Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal zárul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Kijevbe látogatott Martin Sklenar szlovák védelmi miniszter, akivel Volodimir Zelenszkij elnök találkozott, aki megköszönte Pozsony támogatását – írja az eurointegration.com.
Zelenszkij elmondta, hogy a szlovák védelmi miniszterrel a front helyzetéről, az ukrán védelmi erők kiemelt szükségleteiről, a humanitárius aknamentesítésről, valamint Ukrajna és Szlovákia együttműködéséről tárgyalt a találkozón.
Hálás vagyok Szlovákiának, amiért támogatja Ukrajnát
– mondta az ukrán elnök.
Ukrajna azt állítja, hogy 5000 orosz drónt semmisített meg a háborúban. A drónok kulcsszerepet játszottak a háborús erőfeszítésekben, Oroszország például számos iráni gyártmányú kamikazedrónt használt.
Az orosz erők legutóbb több mint 30 drónnal támadták Kijevet egy éjszakai légitámadás alkalmával.
Az ukrán erők a 33 orosz drónból 26-ot semmisítettek meg.
Megerősítette az Európai Unió Ukrajna melletti szilárd kiállását az orosz–ukrán háborúban Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett szombaton Odesszába.
Mi – mint Európai Unió – támogatjuk Ukrajnát területi integritásának helyreállításáért folytatott harcában
– jelentette ki Borrell, amikor megtekintette a rakétacsapás következtében súlyosan megsérült Urunk színeváltozása ortodox székesegyházat. Katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai támogatásról egyaránt szó van – tette hozzá.
Borrell ismételten súlyos vádakkal illette Vlagyimir Putyin orosz elnököt annak a gabonaegyezménynek a felfüggesztéséért, mely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül – írja az MTI.
Az orosz lépésnek éhínség lesz a következménye, mert világszerte sok embernek nem lesz mit ennie – idézte Borrellt jelentésében az Európai Külügyi Szolgálat. A főképviselő emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a legutóbbi időkig az ENSZ Világélelmezési Programjának legnagyobb gabonaszállítója volt.
A főképviselő szűk két hete jelentette be, hogy rövidesen megszervezi a 27 uniós külügyminiszter találkozóját Kijevben. A tervezett találkozón legalább érintőlegesen minden bizonnyal szóba kerül Ukrajna EU-csatlakozási perspektívája. Az ország június óta hivatalos tagjelölt, de a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a 27 EU-tagországnak egyhangú döntést kell hoznia.
Robbanást követően tűz ütött ki egy nyugat-ukrajnai kőolajvezetéknél, hat ember, közöttük két gyermek megsérült – közölte az állami katasztrófaelhárítási szolgálat.
A hatóság korábban azt közölte, hogy törés következett be a kőolajvezetéken az Ivano-frankivszki terület Nadvirna városa körzetében, Sztrimba falu közelében, a 150 milliméteres átmérőjű vezetéken kifolyt kőolaj 100 négyzetméternyi területet öntött el.
A tüzet a szakembereknek sikerült eloltaniuk, a sérülteket kórházba vitték – írja az MTI.
Az 55 éves Oleg Grecsko többször volt börtönben gyilkosságért, a háborúban való részvételért kegyelmet kapott, amikor a Wagner-csoport tagjaként részt vett az ukrajnai invázióban.
Otthon erősen összeveszett a lánytestvérével, akit dühében benzinnel leöntött, majd felgyújtotta őt és a házat – közölte a Nexta.
A testvér a helyszínen meghalt, a zsoldos pedig a kezén keletkezett égési sérülésekkel került kórházba.
Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna négy része megszavazta, hogy Oroszország részévé váljon – írja a Sky News.
Oroszországhoz akarnak tartozni. A csatlakozás a nemzetközi normákkal összhangban történt
– mondta Putyin a megszállt területek annektálásának évfordulóján mondott beszédében.
Az orosz elnök hozzátette, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió lakói a hónap elején tartott helyi választásokon, amelyeken az orosz Központi Választási Bizottság szerint a kormánypárt nyerte a legtöbb szavazatot, ismét kifejezték, hogy Oroszországhoz akarnak tartozni.
