Ukrajnát kedd éjjel dróntámadás érte, mely egy kritikus infrastrukturális létesítményt rongált meg a nyugati Hmelnyickij régióban – közölte Szehij Tiurin, a régió egyik magas rangú tisztviselője.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szerda esti videóbeszédében megerősítette, az orosz drónok célpontja a Hmelnyickij Atomerőmű volt.
„Hmelnyickij régió, Szlavuta városa. Ott jegyzik fel az orosz drónok tegnap esti robbanása által okozott károkat. A drónokat lelőtték, de sok a megrongált épület - betört üveg az ablakokon, ajtókon, épületek tetején” – idézi Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda.
Valószínű, hogy a Hmelnyickij atomerőmű volt a drónok célpontja, mivel a robbanáshullám betörte az ablakokat, többek között az atomerőmű területén lévő ablakokat is. Egyelőre úgy tudni, hogy két tucat helyi lakos sérült meg. Mindenki megkapta a szükséges segítséget
– tette hozzá az ukrán elnök.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint „ez az incidens ismét rávilágít Ukrajna rendkívül törékeny nukleáris biztonsági helyzetére, amely mindaddig így lesz, amíg ez a tragikus háború tart. Lehet, hogy legközelebb nem leszünk szerencsések.” Az Unian idézte a NAÜ főigazgatójának szavait.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte az Egyesült Államoknak az újabb katonai segélycsomagot, megjegyezve annak fontosságát a légvédelem megerősítése szempontjából – írja az Interfax orosz állami hírügynökség.
Az ukrán elnök köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek, az amerikai kongresszusnak, valamint az amerikai népnek is.
Hálás vagyok Joe Biden amerikai elnöknek, az amerikai kongresszusnak és az amerikai népnek a mai katonai segélycsomagért. A tél beköszöntével a légvédelem megerősítése kulcsfontosságú az ukrán városok és az infrastruktúra védelme szempontjából
– írta Zelenszkij csütörtökön az X-en. Hozzátette: nagyra értékeli, hogy a Bidennel kötött megállapodásaikat végrehajtják.
Csütörtökön az orosz hadsereg ismét nehéztüzérséggel és kamikazedrónokkal lőtte Nikopolt – írja az Ukrinform.
Egy magánvállalkozás és három lakóépület is megrongálódott. Az előzetes információk szerint áldozatokról nem érkezett jelentés.
A régió más járásaiban nem voltak orosz csapások. Szerdán az orosz hadsereg háromszor támadta drónokkal és tüzérséggel a települést.
Tizenöt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte egy bíróság az Ukrán Ortodox Egyház (UPC) egy parókiavezető papját hazaárulásért – adta hírül az MTI.
A bíróság a börtönbüntetés mellett vagyonelkobzást is elrendelt.
A hatóságok nem hozták nyilvánosságra az elítélt pap nevét. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy miután megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik alkalmazottja kapcsolatot létesített a pappal.
Utóbbi önként beleegyezett az együttműködésbe, mert „Kreml-párti politikai nézeteket vallott, amelyeket többször hangoztatott is a körülötte lévők körében, beleértve a templomába járó híveket”.
A pap ukrán katonai létesítményekről és csapatok tartózkodási helyéről tájékoztatta az FSZB-t.
Ukrajna új segélycsomagokat kapott: az Egyesült Államoktól 150 millió dollár értékben, Dániától pedig 500 millió dollár értékben. Az Ukrajnának szánt új katonai támogatási csomagokról Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon számolt be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy a csomagok az alábbiakat is tartalmazzák:
Elmondták továbbá, hogy a Dániából érkező 500 millió dolláros segélycsomag lőszereket, BMP–2-eseket, T–72EA harckocsikat és egyéb fegyvereket tartalmaz. Jermak köszönetet mondott Ukrajna szövetségeseinek.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérésében részt vett ukránok több mint háromnegyede mondta azt, hogy fontos számára Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Ugyanakkor a válaszadók meglehetősen visszafogottan értékelik Ukrajna uniós tagságra való felkészültségét.
A válaszadók 77 százaléka szerint fontos számukra, hogy Ukrajna az EU tagjává váljon. A válaszadók 60 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna védje meg érdekeit, és készen áll arra, hogy a csatlakozást egy bizonyos időre elhalasztják. Velük ellentétben 27 százalék gondolja úgy, hogy az EU minden követelményét teljesíteni kell ahhoz, hogy a lehető leghamarabb csatlakozni lehessen.
