Európának vissza kell szereznie a béketeremtő és a hídépítő szerepét – szólított fel Ferenc pápa szerdán a katolikus egyház Portugáliában rendezett Ifjúsági Világtalálkozójának megnyitójára érkezve, ahol a konfliktusok leküzdésére és a közös munkára buzdította a hívők fiatal generációját az éghajlatváltozás és más, az egész világot érintő problémák fényében.
Ferenc pápa öt napot tölt Portugáliában, ellátogat a fatimai katolikus szentélyhez is. Az Ifjúsági Világtalálkozóra több mint egymillió fiatalt várnak a világ minden tájáról, az esemény tetőpontja a pápa vasárnapi miséje lesz.
Lisszabon felé tartó repülőútja közben az egyházfő kiemelte: továbbra is arra szeretné buzdítani a fiatalokat, hogy „ne féljenek felkavarni az állóvizet”, utalva ezzel a világtalálkozón mondott első, 2013-as Rio de Janeiró-i beszédére, amelyben saját egyházi reformjairól szólt.
Az egyházfő első állomása a Lisszabontól nyugatra található belémi Nemzeti Palota volt, amely az elnök hivatalos rezidenciája, és egykor a híres portugál tengeri felfedező utak kiinduló állomása volt. A pápa Portugália tengeri történelmét idézve a mások iránti nyitottságra hívta fel a figyelmet a kormánytisztviselőkhöz és a diplomáciai testülethez intézett nyitóbeszédében.
Viharok közepette hajózunk a történelem óceánján, és úgy érezzük, hogy bátor békemenetekre van szükségünk
– mondta, majd hozzátette: reményei szerint az Ifjúsági Világtalálkozó új lökést jelenthet az öreg kontinens számára az egyetemes nyitottság felé vezető úton.
Oroszország ukrajnai háborújára, a globális felmelegedésre és Európa demográfiai hanyatlására emlékezve arra sürgette a fiatalságot, hogy vegyenek részt az új jövő felépítésében.
Egy olyan Európáról álmodom, amely hatalmas tehetségét a konfliktusok megoldására és a remény lámpásának meggyújtására használják fel. Egy olyan Európáról, amely képes újra rátalálni fiatal szívére, és a teljesség nagyszerűsége felé, a rövid távú igényeken túl tekint. Egy olyan Európáról, amely népeket és embereket egyesít, ideológiák kergetése nélkül
– mondta az egyházfő.
Szerdán a pápa a 16. században épült Szent Jeromos-kolostorhoz, Portugália leghíresebb műemlékéhez utazott, ahol portugál katolikus szervezetekkel találkozott.
A forróság komoly gondokat okozhat az ötnapos látogatás során, mivel Lisszabonban vasárnap a hőmérséklet a 35 Celsius-fokot is elérheti. Szombat délutántól rengeteg fiatalt várnak a Tejo parkba, ahol esti virrasztáson vesznek részt, majd a helyszínen hallgatják meg Ferenc pápa vasárnap délelőtti szentmiséjét. A szervezők 32 víztartályt szereltek fel 640 csappal a vizespalackok feltöltésére, a lisszaboni városi tanács pedig megduplázta, 400-ra növelte az ivókutak számát a városban.
Bár a résztvevők újra felhasználható vizespalackokat és kalapot kapnak, sokan inkább a pápa miatt aggódnak, tudván, hogy a 86 éves egyházfő júniusban kilenc napot töltött kórházban.
Júniusi hasi műtéte óta a pápa most először vállalkozott utazásra.
Oroszország éjszakai dróncsapásai „komoly” károkat okoztak a Duna-parti ukrán Izmajil kikötőjében – mondta egy ipari forrás a Reutersnek.
Oroszország fokozta az ukrán mezőgazdasági és kikötői infrastruktúra elleni támadásokat, miután Moszkva a múlt hónapban elutasította az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítását, emlékeztet a The Telegraph.
Az orosz védelmi minisztérium továbbra is úgy mutatja be a közvéleménynek az orosz vezérkari főnököt, Valerij Geraszimov vezérezredest, mint az ukrajnai katonai műveletek hadszínterének hatékony parancsnokát – közölte friss jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az orosz védelmi minisztérium kedden közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök (aki az ukrajnai orosz erők közvetlen parancsnoka is) a frontra utazott.
„Ez a videofelvétel Geraszimov egyik első nyilvános szereplése a Wagner-lázadás, vagyis június vége óta, és azt jelzi, hogy az orosz védelmi tárca továbbra is kiemeli Geraszimov hadszíntéri parancsnoki szerepét” – jegyezték meg a katonai szakértők.
A Pentagon is reagált arra a hírre, miszerint belarusz helikopterek megsértették a lengyel légteret – számolt be az European Pravda.
Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője az incidenst kommentálva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig elkötelezett a NATO-országok biztonságának védelmében.