Csehország engedélyezte Ukrajnának, hogy gyártósorokat nyisson a CZ BREN 2 támadófegyver fejlesztésének céljából. A fegyver ukrán neve Sich lesz.
A döntést a cseh védelmiminiszter-helyettes jelentette be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Egy szakportál szerint Ukrajna valószínűleg már most is a CZ BREN 2 gépkarabélyt használja a fronton.
Szeptember 29-én volt egy éve, hogy Oroszország látszatnépszavazást tartott, és bejelentette négy ukrán régió illegális annektálását.
Vlagyimir Putyin az első évfordulót egy hangfelvételen rögzített beszédben ünnepelte, mondván, hogy Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja lakossága „közösen hozta meg a valóban népi döntést” – írja a Sky News.
Putyin úgy gondolja, hogy „teljes mértékben megfeleltek a nemzetközi normáknak” a népszavazások, és „fontos lépést jelentenek az Oroszországgal közös államuk megerősítésében”.
ám VALÓJÁBAN CSAK Két ORSZÁG ISMERTE EL EDDIG a szavazás legitimitását: ÉSZAK-KOREA ÉS SZÍRIA.
A világ többi része törvénytelennek minősítette őket, és megtagadta, hogy a négy helyszínt orosz területként ismerje el. A brit védelmi minisztérium szerint a lépés megmutatta, hogy a világ úgy döntött, Ukrajna mellett áll.
Oroszország továbbra is a magánhadseregek zsoldosaira és önkéntes egységeire támaszkodik az Ukrajna elleni háborújában, még a wagneri felkelés után is – derül ki a brit katonai hírszerzés értékeléséből.
A Kreml által közzétett felvételen az látható, amint Putyin orosz elnök találkozik Andrej Trosevvel, a Wagner-zsoldoscsoport egykori vezérkari főnökével, akit az elnök új önkéntes harci egységek felállításával bízott meg.
A találkozón jelen volt Junusz-bek Jevkurov orosz védelmiminiszter-helyettes is, akit nemrégiben afrikai nemzeteknél láttak látogatóban.
Öt ember megsérült Zaporizzsja külterületén egy orosz rakétatámadás következtében, amely öt lakóházat és egy infrastrukturális egységet is megrongált szeptember 30-án – közölte a regionális katonai közigazgatás a Kijev Independent szerint.
Az újságírók a városban 10 óra 20 perckor két robbanást hallottak. Jurij Malasko, a Zaporizzsjai terület kormányzója elmondta, hogy a két csapás 10:06 és 10:20 között érte Matvijivka települést.
A hatóságok egyelőre nem közölték, hogy milyen típusú rakétákat használtak, de a csapásokat ballisztikus rakétákra vonatkozó riasztás idején hajtották végre.
Az áldozatok közül csak egy került kórházba, a többiek az orvosi ellátás után visszahúzódtak.
Belorusz tisztviselők azt tervezik, hogy találkoznak illegálisan kitoloncolt ukrán gyerekekkel – közölte a kijevi külügyminisztérium.
A látogatás célja az orosz megszállás alatt álló ukrajnai területekről való kitoloncolásuk legalizálása – közölték, hozzátéve, hogy a tisztviselők azt tervezik, hogy „nemzetközi képviselőknek álcázzák magukat”.
Belarusz el kívánja intézni, hogy a Minszkben akkreditált külföldi diplomáciai testületek képviselői meglátogassák az Oroszország által ideiglenesen megszállt Liszicsanszk és Szevjerodonyeck városokból Belaruszba hurcolt ukrán gyermekek úgynevezett tartózkodási, oktatási és rehabilitációs helyeit
– közölték.
A gyermekek erőszakos elhurcolása háborús bűncselekménynek minősülhet. Sőt a Nemzetközi Büntetőbíróság éppen e miatt a bűncselekmény miatt adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen – írja a Sky News.
A külügyminisztérium felszólította a külföldi országokat, hogy „ne vegyenek részt a belorusz rezsim propagandarendezvényén”.
