Az orosz elnök egy rendelet által öt évvel megemelte azokat a felső korhatárokat, ameddig a különböző kategóriákba tartozó tartalékos katonák behívhatók – írja a RIA Novosztyi.
A törvénymódosító rendelet 2024. január 1-jén lép életbe. A változtatások értelmében
Ezenkívül a rendeletben módosították a korábbi katonatisztek behívásának felső korhatárait is. Eszerint a legmagasabb rendfokozatú, nyugalmazott katonákat akár 70 éves korig is behívhatják tartalékosnak.
Továbbá – a The Moscow Times szerint – azt is előírták, hogy az orosz hadsereg szerződést köthet olyan külföldi állampolgárokkal is, akik 52 évnél fiatalabbak. A lap arra is emlékeztetett, hogy a múlt héten, egy másik törvényjavaslattal a fiatalok sorozásának korhatárát is módosították.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin orosz vezető aláírta azt a rendeletet, amely betiltja a nemváltoztató műtéteket Oroszországban.
A törvényjavaslat, amelyet a parlament mindkét háza elfogadott, megsemmisít minden olyan házasságot is, ahol a pár egyike megváltoztatta a nemét, és megtiltja a transz embereknek, hogy gyermeket fogadjanak örökbe.
A törvények célja Oroszország konzervatív „hagyományos értékei” védelme és a „nyugati családellenes ideológia” elleni védekezés.
A múltban Moszkva betiltotta az azonos neműek házasságát is – emlékeztetett a Sky News.
Az ukrán hadsereg Lepesztok típusú aknái miatt több mint száz donyecki civil szenvedett súlyos sérüléseket, hárman pedig meghaltak – közölte az orosz ria.ru.
Az ukrán Lepesztok az amerikai BLU-43/B Dragontooth típusú akna másolata. Alekszej Kulemzin donyecki polgármester elmondta, azzal szembesülnek, hogy a világszerte betiltott gyalogsági aknákat a polgári lakosság ellen is bevetik.
A városvezető megjegyezte, hogy az aknák eltakarításának nehézségei miatt sokszor civilek is felrobbanhatnak.
Dylan Collins, az AFP francia hírügynökség videós újságírója megsérült egy dróntámadásban hétfőn, miközben ukrán tüzérek munkájáról számolt be Bahmut közelében – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A 35 éves amerikai férfit a legközelebbi kórházba szállították. Az orvosok szerint az AFP újságírójának egészsége nincs veszélyben: eszméleténél van, kapcsolatban áll kollégáival – tették hozzá.
Elfogadhatatlan lenne Ukrajna számára, ha szeptember 15. után is meghosszabbítanák az ukrán gabona behozatalára vonatkozó európai uniós tilalmat – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Telegram közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajna „hisz az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokban”, de felkészül az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos minden fejleményre – az MTI közlése szerint.
Álláspontunk egyértelmű: a szárazföldi export blokkolása szeptember 15. után, amikor a vonatkozó korlátozások megszűnnek, semmilyen formában sem fogadható el. Minden érdeklődővel tartjuk a kapcsolatot, hogy mindenki számára megfelelő megoldást találjunk
– tette hozzá.
Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen fordult az EU-hoz azzal a kéréssel, hogy szeptember 15. után hosszabbítsák meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat.
A múlt héten Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a határidő lejártával sem nyitja meg a lengyel–ukrán határt a gabonatermékek előtt. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezt a tervet barátságtalan és populista lépésnek nevezte.
A Kijevi terület hivatalos jelképeit – a címert és a zászlót – is megváltoztatnák az ukránok, mivel túlságosan hasonlítanak a Moszkvai terület szimbólumához – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A két régió címere itt megtekinthető egymás mellett (bal oldalon a kijevi, jobb oldalon a moszkvai látható).
A Pravda szerint hétfőn bemutatták a Kijevi terület új címerének és zászlajának első tervezetét, amelyről egy vita után döntenek majd. Ruszlan Kravcsenko, a kijevi régió vezetője szerint már az orosz–ukrán háború kezdete óta felmerült a szimbólumok megváltoztatásának kérdése.
António Guterres hétfőn ismételten felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza az ukrajnai gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tevő egyezmény teljesítéséhez, összhangban a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tett korábbi javaslatával – közölte az MTI.