Továbbra is nagyon komolyan vesszük a NATO biztonságát, és továbbra is együttműködünk NATO-szövetségeseinkkel annak érdekében, hogy a szövetség területének minden négyzetcentimétere biztonságos maradjon
– mondta Ryder.
A Pentagon szóvivője azt is elmondta, hogy a NATO-erők pozíciói nem változtak az események óta.
Előző este a lengyel védelmi minisztérium megerősítette, hogy két belarusz helikopter megsértette a lengyel légteret. Az incidensre válaszul Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter elrendelte a határon lévő katonai személyzet létszámának növelését és további eszközök, köztük harci helikopterek bevetését.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 247 230 orosz katona esett el, az elmúlt napon 540 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4042 hadműveleti és taktikai drónt, 718 egység speciális felszerelést és 1347 cirkálórakétát számoltak fel.
Az orosz csapatok az elmúlt nap folyamán 74-szer lőtték a Herszon régiót, egy ember meghalt, nyolc civil pedig megsebesült.
Erről Olekszandr Prokudin, a regionális katonai adminisztráció vezetője számolt be a Telegramon az Ukrinform szerint.
Az elmúlt nap folyamán az ellenség 74 támadást hajtott végre, 441 lövedéket lőttek ki aknavetőkből, tüzérségből, harckocsikból, drónokból és repülőgépekből. Az ellenség 31 lövedéket lőtt ki Herszon városára
– áll a közleményben.
Az orosz csapatok lőtték a régió településeinek lakónegyedeit, egy egészségügyi intézmény területét és épületét Herszonban, valamint egy oktatási intézményt is.
Az orosz agresszió következtében egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsebesült
– jegyezte meg Prokudin.
A háború kezdete óta 28 százalékkal csökkent a születések száma Ukrajnában a legfrissebb adatok szerint: az idei év első hat hónapjában 38 324-gyel kevesebb csecsemő született az országban, mint 2021-ben, az orosz megszállás előtt – írja a The Guardian.
Míg az ukrán OpenDataBot adatelemző vállalat szerint 2015 óta évente 7 százalékkal csökken a születésszám, a 2021 és 2023 közötti bezuhanás a legnagyobb azóta, hogy Ukrajna 1991-ben elnyerte függetlenségét. A következő legmeredekebb csökkenést 2015-ben jegyezték, a Krím Oroszország általi annektálását követően.
A honlap szerint idén havonta átlagosan 16 ezer csecsemő született Ukrajnában, míg Oroszország teljes körű inváziója előtt havonta akár 23 ezer baba is világra jött az országban.
Az elmúlt napokban több dróncsapás is történt ukrán, illetve orosz területen, kiéleződött a pilóta nélküli repülőgépekkel folytatott hadviselés a fegyveres konfliktusban.
A londoni Chatham House orosz hadviseléssel foglalkozó szakértője, Mathieu Boulègue ugyanakkor úgy gondolja, kicsi az esély arra, hogy a drónok idővel megváltoztatják a háború menetét – írja a BBC.
Ahogy arról lapunk beszámolt, kedden dróncsapás ért egy felhőkarcolót Oroszország üzleti negyedében – három napon belül ez volt a második támadás az épület ellen. Nemrég pedig az orosz erők intéztek tömeges dróntámadást az ukrán főváros ellen.
Ukrajna nem vállalta a felelősséget, de Oroszország szerint Kijev áll a moszkvai támadás mögött.
Nehéz megmondani, honnan indították a drónt, de lehetséges, hogy Oroszországon belülről, mondja Boulègue. Ha ez lenne a helyzet, az azt jelenthetné, hogy Kijev Oroszországon belüli alvó ügynököket vet be fontos célpontok elleni támadásra – tette hozzá a szakértő.
Ugyanakkor „nem teljesen irreális”, hogy a Kreml azért rendelte el a támadást, hogy igazolja az Ukrajna elleni totális háborúját, jegyezte meg.
Boulègue a továbbiakban „szúnyogháborúnak” nevezi a drónok használatát; szerinte az nem több, mint pszichológiai hadviselés, amivel a hátországban élők morálját, harci kedvét lehet rombolni.
Az orosz csapatok szerdára virradó reggel az Azovi-tengerről indított Shahed–136-os kamikaze drónokkal támadták Odessza régió déli részét.
A légvédelmi erők csaknem három órán át szünet nélkül dolgoztak, az ellenséges támadás megrongált egy gabonatárolót, valamint tüzeket okozott kikötői és ipari létesítményekben – közölte az Ukrán Fegyveres Erők Déli Műveleti Parancsnoksága.
Az elsődleges információk szerint a támadásban senki nem sérült meg, az ukránok szerint az oroszok célpontja a térség kikötői és ipari infrastruktúrájának objektumai voltak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 1-jén meghallgatta Kirilo Budanovnak, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóság vezetőjének jelentését. Erről az RBC-Ukraina számolt be az ukrán államfő Facebookon tett nyilatkozatára hivatkozva.
