Németország újabb katonai segélyt adott át Ukrajnának. Az ukrán erők új páncélozott járműveket, teherautókat és téli egyenruhákat kaptak – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
A német kormány honlapja szerint Ukrajna további felderítő drónokat, SatCom műholdas terminálokat és két légtérellenőrző radart is kapott.
Németország még október másodikán jelentette be az újabb katonai segélycsomagot, amely többek között terepjárókat, kommunikációs eszközöket, rádiókat és Leopard harckocsikat is tartalmaz.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az ukrán hatóságok elrendelték csütörtökön a heves orosz tüzérségi csapások miatt a gyermekes családok kényszer-evakuálását Harkiv megye több településéről – írja az MTI.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az érintett hét településen – köztük az orosz erők által ostromlott Kupjanszkban – 275 gyermekről van tudomásuk.
Egy korábbi felhívásnak 89 gyerek, továbbá családjaik tettek eleget, és menekültek biztonságosabb régiókba.
Szinyehubov hangsúlyozta: a családoknak szállást biztosítanak, és nemzetközi segélyszervezetek támogatására is számíthatnak.
Egy hasonló kényszerintézkedést októberben a dél-ukrajnai Herszon frontvonalhoz közeli térségeiben is elrendeltek a Dnyipro folyó mentén. Az akkori hivatalos adatok szerint mintegy 800 gyermek volt érintett a kitelepítésben.
Az utóbbi hetekben az orosz csapatok súlyos tüzérségi és légicsapások mellett előretörtek a harkivi térség keleti részén az Oszkil folyó mentén. A frontvonal jelenleg mindössze hét kilométerre északkeletre húzódik Kupjanszktól.
Több mint hetven hajó futott be szeptember óta a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe, dacára az ottani infrastruktúrára mért orosz légicsapásoknak – közölte csütörtökön Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet sajtótitkára az ukrán televízió külföldi adásában.
A haditengerészeti illetékes szerint havonta csaknem másfél millió tonna exportot tudtak teljesíteni így. A nyáron lejárt, a fekete-tengeri gabonaszállításokat lehetővé tevő megállapodás keretében ugyanakkor havonta átlagosan 2,8 millió tonna exportot tudott lebonyolítani Ukrajna.
Pletencsuk mindazonáltal növekvő trendet emlegetett, amelyet a csökkenő biztosítási költségekkel magyarázott. Mint mondta, e kiadások azt követően csökkentek, hogy szeptemberben az első teherhajók az orosz csapások veszélye ellenére biztonságosan elérték, és el is tudták hagyni az ukrán kikötőket. A sajtótitkár hangsúlyozta, „e folyosó export-import csatornává” vált.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön üdvözölte Ukrajnában a holland védelmi minisztert, Kajsa Ollongrent, hogy megvitassák az ukrán harcosok megerősítésére és a gabonafolyosó védelmére irányuló további lépéseket.
Köszönöm Hollandiának, hogy vezető szerepet vállal a támogatásban, és bátorítja a többi partnert, ahogyan ez a »Patriots« és az F−16-osok esetében is történt
− fogalmazott X-posztjában az ukrán elnök.
Az ukrán légierő csaknem 13 csapást mért azokra a területekre, ahová az Orosz Föderáció katonái koncentrálódtak – közölte az unian.net.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése szerint az elmúlt 24 órában a légierő 13 csapást mért olyan területekre, ahol jelentős mennyiségben volt jelen személyzet, fegyverek és katonai felszerelések. Két további csapást pedig az ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre mért.
Eltaláltak ezenkívül egy elektronikus hadviselési állomást, egy lőszerraktárt, 8 tüzérségi fegyvert, valamint egy másik fontos ellenséges célpontot
– közölte a vezérkar a nyilatkozatában.
Közölték ugyanakkor, hogy az oroszok továbbra is támadják állásaikat és lakott területeiket.
Ellenségeik összesen 4 rakéta- és 44 légicsapást hajtottak végre, továbbá 59 rakétarendszerből indítottak támadást.