Oroszország nem hosszabbította meg az egy hete lejárt gabonamegállapodás hatályát, arra hivatkozva, hogy nem teljesítették saját mezőgazdasági terményei és műtrágyái exportját illető követeléseit. Moszkva mindemellett arra is hivatkozott, hogy az egyezmény keretében nem érte el elegendő ukrajnai gabona a legszegényebb országokat.
A fekete-tengeri kezdeményezés felmondásával a legkiszolgáltatottabbak fogják megfizetni a legmagasabb árat. Amikor az élelmiszerárak emelkednek, akkor mindenkinek fizetnie kell
– hangsúlyozta Guterres az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozóján (UNFSS) Rómában.
A globális gabonaárak jelentősen megugrottak, amióta Oroszország nem hosszabbította meg az egyezmény hatályát, és támadni kezdte a gabonát exportáló kikötőket a Fekete-tenger, illetve a Duna partján.
Ez különösen árt a kiszolgáltatott országoknak, amelyeknek nehézségeik vannak lakosságuk élelmezésében
– hangsúlyozta Guterres.
Az ENSZ főtitkára július 11-én üzenetben fordult Putyinhoz a megállapodás megmentése érdekében. Azt javasolta, hogy Oroszország hosszabbítsa meg az egyezményt, amely keretében napi négyre korlátoznák az ukrán kikötőkbe érkező és az onnét induló hajók számát, cserébe az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító Rosszelhozbank egyik leányvállalatát ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Luminita Odobescu román külügyminiszterrel beszélt biztonságpolitikai kérdésekről és az azzal kapcsolatos együttműködésekről – közölte a CNN.
A portál szerint a beszélgetésre azután került sor, hogy az oroszok Románia határa közelében hajtottak végre egy csapást Ukrajna ellen. Mint korábban megírtuk, hétfő reggel orosz drónok támadták az ukrán kikötőket a Dunán, elpusztítva a gabonatároló infrastruktúrát.
A CNN szerint
a háború kezdete óta ez az orosz támadás lehetett a legközelebb a NATO területéhez.
Mindezt igazolja, hogy a csapásról több felvétel készült, köztük olyanok is, amelyeket a románok rögzítettek a Duna túloldaláról.
Kína titokban drónokat, hőkamerákat és golyóálló mellények tartozékait adja el Oroszországnak – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyezték, hogy Peking az elmúlt években aktívan növelte kereskedelmét Oroszországgal. Emellett olyan nyugati technológiákhoz segítették hozzá Moszkvát, amelyekhez a szankciók miatt nem férhettek volna hozzá.
A jelentésben az orosz, kínai és ukrán vámhatóság adatait vizsgálták, ami szerint Oroszország idén több mint 100 millió dollár értékben szerzett be drónokat Kínából.
Hozzátették, hogy a két ország közötti titkos kereskedelem rávilágít a nyugati szankciók sebezhetőségére.
Az orosz elnök egy rendelet által öt évvel megemelte azokat a felső korhatárokat, ameddig a különböző kategóriákba tartozó tartalékos katonák behívhatók – írja a RIA Novosztyi.
A törvénymódosító rendelet 2024. január 1-jén lép életbe. A változtatások értelmében
Ezenkívül a rendeletben módosították a korábbi katonatisztek behívásának felső korhatárait is. Eszerint a legmagasabb rendfokozatú, nyugalmazott katonákat akár 70 éves korig is behívhatják tartalékosnak.
Továbbá – a The Moscow Times szerint – azt is előírták, hogy az orosz hadsereg szerződést köthet olyan külföldi állampolgárokkal is, akik 52 évnél fiatalabbak. A lap arra is emlékeztetett, hogy a múlt héten, egy másik törvényjavaslattal a fiatalok sorozásának korhatárát is módosították.
Közel 30 hajó állt meg Ukrajna kulcsfontosságú, Izmail városánál található kikötői terminálja közelében a Dunán – derült ki tengerészeti adatokból a Sky Newsszerint.
A MarineTraffic elemző cég hajókövető adatai alapján mintegy 29 hajó – köztük több vegyianyag-szállító tartályhajó – állt meg Izmail környékén. Az adatok szerint további 3 hajó vetett horgonyt a Reni-Odessza terminálhoz vezető vízi úton.
