Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!
A belorusz hadsereg ebben a hónapban nagyszabású hadgyakorlatokra készül az országban – közölte a Belarusian Hajun nevű megfigyelőcsoport.
A csoport jelentésében azt írta, hogy a fegyveres erők „a tervek szerint kétoldalú átfogó gyakorlatokat hajtanak végre”.
Jelenleg aktív előkészületek folynak a közelgő hadgyakorlatokra: ellenőrzik a felszerelések, fegyverek és katonai eszközök meglétét és állapotát
– idézte a Sky News a jelentést.
Oroszországban 2023 őszén biztosan nem lesz újabb mozgósítás – mondta Jurij Svetkin, az Állami Duma védelmi bizottságának elnökhelyettese.
A tisztviselő meg van győződve arról, hogy a hadsereg szükségleteit teljes mértékben azok fogják fedezni, akik szerződéses szolgálatot teljesítenek.
Törvényellenesnek és destabilizáló hatásúnak minősíti Kijev az Európai Unió bármely olyan döntését, amely meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó korlátozásokat szeptember 15. után – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.
Meggyőződésünk, hogy bármely összeurópai vagy nemzeti döntés, amely tovább korlátozza az ukrán mezőgazdasági exportot, nemcsak hogy nélkülözni fog minden alapot, és törvényellenes lesz, de ártani fog Ukrajna, az uniós tagállamok és összességében az EU általános gazdasági érdekeinek, valamint destabilizáló hatással lesz a globális élelmiszerpiacra is
– olvasható a közleményben.
Emellett az ukrán külügyi tárca az európai normák megsértését is felrótta az Európai Unió országainak.
„Szeptember 15-én lejár az Európai Bizottság tilalma az ukrán gabonafélék uniós tagállamokba irányuló importjára. Ukrajna arra számít, hogy ezután az európai fél feloldja az ukrán mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó összes korlátozást. Ezzel a lépéssel véget lehet vetni az EU–Ukrajna társulási szerződés rendelkezései, valamint az egységes európai piac elvei és szabályai megsértésének” – húzta alá a tárca.
Korábban Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen fordult az EU-hoz azzal a kéréssel, hogy szeptember 15. után hosszabbítsák meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat.
Dél-Koreának már régóta van bizonyítéka arra, hogy Moszkva Észak-Koreától kap fegyvereket, és használja azokat az Ukrajna elleni háborúban – írja az Ukrinform a dél-koreai elnöki hivatalra hivatkozva.
Nehéz erről beszélni, mert ez hírszerzési ügy. De már régóta megerősítettük, hogy Észak-Korea által biztosított fegyvereket használ Oroszország az ukrajnai harctéren
– mondta egy tisztviselő.
Megjegyezte azt is, hogy korai lenne még értékelni a Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csúcstalálkozó eredményeit.
Figyeljük és vizsgáljuk a kialakult helyzeteket és a további eredményeket. Megvitatjuk a többoldalú intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államokkal, Japánnal és másokkal közösen tehetünk, valamint az egyéni intézkedéseket is
– tette hozzá.
Jun Szogjol dél-koreai elnök várhatóan az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében felveti az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés kérdését.
Lim Szo Szuk külügyminisztériumi szóvivő szerint az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyverüzlet megszegné az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Azt is elmondta újságíróknak, hogy Szöul konzultálna az Egyesült Államokkal és más partnerekkel, ha katonai együttműködésre kerülne sor Moszkva és Phenjan között – írja a Sky News.
A miniszter aggodalmát és sajnálatát fejezte ki az Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető találkozója miatt, és azt mondta, Moszkvának fel kellene ismernie, hogy nagyon negatív hatásai lennének a Szöullal való kapcsolataira, ha bármilyen katonai együttműködést folytatna Észak-Koreával.
Mély aggodalmunkat és sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködési kérdéseket, köztük műholdfejlesztést is megvitattak a csúcstalálkozójukon
– mondta a miniszter.
Szlovákia kiutasított egy orosz diplomatát, majd behívatta nagykövetét az ügy miatt – írja a Sky News.