Több magánlakás és más polgári infrastruktúra megsemmisült vagy megsérült, és sajnos civil áldozatok is vannak – tájékoztattak.
Oroszország veszteségei között az elmúlt 24 órában a védelmi erők több mint 900 orosz támadót, 18 harckocsit, 43 páncélozott harcjárművet és 42 tüzérségi rendszert semmisítettek meg. Az Ukrán Fegyveres Erők 360 orosz megszállót és 40 egységnyi ellenséges felszerelést számoltak fel, köztük a Szu–25 repülőgépet is.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelenül nyomultak előre Kupjanszk, Bahmut, Avgyijivka, Shakhtyansk, Maryinka és Zaporizsja irányában.
Az oroszok november 2-án főképp Marjinka irányában próbáltak támadni, de támadásaikat az Ukrán Védelmi Erők (AFU) visszaverték − írja az Unian.
Csütörtökön 38 katonai összecsapásra került sor
− áll az AFU összefoglalójában.
Volodimir Zelenszkij szerint az ukrán erők visszaverték az orosz előrenyomulást Kelet-Ukrajnában, súlyos veszteségeket okozva az orosz hadseregnek.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a frontvonalról olyan információkat kapott, hogy az orosz erők megpróbáltak előrenyomulni a Donyecki területen található Vuhledar irányába – írja a Sky News.
Zelenszkij szerint az ostrom alatt álló Avgyijivka város körüli védelmi akciók és a déli fronton történő támadó műveletek jelenleg is folyamatban vannak.
Heves csapások érték az elmúlt 36 órában a dél-ukrajnai Herszon régiót. A helyi hatóságok közölték, hogy a belövések megöltek egy 81 éves asszonyt a háza kertjében, és egy 60 éves férfi is életét vesztette.
Herszon egy stratégiai fontosságú katonai régió, amely a Dnyeper folyó mentén, a Fekete-tenger torkolatának közelében fekszik, és a frontszakaszok közül az egyik legfontosabb.
A két civil akkor halt meg, amikor az orosz tüzérség célba vette a régió falvait
– mondta Olekszandr Prokudin Herszon kormányzója.
A két halálos áldozat mellett négyen megsebesültek az orosz tüzérségi támadásban.
Kéthetes hadgyakorlat kezdődött csütörtökön Romániában a Fekete-tenger partján található Midia-foki lőtéren, ahol Patriot rakétaelhárító üteggel rendeznek éleslövészetet – jelentette az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztérium (MAPN) közleményére hivatkozva.
A 74-es Mihai Bravu légelhárító ezred katonái pénteken vonulnak ki a Románia által frissen beszerzett haditechnikával a Konstancától 20 kilométernyire északra, a Duna–Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál lévő, föld-levegő rakéták tesztelésére alkalmas lőtérre.
A november 17-ig tartó, egy évvel ezelőtt betervezett Patriot Spark 23.11 elnevezésű hadgyakorlat célja a Románia által 2020-ban hadrendbe állított első Patriot rakétaelhárító üteg működésének tesztelése és hitelesítése, valamint a légelhárító csapatok műveleti képességeinek javítása.
A védelmi tárca korábbi bejelentése szerint Románia idén négy Patriot rakétavédelmi üteget állít hadrendbe a tervezett hét közül, amelyek beszerzéséről 2017-ben fogadott el törvényt a bukaresti parlament. A csaknem négymilliárd dollár értékű beszerzésről 2017-ben állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Németország újabb katonai segélyt adott át Ukrajnának. Az ukrán erők új páncélozott járműveket, teherautókat és téli egyenruhákat kaptak – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
A német kormány honlapja szerint Ukrajna további felderítő drónokat, SatCom műholdas terminálokat és két légtérellenőrző radart is kapott.
Németország még október másodikán jelentette be az újabb katonai segélycsomagot, amely többek között terepjárókat, kommunikációs eszközöket, rádiókat és Leopard harckocsikat is tartalmaz.
