Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Lázadással fenyegetőzik a Wagnerhez köthető neonáci milícia.
• Kiderült, mikor temethetik el Prigozsint.
• Videón a légvédelem által Moszkva közelében megsemmisített drón.
• Meggyilkolták az ukrán titkosszolgálat ezredesét.
• Lengyelország és a balti államok lezárhatják a Belarusszal közös határaikat.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

A Luhanszki Népköztársaság legfelsőbb bírósága 14 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrán katonát azzal a váddal, hogy gránátvetővel belelőtt egy többszintes lakóépületbe a régióban lévő Szeverodonyeckben – közölte az orosz szövetségi legfőbb ügyészség hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.

A szakadár területen található Szeverodonyecket hosszú ideig tartó harcok után tavaly nyáron foglalta el az Ukrajnát támadó orosz hadsereg. A nyomozati anyag szerint az ukrán hadsereg 115. gépesített dandárjának katonája 2022. május 20-án egy háztetőről gépkarabélyra szerelt gránátvetőből nyitott tüzet a lakóházra, aminek következtében az épület ötödik emeletén lévő egyik lakás ablakai kitörtek, továbbá megrongálódtak a falai és a mennyezete.

Az ukrán katonát azzal vádolták meg, hogy robbantással szándékosan megrongálta más személyi tulajdonát, valamint kegyetlen bánásmódot tanúsított civilekkel szemben, és tiltott módszereket alkalmazott fegyveres konfliktusban – derül ki a közleményből.

Maia Sandu moldovai elnök a CNN-nek azt mondta:

Ukrajnának több támogatásra van szüksége... és mindenkinek meg kell értenie, hogy ha Ukrajnának nem segítenek, akkor Oroszország nem fog megállni Ukrajnában vagy Moldovában.

A CNN vezető nemzetközi műsorvezetőjének Chisinauban adott exkluzív interjújában az elnök hozzátette, hogy reméli, „hamarosan több támogatás érkezik, hogy Ukrajna visszaszerezze területeit, és véget érjen ez az őrült háború”.

Amanpour vasárnap beszélgetett Sandu elnökkel, amikor Moldova 32. függetlenségi napját ünnepelte. Az ország Ukrajnával határos, és komoly feszültségek vannak Oroszországgal, különösen a keleti, oroszbarát szakadár Dnyeszteren túli terület miatt, ahol orosz csapatok állomásoznak.

Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) kuratóriumi elnöke a beregszászi átadóünnepségen közölte:

amelyhez az egyéni adományok mellett a Dunántúli Református Egyházkerület 30 darab iskolatáskával járult hozzá.

Magyarországon sem könnyű a megélhetés, ennek ellenére „azt látjuk, hogy az adományok növekednek, mert Magyarországon és szerte a Kárpát-medencében is mindenki fontosnak gondolja, hogy ne hagyjuk magára Kárpátalja népét, és folyamatosan minden eszközzel segítsük az itt élőket” – jelentette ki Czibere Károly.

Az MRSZ jóvoltából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felajánlott, 3,4 millió forint összértékű, tartós élelmiszerekből álló adomány is célba ért.

Bogdán Szabolcs, az egyházkerület püspöke elmondta:

Már a háború kitörése előtt is segítettek, mivel a Partiumban élők sorstársaknak érzik a kárpátaljai magyarságot.

Most pedig tartós élelmiszert vásároltak a gyülekezetekben megszervezett adományozási akciókból, egyéni felajánlásokból, perselypénzekből származó összegből.

A szállítmánnyal a kárpátaljai református egyházmegyék gyülekezetei által üzemeltetett, valamint az egyházkerület fenntartásában működő diakóniai ingyenkonyha működését támogatják.

Az adakozás által „nem leszünk szegényebbek, hanem gazdagodunk, mert jobb adni, mint kapni, ezt hirdeti az Isten igéje is” – fejtette ki Bogdán Szabolcs püspök.

Az adományt átvevő Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke elmondta, 

120 félárva gyerek kapja meg a névre szóló tanszercsomagot,

a későbbiekben pedig a Johannita Segítő Szolgálat felajánlásából 50 árva gyerek tanévkezdését is segítenek megkönnyíteni. Az élelmiszer-adomány felhasználásával kapcsolatban közölte, hogy az egyházkerületben működő tizennégy ingyenkonyha között kerül szétosztásra, ahol idős, támogatásra szoruló emberek és hátrányos helyzetű gyerekek étkezhetnek.

Szavai szerint sokkal több ember szorul segítségre Kárpátalján, de „hálásak vagyunk azért, hogy sem gyerekek, sem egyedül maradt idős emberek nem nélkülöznek”, mivel a „a kárpátaljai magyar református összefogás által tudunk segíteni” – fogalmazott Zán Fábián Sándor püspök.