Az ok a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt megsértése, amelyet a Szlovák Köztársaság illetékes hatóságai alaposan dokumentáltak
– közölte a szlovák külügyminisztérium.
A minisztérium beidézte az orosz nagykövetet, és felszólította a nagykövetséget, hogy tevékenységét a bécsi egyezménynek megfelelően végezze.
A diplomatának 48 órája van arra, hogy elhagyja az országot.
Az orosz külügyminisztérium a kiutasításra reagálva „megfelelő választ” fog adni.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) megnyitotta kijevi irodáját, amely a legnagyobb a hágai után – jelentette be csütörtökön Andrij Kosztyin ukrán főügyész az X-en.
A főügyész hangoztatta, hogy „ez döntő szakasza az igazság helyreállítására irányuló törekvésünknek”. Kijevben márciusban jelentették be, hogy az ICC rövidesen irodát nyit Kijevben, „hogy alaposabban vizsgálhassák az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményeket”.
Ukrajna különbíróságot szeretne felállítani a 2022. február 24-én indított orosz támadás miatt, hogy vádemelés történjen az orosz vezetők ellen.
„A bűnöző orosz rendszerrel szemben Ukrajnának nincs mit rejtegetnie” – jelentette ki Andrij Kosztyin. Megígérte, hogy országa lehetővé teszi az ICC szakértői számára „a bűncselekmények színhelyéhez, a bizonyítékokhoz és a tanúvallomásokhoz való hozzáférést”.
„Megteszünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy biztosítsuk: az ICC szakértői saját szemükkel láthassák az agresszor bűntetteinek következményeit, és független következtetéseket vonhassanak le” – szögezte le Kosztyin, hozzátéve: céljuk annak elérése, hogy az agresszort felelősségre vonják az elkövetett bűncselekményekért.
386 ukrán gyermeket, akiket Oroszországba hurcoltak, visszaszállítottak Ukrajnába – írja az Ukrinform.
Azóta, hogy létrehozták az Andrij Jermak vezette koordinációs központot, amely az ukrán gyermekek hazatéréséért felelős, már 386 gyermeket szállítottak vissza. Ezek kizárólag olyan gyerekek, akiket orosz területre deportáltak
– mondta az ukrán ombudsman.
Szeptember 13-án azt is közölték, hogy Oroszországból és az ideiglenesen megszállt területekről három gyermeket visszaszállítottak az Ukrajna által ellenőrzött területre. Szeptember 8-án kilenc gyermeknek sikerült hazajutnia Ukrajnába.
Szeptember 14-én hat ukrán gyermeket szállítottak vissza sikeresen Oroszországból, ők valamennyien a hollandiai Hágába kerültek.
Az Egyesült Államok kiterjesztette az oroszellenes szankciókat. Az új korlátozások több mint 20 emberre és több tucat cégre vonatkoznak; többek között az AvtoVAZ, a Moskvich, a Transmashholding, a Rosavtodor, az NPO Saturn vállalatra – írta meg az mk.ru.
Csütörtökön érkezett az a hír is, miszerint Oroszország nemkívánatos személynek minősítette – azaz kiutasította – a moszkvai amerikai nagykövetség két alkalmazottját.
Az amerikai diplomaták kapcsolatot tartottak fent az orosz nemzetbiztonságnak ártó, fizetett informátori tevékenységgel megvádolt Robert Sonovval, az amerikai konzulátus orosz állampolgárságú volt alkalmazottjával.
Joe Biden amerikai elnök Penny Pritzkert nevezte ki Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős megbízottnak, aki olyan családból származik, amely a XIX. században vándorolt ki Ukrajnából az Egyesült Államokba – írja az Ukrajnszka Pravda.
Különmegbízottként Pritzker sokéves tapasztalatot és szakértelmet hoz a pozícióba. Az ukrán hatóságokkal, szövetségeseinkkel és partnereinkkel, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a magánszektorral együttműködve ő fogja irányítani az ukrán gazdaság újjáépítésére irányuló amerikai erőfeszítéseket
– mondta az amerikai elnök. Hozzátette, hogy ez több dolgot is magába foglal.