Joe Biden kormánya csütörtökön 12 orosz vállalatot vett fel a kereskedelmi feketelistájára – írja a The Guardian.
Ezek a cégek olyan drónokkal támogatták Oroszország hadseregét, amelyek Moszkva ukrajnai invázióját segíthetik – derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium közleményéből.
A listára felkerülő cégeket gyakorlatilag eltiltják attól, hogy a beszállítóktól árucikkekhez jussanak. Kivételt képezhetnek az élelmiszerek és a gyógyszerek.
Az ukrán erők visszavertek egy újabb orosz támadást a kelet-donyecki területen fekvő Vuhledar város közelében, és folytatták az előrenyomulást délen – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij a The Guardian szerint.
Volt egy kísérlet az ellenség részéről, hogy előrenyomuljon Vuhledar irányába, de katonáink megállították őket, súlyos veszteségeket okozva. Több tucatnyi felszerelést vesztettek, sokan meghaltak, illetve megsebesültek – közölte az ukrán elnök a Telegramon.
Holtan találtak egy 72 éves férfit a Herszon régiót ért orosz légicsapást követően – írja az Ukrinform.
A mai napon egy 72 éves férfi holttestét fedezték fel. A férfi november 1-jén Beriszlav városára mért orosz légicsapásban vesztette életét
– áll a jelentésben.
Csütörtökön délelőtt az orosz csapatok bombázása következtében egy másik férfi is elhunyt, valamint Beriszlavban egy 64 éves férfi megsérült. A háborús törvények és szokások megsértése miatt büntetőeljárás indult.
A Századvég Alapítvány 28 uniós tagországra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint az európaiak a háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását – írja az MTI.
Az Európa Projekt kutatásban 30 ezer felnőtt korú embert kérdeztek meg arról a brüsszeli stratégiáról, amely szerint egészen addig támogatni kell az ukrán felet, amíg az le nem győzi Oroszországot.
A Századvég kutatásának eredményei alapján az uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, a többi válaszadó inkább tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak. Észtországban viszont a lakosság relatív többsége egyetért a bizottság stratégiájával.
A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontok következő országokban voltak a legmagasabbak: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85–85 százalék).
Oroszország támadásokra készül Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, amint a hőmérséklet csökkenni kezd – közölte november 2-án Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Az Orosz Föderáció arra készül, hogy kárt tegyen bennünk, amint beköszönt a téli hőmérséklet. Megpróbálnak majd lecsapni a kritikus infrastrukturális létesítményeinkre, amelyek biztosítják a mindennapi tevékenységeket
– mondta Danilov a televízióban.
Ukrajna felkészül egy ilyen forgatókönyvre, mondta Danilov, kifejtve, hogy az ország kritikus infrastruktúrájának nagy része „ellenőrzés alatt áll”, és a külföldi partnerek további légvédelmet biztosítanak – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán erők az elmúlt 24 órában 360 oroszt likvidáltak és 40 haditechnikai eszközt, köztük egy ellenséges Szu–25-ös repülőgépet semmisítettek meg a Tavrija szektorban. Ezt Olekszandr Stupun ezredes, a Tavrija csoportosulás csapatainak szóvivője jelentette be az ukrán televízióban – írja az Ukrinform.
Az ellenség továbbra is megpróbálja bekeríteni Avgyijivkát, de jelenleg nem olyan aktívan. Szüksége van a veszteségei pótlására és átcsoportosítására, hogy tovább tudjon lépni
– mondta Stupun.
Elmondása szerint Oroszország aktívan próbál előrenyomulni Marinka térségében, ahol az ukrán védelmi erők az elmúlt 24 órában több mint 20 támadást vertek vissza.