Mind a nemzeti nyomozás szintjén, mind a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatának részeként folytatjuk a munkánkat, hogy bíróság elé állítsunk minden olyan személyt, aki bűncselekményeket követett el ukrán gyerekek ellen
– közölték.
Afrika nemcsak az ukrán fegyverek vásárlásában érdekelt, hanem abban is, hogy a gyártás a saját területén történjen – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Afrika az ukrán hadiipari termékek egyik legnagyobb piaca volt a háború kitörése előtt. Ma Afrika várja, hogy az ukrán vállalatok ismét fegyvereket adjanak el a kontinensen. Egyelőre ez kizárt
– tette hozzá az ukrán külügyminiszter. Kuleba szerint az afrikai országok az egyeztetések alkalmával kezdeményezték az ukrán fegyver- és lőszergyártás a kontinensre történő áthelyezését – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Oroszország addig folytatja különleges katonai műveletét, amíg el nem pusztítja az ukrajnai náci rezsimet, és fel nem szabadítja az orosz őshonos földeket” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
A győzelem a miénk lesz, és Oroszországon belül több új régió alakul majd
– idézte a politikust a TASZSZ.
Medvegyev emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt a népszavazásokon a Donyecki, a Luhanszki, a Herszoni és a Zaporizzsjai területek lakói sorsdöntő döntést hoztak, a hazájukkal akarnak lenni. „Ez a döntés nemcsak a történelmi igazságosság helyreállításának, hanem az orosz nép egységének, kolosszális akaratának és önzetlenségének szimbólumává is vált” – mondta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Elítélték azt a három hivatásos közlegényt, aki egy lőtéren tartott kiképzéskor erőszakot alkalmazott parancsnokával szemben, mielőtt egy különleges műveletre küldték volna őket – írja az MK.ru.
A Novocserkasszki Helyőrségi Katonai Bíróság általános rezsimtelepen letöltendő 5,5 év börtönre ítélte Ramil Bimagambetovot, Zanarbek Dzalmukambetovot és Csingiszkán Kalijevet.
Bűnösnek találták őket „mozgósítás, fegyveres konfliktus és harci műveletekben feljebbvaló elleni erőszakos cselekményekben”.
A bűncselekmény június 1-jén történt a védelmi minisztérium Rosztovi területen lévő gyakorlóterén. Kiképzés közben a parancsnok vitába keveredett hivatásos katonákkal, amit fizikai bántalmazás követett. A kiadvány szerint „a tiszt nem sérült meg súlyosan, amint azt az orvosi vizsgálat megállapította”, de a helyzet aláásta „a parancsnok tekintélyét a dulakodást figyelő beosztottjai szemében”.
Ukrajna lesz a világ első olyan országa, amely saját, pilóta nélküli tengeri drónflottával rendelkezik. Ez máris arra kényszerítette az oroszokat, hogy elrejtsék hajóikat. Volodimir Zelenszkij elnök ezt a védelmi ipar nemzetközi fórumán mondta – írja az UNIAN.
Megjegyezte, Ukrajna hálás partnereinek a katonai támogatásért, de az oroszok legyőzéséhez Ukrajnának továbbra is szüksége van saját fegyveriparára. Zelenszkij szerint
az ukrán gyártók egyre erősebbek a háborús körülmények között.
Ezek nemcsak állami tulajdonú védelmi vállalatok, hanem olyan magán start-up cégek is, amelyek még csak most kezdték el a munkát, de már „nagyon jól” bizonyítottak.
A világ látja, mire képesek az ukrán rakéták, a technológiáink, az ukrán drónok. Létrehozzuk a világ első haditengerészeti drónflottáját, amely megfosztja az orosz hadihajókat az érzéküktől, és megsemmisíti őket
– mondta az ukrán elnök.
Az ukrán rendőrség hat, állítólagos orosz háborús bűncselekményt rögzített Herszon jobb partján, miután a régiót támadások érték – írja a Sky News.
A területet több rakétavetővel, aknavetővel, nehéztüzérségi eszközzel, pilóta nélküli légi járművel tűz alá vették.