Svédországban vádat emeltek Szergej Szkvorcov orosz–svéd kettős állampolgárságú férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy 2013 és 2022 között olyan bizalmas adatokat szivárogtatott ki az orosz katonai hírszerzésnek, amelyek biztonsági fenyegetést jelentettek Svédországra és az Egyesült Államokra – közölte a svéd ügyészség hétfőn.

A közlemény szerint Szkvorcov olyan tárgyakat is vásárolt Moszkva számára, amelyeket az orosz állam és a fegyveres erők az exportszabályok és a nemzetközi szankciók miatt nem tudtak a szabadpiacon beszerezni. A vádiratban az áll:

Szkvorcov és cége az orosz katonai hírszerzés és az orosz állam egy része számára a Nyugatról történő tiltott technológiai beszerzések platformjaként működött.

A férfi tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt követett volna el. Feleségét nem sokkal letartóztatása után szabadlábra helyezték. Szkvorcov 25 éve élt Svédországban, és 2012-ben kapta meg a svéd állampolgárságot. Tárgyalása szeptember 4-én veszi kezdetét.

Fontos kiemelni, hogy a vádirat szerint a tanúk között szerepel az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynöke is, aki „megerősíti, hogy Szergej Szkvorcov tevékenységei közé tartozott a különböző amerikai vállalatokkal való kereskedés, amely veszélyeztethette az Egyesült Államok biztonságát”.

Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy 2030-ig új tagállamokat vegyen fel − jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a szlovéniai Bledben tartott fórumon − írja a The Guardian.

Úgy vélem, 2030-ra készen kell állnunk a bővítésre. Ez ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk a dolgot

− mondta Michel.

Görögország száz Leopard–1-es harckocsival segítheti Ukrajnát, mindezt Németország javaslatára – írja az Ukrajinszka Pravda.

A görögök elavult harckocsiktól szabadulhatnak meg, amelyek felújítási költségeit a német kormány viseli. A páncélozott járművekre modern hőkamerákat telepítenek, amelyeket a Leopard–2-nél is használnak.

A járműveket több mint három évtizede nem újították fel, ezért a németek célja nem más, minthogy üzemképes harckocsikat adjanak át az ukránoknak.

Finnország 2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékát tervezi védelmi kiadásokra fordítani – írja a The Guardian.

A NATO 31 tagállama megállapodott abban, hogy GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítják. Korábban a 2 százalékos cél eléréséhez időre volt szükség, és a NATO szerint 2022-re csak hét szövetséges teljesítette a célt.

Finnország áprilisban csatlakozott a szövetséghez, egy történelmi jelentőségű biztonságpolitikai fordulatot végrehajtva, válaszul szomszédja, Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójára.

A hírek szerint a finnek 2024-ben 6 milliárd eurót, azaz a GDP 2,3 százalékát tervezik védelmi kiadásokra fordítani, ami 116 millió euróval kevesebb, mint a 2023-ra becsült összeg.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a cseh nagykövethez fordult, megköszönve Jan Lipavsky cseh külügyminiszter meghívását – írja a Sky News.

Kuleba kijelentette, 

az ukrán és a cseh diplomaták vállvetve fognak dolgozni a szabadság védelméért.

Kuleba azt is elmondta, hogy együtt fognak működni Ukrajna EU-ba és NATO-ba való belépésének előmozdításában is.

Maia Sandu moldovai elnök a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajnának több támogatást kell kapnia, és mindenkinek meg kell értenie, ha Ukrajnának nem segítenek, akkor Oroszország nem áll meg.

Az elnök reméli, hamarosan több támogatás érkezik, hogy Ukrajna visszaszerezhesse területeit, és véget érjen a háború.

Amikor Jevgenyij Prigozsin haláláról kérdezték, Sandu megjegyezte, hogy ez csak megerősíti azokat a kockázatokat, amelyek Oroszországból erednek.

Négy halottja van annak a hajnali orosz rakétatámadásnak, amely egy poltavai ipari létesítmény ért. Korábban a hatóságok két halottról és két eltűntről számoltak be.

Mint megírtuk, az ukrán légierő hétfő reggel arról számolt be, hogy két orosz Kalibr cirkálórakétát és két Kh–59-es irányított rakétát semmisítettek meg hétfő hajnalban. Közleményük szerint az oroszok összesen négy Kalibr cirkálórakétát lőttek ki a Fekete-tengerről Feodoszija közelében, továbbá két X–59-es irányított rakétát használtak két Szu–34-es repülőgépről.

Ihorn Klimenko belügyminiszter azt mondta, hogy a halottak az ipari létesítmény dolgozói voltak. Öt másik ember megsérült, egy másik személyt pedig eltűntként tartanak nyilván – mondta.

Egy negyedik személy a Zaporizzsja területen fekvő Szadove falu elleni lövöldözésben halt meg – írja a Sky News.

Szergej Lavrov orosz és Hakan Fidan török külügyminiszter hamarosan találkozik egymással – írja a Sky News.