Az állami és magánbefektetések mozgósítását, a donorok prioritásainak meghatározását, valamint az Oroszország barbár támadásai és pusztításai miatt bezárt exportpiacok és vállalkozások újbóli megnyitásán való munkálkodást
– foglalta össze Biden.
Pritzker Ukrajna más nemzetközi partnereivel is együttműködik, hogy a különböző országok intézkedései kiegészítsék és erősítsék egymást. Joe Biden hozzátette: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett abban, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni a szabadságát.
Az ukrán pilóták letesztelhették a svéd Gripen vadászgépeket – számolt be az RBC-Ukraine Paul Johnson svéd védelmi miniszter írásbeli nyilatkozatára hivatkozva.
„Az orientációs képzés befejeződött, és a védelmi erőktől kapott jelentés szerint a kiképzés jól sikerült” – áll a közleményben.
Az orientációs képzés magában foglalja a tesztrepüléseket mind repülőgépeken, mind szimulátorokon, valamint a földi személyzet tájékoztatását is.
„Ahogy korábban is kijelentettük, nem zárjuk ki, hogy Gripeneket küldjünk Ukrajnába, de a képzési program során szerzett tapasztalatoknak most a folyamatban lévő munka alapjává kell válniuk” – mondta Johnson.
Interjút adott Andrzej Duda lengyel államfő a pap.pl nevű lengyel portálnak, ahol a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által jelölt köztársasági elnök elárulta, hogy tárgyalásokat fog folytatni ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel az ukrán gabonáról – írja az Onet.
Duda elmondta, hogy sok témát fognak érinteni a tárgyaláson, köztük az ukrán gabonával kapcsolatos uniós korlátozást. Ugyanakkor az interjúban a lengyel elnök elárulta: nem lesz könnyű tárgyalópartner.
Lengyelországnak nem érdeke, hogy az ukrán gabonát a lengyel piacon eladják. Meg kell védenünk az érdekeinket és farmereink érdekeit. Továbbá meg kell védenünk a piacunkat is, és mindezt úgy, hogy közben Ukrajnának is próbáljunk segíteni
– fogalmazott Duda.
Mint korábban beszámoltunk róla, Lengyelország mellett Magyarország, Románia és Szlovákia is szeretné meghosszabbítani a szeptember 15-én lejáró, ukrán gabonára vonatkozó uniós importkorlátozásokat – ebből a szövetségből Bulgária épp csütörtökön vált ki, miután a bolgár parlament megszavazta a vétó feladását.
Karin Kneissl sokak számára ismert, annak ellenére, hogy mindössze két évig, 2017 és 2019 között töltötte be az osztrák külügyminiszteri posztot, amire az Ibiza-botrányba belebukó egykori FPÖ-vezér, Heinz-Christian Strache kérte még fel a Néppárt–FPÖ-kormányba.
Ugyanakkor Kneissl elsősorban nem diplomáciai készségeivel keltette fel a nemzetközi média figyelmét, hanem azzal, hogy
külügyminiszterként Kneissl elhívta saját esküvőjére Vlagyimir Putyint, akivel még táncolt is.
Az oroszbarát Kneissl emiatt Strache bukása után már nem folytathatta politikai karrierjét, ezért 2020-ban többször is publikált véleménycikkeket a Kreml-párti RT-be, majd 2021-ben az Rosznyeft orosz állami energetikai cégnél kapott állást, ahonnan 2022 májusában, az invázió után lemondott.
Később Libanonban élt, ahova elmondása szerint politikai menekültként érkezett, ugyanakkor most új lakóhelyet talált. A BBC tudósítása szerint
Kneissl Szentpétervárra költözik, hogy az ottani egyetemen egy think tanket irányítson.
Kneissl a lap kérdéseire nem válaszolt, akkor azonban közösségi oldalán azt írta, hogy a libanoni kitérője csak a túlélése miatt kellett, most pedig Oroszországban a tanításra fog fókuszálni.
Ugyanakkor Putyin egykori táncpartnerének így is kalandos útja volt Oroszországba, ugyanis két pónija is költözik vele, amelyeket Szíriából orosz katonai repülőgépek szállítottak Szentpétervárra.