Arról nem adtak ki közleményt, hogy pontosan mi miatt kellett leállniuk a hajóknak, de mindez azután történt, hogy Oroszország támadást indított a Duna-menti ukrán gabonaraktárak ellen.
Az Odesszai területen történt hajnali orosz légicsapások 7 embert sebesítettek meg és a vízi útvonal mentén lévő infrastruktúrát sújtották, amely a fekete-tengeri gabonamegállapodás megszűnése óta létfontosságú alternatív útvonallá vált az ukrán gabona számára.
Ukrajna jelentést készít arról, hogyan használják fel fegyveres erői az egyik legújabb katonai segélycsomagban biztosított amerikai kazettás lőszereket. A beszámolót már a héten ismertetik az Egyesült Államokkal – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN amerikai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.
Beszámolunk a kazettás lőszerek használatának eredményeiről, úgy gondolom, hogy a jövő héten meglesz az első jelentés, amelyet meg is osztok a Pentagonban dolgozó partnereimmel
– jegyezte meg a tárcavezető.
A jelentést „valószínűleg hétfőn vagy kedden″ adják át a Pentagonnak. Közölte, hogy a beszámoló a kazettás lőszerek átadásáról az amerikai védelmi minisztériummal megkötött megállapodás része – adta hírül az MTI.
Tizenegy orosz katona ellen folyik nyomozás, mert állítólag lelőttek hat civilt, akik autójukban ültek Kijevben – közölte az ukrán főügyészség.
A férfiakat, akik a 36. Összhaderőnemi Hadsereg 37. Különleges Motorizált Lövészdandárjának tagjai voltak, „távollétükben értesítették a háborús törvények megsértésének gyanújáról” – közölték.
A felfegyverzett férfiak páncélozott járműveken közlekedtek a városban, és tüzet nyitottak két civil autóra is a közlemény tanúsága szerint.
A gépkocsikban ülő emberek egy akkoriban népszerű országúton próbálták elhagyni a harci övezetet, és semmilyen jelét nem mutatták annak, hogy az ukrán erőkhöz tartoznának.
Amikor az autók megálltak, a katonák figyelmeztetés nélkül kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. A lövöldözésben hat civil halt meg lőtt sebesülésekben – a Sky News tájékoztatása szerint.
Helyi tisztviselők szerint olyan dróncsapásokban, amelyek Románia határához közel történtek, három gabonaraktár semmisült meg a dunai kikötővárosban, Reniben nemrég.
A múlt heti támadások főként az odesszai tengeri kikötőket érték, de a hétfő reggeli támadás a Duna menti infrastruktúrát érintette – egy olyan exportútvonalat, amelynek jelentősége a fekete-tengeri gabonakereskedés megszűnése óta megnőtt.
A támadás felkeltette Románia elnökének figyelmét, mivel a támadás közel van országa határához.
Határozottan elítélem az ukrán polgári infrastruktúra elleni legutóbbi orosz támadásokat a Dunán, nagyon közel Romániához
– közölte Klaus Iohannis a Twitteren.
A Kreml tagadta, hogy az orosz erők csapást mértek egy történelmi ortodox székesegyházra Odesszában.
Ehelyett egy Ukrajna által kilőtt rakétát okolnak a károkért.
Az UNESCO határozottan elítélte a Transzfigurációs székesegyházat ért támadást, és közölte, hogy a következő napokban küldöttséget küld a károk felmérésére.
Volodimir Zelenszkij a vasárnapi támadás után ukrán megtorlásra figyelmeztetett, ma reggel pedig Oroszország azt állította, hogy Kijev dróncsapásokat indított Moszkva és a Krím ellen – közölte a Sky News.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy Ukrajna megkapja az amerikai F-16-os vadászgépeket, de hónapokba telik, amíg az ukrán fegyveres erők használni tudják azokat.
Nem csak a berendezésről van szó hanem a képzésről, a karbantartásról is. Mindez időbe telik, ha az F-16-osok átadásáról szóló döntés holnap születne meg, akkor is hónapokba telne, mire ténylegesen használatba vennék őket
– fogalmazott Blinekn az Ukrajinszka Pravda szerint.
Elmondása szerint az Egyesült Államok dolgozik az F-16-osok Ukrajnának történő átadásán, de ez nem elég, mivel még szükség van egy kiképzési programra is.