Törökország azt reméli, sikerül Oroszországot arra ösztönözni, hogy egyezzen bele egy új megállapodásba, amely lehetővé teszi a gabona exportját Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből.

A Kreml közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg hamarosan személyesen tárgyal Recep Tayyip Erdogan török államfővel a fekete-tengeri gabonaüzletről és más kérdésekről.

Ennek időpontját vagy helyszínét azonban még nem jelentették be.

Egy orosz származású svéd állampolgárt azzal vádolnak, hogy csaknem egy évtizeden keresztül információkat gyűjtött az orosz katonai hírszerző szolgálat számára – írja a The Guardian.

A svédek közölték, hogy a 60 éves Szergej Szkvorcovot súlyos illegális hírszerzési tevékenységgel vádolják.

Szkvorcov letartóztatása óta őrizetben van, és védőügyvédje szerint tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Feleségét a svéd biztonsági ügynökség vizsgálata után vádemelés nélkül szabadon engedték.

Az ügyészek szerint Szkvorcov a vállalkozását arra használta, hogy illegálisan technológiát szerezzen, és azt átadja az orosz katonai hírszerző szolgálatnak.

Szkvorcov 25 éve élt Svédországban, 2012-ben megkapta a svéd állampolgárságot. A tárgyalása szeptember 4-én kezdődik.

Újraindult a légi forgalom a moszkvai repülőtereken, miután a hétfő reggeli ukrán dróntámadás miatt leállították a légi közlekedést – írja a TASZSZ orosz hírügynökség alapján a Sky News.

Az ideiglenes leállásában a Domodedovo és a Vnukovo repülőterek voltak érintettek. Az orosz média úgy tudja, hogy a korlátozások miatt 10 járat alternatív repülőtereken szállt le.

A nyugat-oroszországi Kurszk légibázist egy jelentés szerint ukrán támadás érte a hétvégén – írja a Sky News.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) kémelhárítói vettek részt az augusztus 26-ról 27-re virradó éjszaka végrehajtott támadásban.

A támadó drónok négy orosz Szu-30-as vadászgépet, egy MiG–29-es repülőgépet, két Pantsyr légvédelmi rendszert és Sz-300-as radarokat találtak el.

Az orosz védelmi minisztérium szerint sikeresen elfogták a drónokat, de az ukrán források mást állítanak.

Rakétatámadást követően meghalt egy nő az otthonában az ukrajnai Bohoduhiv körzetben – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi régió közigazgatási vezetője.

Hozzátette, hogy a támadásban átépített légvédelmi rakétákat használtak. Az elsősegélynyújtók és a mentőcsapatok továbbra is a helyszínen tartózkodnak. 

Egy nappal korábban két ember meghalt, amikor orosz csapatok ágyúzták a Harkivi területen fekvő Podoli falut – írja a Sky News.

A heves harcok sújtotta frontvonalhoz közeli települések lakosainak egy része figyelmen kívül hagyja az ukrán hatóságok evakuálásra vonatkozó felhívásait – írja a Sky News.

Az északkeleti frontvonal mentén fekvő 37 településen élő mintegy 12 ezer ember közül csak néhány százan tettek eleget az evakuálásra vonatkozó figyelmeztetésnek. 

Néhányan a szegénységtől és a magánytól tartanak, míg mások nem hajlandók elhagyni az otthonukat, ahol életük megtakarításait fektették be.

Kupjanszkban 451 gyermek maradt, mivel szüleik visszautasították a kitelepítési kérelmeket. 

A Vöröskereszt Harkiv régióbeli vezetője szerint az elmúlt három hétben megháromszorozódtak az evakuálási kérelmek, mivel Kupjanszkban egyre intenzívebbek a bombázások.

Oroszország kénytelen lemondani a nagy hadgyakorlatait a katonák és lőszerek hiánya miatt – közölte a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési jelentésében.

A tervezett, Zapad elnevezésű közös hadgyakorlat nagyszabású éves esemény lett volna, amelyet a katonai kiképzési év csúcspontjának szántak.

Az orosz hadsereg alulteljesítése Ukrajnában rávilágított arra, hogy a közös hadgyakorlatok korlátozott kiképzési értékkel bírtak, és nagyrészt csak a látszat kedvéért voltak. Oroszország valószínűleg azért mondta le a Zapad 23-at, mert túl kevés katona és felszerelés áll rendelkezésre

– áll a jelentésben.

Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 261 310 orosz katona esett el, az elmúlt napon 490 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 4400 tankot,
• 8562 páncélozott harcjárművet,
• 5425 tüzérségi rendszert,
• 730 rakétavetőt,
• 499 légvédelmi berendezést,
• 315 repülőgépet,
• 316 helikoptert és
• 7866 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 4383 hadműveleti és taktikai drónt, 809 egység speciális felszerelést és 1415 cirkálórakétát számoltak fel.