Az ukrán erők felszabadították a kelet-ukrajnai Andrijivka falut – közölte Hanna Maliar védelmiminiszter-helyettes.
A helyszíni helyzetről szóló frissítésében Maliar elmondta, hogy a „fő harcok” Andrijivka, Kurdyumivka és Klicsivka irányában folytatódnak.
Az ukrán korrupcióellenes bíróság letartóztatta Makszim Sztepanov volt egészségügyi minisztert – írta a Sky News.
Oleh Novikov ukrán újságíró közölte, a vád szerint Sztepanov több mint 450 millió hrivnyát (több mint 4,2 milliárd forintot) sikkasztott el el az állami tulajdonban lévő Ukrán Nyomda vezetőjeként.
Az ukrán nemzeti korrupcióellenes iroda az év elején jelentette be, hogy vizsgálatot indít Sztepanov ellen.
Oroszország nemkívánatos személynek minősítette a moszkvai amerikai nagykövetség két alkalmazottját – idézi az orosz külügyminisztérium csütörtöki közleményét az MTI.
A tárcához bekérették Lynne Tracyt, az Egyesült Államok moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőjét. Tracynek állítólag heves tiltakozás közepette hivatalos jegyzéket adtak át, amely szerint Jeffrey Sillin, az amerikai nagykövetség első titkára és David Bernstein, a nagykövetség második titkára diplomáciai státusával összeegyeztethetetlen tevékenységet végzett.
A két diplomatának hét napon belül el kell hagynia Oroszország területét, persona non grata státusban.
A tájékoztatás szerint az amerikai diplomaták kapcsolatot tartottak fent az orosz nemzetbiztonságnak ártó, fizetett informátori tevékenységgel megvádolt Robert Sonovval, az amerikai konzulátus orosz állampolgárságú volt alkalmazottjával.
A közleményben rámutattak: Oroszország elvárja, hogy az Egyesült Államok vonja le a szükséges következtetéseket a két oroszországi diplomata kiutasítása után, és tartózkodjon a konfrontatív lépésektől.
A diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének törvénysértő tevékenysége – beleértve a fogadó ország belügyeibe való beavatkozást – elfogadhatatlan, és ezt az orosz fél határozottan meg fogja akadályozni.
Az Institute for the Study of War (ISW) szakértői a nyílt forrásokból származó adatok elemzése után rámutattak az ukrán védők szerdai előrenyomulására Zaporizzsja régió nyugati részén és Bahmut térségében.
A kedden közzétett földrajzi adatok azt mutatják, hogy az ukrán erők kisebb sikereket értek el Robotyne-tól délre (12 kilométerre délre Orikhivtól) a Zaporizzsjai terület nyugati részén.
A jelentés idézi az orosz haditudósítókat is, akik közül az egyik azt állítja, hogy az orosz csapatok több állásból visszavonultak Klishchiivka közelében, és védelmi pozíciókba sáncolták magukat a falutól keletre lévő vasútvonal mögött – írja az Ukrajinszka Pravda.
Két ember megsérült Donyeckben egy buszba csapódott ukrán gránát következtében – közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere Telegram-csatornáján.
A jelentések szerint az ukrán erők három 155 milliméteres lövedéket lőttek ki a Petrovszkij járásra. Emellett egy 1961-es születésű nő sérült meg egy kazettás bomba robbanásának következtében Donyeck Kirovszkij kerületében.
Az ukrán fegyveres erők az utóbbi időben kazettás bombákat használnak támadásokhoz, amelyeket Kijev az Egyesült Államoktól kapott a következő katonai segélycsomag részeként – tette hozzá a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte Bulgáriának, hogy nem hosszabbította meg az ukrán gabonára vonatkozó pénteken lejáró tilalmat.
Az X-en, hivatalos nevén Twitteren, Zelenszkij a következőket írta:
Hálás vagyok Bulgáriának azért a döntéséért, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozó korlátozásokat szeptember 15. után. Köszönöm Nikolaj Denkov miniszterelnöknek és csapatának, valamint a bolgár parlamenti képviselőknek, akik támogatták ezt a lépést. Bulgária példát mutat az igazi szolidaritásból.