Az orosz hadsereg irányított légibombákat dobott le Beriszlavra és Olhivkára
– mondták az ukrán hatóságok.
A robbanások következtében Beriszlavban hét lakóház, Olhivkában pedig hat ház rongálódott meg.
Egy másik településen egy 49 éves férfi megsérült, miután egy gránát a kertjében landolt. „Többszörös repeszsérülést szenvedett a nyakán, a mellkasán és a hasán” – áll a közleményben.
„Az orosz hadsereg éjt nappallá téve támadta Herszon lakónegyedeit különböző típusú fegyverekkel” – tették hozzá.
Nemrég írtunk arról, hogy a Fehér Ház szerint jelentős szerb egységek vonultak fel Szerbia és Koszovó határán, miután az utóbbi időben ismét elmérgesedett a két nemzet konfliktusa. Ezzel kapcsolatban Oroszország kanadai nagykövetsége is megfogalmazott egy üzenetet.
A nagykövetség hivatalos Twitter-oldalán azt írták a fejleményekre reagálva:
Koszovó Szerbiáé.
Oroszország azon országok közé tartozik, amelyek nem ismerték el Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségét.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a Belgorodi terület fölött ukrán rakétákat lőttek le – írja a The Guardian.
A minisztérium állítása szerint
több mint 10 ukrán egység tüzérségi csapatait leplezték le és gyengítették meg.
Valamint egy taktikai repülőcsoport csapásokat mért a donyecki térségben található Torszkoje közelében lévő területre.
A minisztérium úgy véli, az ukrán erők itt akár 50 katonát, valamint egy páncélozott harcjárművet is elveszthettek.
Megalakult az ukrán védelmi ipari szövetség, amelyhez a fegyverek és haditechnikai eszközök globális gyártói is csatlakozhatnak – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor megnyitotta Kijevben a védelmi ipar első fórumát.
Az ukrán államfő kijelentette, hogy „a védelmi iparágak első nemzetközi fórumán létrehoztuk a védelmi iparágak szövetségét. Alapító nyilatkozatához a világ minden tájáról csatlakozhatnak a fegyver- és haditechnikai eszközök gyártói”.
A fórum résztvevőinek küldött elnöki üdvözlet szövegét a Telegram üzenetküldő csatornán tették közzé szombaton. Az elnök szerint a nyilatkozatot 13 vállalat írta alá.
Zelenszkij szólt arról, hogy a fórumon több mint 30 ország és 252 katonai vállalat képviselteti magát, amelyek „a fegyverek, védelmi rendszerek és megoldások teljes skáláját” gyártják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédet mondott péntek éjjel, amelyben az orosz nép egységéről beszélt, és üdvözölte azon kelet-ukrajnai régiók lakóit, akik egy évvel ezelőtt „csatlakoztak” Oroszországhoz.
Oroszország egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 30-án nyilvánított sajátjának négy kelet-ukrajnai régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja) azt követően, hogy „népszavazásokat” tartottak ezeknek a területeknek azon részein, amelyeket az orosz hadsereg ellenőriz. A döntést a nemzetközi közösség nem ismerte el, és a nemzetközi jog szerint e régiók továbbra is Ukrajna részének számítanak.
További részleteket ide kattintva olvashat.
Az FSZB bővíteni kívánja képességeit az orosz internetfelhasználók megfigyelésére és műveleteinek álcázására. A jelentés megjegyzi, hogy az FSZB valószínűleg támogatni fogja az Állami Duma törvénytervezetének módosításait, amelyek kiterjesztenék digitális önkényuralmi eszközeit az orosz internetfelhasználók, banki és távközlési vállalatok megfigyelésére – tájékoztat az Ukrajinszka Pravda.
A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az FSZB ellenőrzésre való törekvése (a nagyvállalatok adatbázisai felett) valószínűleg része annak a kísérletnek, hogy megerősítse Oroszország és Ukrajna lakossága elleni megfigyelési intézkedéseket.