Stupun megjegyezte, hogy az ukrán tüzérek továbbra is megállás nélkül dolgoznak, valamint hogy a harcok jelenleg is folynak, Oroszország megpróbálja magához ragadni a kezdeményezést. Nem zárta ki, hogy a közeljövőben újabb ellenséges támadási hullámra kell számítaniuk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírta az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) orosz ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. A CTBT egyelőre nem lépett hatályba, mert nem ratifikálta az ehhez szükséges elegendő számú állam.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott és két héttel később aláírásra megnyitott CTBT-t 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg.
Az egyezményt a hatálybalépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea ezt nem tette meg.
Az orosz parlament arra hivatkozva döntött a ratifikáció visszavonásáról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása egyelőre nem ratifikálta az egyezményt.
A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta egyhangúlag.
A dumában Vjacseszlav Vologyin házelnök a szavazást „válasznak nevezte az Egyesült Államoknak a globális biztonság fenntartására vonatkozó kötelezettségeihez való visszataszító hozzáállására”.
Februárban Oroszország felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződésben.
Észak-Korea rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat, valamint tüzérségi lövedékeket és más fegyvereket szállíthatott Oroszországnak – jelentette a Yonhap hírügynökség november 2-án egy magas rangú dél-koreai katonai tisztviselőre hivatkozva a The Kyiv Independent szerint.
Szöul becslései szerint Phenjan mintegy 2000 konténernyi fegyvert és lőszert szállított az oroszországi Távol-Keleten fekvő Vlagyivosztokba. Ez jelentős növekedés a Fehér Ház által október 13-án jelentett 1000 konténerhez képest.
Ez a mennyiség több mint 200 ezer 122 milliméteres tüzérségi lövedéket vagy több mint 1 millió 152 milliméteres lövedéket képes szállítani, amelyeket mindkét ország használ – írta a Yonhap.
Yoo Sang-bum dél-koreai törvényhozó november 1-jén azt mondta, hogy az ország hírszerzése szerint Észak-Korea valószínűleg több mint egymillió tüzérségi lövedéket küldött Oroszország Ukrajna elleni háborújának fellendítésére.
A tüzérségi lőszerek és valószínűleg rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták mellett Phenjan valószínűleg T sorozatú harckocsilőszereket, páncéltörő irányított rakétákat, rakétavetőket, puskákat és géppuskákat is szállított Moszkvának – közölte a dél-koreai hadsereg.
Meghalt egy 60 éves férfi a Herszon régióbeli Vesele településen – közölte Olekszandr Prokudin regionális kormányzó a Telegramon.
Mint írta, a települést november 2-án délelőtt fél 11 körül ágyúzták.
Az ukrán korrupcióellenes ügynökség azzal vádolta meg a Nestlét, hogy a háború nemzetközi támogatója, amiért továbbra is árukat értékesít és adót fizet Oroszországban.
A világ legnagyobb élelmiszeripari gyártója felkerült arra a listára, amelyen a konkurens fogyasztói cégek, a Mondelez International Inc., a PepsiCo Inc. és az Unilever Plc is szerepelnek – közölte a Bloomberggel a Korrupcióellenes Nemzeti Ügynökség.
Nyolcmillió eurós óvadék ellenében szabadlábra helyezték Alekszej Kuzmicsev orosz milliárdost, az Alfa Group egyik alapítóját – írja a Le Monde.
Az orosz oligarchát pénzmosás és adócsalás vádjával vették őrizetbe, és két nap múlva bíróság elé állították. Az ügyész előzetes letartóztatásra irányuló kérelme ellenére Kuzmicsevet 8 millió eurós óvadék megfizetésének kötelezettségével szabadon engedték a bíróságról.
Ugyanakkor megtiltották neki, hogy elhagyja Franciaországot.
Az ideiglenesen megszállt Krím területére orosz mozgósított személyeket hoztak. Az újonnan érkezők között sok burját, jakut, ujgur és más oroszországi nemzeti kisebbségek képviselői is vannak – írja az Atesh csoporthoz tartozó ukrán gerillák alapján az Unian hírügynökség.
A beszámoló szerint Dzsankojba naponta érkeznek vonatokkal és buszokkal orosz mozgósított katonák, akiknek többsége középkorú.