Csak 22 százalék gondolja úgy, hogy Ukrajna teljesen készen áll, és ugyanennyien vannak azon a véleményen, hogy Ukrajna teljesen felkészületlen – idézi a jelentést az Unian.
Ukrajna 275 gyermek evakuálását tervezi a Harkivi terület Kupjanszki járásában található 10 településről – jelentette be a reintegrációs minisztérium október 26-án.
A szóban forgó települések Kindrashivka és Tyshchenkivka, Kupjanszk, Kupjanszk-Vuzlovyi és Kivsharivka, valamint Hlushivka, Kolisnykivka, Kurylivka, Novoosynove és Podoly. Ezek nagyjából 10-20 kilométerre nyugatra fekszenek a frontvonaltól – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán hatóságok augusztusban kezdték el evakuálni a gyerekeket a kupjanszki körzetből, mivel az orosz erők fokozták támadásaikat a térségben. Oroszország nyár óta nagy erőket összpontosít Lyman-Kupjanszk irányába, és a közelmúltban a teljes keleti front mentén jelentős támadásokat indított.
Tűz ütött ki a CHP-16 hőerőműben Moszkvában, amely mintegy másfél millió embert lát el hővel és árammal az orosz fővárosban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hivatalos információk szerint három gázkazán kapott lángra, amellyel egy időben az épület teteje részlegesen beomlott.
A biztonsági szolgálatok elzárták a gázellátást, és megvárják, hogy a gáz kiégjen, mielőtt megkezdik a tűz oltását. A hőerőművet az áramellátásról is lekapcsolták. A tűz oka egyelőre ismeretlen – tették hozzá.
Ukrajna orosz harci repülők fenyegetése miatt felfüggesztette az újonnan létesített fekete-tengeri gabonafolyosó forgalmát – közölte csütörtökön a Barva Invest ukrán tanácsadó cég az ország tengeri kikötői igazgatóságára hivatkozva.
A felfüggesztés a cég közlése szerint gyakorlatilag már két napja érvényben van a hadsereg döntése miatt, amelyet a megnövekedett orosz légi tevékenységből eredő fenyegetésre hivatkozva hoztak.
„A jelenlegi tilalom a csütörtöki nap végéig érvényes, de elképzelhető, hogy meghosszabbítják” – fűzte hozzá a Barva Invest.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG–31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett – emlékeztet az MTI.
Ukrajna már jövő év januárjában 300 kilométeres hatótávolságú rakétákat kap a nyugati szövetségeseitől. Erről Miroszlava Gongadze, az Amerika Hangja (VOA) újságírója számolt be az X-en csütörtökön.
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának magas rangú tisztviselői szerint az Ukrajnának történő fegyverszállítások üteme nem lassul a jövőben – teszi hozzá a Korrespondent.
Gongadze megjegyezte: januárban Ukrajna új rakétákat kap, amelyek hatótávolsága 300 kilométer, esetükben a robbanófej tömege 100 kilogramm. Emellett a tervek szerint Kijev szövetségesei segítséget nyújtanak a Buk–M1 légvédelmi rendszerek újbóli felszereléséhez is.
Októberben Ukrajna ballisztikus rakétákat kapott az Egyesült Államoktól, azok 165 kilométeres hatótávolsággal bírnak. Ezeket Luhanszk és Berdjanszk repülőtereinek támadására használták.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban reményét fejezte ki, hogy a jövőben 300 kilométeres hatótávolságú rakétákat kapnak a Nyugattól – a jelek szerint teljesül a kívánsága.
Ukrajna reintegrációs minisztériuma közölte, hogy több száz gyermek evakuálását tervezi az északkeleti Kupjanszk város közelében élő közösségekből, mivel Oroszország fokozza a támadásokat a térségben.
A tervek szerint 275 gyermeket evakuálnak 10 helységből Kupjanszkban és környékén, amely kevesebb mint öt mérföldre fekszik a frontvonaltól – írja az AFP jelentése alapján a The Guardian.
Az ukrán hatóságok már augusztusban bejelentették a Kupjanszk melletti települések evakuálását, de a harcok azóta fokozódtak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, a NATO–Ukrajna Tanács azért ült össze, hogy megtárgyalja a Fekete-tenger biztonságával kapcsolatos kérdéseket.
„A szövetség szintjén az országunk és kikötőink elleni orosz támadásokat egyértelműen elítélték” – idézi Zelenszkij tájékoztatóját a CNBC.