Ezzel a jelentéssel kapcsolatban nem adott részletes tájékoztatást Zelenszkij, de szerinte az oroszok „mindenképpen meg fogják érezni a következményeket”.
Az ukrán elnök meghallgatta a rendfenntartók és a katonák beszámolóit is. A témák között szerepeltek az orosz ágyúzás következményei és a fronton kialakult helyzet.
Ihor Klimenko belügyminiszter beszámolt az elnöknek a határ menti területek és Harkiv elleni támadásokról, amelyet 5 kamikaze drónnal támadtak meg az oroszok.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint 2023. augusztus 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 6667 fő lépett be Magyarországra. A román–magyar határszakaszon 4852 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Eddig kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz erők szerdára virradó éjszaka tömeges dróntámadást intéztek Kijev ellen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ellenséges drónok egyszerre több irányból is berepültek a főváros légterébe –közölte Szergej Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője. Elmondása szerint az ukrán légvédelem az összes drónt megsemmisítette.
A hatóságok szerint több kerületben megsérült az útburkolat a lelőtt drónok darabjai miatt, áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A légiriadó helyi idő szerint 03:30-kor ért véget Kijevben.
Az utóbbi időben egyre több dróntámadás történt orosz területen. A CNN hírportálja egy írásban gyűjtötte össze a főbb tudnivalókat ezekről.
Mint írták, az ukrán kormányzat nem vállalta fel a támadásokat, de többször is beszéltek arról, hogy meg akarják félemlíteni az orosz lakosságot, ahogy azt az oroszok is megtették Ukrajna lakóival. A támadások eddig okoztak némi kárt épületekben, de halálos áldozatuk – mint írták – „kevés, vagy egyáltalán nem volt”.
A CNN azt is összegyűjtötte, hogy milyen akciók történtek az utóbbi hónapokban azóta, hogy május 3-án a Kreml épületét támadták drónok, és az egyik be is csapódott. A hírportál szerint azóta legalább 19 dróntámadás történt Oroszország különböző területein, a Krímtől kezdve Szentpétervárig számos helyen.
A lengyel védelmi minisztérium közölte, hogy kedd este két belorusz helikopter hatolt be az ország légterébe – írja a Sky News.
Azt is hozzátették, hogy a történtek miatt növelik a katonák létszámát az ország keleti határán (azt egyelőre nem tudni, hogy hány fővel), és a történtekről értesítették a NATO-t. A lengyelek a keleti határt már korábban is megerősítették amiatt, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai Belaruszba érkeztek.
Utóbb azt is közölték, hogy a két helikopter egy kiképzésen vett részt, amikor az eset történt, és erről a kiképzésről előzőleg a beloruszok tájékoztatták is őket. A határt Bialowieza térségében, alacsony magasságban repülve lépték át. A történtek miatt a varsói belorusz nagykövetség ügyvivőjét behívatta a külügyminisztérium.
Belarusz cáfolta a lengyel állításokat. Az ország védelmi minisztériuma azt írta, hogy szerintük a lengyelek vádjainak semmi valóságalapja nincs, és csak arra szolgálnak, hogy erre hivatkozva újabb katonákat telepíthessenek a két ország határának közelébe.
Belarusz visszautasította Lengyelország vádját, miszerint két helikopter megsértette a légterüket egy mai hadgyakorlat során.
A belorusz védelmi minisztérium a Telegramon írva a vádakat „erőltetettnek és a lengyel katonai és politikai vezetés által a belorusz határon történő erő- és eszközfejlesztés igazolására tett vádaknak” nevezte.
Lengyelország nemrég közölte, hogy most több katonát küld a Belarusszal közös keleti határára, de azt nem erősítette meg, hogy mennyit – írja a Sky News.
Ukrán tisztviselők több alkalommal is azt mondták, hogy Oroszország állhat a közép-afrikai Nigerben történt katonai puccs mögött. Az Egyesült Államok ezzel ellentétesen foglalt állást többször, legutóbb kedden.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta „egyértelmű”, hogy Oroszország áll a puccs mögött, és az a céljuk, hogy „eltereljék a figyelmet, megragadják a pillanatot, és tovább fokozzák a konfliktust”.
Tény, hogy a nigeri puccsot két olyan afrikai ország, Mali és Burkina Faso is támogatta, amelyek hagyományosan Oroszország szövetségesének számítanak.
Ehhez képest az Egyesült Államok kedden megismételte azt a korábbi állásfoglalást, miszerint semmilyen jel nem mutat arra, hogy Oroszország robbantotta volna ki a puccsot. Sőt, a Sky News szerint a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby egy lépéssel továbbment ennél, ugyanis azt mondta: Nem gondolják, hogy Oroszország „bármilyen módon támogatná” a puccsistákat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!