Orosz drónok támadták az ukrán kikötőket a Dunán, elpusztítva a gabonatároló infrastruktúrát – állítják helyi tisztviselők.
Mint a BBC megjegyezte, a Duna kulcsfontosságú exportútvonal Kijev számára, amióta Oroszország kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy a Fekete-tengeren keresztül szállítson búzát, kukoricát és más termékeket.
A fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában is megsemmisült egy gabonaraktár, amelyet szinte éjszakánként támadások érnek. A hatóságok szerint a támadások az elmúlt héten több mint 60 000 tonna gabonát semmisítettek meg.
A globális piacokon a gabona ára 8 százalékkal emelkedett egy napon belül, miután Oroszország július 17-én kilépett a gabonamegállapodásból.
Az alku összeomlása azt is jelenti, hogy Oroszország újra célba vette az ukrajnai kikötőket, ezeket a támadásokat korábban, az alku ideje alatt felfüggesztették. Más helyi tisztviselők szerint három raktárat bombáztak. A támadásban részt vevő mintegy 15 drónból három drónt a légvédelem megsemmisített.
A jelentések szerint négy ember megsérült, egy súlyosan.
A román média arról számolt be, hogy a folyó túlsó partján lévő katonák és tengerészek fényes villanásokat láttak, és hallották a drónok közeledését és a robbanásokat.
Dmitrij Peszkov azt mondta, „intézkedéseket tesznek" a támadások meghiúsítására, de nem árult el részleteket arról, hogy megerősítették-e Oroszország légvédelmi rendszereit – írja a Sky News.
Nagyon intenzív, 24 órás munka folyik
– fogalmazott a szóvivő.
Kommentárjai azután hangzottak el, hogy Oroszország azt állította, Ukrajna hétfő hajnalban dróntámadást próbált végrehajtani Moszkva ellen.
Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, Ukrajna az éjszaka folyamán 17 drónnal próbálta megtámadni a Krímet. Hozzátették: a csapásokat meghiúsították, és nem voltak áldozatok.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a digitális rubel bevezetéséről és a megfelelő elektronikus platform létrehozásáról szóló törvényt.
Az új monetáris formátumú tranzakciókat, a digitálisrubel-platform – egy speciális információs rendszer – segítségével lehet majd lebonyolítani, amelynek üzemeltetője a törvény szerint az Orosz Központi Bank lesz – írja a tass.ru.
Az aláírt dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon tették közzé. Az orosz nemzeti valuta egy további formájáról van szó, amelyet a meglévő pénzformák mellett bocsátanak majd ki. Így az orosz rubelnek mostantól három formája lesz:
készpénz, készpénz nélküli és digitális.
A törvény – néhány rendelkezés kivételével – 2023. augusztus 1-én lép hatályba.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter az RBC-Ukrajnának adott interjúban beszélt az ukrán ellentámadásról, Jevgenyij Prigozsinról és Oroszország jövőjéről. Mint mondta, reméli, hogy Ukrajna még idén megnyeri a háborút. Sokakkal ellentétben azonban ő nem hiszi, hogy Oroszország felbomlása a közeljövő kérdése lenne.
A miniszter elmondta, hogy állandó kapcsolatban van az ukrán védelmi miniszterrel, Olekszij Reznyikovval. Mint mondta, érti, miért vannak nehézségek a harctéren, de „ennek nyílt megvitatása a médiában nem segít”.
„Ami segít, az több fegyver és több segítség Ukrajnának, hogy azok, akik az ukrán népet és az országot védik, megfelelően végezhessék a munkájukat” – vélekedett. Hozzátette, hogy
mindenki a történelem jó oldalán akar állni, és a történelem jó oldala a demokratikus út, nem pedig a diktatúra.
Mint fogalmazott, az oroszok civileket ölnek vagy civilek megöléséről döntenek, és más országokat szállnak meg, ezért felelősségre kell vonni, bíróság elé kell állítani őket.
Úgy gondolom, nem kell arról beszélni, hogy ez többet segít-e, hogy a győztesek oldalán akarnak-e állni. Inkább arról kell beszélnünk, hogyan álljunk a történelem jó oldalára, és a történelem jó oldala a jogállamiság és a demokrácia elveinek védelme
– tette hozzá az észt politikus.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter az RBC-Ukrajnának adott interjúban beszélt Ukrajna NATO-tagságának lehetőségéről. Szerinte „sikerült elérnünk, hogy Ukrajnának ki legyen kövezve az út a NATO-taggá váláshoz”.