„Megvitattuk, hogy milyen konkrét intézkedések hozhatnak nyugalmat és kiszámíthatóságot a fekete-tengeri régióban” – tette hozzá az ukrán elnök.
Az Ukrán Fegyveres Erők szerdán két Leopard harckocsit és 85 katonát veszítettek Zaporizzsja irányában az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának jelentése szerint.
A minisztérium megjegyezte, hogy az ukránok amerikai gyártású M777 tüzérségi rendszert, D-20 tarackágyút és szintén amerikai gyártmányú M119 mozsárágyút is veszítettek az oroszok elleni támadásuk közben – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajna fokozni fogja a lőszergyártást azáltal, hogy magánvállalatokat von be a gyártási folyamatokba – mondta Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
„A vállalatok megrendelték a megfelelő berendezéseket, néhány berendezést pedig már telepítenek is a vállalkozások zárt területein, aminek köszönhetően a közeljövőben látni fogjuk saját termelésünk növekedését” – idézi Danilovot a The Kyiv Independent.
A tisztviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna, hanem szövetségesei, valamint Oroszország is lőszerhiányban szenvednek.
Az ukrán katonai technológiai fejlesztők létrehoztak egy új, pilóta nélküli földi járművet (UGV), amely képes robbanóanyagok szállítására és páncélozott járművekkel történő vezetésre – mondta Viktoria Kovalcsuk, a projekt szóvivője szerdán a Business Insidernek.
A Ratel S, vagy másnéven Honey Badger nevű UGV-t a Brave1 kormányzati kezdeményezés részeként fejlesztették ki.
„A projekt lényege, hogy a robotot mobil robbanófejként használják, amely páncéltörő aknákat vagy más robbanóeszközöket hordoz” – mondta Kovalcsuk.
A robot 40-50 percig képes futni átlagos sebességgel, vagy akár két órát lassabb sebességgel – írja a The Kyiv independent.
Oroszország „tömegesen” toboroz kubai zsoldosokat, hogy Ukrajnában harcoljanak – közölte a Nemzeti Ellenállási Központ a The Kyiv Independent szerint.
A kubai harcosok állítólag részt vesznek a jelenlegi harcokban Bahmut és Kupjanszk környékén. A központ szerint ukrán aktivisták feltörték egy orosz katonai tisztviselő e-mail címét Tula városában, abból tudták meg, hogy mintegy 200 kubait toboroztak, hogy Ukrajnában harcoljanak.
A kubai hatóságok igazolták, hogy állampolgárai részt vettek Oroszország Ukrajna elleni háborújában. A kubai külügyminisztérium 2023 szeptemberében felfedezett egy emberkereskedő hálózatot, amely zsoldosokat toborzott, hogy Oroszország oldalán harcoljanak.
A minisztérium akkor azt mondta, hogy „határozottan elutasítják” ezeket a toborzási kísérleteket.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 297 120 orosz katona esett el, az elmúlt napon 810 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 20 orosz hajót, 5389 hadműveleti és taktikai drónt, 1010 egység speciális felszerelést és 1538 cirkálórakétát számoltak fel.
Oroszország tömegesen toboroz zsoldosokat Kubából haderejébe – írta az Unian hírügynökség az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ információira hivatkozva.
Az ukránok úgy tudják, hogy a kubaiakat Kupjanszk, Bahmut és Horlivka térségében vetik be.
Hozzátették, a zsoldosok nem külön haderőként működnek majd: a katonákat szétszórják a meglévő orosz csapatok között.
Az Európai Unió egyes tagállamai megpróbálják lekicsinyelni azt az értékelést, mely szerint Ukrajna végrehajtotta-e a hét ajánlást, amelyek alapján megkezdődhetnek a tárgyalások államunk EU-csatlakozásáról – fogalmazott Olga Sztefanisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes egy közleményben.
Sztefanisinának meggyőződése, hogy az év végén lehetséges a tárgyalások megkezdése Ukrajna európai uniós tagságának megszerzéséről – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ukrajna a hét ajánlás végrehajtásával minden szükséges feltételt megteremtett ehhez. Ezenkívül meg kell értenünk, hogy a többi, közel 10 bővítési országgal kapcsolatos esetleges döntéseket is figyelembe fogják venni, és Ukrajna minden bizonnyal vezető szerepet tölt be, még a jelenleg is zajló teljes körű háború ellenére is
– jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.
