Oroszország kilépése a gabonaegyezményből komoly hatással volt a világpiaci helyzetre, Vlagyimir Putyin terve azonban fordítva sült el. A 24tv cikke szerint az orosz elnök eszközei üres fenyegetéssé váltak mostanra, az orosz elnök magát hozta nehéz helyzetbe. Egyetlen halvány reménysugarat a közelgő tárgyalása jelentheti Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Közel egy hónappal azután, hogy a Kreml bejelentette az Oroszország, Törökország és az ENSZ közötti, a tengeri folyosón keresztül történő ukrán gabonakivitelről szóló megállapodás felbontását, számos olyan esemény történt, amely meghatározta a helyzet további alakulását.
Bár lehetetlen megjósolni, hogyan végződik majd a történet, az már most világos, hogy geopolitikai értelemben Moszkva egyértelműen vesztesként jött ki belőle – véli az ukrán 24tv. A portál úgy fogalmaz, „még az afrikai országok és Kína is rájöttek arra, hogy Putyin és csatlósai azok, akik válságot idéznek elő az élelmiszerpiacon”. Hozzáteszik, hogy ha a hajótulajdonosok úgy döntenek, hogy továbbra is ellátogatnak az ukrán kikötőkbe (márpedig ez történik), Oroszország nem tudja megakadályozni őket.
Amikor Oroszország 2022 februárjában elfoglalta a Kígyó-szigetet, és megakadályozta, hogy a kereskedelmi hajók be-, illetve kijussanak onnan, a globális élelmiszerpiac majdnem összeomlott. A gabonaárak az egekbe szöktek. Egyes afrikai és ázsiai országok kormányai, amelyek saját polgáraik élelmezéséhez több százezer tonna búza Ukrajnából történő szállítására számítottak, sürgősen más beszállítók után kellett nézzenek.
Oroszország hivatalosan Kijevet tette felelőssé a válsághelyzet kialakulásáért, sőt a portál szerint Putyin tényleges célja az lehetett, hogy az egész világ bedőljön egy újabb provokációnak, ezzel megadásra kényszerítve Ukrajnát. Ha a külföldi országok támogatják Ukrajnát, a helyzet még kritikusabbá válhatott volna több mint egymilliárd ember számára. Afrikában zavargások, esetleg háborús helyzet alakulhatott volna ki, amely az emberek nagyarányú kivándorlásához vezethetett volna.
Részben ez történt: Oroszország 2022-ben jelentősen növelte a gabonaexportját, a megszállt területekről származó terményeket, illetve a saját terményeit egyaránt a Fekete-tengeren keresztül szállítva. Azonban a hajóelhárító rakéták Kijevnek történő átadása, Oroszország elvesztett csatái a Kígyó-szigetért, valamint a tervezett partraszállási műveletek teljes kudarca ahhoz vezetett, hogy Oroszország aláírta a gabonaegyezményt. Ennek értelmében feloldottak több ukrán kikötőt, valamint biztosították a kereskedelmi hajók akadálytalan áthaladását Ukrajna tengeri övezetén.
Moszkva azonban mindent megtett, hogy ne menjenek zökkenőmentesen a dolgok: az orosz tengerészek visszaéltek a hajók ellenőrzésének jogával, hajókat tartottak vissza, minden lehetséges módon megzavarták a szállítási határidőket, és többször is azzal fenyegetőztek, hogy elállnak az alkutól.
Putyin júliusban úgy döntött, kilépnek a gabonaegyezményből, a Krími híd felrobbantása után viszont világossá vált: nincs visszaút. A 24tv cikke szerint ez hatalmas hiba volt az orosz elnök részéről, hiszen a Kreml ezzel bizonyos mértékig aláásta hitelességét afrikai partnereivel szemben, és Kínát is nehéz helyzetbe hozta.
A szakértők azt feltételezték, hogy Törökország, mint a két ország közötti közvetítő fél, saját biztonsági garanciákat fog nyújtani, erre azonban nem került sor Erdoganék részéről. Ezzel szemben a kereskedelmi hajók némi szünet után ismét útra keltek. A hajótulajdonosok, valamint a rakományokat biztosító társaságok úgy döntöttek, hogy az oroszok fenyegetései nem többek megfélemlítési kísérletnél.
Az ukrán lap szerint mára már mindenki számára nyilvánvaló, hogy Oroszország nem képes megközelíteni az ukrán partokat a hajóelhárító rakéták hatótávolságán belül, és félnek olyan területekre is behatolni, ahol a nagy teljesítményű pilóta nélküli repülőgépek jelenléte miatt könnyen észrevehetővé válhatnak. Emellett az itt közlekedő hajókat sem lenne érdemes megtámadnia az oroszoknak, ugyanis ezek nagyrészt harmadik országokhoz tartoznak, legénységük pedig többek között NATO-államok állampolgáraiból áll.
A 24tv emellett hangsúlyozza, hogy nemcsak a tengeren álltak be érdekes változások, de a levegőben is, emlékeztetve az utóbbi időkben történt, Moszkvát ért dróntámadásokra, melyekből nem egy volt mostanság. A portál úgy véli, ha ezek a támadások megsokszorozódnak, Oroszország könnyen repüléstilalmi zónává válhat, ami egy ilyen légi összeköttetéssel rendelkező országnak hatalmas csapás lenne.
Végezetül arra jutottak, nem valószínű, hogy Putyin és Erdogan közelgő tárgyalása meg tudná menteni ettől Moszkvát, még talán akkor sem, ha visszatér a gabonaüzlethez.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. július 27-én. Fotó: Contributor / Getty Images)