A tagsági cselekvési tervről is le tudtunk mondani. Sikerült világosan kimondanunk, hogy Ukrajna a NATO-hoz tartozik, és ezt a világ összes vezetője megerősítette, még Joe Biden is ezt mondta
– fogalmazott az észt miniszter. Mint mondta, kaptak egy G7-nyilatkozatot is a biztonságról.
Egy széles körű segélycsomagot is jóváhagytunk Ukrajna számára – tette hozzá. A miniszter úgy véli, a Vilniusban elért kompromisszum „igazán jó előrelépés volt Ukrajna számára ahhoz képest, amit a legtöbb ország mondott egy hónappal ezelőtt”.
Tehát határozottan úgy gondolom, hogy egyre inkább arra kell összpontosítanunk, amit teszünk, nem pedig arra, ami a papíron van, mert a világ összes vezetője azt mondta, hogy Ukrajnának a NATO-ban a helye
– vélekedett.
Moszkvában őrizetbe vettek egy férfit, aki az orosz védelmi minisztérium épületét filmezte, miután dróntámadás érte a várost.
Az orosz MK szerint a rendőrség egy hívásra érkezett ki, miszerint egy drón zuhant le a védelmi minisztérium épülete előtt. A drónt már nem találták a helyszínen, de a rendőrök az Andrejevszkij hídon láttak egy férfit, aki abban az időben a katonai tárca épületét filmezte kamerával.
A férfit nyomozati célzattal őrizetbe vették.
Már legalább 3500 Wagner-harcos költözött Belaruszba – írja a Strana.today. Az adatot az országba érkezett felszerelések számából következtették ki.
Július 11-e óta legalább 10 konvoj érkezett Belarusz területére, melyek átlagosan 670-700 darab járműből álltak.
Az ukrán fegyveres erők egy hete jelentős előrehaladást értek el a déli fronton és Bahmut irányában – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
Jelenleg aktív harcok dúlnak Melitopol és Bergyanszk irányában
– közölte az ukrán védelmiminiszter-helyettes.
A déli ellentámadás teljes ideje alatt az ukrán fegyveres erők több mint 192 négyzetkilométert szabadítottak fel a megszállás alól.
„Ellenségünk nem sikeres az ellentámadásban. Tehát információs győzelmekre van szükségünk. Még ha üres és irracionális is. Ezért a civil objektumokra mért csapások a nácik és az általuk beszervezett lakosság számára is elfogadhatóak” – fogalmazott legfrissebb Telegram-bejegyzésében Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője.
Sok ukrán hülye őszintén örül nekik. Annál is inkább, mert az ukrán társadalomban egyre nagyobb a feszültség mértéke. A lakosság egy része bár meg van rémülve, még nem vesztette el a gondolkodás képességét. Nyugati uraik pedig türelmetlenséget mutatnak: hol van a kib*szott győzelmetek?
– folytatta bejegyzését az orosz politikus. Szerinte emiatt „a banderista gazemberek egyre inkább békés, civil célpontokat választanak aljas csapásaikhoz”.
Úgy látja, hogy ezek a lépések azok, amik miatt „nem hagyományos” célpontokra kell lecsapnia az orosz hadseregnek.
Nem csak raktárakat, energiaközpontokat és olajraktárakat (kell támadni – a szerk.). Vannak más helyek is, ahol még nem számítanak ránk. És ahol a hatás nagyon jelentős lesz
– fogalmazott Medvegyev.
Ukrajna az elmúlt 24 órában 57-szer lőtte Zaporizzsját – állítja egy orosz tisztségviselő, aki szerint az ukrán erők ennek ellenére nem hajtottak végre akciókat a frontvonal mentén.
Ukrajna ehelyett megpróbál további csapatokat szállítani a városban lévő állásaiba
– fogalmazott Jevgenyij Balickij, a megszállt délkeleti régió orosz vezetője.
A tisztségviselő szerint az ukrán csapatokat mészárszékre küldik a parancsnokaik – írja a Sky News.
Nyomozás indult egy orosz háborús riporter ukrajnai halála ügyében – közölte a Sky News a moszkvai vizsgálóbizottság alapján.