A tisztviselő hozzátette, hogy az ukrán fél bízik a pozitív döntésben. „Ugyanakkor ma már látjuk, hogy egyes országok vagy akár egyes európai tisztviselők manipulációhoz folyamodnak, és megpróbálják beleszuszakolni néhány személyes kívánságukat az Európai Bizottság által készített dokumentumokba. Azt is látjuk, hogy vannak bizonyos barátságtalan országok, amelyek megpróbálják lekicsinyelni Ukrajna előrehaladásának értékelését és – mondjuk úgy – leértékelni egyes erőfeszítéseinket.
Látjuk mindezt, és dolgozunk, de egyben arra kérjük barátainkat, hogy ne adjanak teret a manipulációnak, különösen, ha Ukrajna európai integrációjáról van szó
– hangsúlyozta Sztefanisina.
Szlovákia új miniszterelnöke, Robert Fico bejelentette, hogy országa ezentúl nem küld fegyvereket az Oroszországgal harcoló Ukrajnának – írta az Independent.
Támogatni fogom, hogy nulla katonai segélyt nyújtsunk Ukrajnának. Nekik is az a legjobb megoldás, ha azonnal leállítjuk a katonai műveleteket. Az EU-nak fegyverszállítóból béketeremtővé kell válnia
– mondta Fico. Hozzátette: humanitárius segélyeket továbbra is küldeni fognak.
Mint írtuk, Robert Fico feltehetően személyes okokból sem támogatja Ukrajnát, ugyanis 2009-ben – amikor Fico Szlovákia miniszterelnöke volt – a politikus kínos helyzetbe került a most háborúban álló ország miatt. Erről itt írtunk bővebben.
Lelepleztek egy illegális üzemanyag-előállítási és -értékesítési rendszert, amelyben egy kárpátaljai lakos, Viktor Medvecsuk keresztapja részt vesz. A titkos finomítóban több mint 600 tonna üzemanyagot és 150 millió hrivnya értékű berendezést fedeztek fel – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az SBU közlése szerint a bűnüldöző szervek munkatársai felszámoltak egy nagyszabású rendszert, amelynek célja az üzemanyag nagykereskedelmi mennyiségének illegális előállítása és értékesítése volt Kárpátalján. A rendelkezésre álló adatok szerint az üzlet megszervezésében részt vett a regionális tanács egyik képviselője, aki a bűnügyi környezetben bűnügyi hatósági státusszal rendelkezik.
A nyomozás szerint ő Viktor Medvecsuk régi munkatársa és keresztapja, ezért hosszú időn keresztül vezette a betiltott párt, az OPZZH regionális sejtjét.
Mint az SBU tisztázta, az illegális üzlethez való hozzáállását leplezendő egy regionális tanácsi képviselő az ukrajnai teljes körű orosz invázió előestéjén átíratta a finomítót egy általa ellenőrzött kijevi cégre. Megállapítást nyert, hogy e cég igazgatója megszervezte a kétes minőségű gázolaj illegális értékesítését az általa irányított muhácsevói olajfinomító termelőüzeméből.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, Oroszország szoros kapcsolatot kíván kiépíteni Észak-Koreával – írta a The Guardian.
Peszkov újságírói kérdésre elmondta, az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vádjai, miszerint Észak-Korea fegyvereket és katonai felszereléseket szállított Oroszországba, alaptalanok.
Európából érkező alkatrészeket is használnak az orosz Kh–47 Kinzsal (magyarul: tőr) rakéták gyártásához – derítette ki az insider.ru független orosz hírportál.
Mint írták, Oroszország ellen számos szankciót bevezettek a nyugati államok, és az orosz hadiipari cégeket negatívan érintették a korlátozások. Közvetve azonban még mindig hozzá tudnak jutni Európából érkező árukhoz.
Az Insider szerint a szankciók nem érintik például azokat a beszállítókat sem, amelyektől a Kinzsal szuperszonikus rakéták gyártója alkatrészeket vesz a rakétákhoz.
A portál szerint nem túlzás azt mondani, hogy ez a „legveszélyesebb” orosz precíziós rakéta,
amelyet a Rosztek nevű állami vállalat alá tartozó KB Masinosztrojenija (röviden: KBM) gyárt.
A cég a háború kitörése óta még növelni is tudta a rakétagyártás volumenét. Európából közvetve az Espec nevű vállalat Lengyelországban gyártott alkatrészeihez jutnak hozzá, valamint Németországból is hozzájutnak a KEB, a Sandvik, valamint az Advantek nevű vállalatok alkatrészeihez. Ezenkívül az orosz kormányzati szerződésekből az is látszik, hogy az egyik orosz beszállító, a Sonatek európai alkatrészekhez jut hozzá a litván Breitto és Cust LT, a lengyel Baltic Shipping Agency, a lett Hermis Ekspo, a belga roupe D’Investissement Financier, valamint a brit Aberlink nevű vállalatoktól.