Az FSZB arra is fel kívánja használni az adatbázisokhoz való esetleges új hozzáférést, hogy könnyebben álcázza műveleteit.
Az FSZB potenciális új hozzáférése a magánvállalati adatbázisokhoz hatással lehet az információbiztonságra olyan országokban is, amelyek igénybe veszik az orosz nyílt adatszövetség szolgáltatásait.
Lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai péntekről szombatra virradó éjszaka, amikor Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen, közölte szombaton a román védelmi minisztérium (MAPN).
A MAPN, miután észlelte a közeledő drónokot, helyi idő szerint 22:38-kor, értesítette a katasztrófavédelmet, hogy a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcsa és Galac megye lakosságát:
fennáll a veszélye, hogy újabb tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódjanak be román terültre, ugyanakkor riasztotta a légi járőrszolgálatot is.
A hadsereg rádiólokációs felderítő rendszere azt jelezte, hogy egy célpont engedély nélkül behatolt a román légtérbe és Galac város felé halad.
A Digi24 hírtelevízió szerint éjszaka lakossági bejelentés is érkezett a 112-es segélyhívóra, miszerint repülők zaját hallották közelről és egy lehulló tárgyat láttak Galac közelében.
A katasztrófavédelem, a rendőrség és határrendészet egységei lezárták a környéket, és szombat reggel megkezdték átkutatását.
A gabonaexportban fontos szerepet játszó ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások során szeptemberben több alkalommal is – feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált – orosz drónok darabjai csapódtak be a NATO-tagállam Románia területén.
Ezeket az incidenseket csak a becsapódott dróndarabok megtalálása után ismerte el a MAPN, a román radarok és a járőrszolgálatot teljesítő harci repülőgépek ugyanis mindeddig nem észlelték a légtérsértéseket.
A román vezetők háborús bűncselekménynek minősítették és elítélték Oroszországnak az ukrán lakosság, valamint az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó dunai kikötők elleni támadásait, és Románia határozott tiltakozását fejezték ki a külügyminisztériumba berendelt orosz nagykövetnek a román légtér ismételt megsértése miatt – írta az MTI.
Az ukrán hadsereg laktanyái és raktárai ellen irányulhatott az a csapás, amely Vinnicjában, Kalinyivka városában történt szombat hajnalban – írja az Informant nevű telegramos hadiblog.
Az oldal azt közölte, hogy Sahid öngyilkos drónok csapódtak be ezeknél a célpontoknál, és több helyen tűz keletkezett, amelyet a NASA műholdjai is megörökítettek.
Azt, hogy tűz ütött ki egy infrastrukturális létesítménynél, az ukrán déli hadseregcsoport is megerősítette. Ők azt is közölték, hogy a lángok kiterjedése miatt a helyi hatóságok eredetileg még egy evakuációt előkészítését is megkezdték. Azonban időközben sikerült lokalizálni a tüzet, így erre végül nem volt szükség.
Kalinyivkában egyébiránt már a háború első napján is lebombáztak egy ukrán lőszerraktárat – legalábbis az orosz fél ezt közölte egy helyi videó alapján. Egy hónappal később pedig egy üzemanyagraktárat ért csapás a városban.
A déli ukrán hadseregcsoport arról számolt be szombat reggel, hogy az előző éjjel mintegy 30 öngyilkos drónt lőttek le, amelyeket Oroszország dél-ukrajnai célpontok ellen indított.
Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint
A közleményből nem derült ki, hogy pontosan hány drónt indított Oroszország, csak azt sorolták fel, hogy hányat lőttek le. A csapások miatt legalább 9 éjszakai vonat is késett.
Szombat reggel nagyszabású légiriadót hirdettek Ukrajnában a ballisztikus rakéták fenyegetése miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Helyi idő szerint délelőtt 10 óra 10 perc körül légiriadót rendeltek el Csernyihiv, Cserkaszi, Kirovohrad, Szumi, Poltava, Dnyipro és Harkiv régiókban.
Az ukrán légierő ballisztikus rakéták bevetésének veszélyére figyelmeztetett ezekben a régiókban.
