen világos, hogy mit jelent az orosz államfő elleni támadási kísérlet. Tehát itt nem kell senkinek semmit sem magyarázni

– mondta Peszkov szerdán újságíróknak egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Több mint kétezer embert kell kimenekíteni ideiglenesen a kelet-krími, kirovszki katonai bázissal szomszédos területről, miután tűz ütött ki a támaszpont gyakorlóterén – közölte szerdán Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben egyoldalúan elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának (GUR) vezetője szerint a gyakorlótéren keletkezett tűz az ukrán hírszerzés és az ukrán fegyveres erők műveletének eredménye – írja az MTI.

Egy […] műveletet hajtottak végre

–  idézte az RBC-Ukraina hírügynökség Budanov kommentárját a krími tűzvészről.

Dmitrij Orlov, Enerhodar polgármestere szerint a zaporizzsjai atomerőmű hamutelepeiről származó por jelentős problémákat okoz városának.

A hamutelepeken a szilárd tüzelőanyagok elégetésekor a hőerőművek működése során keletkező hamut és salakot tárolják. Az innen származó por magas koncentrációban tartalmaz mérgező anyagokat.

A hamudombok biztonságos fenntartása érdekében a port rendszeresen locsolni kell, ahogyan azt a vállalat alkalmazottai is tették az orosz megszállás előtt. Ma azt látjuk, hogy a megszállók bénázása, a rendszeres összecsapások miatt nagy porfelhők keletkeznek, amiket a szél keresztülvisz a városon

– fogalmazott Telegram-csatornáján a polgármester.

Mint arról már írtunk, brutális légitámadás érte Odessza kikötőjét, az orosz erők már második egymást követő éjszaka támadták a várost.

A támadásokra azt követően került sor, hogy Oroszország megtorlást ígért a Krími hídon történt robbantás miatt.

A Telegramra felkerült felvételeken látható, milyen pusztítást hagytak hátra az oroszok.

Ukrajna vizsgálja egy új gabonafolyosó elindításának lehetőségét Oroszország részvétele nélkül, Románia és Bulgária felségvizein keresztül – közölte Vaszily Bodnar ukrán nagykövet Törökországban.

A diplomata nem zárta ki, hogy Oroszország tüzet nyit a hajókra, ha azok a korábbi tengeri útvonalon haladnak, miután Moszkva kilépett a megállapodásból.

Spanyolország elküldi az utolsó négy Leopard 2A4 harckocsit Ukrajnának a beígértek közül – jelentette Margarita Robles védelmi miniszter.

Elmondása szerint a harckocsikat a jövő héten szállítják a tengeren. Spanyolország emellett hamarosan átad tíz páncélozott személyszállítót a javításuk befejezése után, több páncélozott terepjárót, teherautót és mentőautót, valamint lőszert, köztük nagy kaliberű lőszereket.

Az orosz parlament már korábban bejelentette, hogy a kötelező katonai szolgálat felső korhatárát 27-ről 30 évre emeli, de most a tartalékosokat érintő kritériumokon is változtatnak.

Azok, akik már letöltötték a kötelező szolgálatukat, 45 helyett 55 éves korukig hivatalosan is újra beléphetnek a hadseregbe.

Szergej Sojgu védelmi miniszter korábban már felvázolta azokat a terveket, amelyek szerint a hadköteles katonák számát közel harmadával, 1,15 millióról 1,5 millióra növelnék – írja a Sky News.

Joe Biden amerikai elnök kedden fogadta a Vatikán küldöttjét, hogy megvitassák az ukrajnai orosz invázió és az ukrán gyermekek deportálásának kérdését – közölte a Fehér Ház.

Az elnök és Matteo Zuppi olasz bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békéért felelős megbízottja „megvitatta a pápaság erőfeszítéseit, hogy humanitárius segítséget nyújtson az Ukrajnában folytatódó agresszió okozta széles körű szenvedésre válaszul, valamint a Vatikán elkötelezettségét az erőszakkal deportált ukrán gyermekek visszatérése mellett” – írták a dokumentumban.

A bíborost Ferenc pápa kérésére fogadták a Fehér Házban – tették hozzá.

Küldetése részeként Zuppi bíboros június elején Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Ezt követően június végén Moszkvába utazott. Az orosz fővárosban találkozott Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztossal, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság által ukrán kiskorúak „illegális deportálása” miatt kiadott elfogatóparancs hatálya alatt áll, valamint Kirill pátriárkával.

Moszkva egy csecsen minisztert nevezett ki a Danone joghurtgyártó orosz leányvállalatának új vezetőjévé kedden – írja a BBC News.

Jakub Zakriev a cég vezérigazgatójaként szerepel az oroszországi szakmai információs platformon. A miniszterelnök-helyettes az oroszországi Csecsenföld mezőgazdasági minisztere.

Vlagyimir Putyin elnök idén új szabályokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik Moszkva számára, hogy lefoglalja a barátságtalannak titulált országok vállalatainak vagyonát. Mielőtt állami ellenőrzés alá kerültek volna, a Danone és a Carlsberg éppen oroszországi üzleteik eladásán serénykedett.

A Danone oroszországi tevékenysége az ország legnagyobb tejipari vállalata, mintegy 8000 alkalmazottal. Becslések szerint az üzletág eladása egymilliárd eurós veszteséget jelentene a francia vállalatnak.

Bizonytalan helyzet alakult ki a vállalatoknál

Vasárnap egy Putyin által aláírt rendelet a Danone Russia és a Carlsberg Baltika Breweries részvényeit a Roszimuscsesztvo orosz ingatlanügynökség ellenőrzése alá helyezte.

A Danone, amely tavaly októberben kezdte meg az oroszországi üzletágának eladási folyamatát, akkor azt mondta, vizsgálja a helyzetet.

A Carlsberg közölte, a múlt hónapban megállapodást írt alá a Baltika Breweries eladásáról, de még nem zárta le az üzletet. A dán sörgyár azt is elmondta,

az értékesítési folyamat kilátásai most nagyon bizonytalanok.

A Carlsberg leányvállalata, a Baltika a Carlsberg honlapja szerint Oroszország legismertebb sörmárkáit gyártja, nyolc üzemében 8400 alkalmazottat foglalkoztat.