Kedden Lengyelország közölte, hogy a pénteki határidő ellenére meghosszabbítja az ukrán gabonára vonatkozó tilalmat.
Négyre csökkent azon uniós tagállamok száma, akik továbbra is azt szeretnék elérni, hogy fennmaradjon az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós korlátozás, miután a Bolgár Nemzeti Tanács megszavazta a GERB–PP-kormány erről szóló javaslatát – tudósít róla a BTA bolgár hírügynökség.
A javaslatot 124 igen, 69 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadták,
így ezentúl Bulgária nem tartja fenn korábbi álláspontját, hogy a szeptember 15-én lejáró tilalmat hosszabbítsák meg.
Ezzel négy tagállam maradt, ami továbbra is szeretné meghosszabbítani a lejáró megállapodást: az eddigi vétózókat vezető Lengyelország mellett Magyarország, Románia és Szlovákia.
Bulgária kiválása nagy csapásként érheti e négy országot, akiknek eleve nincs túl nagy esélye, hogy a korlátozást meghosszabbítsák. Mint korábban beszámoltunk róla, a többi 22 tagállam azt szeretné, ha megszűnne az ukrán gabona behozatalát ellehetetlenítő gyakorlat – most hozzájuk csatlakozott Bulgária is.
A moszkvai védelmi minisztérium közölte, megsemmisített egy személyzet nélküli ukrán hajót a Fekete-tengeren – írta a Skynews.
Az orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők rendszeresen támadják meg és semmisítik meg az orosz hajókat a térségben.
A védelmi minisztérium közleményét más források nem erősítették meg.
Az Egyesült Államok mintegy 1,25 milliárd dollárt (több mint 446 milliárd forintot) ad Kijevnek a Világbank PEACE in Ukraine projektjének részeként – írta a The Guardian.
Az ukrán pénzügyminisztérium közölte, a pénzt a kiszolgáltatott csoportok megsegítésére és a kulcsfontosságú közszolgáltatások fenntartására fordítják.
Bulgária azt fontolgatja, hogy a NATO más országaival együtt, vagy akár csak saját hatáskörében, válaszlépést ad arra, hogy az oroszok lezárták a Fekete-tenger egy részét – közölte Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter az Euractiv hírportállal.
Mint mondta, Bulgária jelenleg is tárgyal arról a NATO-beli szövetségesekkel, hogy milyen választ adjanak. Elmondása szerint a fekete-tengeri orosz provokációk közül elsősorban azt sérelmezik, hogy Oroszország szeptember végéig blokád alá vonta Bulgária kizárólagos fekete-tengeri gazdasági övezetének egy részét is.
Arra a kérdésre, hogy van-e forgatókönyvük egy válaszcsapásra arra az esetre, ha egy Ukrajnából érkező, de már a bolgár zónában lévő kereskedőhajót támadás érne, a védelmi miniszter azt mondta: egyelőre nincs, mert nem látják úgy, hogy fennállna a közvetlen veszélye annak, hogy Oroszország egy NATO-ország vizén hajtson végre egy ilyen csapást, mivel ez Bulgária és a NATO egésze elleni akciónak minősülne.
Az oroszok hetekkel ezelőtt közölték, hogy blokád alá vonják Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. Voltak olyan hajók, amelyek átjutottak a blokádon, de olyanok is, amelyeket valóban megállítottak. Ukrajna azóta bejelentette, hogy találtak egy kerülőutat.
Az orosz oligarchák legalább 50 milliárd dollárnyi érdekeltségüket már visszamenekítették Oroszországba és más baráti országokba – írja a Bloomberg.
Az amerikai hírügynökség szerint a milliárdosok nemcsak a nyugati szankciók miatt kényszerültek erre, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyomást helyez rájuk annak érdekében, hogy vigyék vissza érdekeltségeiket Oroszországba.