Az Insider szerint még a tengerentúlról is kapnak alkatrészeket: a KBM egyik beszállítója egy kínai cégen keresztül jut hozzá amerikai alkatrészekhez, amelyeket olyan cégek – Texas Instruments, Analog Device, Altera – gyártanak, amelyekről már egy korábbi cikkünkben is írtunk már.
Az Insider szerint az is visszás, hogy a KBM vezérigazgatójának, a 64 éves Szergej Pitikovnak a lánya és az unokája is Európában él, nem éppen szerény körülmények közt (részben abból a pénzből is, amelyet Pitikov megkeres vezérigazgatóként). Svédországban laknak, amely hamarosan még a NATO-hoz is csatlakozhat, és Pitikov lánya, Maja Pitikova 2021-ben például félmillió euróért vett házat magának Rydsgard városában, tavaly pedig egy Tesla Model 3-as autót vásárolt (Pitikova egyébként az Insider megkeresésére nyilatkozva elítélte – ahogy fogalmazott – „a Putyin-rezsim bűnös, véres, értelmetlen háborúját”, de többet nem akart mondani nekik).
A világ hét iparilag legfejlettebb országa (G7) október végén jelenti be, hogy betiltják az Oroszországban kitermelt gyémántok importját – tudta meg a Reuters európai uniós diplomáciai forrásoktól.
A hírügynökség forrásai azt is elmondták, hogy a G7 lépése után nem sokkal az unióban beterjesztik az újabb oroszellenes szankciós csomagot (szám szerint a tizenkettediket), amelynek szintén az orosz gyémántok lesznek a legfontosabb elemei.
A becslések szerint a gyémántexport évente 4 milliárd eurót hoz az orosz államkasszának. Korábban a britek már megemelték az Oroszországból importált gyémántok vámját, az amerikaiak pedig saját hatáskörben részben be is tiltották azoknak a gyémántoknak az importját, amelyeket „nem ipari” céllal visznek be az országba.
A Harkivi területet és a Herszoni területet is orosz tüzérségi támadások érték, amelyekben összesen három ember meghalt és többen megsérültek – számolt be a Kyiv Independent.
A portál szerint a harkivi kormányzó azt jelentette, hogy egy tüzérségi csapásban megsérült két nő, köztük egy 83 éves is. Továbbá egy 57 éves férfi meghalt, de az ő halálát egy akna okozta (a kormányzó szerint továbbra is zajlanak az aknamentesítő munkálatok, és egyedül szerdán 301 robbanószert fedeztek fel és semlegesítettek).
Eközben a Herszoni területen is több tüzérségi csapás történt az utóbbi 24 órában. A helyi kormányzó szerint ezek következtében
két ember meghalt, köztük egy kiskorú is, valamint négy ember megsérült.
A csapások Herszon lakott területeit érték a kormányzó szerint. Amióta Oroszországnak 2022 novembere óta ki kell vonulnia Herszon városából, számos alkalommal érték csapások a régiót az ukrán fél szerint, és e csapásokban rengeteg civil meghalt vagy megsérült.
A napokban kezdett el terjedni egy fotó a közösségi médiában, amin egy orosz (egész pontosan: burját) katona büszkén szelfizik egy T–55-ös harckocsi mellett.
A kép állítólag még korábbi, idén augusztusban készülhetett. Arról viszont már korábban is érkeztek jelentések, hogy az orosz hadsereg a frontra küldte a T–54/55-ös tankokat (amelyeknek egy része akár még az ’56-os forradalmat is megjárhatta).
A Bloomberg arról írt nemrég, hogy az Európai Unió elmaradásban van ahhoz képest, hogy jövő márciusig összesen egymillió tüzérségi lőszer átadását ígérte meg Ukrajnának.
Az unió korábban egy év alatt ígérte meg az egymillió lőszer átadását, amelynek egy részét az uniós hadseregek készleteiből adnák át, a többit pedig közös beszerzésben vásárolnák meg Ukrajnának, valamint növelnék az európai gyártókapacitást is, hogy minél többet gyárthassanak le.
A Bloombergnek több bennfentes beszélt arról, hogy bár az egyéves időtartam több mint fele már letelt,
az EU-nak eddig mindössze a beígért lőszerek 30 százalékát sikerült átadnia, és az eddigi beszerzési szerződések alapján úgy fest, hogy nem lesz meg az egymillió lőszer a kijelölt határidőig.