Ezt követően Herszon és Mikolajiv régiókban is riadókészültséget hirdettek ugyanezen okból.
Szombat hajnalban robbanások történtek Vinnicja régióban – közölte az Ukrajinszka Pravda a helyi tisztviselőkre hivatkozva.
A hírportál szerint nem sokkal hajnali egy óra után történtek a detonációk Kalinyivka település közelében. A helyi katonai közigazgatás vezetője – az ilyenkor szokásos kommunikációhoz igazodva – mindössze annyit árult el, hogy egy infrastrukturális létesítményt találtak el az oroszok rakétával.
A katasztrófavédelmi egységek a helyszínre érkeztek, áldozatokról egyelőre nincs hír.
Az észak-atlanti szövetség országainak fel kell készülniük a taktikai nukleáris fegyverek esetleges bevetésére. Nukleáris konfliktusra akkor kerülhet sor, ha az Egyesült Államok figyelmét Kína eltereli – írja az Unian a Pentagon korábbi tisztviselőjére hivatkozva.
Az orosz erők lassú fellépése az ukrajnai háború első napjaiban azzal a kockázattal járt, hogy a NATO-ban egyeseket meggyőztek arról, hogy a szövetséget veszélyeztető jövőbeli orosz nukleáris fenyegetés elsősorban a NATO hagyományos fölénye és a fokozott elrettentés révén fékezhető meg. Ez óriási tévhit
– írta cikkében Gregory Weaver, a Pentagon egykori magas rangú tisztviselője.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziós döntése egyszerre mutatott nagy kockázatvállalási hajlandóságot és mélyreható hibákat a tervezés során.
„A NATO vezetőinek fel kell ismerniük, hogy az orosz erők ukrajnai fellépése valószínűleg növeli Oroszország nukleáris fegyverekre való támaszkodását. Oroszország valószínűleg szükségét érezné egy feltételezett, NATO-elleni háborúban, hogy a konfliktus korai szakaszában nukleáris fegyvereket vessen be, akár a győzelem elérése, akár a vereség megakadályozása érdekében. Ez azt jelenti, hogy az orosz nukleáris eszkaláció elrettentése még fontosabbá válik, mint az orosz hagyományos agresszió elrettentése” – olvasható a cikkben.
A Pentagon volt tisztségviselője úgy véli, hogy egy nukleáris konfliktusra akkor kerülhet sor, ha az Egyesült Államok figyelmét elvonja a Kínával Tajvanért vívott háború, és az amerikai erők megoszlanak a két hadszíntér között, így az ukrajnai háború befejezése után is sürgető feladat marad, hogy Oroszországot elrettentsék a NATO elleni nukleáris fegyverhasználattól.
Oroszország ukrajnai inváziója „sebeket ejtett” a déli tájakon – jelentette Brady Africk, az American Enterprise Institute elemzője.
A régióról készült legfrissebb műholdfelvételeket megvizsgálva Africk megállapította, hogy „a legtöbb kár az elmúlt négy hónapban keletkezett, amikor Ukrajna dél felé nyomult az oroszok által megszállt területre”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy olyan rendeletet írt alá, amely engedélyezi az ukrán állampolgárok számára, hogy vízum nélkül lépjék át Oroszország határát – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.
A rendelet szerint az Ukrajnába történő visszautazáskor elég lesz csak a személyigazolványt felmutatni. Kiskorúak utazása esetében azonban a szülő, vagy a törvényes gyám születési anyakönyvi kivonatára vagy útlevelére lesz szükség, amely tartalmazza a gyermekre vonatkozó információkat is.
A beszámoló szerint továbbá a lejárt okmányokkal is engedett a belépés Oroszországba. A kiutazást azonban csak a Belügyminisztérium területi szerve által kiállított, a külföldi állampolgár személyazonosságának megállapítására vonatkozó határozat másolata alapján engedélyezik.
Az ukrán állampolgárságú gyermek akkor hagyhatja el Oroszországot valamelyik törvényes képviselőjével vagy egy másik felnőtt személlyel együtt, ha közjegyző által hitelesített beleegyezéssel rendelkezik.