A repülőtér közelében lévő katonai táborba viszik őket, és a vasútállomást is lezárták a civilek előtt – áll a jelentésben.
Ukrajna három régiójában rendkívüli tűzveszélyességi fokozatot hirdettek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az előrejelzők szerint a veszély legalább három napig fennmarad Ukrajna déli részén.
November 2-án, 3-án és 4-én Odessza, Mikolajiv és Herszon régiókban a tűzveszély vészhelyzeti szintje fog érvényesülni
– áll az üzenetben.
Megjegyzendő, hogy az odesszai régióban már most is elhúzódó extrém tűzveszély van érvényben.
November 2-án reggel az orosz hadsereg tüzérséggel lőtte Ocsakivot. Lakóépületek rongálódtak meg és gázszivárgás is történt – írja az Ukrinform.
Áldozatokról nem számoltak be.
A hajnali órákban más településeken is voltak támadások, áldozatokról szintén nem számoltak be, de az elektromos hálózat megrongálódott.
Mike Johnson, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke támogatta az Ukrajnának szánt támogatás odaítélését, de határozottan ellenezte, hogy azt összekapcsolják az Izraelnek szánt pénzzel – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Politico szerint Johnson ezt a szenátusi republikánusokkal folytatott beszélgetésen mondta. Az új házelnök világossá tette, hogy támogatja az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai segélyre szánt pénzek kiutalását, még akkor is, ha azok nagyságrendben eltérnek attól, amit Joe Biden amerikai elnök szeretne.
Emellett elmondta a szenátoroknak, hogy az amerikai határbiztonság megerősítése és az Ukrajnának nyújtott finanszírozás elválaszthatatlanul összefonódik.
Roger Marshall szenátor ugyanakkor úgy véli, hogy ha Johnson megpróbálná a két segélycsomagot egybeolvasztani és a támogatásokat együtt szavazásra bocsátani, frakciója fellázadna.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. november 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 4674 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elmondta, hogy Ukrajna megállított egy sokkal erősebb ellenséget, de most új szakaszba lép a háború – írja az Ukrinform.
A háború most egy új szakaszba lép, amit mi a hadseregben állóháborúnak nevezünk. (...) Ez Oroszországnak kedvez, lehetővé teszi számára, hogy újjáépítse katonai erejét, és végül fenyegesse Ukrajna fegyveres erőit és magát az államot
– mondta Zaluzsnyij.
Szerinte az alapvető fegyverek, például a rakéták és lövedékek továbbra is nélkülözhetetlenek Ukrajna számára. Az ukrán fegyveres erőknek kulcsfontosságú technológiákra van szükségük ahhoz, hogy kitörjenek ebből a fajta háborúból. Zaluzsnyij szerint a legfontosabb a légierő, mivel az égbolt ellenőrzése elengedhetetlen a nagyszabású szárazföldi műveletekhez.
A főparancsnok a drónokat és a kommunikációs, valamint a navigációs jelek zavarását tartja nagyon fontosnak, de az aknamentesítő technológia és a tartalékok felhalmozása is prioritást élvez.
A saját területünkön a tartalékosok kiképzésére szolgáló kapacitásunk is korlátozott. Nem tudjuk könnyen nélkülözni a frontra vezényelt katonákat. Ráadásul Oroszország lecsaphat a kiképzőközpontokra. A jogszabályainkban pedig olyan hiányosságok vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok kibújjanak a felelősség alól
– jegyezte meg.
Elmondása szerint a katonai parancsnokság igyekszik orvosolni ezeket a problémákat, különösen a behívottak egységes nyilvántartásának bevezetésével.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad alábecsülni Oroszországot, amely a súlyos veszteségek ellenére még jó ideig fölényben lesz fegyverek, felszerelések, rakéták és lőszerek terén.
Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal volt tanácsadója – akit januárban egy botrány után menesztettek – bejelentette, indul az elnöki székért, és bemutatta választási programját.