Rasztyiszlav Zsuravlev, a RIA Novosztyi állami hírügynökség újságírója meghalt, a lap három másik riportere pedig megsebesült, miután támadás érte Zaporizzsja délkeleti részét.
Oroszország azt állította, hogy „a fegyveres ukrán alakulatok célba vették és szándékosan lőtték” a csoportot. Az orosz védelmi minisztérium korábban Ukrajna kazettás lőszerhasználatával indokolta a halálesetet.
Ukrajna, amely ebben a hónapban kazettás bombákat kapott az Egyesült Államoktól, megfogadta, hogy csak az ellenséges katonák csoportjainak kiszorítására használja azokat.
Szélesedni látszik az orosz–ukrán konfliktus. Oroszország haditengerészete július 20-tól tengeri blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri partvidékét, és moszkvai figyelmeztetés nyomán ugyanígy lezárhatják a Fekete-tenger délkeleti, grúziai partjait, amelyek az Ukrajnának érkező segély- és energiaszállítmányok átrakóállomásainak számítanak – írja a vg.hu.
Ezzel a lépéssel Grúziát is háborús érintetté tették a hadakozó felek.
Oroszország fő célja a blokáddal az volt, hogy akadályozza az ukrán kikötők gabonaszállítását, továbbá az Ukrajnába érkező segélyszállítmányok beérkezésének gátolása.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, vége az orosz–török–ukrán gabonaszállítási egyezménynek. Indoka az volt, hogy a Nyugat nem teljesítette az orosz gabonaexportra és annak elszámolására vonatkozó részét.
Az orosz blokádra Ukrajna válaszreakciója egy újabb blokád volt, melyet a Krím félsziget, Novorosszijszket érintő része alá vonja. Ezzel ugyan elvágja magától a tengeri szállítás lehetőségeit, így kénytelen szárazföldi lehetőségeivel élni, melyet Magyarország, Lengyelország és Románia nyújt számára.
Ez a lépés feltehetően – a múlt eseményeit felidézve – felboríthatja a belső agrárpiaci árviszonyokat, mivel fennáll a szemes termény piacra vitelének leragadása a tranzitországok valamelyikében.
Oroszország csatlakozzon a NATO-hoz? Elsőre meghökkentő javaslat, pedig egyszer Vlagyimir Putyin is felvetette Bill Clintonnak.
A brit parlament felsőházában, vagyis a Lordok Házában az a javaslat hangzott el, hogy Oroszországnak NATO-tagságot kellene felajánlani az Ukrajnából való kivonulásért cserébe.
A homályos indoklás szerint a magát erős embernek beállító, a NATO-ban fenyegetést látó Putyin hitelességét teljesen lerombolná Oroszországban egy ilyen alku, és véget vetne a háborúnak is. A javaslatot nem fogadta kitörő öröm és egyetértés a Lordok Házában.
Bármennyire is abszurdnak tűnik egy ilyen felvetés az ukrajnai háború árnyékában, korábban elismert amerikai geopolitikai gondolkodók is foglalkoztak a kérdéssel, sőt Vlagyimir Putyin is arról beszélt, hogy a NATO-tagság egyszer szóba került Bill Clintonnal.
További részletekért ide kattintson.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszország képes kiváltani az ukrán gabonát a nemzetközi piacon – írja az MTI.
Szeretném megnyugtatni önöket, hogy országunk kereskedelmi és ingyenes alapon is képes kiváltani az ukrán gabonát, főként, hogy idén újabb rekordtermésre számítunk
– jelezte Putyin egy, az afrikai média számára írt cikkben, amelyet a Kreml honlapján is nyilvánosságra hoztak vasárnap éjjel.
A cikk szerint Oroszország – a nyugati szankciók ellenére – továbbra is azon dolgozik, hogy ellássa az afrikai országokat gabonával, élelmiszerrel, műtrágyával és egyéb árucikkekkel.
Putyin emlékeztetett: Oroszország 2022-ben 11,5 millió tonna gabonát exportált Afrikába, míg az idei év első felében közel tízmillió tonna volt ez a mennyiség.
Moszkva az Oroszország–Afrika-csúcstalálkozóra készül, amely csütörtökön kezdődik Szentpéterváron.