Több tagállam is arra kérte az unió külügyi vezetését, hogy tolják ki a határidőt. Az Egyesült Államok – ahol 2024-ben egymillió tüzérségi lőszert gyárthatnak le a tervek szerint – viszont arra ösztökéli az EU-t, hogy tegyen többet annak érdekében, hogy jövő márciusra meglegyen az egymillió lőszer.
Mint a Bloomberg megjegyzi, az uniós lőszerszállítmányok kulcsfontosságúak Ukrajna számára ahhoz, hogy tartani tudják a tempót az orosz lőszergyártással. Egyes becslések szerint Oroszország a jövő évben 2 millió tüzérségi lőszert fog legyártani, miközben Észak-Koreától is kap segítséget e téren, valamint külföldről is tud vásárolni a szovjetkorszakból származó, de még ma is használatos tüzérségi lőszereket.
A hírügynökségnek nyilatkozó források szerint Ukrajnának nagy problémát jelenthet az, ha akár csak kismértékben is csökkennek a nyugati lőszerszállítmányok (amire most amiatt is van esély, hogy az Egyesült Államoknak Izraelt is tüzérségi lőszerekkel kell támogatnia). Ebben az esetben ugyanis Oroszország mennyiségi fölénybe kerülhet a háborúban.
Vlagyimir Putyin az izraeli konfliktusról is beszélt, amikor szerda este Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit.
Az MTI szerint a közel-keleti válság kiéleződéséről szólva azt mondta, Oroszország „aggodalommal és szívfájdalommal” követi a Szentföldön kialakult helyzetet. Putyin részvétét fejezte ki mindazok hozzátartozóinak, akik a Hamász palesztin szervezet fegyveresei által október 7-én Izrael ellen elkövetett támadás során életüket vesztették.
Hozzátette, „nyilvánvaló, hogy semmiben sem vétkes embereket nem szabad felelősségre vonni mások által elkövetett bűncselekményekért”. Elfogadhatatlannak nevezte a „kollektív felelősség” elvét, „amikor öregek, nők, gyerekek, egész családok halnak meg, emberek százezrei maradnak fedél, élelem, víz, áram és orvosi ellátás nélkül”, ahogyan az a Gázai övezetben történik.
Ismételten kifejtette az orosz álláspontot, amely szerint a konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján oldható meg, ami „két független, szuverén állam: Izrael és Palesztina létrehozását” feltételezi. Putyin arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktus
messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain.
Mint mondta, „egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő, hogy minél több más országot és népet vonjanak be a konfliktusba”, ami szerinte „a káosz, a kölcsönös gyűlölet valódi hullámát indíthatja el”. Hangsúlyozta, hogy a helyzet most tapasztalható elfajulása „rendkívül súlyos és veszélyes, pusztító következményekkel jár”, ezért fontos, hogy véget vessenek a vérontásnak és az erőszaknak.
Az etnikum- és vallásközi összhang az orosz államiság alapja, minden más álláspont oroszellenes – idézte az MTI Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki szerdán este Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit.
„Társadalmunkban az egyetértés, az egység feltétlen érték” – mondta Putyin.
„Mi egy nép vagyunk, egy hazánk van, és a jólétéért és biztonságáért mindannyian közösen viseljük a felelősséget” – tette hozzá az elnök, aki egyúttal köszönetet mondott a vallási vezetőknek az orosz hadsereg és a katonák családtagjainak támogatásáért.
Kirill orosz pátriárka egyebek között azt mondta, hogy a stabilitás és a nyugalom a Szentföldön, Izraelben nagymértékben függ Oroszország béketeremtő szerepétől, egyúttal méltatta a jeruzsálemi patriarkátus békítő erőfeszítéseit. A pátriárka továbbá sürgette a fegyveres konfliktus befejezését és a politikai ellenfelek közötti párbeszéd helyreállítását.
Még szerdán írtunk arról, hogy az orosz stratégiai nukleáris erők egy hadgyakorlat keretében elpróbálták, miként hajtanának végre egy „hatalmas megtorló csapást” egy potenciális támadó ellen.
A gyakorlat után Vlagyimir Putyin orosz elnököt Szergej Sojgu védelmi miniszter tájékoztatta a történtekről, amiről azóta egy rövid videó is napvilágot látott.
Az orosz rakétakilövésről szintén közreadtak egy felvételt, ezt itt lehet megtekinteni.