Aresztovics a Facebook-oldalán tette közzé programját, ahol azzal zárta, hogy a lista mind a 14 pontja csak „kezdet”. Köztük van az ideiglenesen megszállt területekre vonatkozó pont is. Vagyis
hajlandó lemondani az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalásáról, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba.
„Követeljük a NATO-csatlakozást azzal a kötelezettséggel, hogy a csatlakozás idején elfoglalt területeket nem foglaljuk vissza, hanem csak politikai eszközökkel törekszünk a visszaszerzésükre” – írta.
A listán szerepelnek még tételek az adórendszer reformjáról, a gazdaságfejlesztésről, a nyugdíjreformról, az igazságügyi reformról és egyebekről.
A volt tanácsadó azt is hozzátette, hogy választási programját szakértőkkel véglegesítik, és megvitatásra közzéteszi. Az interneten Aresztovics programját máris bírálták az ukránok. Különösen felháborítja az embereket az a gondolat, hogy véget vet az Oroszország által megszállt területeikért folytatott harcnak.
„A harmadik világháború már elkezdődött” – mondta Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője, Fjodor Lukjanov egy korábban megjelent interjúban.
Lukjanov – aki egyben a Valdaj Nemzetközi Vitaklub kutatási igazgatója, és pár napja Vlagyimir Putyinnal is beszélt a vitaklub éves ülésén egy potenciális nukleáris háborúról – az interjúban az ukrajnai és a gázai háborúról is beszélt. Az utóbbival kapcsolatban megkérdezték, hogy szerinte harmadik világháborúvá fajulhat-e a konfliktus.
Nem a gázai konfliktus fajulhat harmadik világháborúvá [...]. Már most is létezik egy olyan konfliktusláncolat, amely az egész világot érinti. Gyakorlatilag a harmadik világháború már elkezdődött. Ebben az értelemben az még mindig jobb, mint az a két háború, ami a 20. században történt, de ez nem sok örömet okozhat
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak geopolitikai szempontból előnyös volt-e a gázai konfliktus, Fjodor Lukjanov azt mondta: szerinte nem érdemes haszonként emlegetni mások tragédiáját, majd utalt arra, hogy a Gázai övezetben 2,5 millió ember élhet, akik veszélybe kerültek.
Utána megjegyezte azt is, hogy az új konfliktus akár még hátrányos is lehet Oroszországnak, abban az értelemben, hogy Joe Biden amerikai elnök a Hamászt és Oroszországot összekapcsolta két hete a beszédében, és azt javasolta, hogy az amerikai törvényhozók egyben szavazzanak Ukrajna és Izrael támogatásáról.
Lukjanov azt mondta, hogy szerinte ez a stratégia politikai szempontból beválhat az Egyesült Államokban, mert az amerikai törvényhozók egy része nem akar pénzt adni Ukrajnának, de a két konfliktus összekötésével lehet, hogy ezt a problémát sikerült megoldania Bidenéknek.
Az orosz mezőgazdasági minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy fél évre tiltsa meg a durumbúza exportját – közölte a TASZSZ szerdán az MTI szerint.
Oroszország a világ vezető búzaexportőre, de durumbúza-termelése és -kivitele csekély. A mezőgazdasági minisztérium javaslatában az áll, hogy a tilalmat december 1-jén kellene életbe léptetni 2024. május 31-éig, illetve a tilalom nem vonatkozna a kormányhatározatok alapján nemzetközi humanitárius segítségnyújtás céljából exportált durumbúzára, továbbá mentesülne a tilalom alól a fehéroroszországi kivitel is.
Ezzel nagyjából egy időben Ukrajna is új szabályokat léptetett életbe a mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozóan. Az rbc.ua szerint az ukrán miniszteri kabinet döntött ezekről, és a céljuk az, hogy megvédjék a mezőgazdasági szektor vállalkozóit, valamint megakadályozzák a visszaéléseket (például adóelkerülést) a hadiállapot idején történő exportnál.