Mindez azt jelenti, hogy a milliárdosoknak kevesebb lehetősége nyílik arra, hogy befektetőbarát, alacsony adóterheket megkövetelő országokban tartsák vagyonukat, és külföldi valutában vegyék fel az osztalékot, ahogy azt az utóbbi évtizedekben tették.
A titkosszolgálat (SZBU) és az ukrán haditengerészet közösen hajtotta végre azt a támadást, amely csütörtökön történt a Krím félszigeten található Jevpatorijában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lapnak az SZBU egyik tisztviselője azt nyilatkozta, hogy ez egyedi művelet volt, és azt is hozzátette:
sikerült megsemmisíteniük egy SZ–400 Triumf típusú légvédelmi rendszerkomplexumot, amely értéke – ÁLLÍTÁSa SZERINT – átszámítva 1,2 milliárd dollár.
A lap forrása szerint a komplexumot drónokkal és Neptun típusú rakétákkal vették célba. Először a drónok kiiktatták a rendszer „szemeit”, a radarokat és antennákat, és ezután csapódott be két rakéta.
Az SZ–400 értékével egyébiránt meglehetősen szélsőséges becslések láttak napvilágot a múltban.
A CNBC egy 2018-as cikkben még 500 millió dollárra becsülte az értékét, de India még ugyanabban az évben 5,5 milliárd dollárért rendelt meg belőlük öt darabot az oroszoktól, amelyeket még most szállítanak le (a Reuters szerint három már megérkezett, de kettőt még várnak az indiaiak, és az utóbbiak 2024 végéig futhatnak be). A Rand Corporation oldalán megjelent egyik korábbi írás szerint mindezt az magyarázhatja, hogy a komplexumhoz számos kiegészítő eszközt tartozik, és ezek dobhatják meg az árát.
Ukrajna azt állítja, hogy megsemmisített egy orosz légvédelmi rendszert Jevpatorija város közelében a Krím félszigeten – írta a The Guardian. Mint írták, a rendszert az ukrán biztonsági szolgálat és a haditengerészet semmisítette meg egy drón- és rakétatámadásban csütörtök reggel.
Oroszország korábban közölte, hogy légvédelme 11 katonai repülőgépet lőtt le egyik napról a másikra a Krím felett.
Ukrán források a közösségi médiában osztottak meg felvételt a robbantásról, amely állításuk szerint megerősíti a légvédelem kiiktatását.
Vlagyimir Putyin állítólag elfogadta a meghívást, hogy látogasson el Észak-Koreába a Kim Dzsongunnal való találkozója után – írja a Sky News.
Az észak-koreai hírügynökség, a KCNA szerint Kim Dzsongun a megbeszélésük után meghívta Putyint, hogy egy megfelelő időpontban látogasson el az országába.
Az orosz elnök pedig örömmel elfogadta a meghívást.
Érdemes megjegyezni, hogy az Észak-Koreából származó információkat nehéz ellenőrizni, és a Kremlből nem érkezett azonnali megerősítés.
Egy hatéves kisfiú életét vesztette és négy további ember megsérült a Herszon megyei Novodmitrivka falut ért orosz tüzérségi támadásban – közölte csütörtökön az ukrán főügyészség a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
A közlemény szerint az orosz tüzérség lövései lakóházakba csapódtak be, ennek következtében halt meg a kisfiú, és a sérültek között van a gyermek 13 éves bátyja is.
Az ukrán légierő csütörtökön arról számolt be, hogy az éjszakai órákban egészen hajnali fél háromig három irányból támadtak az ország déli és északi térségében Sahed–136/131 típusú drónokkal az orosz erők.
A közlés szerint az ukrán légierő a 22 orosz drónból 17-et megsemmisített – írja az MTI.
Három drón a dnyipropetrovszki régiót támadta, és Szerhij Liszak kormányzó szerint számos épületben kárt tettek. A kormányzó hozzátette, hogy éjszaka az orosz tüzérség is lőtte a régiót.
Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő a hírek szerint pénteken Oroszországba látogat, és találkozik Vlagyimir Putyinnal – közölte a Sky News.
A Belta belorusz állami hírügynökség szerint a fő napirendi pontok a nemzetközi ügyek és a regionális kérdések lesznek.